SZENT-GYÖRGYI ALBERT - FALAK NÉLKÜL...
Millenniumi mesék

Szent-Györgyi Albert (archív felvétel): Az én édesatyám egy földbirtokos volt, őt nem érdekelték annyira a szellemi dolgok, de a nagybátyám uralkodott az egész családon. Apám egy kis majom volt a nagybátyám szemében, mert ő valamikor egy nagyon koraérett gyerek volt, és azt hitte, hogy aki kiváló az mind nagyon koraérett. De én nagyon későn kezdtem fejlődni, így a családban énrám általában, mint egy hülyére néztek, és amikor 15 éves koromban azt mondtam a nagybátyámnak, hogy tudományos pályára akarok menni, akkor ő kézzel-lábbal tiltakozott, és azt mondta, hogy legfeljebb kozmetikus lehetne csak belőle. Később javult a véleménye egy kicsit, és beleegyezett abba, hogy fogász legyek. De amikor elvégeztem a középiskolát, megengedte, hogy a laboratóriumába jöjjek dolgozni. Őneki aranyerei voltak, ezért nagyon érdekelte a végbélnyílás, úgyhogy az én első dolgozatom a végbélnyílásnak a szerkezetéről szól. Tehát én a rossz végén kezdtem a tudományt.

Hidvégi Máté: Az első világháborúba őt behívták katonának, és belelőtt saját magába, hogy leszereljék. Le is szerelték, akkor befejezte az orvos egyetemet, és elhelyezték őt dolgozni egy katonai kutató kórházba, ahol fölöttese hadifoglyokon kísérletezett antibiotikumokkal. Beoltotta a hadifoglyokat különböző baktériumokkal, majd kipróbálta, hogyan lehet ezeket különböző gyógyszerekkel kezelni. Ezt Szent-Györgyi nem tűrte, föl is jelentette ezt a parancsnokot, aminek az lett a következménye, hogy Szent-Györgyit onnét kiemelték és áthelyezték egy olyan területre, ahol malária tombolt, pár hónap alatt maláriát lehetett kapni, és bele lehetett halni. De körülbelül egy hónap múlva véget ért a világháború, és azért ezt megúszta. S életben maradt.

Marx György: 1919-ben idehaza konzervatív politika valósult meg, Szent-Györgyi bejárta Nyugat-Európát, több országban dolgozott, de talán legotthonosabb Cambridge-ben volt, Angliában. Tudjuk, hogy a Cambridge-i Egyetem a világ egyik legelőkelőbb egyeteme, ott azzal foglalkozott, hogy a sejtek hogy szabályozzák az anyagcserét, az energiatermelést, mi az ami a sejtekben végbemenő oxidációt - ezt a lassított égést - szabályozza.

Hidvégi Máté: Amikor Klebersberg Kunó lett kultuszminiszter, aki okos ember volt, ő találta ki, hogy a Szegedi Egyetemből világhírű egyetemet kell csinálni. Ezt úgy lehet megcsinálni, hogy olyan professzorokat csalogatnak oda, akik világhírűek. Rábeszélték a Cambridge-ben dolgozó Szent-Györgyi Albertet, hogy jöjjön Szegedre. Mindent megígértek neki, fizetést, lehetőségeket, és meg is kapott mindent. Szeged azért mégiscsak egy poros, alföldi város, ahol ő nyitott sportkocsival száguldozik, nagyon csinos felesége van, teniszeznek, úsznak, egész más a viszonya a hallgatókkal, az egyetemistákkal, mint a többi professzornak: ő közvetlen. Ezért azt is mondják rá, hogy megrontja a hallgatókat, nagyon liberális, szabadkőműves, mindenfélét mondanak rá.

Marx György: Kollégáknak tekintette a fiatalokat, kirándulni járt velük, a fiúknak borzasztóan imponált, hogy amatőr repülő volt, amatőr búvár is volt, vitorlázott, autót vezetett, ne felejtsük el, ez a 30-as évek vége. Ha úgy adódott, akkor elment úszni a Tiszára a hallgatólányokkal, akkor is, hogyha egyiküknél se volt fürdőruha.

