Marx György
az Eötvös Társulat tiszteletbeli elnöke

Szülőhazája tisztelettel köszönti Telegdi Bálintot, aki 1922. január 11-én született Budapesten, és aki zseniális kísérletezőként kiválik azok közül az elmélet- és spekuláció-orientált emberek közül, akik több nyelven beszélnek - magyarul is. Közülük is valószínűleg ő a legkozmopolitább. Mint mondta, - Egy fiatal kutatónak külföldön érdemes eltitkolnia magyar származását, mert ha kiderül, túl sokat várnak tőle. - De ő túlteljesítette az elvárást.

Édesapja pesti kereskedelmi iskolába járt. Több nyelvet megtanult fogolytársaitól, amikor az 1. világháború alatt Normandiában volt internálva, mint ellenséges állam polgára. E táborban barátkozott össze Detrével, aki később feleségül vette Szilárd Leó húgát, így a Telegdi-család Szilárdot régi barátként tartotta számon. Az édesapa hajózási vállalatoknál dolgozott Európa-szerte. Bálint egyhónapos korában “emigrált". - Mint tapasztalhatják, addigra elég jól megtanultam magyarul - mondja, amikor szép magyar nyelven tart előadásokat Budapesten. (Utoljára 2001 őszén járt itthon.) Több ország után a család Budapestre hozta a fiút, hogy tanuljon meg magyarul beszélni és írni (1928-1929). 1930-ban a család Bécsbe költözött, Bálint ott járt középiskolába. Születésnapjára kémiai kísérletező készletet kapott, ez volt első találkozása a természettudománnyal. Fizikatanára észrevette, hogy Bálintot érdeklik az atomok, ezért kezébe adta Sommerfeld könyvét: "Atomok és atomszínképek". Ezt olvasva Bálint zavarba jött, mert a könyv furcsa kígyószerű jelekkel volt tele. Tanára ajánlására megtanulta az integrál- és differenciálszámítást, már 16 éves korában megértette, hogyan lehet a hidrogén színképét levezetni Sommerfeld kvantumfeltételéből.

Édesapja a hajózásban dolgozott a Földközi-tenger partjain. Amikor a nácik megszállták Ausztriát (1938), Bálint vonaton eljutott Olaszországba. Az olasz intermezzo sem lehetett tartós. Amikor német csapatok érkeztek Észak-Olaszországba, Bálint édesanyjával Svájcba ment az illegális határátlépésben hivatásos embercsempészek segítették (1943). Elmondhatjuk: Telegdi Bálintnak élménygazdag iskolaévei voltak.

Lausanne műegyetemén (1944-1946) vegyészmérnöki diplomamunkájának témája ez volt: "Számlálási veszteség korrekciója a radioaktivitásnál." (Magyarul: hogyan kell figyelembe venni a Geiger-számlálók holtidejét.) A fiatalember figyelme a kvantumjelenségekre összpontosult. A diszciplináris határt átlépve Zürichben fizika-doktorandus lett a Szövetségi Műegyetemen. Scherrer intézetében Telegdi Bálintnak fotoemulziókkal kellett foglalkoznia. Ezeket nemrég vezették be Bristolban részecskenyomok detektálására. Velük Telegdi a szén atommagjának fotodisszociációját tanulmányozta: . A kijövő -részecskék lendület-eloszlásából Telegdi arra következtetett, hogy a disszociáció Be-atommagon át megy végbe: ez után . A -atommagok energia-eloszlásából visszakövetkeztetett a gerjesztett -atommag energiájára. Mindezek alapján disszertációjában kidolgozta az -részecskékből összetett atommag modelljét. Ez lett első tudományos közleménye. Disszertációjának bírálói Scherrer és Pauli voltak. Wolfgang Paulit, a Szövetségi Műegyetem büszkeségét a hallgatók között nem világos előadásai tették ismertté, hanem vizsgákon gyakorolt szigorúsága. Telegdi Bálint sikeresen túlélte a doktori szigorlatot, utána Pauli még egy pohár borra is meghívta. 1948 őszén Scherrer Bristolba küldte Telegdit, hogy jobban beletanuljon a fotoemulziós technikába. Bristolban Telegdi megtanulta az emulziós technológiát, de nem érzékelte az új fizika szellemét. Ezért nem fogadta el az ott felajánlott állást.

Weisskopf ajánlólevelet írt Telegdi Bálint érdekében Enrico Ferminek Chicagóba. De Amerikában 1950-ben tetőzött a McCarthy-korszak. Hosszú birkózás után Telegdi vízumot kapott, de felesége csak egy évvel később.

