A FIZIKA MAGYARORSZÁGON: MÚLT, JELEN, JÖVŐ

Elnöki megnyitó a május 18-án tartott tudományos ülésen

Amikor elgondolkoztunk azon, mi lehetne a legméltóbb módja hogy megünnepeljük a magyar nemzetté válás 1000 éves évfordulóját, arra gondoltunk, hogy a legjobb az lesz, ha a magyar fizika bemutatja, mit adott a társadalomnak az elmúlt időben. A Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Osztálya az utóbbi két évben áttekintette a fizikát mint diszciplínát és aldiszciplínáit, és azok fejlődését és helyzetét az ezredfordulón. A tanulmányok az MTA májusi közgyűlése alkalmából kötetbe rendezve jelentek meg. A felgyülemlett tapasztalatok lehetővé tették, hogy most a magyar társadalom felé fordulva ismertessük eredményeinket, és bemutassuk, hova fejlődik ezen tudomány. Hogyan befolyásolják az utóbbi évszázad fizikai eredményei a modern ember életminőségét, a modern társadalom szerkezetét és a magyar nemzet jelenét és jövőjét. Hogyan segítik a fizikusok a többi természettudományt, a technikát, az orvostudományt és az új fiatal diszciplínát az informatikát. Milyen lehetőség van arra, hogy a fizika módszereit esetleg bizonyos társadalomtudományok segítségére is fordíthassuk.

A 2000-ik év fontos évforduló a modern fizika számára is. Éppen 1900 decemberében a 20. század hajnalán jelentette be Max Planck fontos felfedezését, amely a kvantumelmélet megalapozásához vezetett, és gyökeresen átformálta a klasszikus mechanikára és térelméletre alapozott világképünket.

A 19. század végére csodálatos műremekként épült fel a klasszikus fizika. A Maxwell által kidolgozott elektrodinamikára alapozva hódító útjára indult a villamosságtan és fontos újításokhoz vezetett: rádió, távközlés, világítás stb. Voltak azonban problémák: a feketetest sugárzási spektrumát a klasszikus elméletek nem tudták megmagyarázni. Úgyszintén értelmezhetetlen volt például az atomok vonalas színképe. Mindezeket egy csapásra érthetővé tette a kvantumelmélet és megteremtette a modern fizika eszköztárát, amely ma már a rokon tudományokat a kémiát és a biológiát is forradalmasította.

Szeretnék rámutatni, hogy a jelen ezredfordulón a helyzet nagyon hasonló. A fizika csodálatos eredményekre képes úgy gondoljuk, hogy mindent értünk, de mégis hasonlóan a 20. század fordulójához nem értjük a részecskék tömegeit (tömegspektrumát) és nem tudjuk, hogyan tudjuk elkerülni a kvantumtérelméletekben óhatatlanul jelentkező végtelenségeket (divergenciákat). Talán a 21. század fordulóján újra csak fellép egy Planckhoz mérhető fizikus egyéniség, esetleg magyarázatot adva ezekre a kérdésekre, új lendületet adva tudományunknak.

Hadd hívjam fel arra a tisztelt hallgatóság figyelmét, hogy a magyar fizikának is fontos évfordulóját üljük. 200 éve született január 11-én Jedlik Ányos, a kiváló bencés pap tanár a magyar fizika atyja, a magyar nyelvű fizika megteremtője. Szeretném megidézni szellemét megadva neki a szót, hogy 154 év távlatából szóljon hozzánk. 1846-ban a Budapesti Egyetem tanévnyitóján tartott beszédéből idézném három gondolatát, mottóul az ülésszak előadásai elé. Jedlik Ányos szól: “...De ki győzné, nem is czélom, mind azon hasznokat, és kényelmeket előszámlálni, mellyek á' természettan és vegytan velök foglalkozók fáradságait jutalmazzák? Már ezekből is kitetszik miként földi jóllétünk eszközlésére mind a' kettő elkerülhetetlenül szükséges. Innét magyarázható az, hogy mindig azon ország áll az anyagi jóllét magasabb fokán, mellynek kebelében ezen tudományokkal többen 's lelkesebben foglalkoznak, 's mellynek kormánya a' természettan, vegytan és belőlök származó kézműtan gyámolítására nagyobb figyelmet fordít, tetemesb áldozatokat tesz… " Továbbá ezt mondja: “...Mit csekély tehetségemnél fogva egyes tudományokról megmutatni törekvém, azt a' nemzetek története is bizonyítja; mert a' mint a' tudományok és művészetek eránti szeretet, azoknak művelése, és ezekkel együtt járó erkölcsiség Heber nemzettől az Egyiptomiakra és Phoeniciaiakra, ezektől a' görögökre, azután Rómaiakra, és tovább egyéb Európai nemzetekre átszivárgott, úgy növekedett ezen nemzetek jólléte, és háború alkalmakor kitüntetett erőssége is; ellenben a' tudományok elhanyagoltával, az erkölcsiség hanyatlásával a' jóllét is alább száll; legdicsőbb nemzetek elaljasodnak, és műveltebb nemzetek parancsainak engedelmeskedni kényszerítenek. Mind ezekről a' jelenkorszak vizsgálatából is könnyen meggyőződhetünk…" Végső mottóként: “…Nincs egyéb hatalom tehát e földön, mint a' tudományok varázsereje, melly mind egyeseknek, mind köztársaságoknak annyira óhajtott jóllétét eszközölhetné és biztosíthatná... "

Horváth Zalán
osztályelnök-helyettes