Hidvégi Máté: Az első felesége nemcsak a férfiakhoz vonzódott. Szent-Györgyi Albertet nem kellett sajnálni, mert ő - gondolom - sosem vetette meg a nőket, nem is volt egy csúnya ember, így őneki új kapcsolata kezdődött egy orvosprofesszor feleségével, amiből aztán házasság lett. Ismeretes, hogy élete során négy felesége volt.

Szent-Györgyi Albert (archív): Este a feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy én ezt a növényt még sosem próbáltam ki. Azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba, ahelyett, hogy megegyem. Még aznap éjjel megtudtam, hogy ez paprika a C-vitaminnak egy kincses háza. Pár héttel később másfél kg vitamin volt a kezembe, addig csak ezredgramm mennyiségek voltak. Ezt szétosztottam az egész világon, és onnan tudtuk meg, hogy mi a C-vitamin pontos kémiai szerkezete. Ennek a következménye, hogy ma tonnaszámra gyártják, mint az emberi egészségnek a kútforrását.

Archív híradó: Az egész ország büszke örömmel ünnepelte az első magyar Nobel-díjast, Szent-Györgyi Albert professzort, akinek a tudományos kitüntetést az elégetés élettani folyamatai körül tett felfedezéséért, az aszkorbinsav katalizátor szerepének felismeréséért, tehát a C-vitaminnal elért eredményeiért ítélték oda. Ismeretes, hogy a C-vitamint a szegedi paprikából sikerült kivonnia.

Hidvégi Máté: Szent-Györgyi Albert az orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben kapta meg, a biológiai oxidáció kutatásáért és a C-vitamin kutatásokért. Ezeket a munkákat ténylegesen Hollandiában, nagyrészt Angliában, Cambridge-ben, és egy kicsit Szegeden csinálta. De Szegeden volt, mikor a Nobel-díjat neki megítélték.

Marx György: Természetesen most már Budapest is felfigyelt Szent-Györgyi Albertre, és mikor a következő évnyitóra Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert meghívta a rektor, akkor büszkén mutatta be, hogy egyetemi Nobel-díjas professzor, ez ugye nem gyakori jelenség Magyarországon. Hóman Bálint azt mondta: "Igen, igen, C-vitamin. Tudjuk, hogy svindli az egész, mondták Budapesten, de azért reklámozza, mert több paprikát tudunk eladni."

Szent-Györgyi Albert (archív): Én életemben három dolgot fedeztem fel, az egyik a C-vitamin. Egy felfedezés lényegéhez tartozik, hogy azonnal elvetik, és azt mondják, hogy ez hibás. Úgyhogy a C-vitaminnak akkor lettem egy nagy szaktekintélye Londonban, amikor valaki azonnal egy cikket küldött, hogy ő nagyon keveset tud a C-vitaminról, azt az egyet tudja, hogy amit én csinálok, az hibás, és az rossz. És azután sajnálatomra később őt kidobták az állásából, pontosan azért, mert ezzel a kijelentésével föltartotta az egész fejlődést. Na aztán később az izomról tettem felfedezéseket, azokat is azonnal elvetette a standard tudomány, mert újszerű volt. Ma is úgy vagyok még, hogy ha valamit mondok és elvetik, akkor bízhatom benne az nagyon jó felfedezés.

Marx György: A Nobel-díj elnyerése után külföldön meghívják, díszdoktorrá avatják, különböző egyetemek stb., és egyszer csak jön egy távirat a Kormányzó Úr főméltóságától is, hogy személyes kihallgatásra hívják. Ottan megtudta azt, hogy Corvin-láncot fog kapni. Szent-Györgyi bemegy a kormányzóhoz, az, kezet fog vele, nyakába akasztja a Corvin-láncot, elkezdenek beszélni, csakhamar hátaslovakra terelődik a szó. Horthy Miklós szeretett fehér lovon bevonulni különböző alkalmakkor, és ahogy nekem Szent-Györgyi mesélte 81 néhány éves korában, ő Cambridge-ben szokott rá a lovaglásra, mert Angliában illett lovagolni. Így elbeszélgettek, nagyon belemelegedtek, hogy melyik fajta lónak mik az előnyös tulajdonságai. Egyszercsak krákog a szárnysegéd, lejárt a 15 perc, Szent-Györgyi még egyszer megköszöni a kitüntetést. Kimennek, a szárnysegéd azt mondja, bocsánatot kérünk, a következő kitüntetett egy lótenyésztő, és a Kormányzó Úr nyílván összekeverte a személyeket. Szent-Györgyi azt mondta: Mit mondhattam erre, szegény lótenyésztő most biokémiáról társalog a főméltóságú úrral?