1951 nyarán érkeztek meg Chicagóba. Ott Telegdi első útja a Biofizikai Intézetbe vezetett, hogy fölkeresse Szilárd Leót, mint a család régi barátját. Magyarul beszélgettek. Telegdi felesége Szilárd titkárnője lett, ő mondta: Szilárd volt a legragyogóbb ember mindazok közül, akikkel életemben találkoztam. - Pedig a Chicagói Egyetemen találkozhatott más kiemelkedő professzorokkal is. Telegdi a betatronnal dolgozott, de ezenközben - "föltehetőleg magyar származása és Wigner szimmetria-szemléletének befolyása folytán" - érdekelte az atommagok izospinjének csoportelmélete is. Tovább foglalkozott a ¹²C atommag -részecske-szerkezetével, amihez az reakciót tanulmányozta. Chicago legfontosabb gyorsítója a ciklotron volt, aminek Fermi volt a főnöke, és amit -mezonok előállítására használtak.

Elérkezett 1956, Telegdi karrierjének nagy korszaka. Hogy a nehéz instabil mezonok bomlásának furcsa sajátságait megmagyarázzák, C.D. Lee és C.M. Yang arra következtettek, hogy a gyenge bomlások megsértik a természet addig általánosan elfogadott tükrözési szimmetriáját. A kobalt-atommagnak van perdülete, ami - Föld-analógia alapján - lehetővé teszi, hogy rajta "egyenlítőt", meg "északi pólust" és "déli pólust" értelmezzünk. A tapasztalat azt mutatta, hogy-bomláskor a radioaktív kobalt-atomok több elektront bocsátanak ki "déli irányba", mint "északi irányba". Ez pedig azt jelenti, hogy -bomlás nem tükörszimmetrikus az "egyenlítőre" nézve! Hogy a természet szimmetriája mégse veszszék el, az az elméleti értelmezés született meg, hogy a -bomlások a tér és a töltés együttes tükrözésével szemben szimmetrikusak… Amikor ezt Szilárd meghallotta, így kommentálta: - Ez azt jelenti, hogy ha egy kobalt-atom tükörbe néz, akkor nem önmagát látja, hanem egy antiatomot! - Hogy lehetne ezt bebizonyítani? Hogyan lehetne antiatomot csinálni?

A természet tükrözési szimmetriájának megsérülését tekintélyes fizikusok őrült ideának ítélték. Telegdit is megpróbálták lebeszélni arról, hogy ilyenre vesztegesse idejét. De ő nem hagyta magát. A ciklotron által gyártott -mezonok bomlásakor pozitív és negatív müonok keletkeznek. Ezek egymás antirészecskéi, van perdületük, és -bomlással elbomlanak. Nem könnyű velük kísérletezni, mert csak két milliomod másodpercig léteznek, de Telegdi Bálintnak sikerült kimutatnia: a negatív müon bomláskor "dél felé" bocsátja ki a negatív elektront, antirészecskéje viszont, a pozitív müon pedig "észak felé" bocsájtja ki a pozitív elektront. Ez igazolta, hogy a tér és töltés tükrözése együtt valóban szimmetriája a természetnek. A kísérlet Telegdi Bálintnak meghozta a világhírt.

Telegdi bámulatos kísérleti technikáját megcsodálták. A röpke életű müon lett kedvenc kísérleti objektuma. Kimutatta, hogy a müon-bomláskor kirepülő elektronok polározva vannak, mégpedig ugyanúgy, mint az atommagok -bomlásakor keletkező elektronok. Ez tovább erősítette a tér+töltés tükrözési szirnmetriát. Dick Garwin kitalálta, hogy a müon mágneses nyomatéka külső mágneses mezővel elforgatható, így Garwin és Telegdi több tizedesjegy pontosan megmérték a müon mágneses nyomatékát. Eredményük a kvantumtérelmélet ragyogó igazolása.

Fermi korán meghalt. A Chicagói Egyetemtől Telegdi Bálint kapta meg a "kiválasztott Fermi-professzor" címet. Nyugalomba vonulta után visszament Zürichbe, a Szövetségi Műegyetemen tanított, most Genfben lakik és a CERN-ben dolgozik. Nyarait Svájcban, teleit Kaliforniában tölti. Tagjukká választották hazái akadémiái Magyarországon, Olaszországban, Amerikában. Mindegyik akadémián a megfelelő ország nyelvén tartja előadásait. (Tagja az Orosz Akadémiának is.)

A gyenge -bomlás szimmetriájának tisztázásáért Telegdi Bálint eddig egyetlen magyar fizikusként megkapta a Wolf-díjat (1991), amelynek tekintélye megközelíti a Nobel-díjét. Négy Wolf-díjas matematikusunk van: Bott Raoul, Erdős Pál, Lax Péter, Lovász László. Kémiai Wolf-díjat kapott Polányi János és Somorjai Gábor, az egyetlen zenei díjas Ligeti György. Az Acta Physica Hungarica Heavy Ion Physics folyóirat is Telegdi Bálint köszöntésének szenteli ezévi első számát. A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten májusi ünnepi ülésen köszönti 80 éves tagját, Telegdi Bálintot.