Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2000/11. 410.o.

KALIFORNIAI BESZÉLGETÉS ATOMOKRÓL, CSILLAGOKRÓL ÉS KOPPENHÁGÁRÓL

Látogatás Teller Edénél Stanfordban, Kaliforniában, 2000. június 30-án

- Nagyon elszomorított bennünket, hogy kedves feleséged, Mici néni már nincs velünk... Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke írt Neked.

Tisztelt Professzor Úr, kedves Barátom!

Feleséged elhunyta alkalmából kérlek, fogadd őszinte együttérzésemet, részvétemet. Tudom, hogy milyen súlyos bánatot okoz számodra elvesztése. Ha úgy gondolod, hogy esetleg rövidebb-hosszabb időt Magyarországon kívánsz tölteni, az Akadémia szívesen közreműködik annak megszervezésében.

Baráti üdvözlettel Glatz Ferenc

- Erre válaszolni akarok. [facsimile]

Tisztelt Glatz Elnök Úr,

nagyon szép, hogy írt nekem. Ezekben a napokban nagy segítséget jelentenek a barátoktól kapott levelek. Magyarországon a közelmúltban tett látogatásaim legboldogabb emlékeim közé tartoznak. De 92 éves vagyok és utazás gyakorlatilag lehetetlenné vált számomra. Kétlem, hogy Magyarországot képes lennék újra meglátogatni. Gyermekeim és unokáim azok közé az erős kötelékek közé tartoznak, amelyek nem engedik meg, hogy utolsó éveimet az Egyesült Államokon kívül töltsem. Remélem, adódnak még alkalmak, hogy levéllel vagy a kommunikáció más eszközeivel még résztvehetek Magyarország szellemi életében.

Megismételt köszönettel Teller Ede

T. E. levele G. F.-hez

- Ha úgy alakulna hangulatod, hogy végleg Magyarországra gyere, ez a levél arra szóló meghívás is.

- Nehéz volna. Van egy fiam, egy leányom, négy unokám. Orvosilag is nehéz volna az utazás. Majd megkérdezem az orvosokat, köszönöm.

- Most lesz tíz esztendeje, hogy fel évszázadnál hosszabb távollét után Teller Ede Ferihegyen ismét magyar földre lépett. Ezt Csikai Gyula professzor szervezte. Ő most lesz 70.

- Jól emlékszem. Szeretném Csikai Gyulát is köszönteni [facsimile]. Mint hallom, tőletek is, hogy most az Univerzum sorsa, tágulásának esetleges gyorsulása most nagyon izgatja a kutatókat. Ez engem is érdekel. Elmondom, hogy elég hosszú életem során nekem a csillagokhoz mi volt a viszonyom. Heisenbergnél doktoráltam, Heisenberget nagyon szerettem. Én egy ártatlan Heisenberg féle atomfizikus voltam. Talán egy kicsit azt is megértettem, hogy Bohr miről beszél Koppenhágában. Azután egy koppenhágai látogatásom alkalmából engem a Gamow elfogott; aki elvesztette a barátját, Lev Landaut, aki az én barátom is volt, mert Landaut Sztálin becsukta. Ekkor Gamow eljött Leningrádból. Neki óriási volt a képzelőtehetsége, de matematikához aztán nem értett. Kellett neki valaki, akire matematikában támaszkodhatott. Így lettem én Lev Landau örököse. Fiatalon meghívott professzornak Amerikába, a George Washington Egyetemre. Ez lett a végzetem. Én este és éjjel szeretek dolgozni. Hát Gamow hajnalonta fél 11-kor fölhívott, hogy elmondja, mi a legújabb ötlete. A dologban az volt az érdekes, hogy ideáinak 80%-a marhaság volt, de közben voltak jó ötletei is, amiket nekem kellett végigszámolni. Ilyen volt az, hogy a Napot magenergia működteti, meg hogy az Univerzum is magreakciókkal indult, ennek emlékét őrzi a kémiai elemek mai eloszlása. A csillagok termonukleáris energiatermelésének elméletét együtt dolgoztuk ki, együtt publikáltuk.

- Londonban több, mint egy éve megy most egy dráma, a “Koppenhága", amit Michael Frayn írt. Bemutatták New Yorkban is. Ennek a nagyon sikeres drámának két szereplője van: Bohr és Heisenberg. Meg Bohr felesége. A darab egy 1941. szeptemberi találkozó újrajátszása, ekkor látogatta meg Heisenberg Bohrt. A hátteret az atombomba fenyegetése képezte.1

- Én is olvastam ezt a drámát, nekem nem tetszett. Az igazságot megmondom, de a drámában nem ez van. Heisenberg és Weizsäcker is tudta, hogy atombombát lehet csinálni - elvben. Heisenberg kötelességének tartotta ezt kikutatni. De ő nem volt náci és félt attól, hogy Hitler mit csinál, ha megnyeri a háborút. A háborúval kapcsolatban nagyon kellemetlen és zavaros érzései voltak. Nem akarta, hogy ez a Németország megnyerje a háborút, de azt sem akarta, hogy teljesen elveszítse. Elment Bohrhoz tanácsért. Bohr meghívta a régi karlsbergi lakására. Ott Heisenberg azt gondolta, hogy a nácik valószínűleg lehallgatják a beszélgetéseket. Ezért a karlsbergi házban ő azt mondta Bohrnak, hogy ő dolgozik a német kormánynak a háborús erőfeszítéseken, vizsgálják az atombomba lehetőségét is, és jónak tartja, hogy hazájának dolgozik. Azután Heisenberg javaslatára sétálni mentek a kertben. Ott azután előhozta azt, amiért tulajdonképpen jött: nem volna-e jobb, ha mind a két oldal megszűnne atombombán dolgozni? De addigra Bohr már annyira megrendült azon, hogy Heisenberg a náciknak dolgozik, hogy nem hallotta, amit később a kertben mondott. Ezután Bohr elmenekült Dániából. Angliában és Los Alamosban azt hangoztatta, hogy Heisenberg az atombombán dolgozik, és hogy ez milyen veszélyes. Ezt Weizsäckertől tudom.

- Ezt Bohrtól magad is hallottad?

- Nem emlékszem.

T. E. levele Cs.
Gy.-hoz

- Ha neked akkor azt mondják, hogy Bohr Heisenbergtől azt az üzenetet hozta, hogy a tudósok mindenütt álljanak le és ne csináljanak atombombát, elhitted volna?

- Meggondoltam volna.

- Ha Heisenberg jobban szót tud érteni Bohrral, akkor talán nem lett volna atombomba?

- Lehetséges. De a megírt dráma olyan lehetőségeket hagy nyitva, amik nem léteznek.

- Annak ellenére, hogy az a fizikaprofesszor aki fizikából és, fizikatörténetből a szerző tanácsadója volt, nem így gondolta. Győrffy Balázs bristoli fizikaprofesszor úgy értelmezte a történteket, hogy Heisenberg nagyon akart atombombát csinálni, de közben elszámolta magát. A drámát tehát így is lehet értelmezni. Noha maga is bevallotta, hogy a drámaíró nem így gondolta.

- Heisenberg gondolkozott az atombomba lehetőségén, látott nehézségeket és megszűnt tovább gondolkozni.

- Azt hiszem, ez nagyon jó megfogalmazás.

(M. Gy .)

_________________________

1 Fizikai Szemlében: Jéki 1999. július, 270. oldal; Marx 1999. október, 287. oldal; Győrffy 2000. április, 137. oldal.