Hidvégi Máté: Fiatalon kapott Szent-Györgyi Nobel-díjat, 44 éves volt. 44 éves korban különösen egy ilyen szakmában az ember még nagyon nagy jövőt sejt maga előtt. De a Nobel-díj fölött az ember nem tud még nagyobb tudományos elismerést elérni.

Szent-Györgyi Albert (archív): Éreztem, hogy az élet mindennek az összessége. Akármelyik szűk vonalon indulunk meg, sose értjük meg az életet. Csak akkor tudjuk talán megérteni, ha az egész tudományt átértjük, azért én tudományágról tudományágra mentem.

Marx György: Szent-Györgyi a háború végén részt vett a - mondjuk hivatalosan is támogatott - ellenállási mozgalomba, de amikor ez összeomlott, a rendőrség kezdte keresni. Ez kínos volt, mert a magyar Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert képét mindenki ismerte az országban, minden magyar, tehát nehéz volt bujkálnia.

Hidvégi Máté: Álnéven bujkált, sőt talán álszakálla, álbajusza, álfrizurája volt, mert őt sokszorosan keresték a nácik. Állítólag, amikor Horthy Miklós ment Hitlerhez, akkor Hitler Horthy elé ment, ordítva fogadta, az első ordító szava az volt, hogy hol van Szent-Györgyi Albert, mert őt fogságba kell vetni, mert ő kimondottan antifasiszta volt, és ilyen értelmű politikai szerepet is vállalt, titkos tárgyalásokat folytatott Isztambulban az angolokkal. Ezeknek ugyan nem volt semmi eredményük, de legalább megpróbált ilyesmiket csinálni.

Szent-Györgyi Albert (archív): Nagyon furcsa volt ez nekem, mert én tudós ember vagyok, aki kémcsövek közt él, és Isztambul akkor a világ kémközpontja volt. Kioktattak, hogy egy gyufaszálat sem szabad elejteni, mert azt a kémek azonnal fölszedik, és akkor mindent kiolvasnak az ujjlenyomatból.

Hidvégi Máté: Még Budapest ostroma alatt, amikor az a terület fölszabadult, ahol ő rejtőzött, jött érte egy szovjet katonai alakulat, és azt mondta, hogy meg akarják menteni és elviszik valahova. Szent-Györgyi azt mondta, hogy nem hajlandó rá, csak akkor, ha a felesége, sőt a felesége családja is mehet. Azt mondták, hogy nem probléma, mindenki jöhet. Erre megmondta, hogy a feleségének népes családja van. 13 tagú családot vitt magával egy házba, ahol az oroszok föltáplálták őket, de nem hagyhatták el a házat. Valamilyen aranykalitka-szerűség lehetett ez, őrizték a házat, de mindent megkapott, amit akart. A felesége kísérletezett, azt mondta, hogy ő mozira vágyik, másnap a szovjet katonák beszereltek egy házi-mozit, a házban is tudott filmet nézni.

Amikor vége lett a második világháborúnak, nagy éhínség volt, rommá volt lőve az egész ország. Szent-Györgyinek az volt az első dolga, hogy létrehozott egy természettudományos akadémiát, direkt azért, hogy az éhező tudósoknak lehessen ételük, ruhájuk, és tüzelőjük.

Azt mondta, hogy Magyarországon az a realitás, hogy szovjet befolyási övezethez tartozik, ebből következően ki kell alakítani olyan viszonyt a magyar nép és az orosz nép között, amely lehetőleg baráti, hogy az együttműködés zökkenőmentes legyen. Ennek érdekében megalakította a Magyar-Szovjet Baráti Társaságot.

Archív híradó: A Szovjet-Magyar Tudományos Társaság első ülésén érdekes előadást tartott a magyar tudományos élet büszkesége, a Nobel-díjas doktor Szent-Györgyi Albert professzor, aki most érkezett haza oroszországi tanulmányútjáról. Nagy tetszéssel fogadták a magas színvonalú előadást.

Marx György: 1945 után a budapesti egyetemen lett az új biokémia tanszék professzora. Ott azzal kezdte az előadását, nem valószínű, hogy a Jóisten megmarad molekuláris szinten, csak azért, hogy az orvosokat megkímélje a kvantumkémia megtanulásától, hanem a Jóisten mesterien használja a kvantummechanika által adott többletlehetőségeket.

Archív híradó: A Nobel-díjas Szent-Györgyi professzor az izomműködésével kapcsolatban Szegeden elkezdett kutatásait most a Budapesti Biokémiai Intézetben folytatja. Szent-Györgyi professzor kutatásainak gyümölcse az az oldat, amely a kémcsőben ugyanúgy összehúzódik, mint testünkben az izom. Ez az eredmény megvilágította és pontosan mérhetővé tette testünk legtitokzatosabb életjelenségét, a mozgást.

Hidvégi Máté: Orvos volt, de nem praktizált, nem gyógyítani akarta az embereket, hanem valamiféle visszafoghatatlan intellektuális érdeklődés támadt benne az élet lényege iránt, ami persze nem bölcsészként a lényeg, hanem biológusként. Mi lehet az élet lényege? Érdekelte őt a szubmolekuláris biológia. Tehát az elektronok világa, és ezek biológiai szerepe. Ő egy tudomány alapítója is, mert ezt a kvantum-biokémiát, az elektronok és az élet kapcsolatának kutatását végül is ő indította el.

Szent-Györgyi Albert (archív): Én igyekeztem az egész biológiát megismerni, ezért sokszor változtattam irányt, egész más és más irányt, anatómiából kvantummechanikában kötöttem ki. Minden új iránynál úgy csináltam, hogy nem könyvet vettem először, hanem először bementem a laboratóriumba, és kigondoltam valami egész ostoba teóriát, azt kezdtem bizonyítani vagy cáfolni. És amikor már ösmertem, akkor elmentem a könyvtárba, akkor már érdekes volt a könyvtár, mert volt hova betenni az adatokat. Nagy lyukak voltak a tudásomban, azokat aztán szépen betömtem. Ha engem a könyvtárba küldtek volna először, akkor én onnan vagy nem jövök ki élve, vagy pedig soha vissza nem megyek.

Hidvégi Máté: Más volt, mint az átlag, ami azt jelentette, hogy nagyon intuitív volt, tehát valamit kitalált, és ha kérdezték, hogy az miért van, akkor olyanokat mondott, hogy: mert olyan a színe, és ez engem arra emlékeztet, hogy... Ilyen volt az ő kutatási módszere, és ezt nagyon nem szeretik a "hivatalos" tudományban.

Szent-Györgyi Albert (archív): Az én összes vizsgálati eredményemet annak köszönhetem, hogy nagyon szeretem az életet, vele élek, a szemem mindent megfigyel. Ezt nem minden tudós ember csinálja, mert a gépek nálunk fontosabbak lettek, beteszik az anyagot egy gépbe, azután az csinál valamit vele, és csak a mutatót olvassák le. De én mindig az élő anyaggal foglalkozom, szaglom, tapogatom, nézem, és megfigyelek kis dolgot, ami aztán jó útra vezet.

Marx György: Erősödött a szovjet befolyás, Szent-Györgyi Albertnek köztudott nyugati kapcsolatai voltak. Polgári körök köztársasági elnöknek javasolták. Éppen Svájcban volt előadást tartani, mikor megtudta, hogy legjobb barátját, azt a vállalkozót, aki kutatásait anyagilag segítette, letartóztatták, mint gyanús kapitalista elemet. Szent-Györgyi megpróbált a kormánynál tiltakozni, de a végén úgy döntött 1947-ben, hogy nem jön haza.

Hidvégi Máté: Szent-Györgyi amerikai periódusa bizonyos értelemben szomorú történet. Magyarországról tudományos sztárként ment el, hozzá volt szokva a tudományos sztár életmódjához, társadalmi elismertségéhez, és ezt Amerikában nem kapta meg. Szent-Györgyi nem volt hajlandó elhelyezkedni az amerikai egyetemi rendszerben. Ő ugyanis azt mondta, hogy neki saját laboratórium kell, saját munkatársakkal, akiket Magyarországról vitt ki.

Marx György: Szent-Györgyi Albert - hangsúlyozni szeretném -, maszek tudósként élt Amerikában. A politikára természetesen odafigyelt, nemcsak egyes magyar politikusok ellen volt kifogása, hanem amerikaiak ellen is. A vietnami háború ellen tiltakozott, megírt egy ragyogó könyvet "Az őrült majom", ezt a címet adta neki. Az őrült majom az természetesen mi vagyunk, a homo sapiens, az ember, amelyik egy olyan állat, hogy saját fajtáját is pusztítja.

Hidvégi Máté: Amerikában csakhamar kitalálták róla, hogy ő kommunista bérenc és szovjetbarát. Nem kapott többet kutatási pénzt. Ez volt a hidegháború időszaka. Itt Magyarországon úgy tekintettek rá, mint egy disszidensre, aki elárulta a hazáját. Kint Amerikában úgy tekintették őt, mint egy kommunistát, így két véglet között lebegett és egyedül maradt. Akkoriban már egyébként is depressziója volt, beteg volt. A mániás depresszió egy zsenibetegség, és ez egyre inkább elhatalmasodott rajta Amerikában.

Marx György: Utoljára 85 éves korában látogatott Magyarországra, az Atomfizikai Tanszék meghívására, és csak fizikusoknak tartott előadást. Látogatásának az volt az egyik indoka, hogy az új (negyedik) feleségének megmutassa szülőföldjét.

Hidvégi Máté: Szent-Györgyinek sziporkázó ötletei voltak, a mai napig tudós generációk élhetnének az ő ötleteiből, amiket leírt, publikált, elmondott, előadásain elhangzott. Ötleteit szórta magából, mert nem tudott mást csinálni, nem tudta azokat mind megvalósítani, hát inkább elmondta mindenkinek. Megjelent egy riport vele valamelyik nagy amerikai lapban, ennek a hatására egy alapítványt szerveztek köré, aminek az volt a neve, hogy Nemzeti Rákkutatási Alapítvány. Összegyűlt egy pár millió dollár, ennek kamataiból kezdett tudni dolgozni. És mit csinált? Arra nem volt pénze, hogy komoly kutatókat maga köré gyűjtsön. Létrehoztak egy olyat, hogy "falak nélküli laboratórium". Ami azt jelentette, hogy a világ különböző pontjain kiemelkedő tudósok bedolgoztak Szent-Györgyi ötleteinek kutatásába, ebbe a területbe, és évente egyszer összejöttek az ő otthonában Woodshole-ban, az Óceánnak a partján, és ott beszélgettek tudományról.

Marx György: És ez egy agyközpont lett. Az ő hatására Woodshole-ban kialakult, hogy idejártak vitatkozni, diszkutálni, eszmét cserélni, és a jövő útjait kipróbálni amerikaiak, és többek között az amerikai magyarok is.

Palló Gábor: Tudományos eredményt nem föltétlenül a laborasztalnál lehet elérni. El lehet érni a jó légkör biztosításával, el lehet érni az inspiráció adásával is, és ebben úgy tűnik, hogy Szent-Györgyi talán még 90 éves korában is élen járt.

Szent-Györgyi Albert (archív): A szellemi életben mindenki olyan nagy lehet, mindenki szabadon fejlődhet olyan nagyra, amennyit az esze megbír.

___________________________