Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2004/1. 25.o.

SZIGETI GYÖRGY ÖRÖKSÉGE

Szigeti György és Bay Zoltán - megemlékezés Szigeti György halálának 25. évfordulójáról

1978. november 25-én hunyt el Szigeti György. A Fizikai Szemle gyakran közöl visszaemlékezéseket. Ezen megemlékezéssel Szigeti György emlékének szeretnék tisztelegni, mint legrégebbi közvetlen munkatársa. 1947~8ban Szigeti György doktorandusza voltam az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. (EIVRT) Kutatólaboratóriumában, ahová Bay Zoltán vett fel. Szigeti György elhunyta után a Fizikai Szemlében méltó megemlékezés jelent meg róla [1]. Személyes emlékeimről szólok, valamint arról, hogy miként látjuk ma tudományos tevékenységét, eredményeit, iskoláját és szellemi örökségét.

1947 februárjában a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (villamos tagozatos) gépészmérnöki oklevelet szereztem. Bay Zoltánnál több tárgyból hallgattam előadásait és vizsgáztam. Vágyam volt, hogy nála doktoráljak.

1947 második félévére beiratkoztam a Pázmány Péter Tudományegyetemre, tanulmányaim kiegészítése céljából. Novobátzky Károly nagyszerű előadásait együtt hallgattam többek között Marx Györggyel és Valatin Jánossal, aki szintén Műegyetemet végzett. Novobátzkynál vizsgáztam. A labort Barnóthy Jenőnél végeztem. Tanárképzésben nem vettem részt.

Szigeti Györggyel 1947-ben találkoztam - mely egyoldalú volt -, a Műegyetem Mérnöki Továbbképzés keretében előadást tartott a lumineszcencia fizikájáról [2]. Itt hallottam először a szilárd testek sávszerkezetéről, mely sem Pogány Béla, sem Novobátzky 1947-48-as előadásaiban nem szerepelt. Szigeti előadása nagy hatást tett reám.

1948 februárjában Bay Zoltán felvett az EIVRT Kutatólaboratóriumába doktorandusznak. Ez nagy kedvezmény volt, amelyet a 20-as években Békési György nem kapott meg az akkori igazgatótól, Pfeifer Ignáctól (lásd Fizikai Szemle, Békési-száma). Bay Zoltán Szigeti György osztályába osztott be, ahol jelentős tudományos kutatások folytak a lumineszcencia területén, s egyik eredményüket a Nature közölte [3]. Az első félévben fizetés nélküli doktorandusz voltam. Szigeti György témavezetőmtől és munkatársaitól minden segítséget, anyagot, eszközt, szakirodalmat megkaptam. 1948 szeptemberében Bay Zoltán felvett az EIVRT Kutatólaboratóriumának állományába és bemutatott Aschner Lipót vezérigazgatónak.

Továbbra is folytathattam disszertációmat katódolumineszcencia témában. Tovább hallgathattam Novobátzky előadásait. Doktori munkámhoz megkaptam az Orion Műszergyár 1 s-os impulzusgenerátorát, mely hazánkban akkor a legkorszerűbb ilyen műszer volt. Az EIVRT részéről feladatot az értekezés befejezéséig nem kaptam. Katódolumieszcencia témám a Kutatólaboratórium feladatkörébe tartozott.

Szeretnék most néhány szóval Szigeti György és Bay Zoltán kapcsolatáról szólni. 1938-ban történelmi jelentőségű lett közös, első elektrolumineszcens fényforrás szabadalmuk [4], egy SiC-dióda. Bay Zoltán "Az élet erősebb" című önéletrajza nagyszerű, dokumentum értékű írás, kiváló emberismeretet mutat az 1948-as kortársakról, a hazai tudomány terén is. Bay Zoltán számos kortársáról kemény szavakkal emlékezett meg. Szigeti Györgyről tisztelettel és elismeréssel írt. 1944-ben Bay Zoltán és Jankovics igazgató üldözött mérnököket mentettek meg a deportálástól, Szigeti György is köztük volt.

1948-ban Bay Zoltán mellett Szigeti György volt a Kutatólaboratórium első embere és Bay Zoltán helyettese távolléteiben. Szigeti György fényforrások fejlesztésével és alapkutatásával foglalkozott. Az ő eredménye a hazai fénycsőgyártás kifejlesztése, új lumineszkáló anyagok, halofoszfátok kidolgozása. Eredményességében meghatározó szerepe volt az általa vezetett kutatógárdának és a fejlesztés mögött álló nemzetközi nívójú lumineszcencia témájú alapkutatásoknak.

1948 késő őszén Bay Zoltán az üldöztetés és koncepciós per elől elmenekült. Szigeti György az elkövetkező nehéz évtizedekben sehol és sohasem szólt Bay Zoltán ellen. Ismeretes, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület kizárta Bay Zoltánt és megfosztotta elnöki címétől. Bay Zoltán Hold-kísérletekben dolgozó gárdája részben eltávozott, így Pócza Jenő a Tudományegyetemre, ahol később tanszékvezető lett.

Doktori munkámat folytathattam, és benyújtottam értekezésemet Bay Zoltán tanszékére. A doktori szigorlatot Bay Zoltán helyettesénél, Simonyi Károlynál, továbbá Egerváry és Liska professzoroknál tettem le 1949 júniusában. 1949 nyarán Csűrös Károly rektor műszaki doktorrá avatott. Doktori munkám fő eredményeit a J. Opt. Soc. America publikálta [5]. Ezután EIVRT kutatási feladatokat kaptam, módom volt alapkutatásokra is Szigeti György vezetésével.

1950-ben a Távközlési Kutató Intézet (TKI) bekebelezte az EIVRT Kutatólaboratóriumát. Az egyesített újpesti intézet igazgatója Szigeti György lett, aki nyugodt légkört biztosított a kutatásokhoz és nagy súlyt helyezett a tudományos munkára. A TKI alapfeladata a mikrohullámú technika hazai kifejlesztése volt, ide tartozott a katódsugárcső is. A wolfram kivételével azonban a Tungsram fényforráskutatási feladataira nem maradt kapacitás.

Szigeti György javaslatára 1953-ban létrehozták a Híradástechnikai Ipari Kutatóintézetet (HIKI), mely kivált a TKI-ból, és igazgatója Szigeti György lett. A megosztás a kutatási feladatok szerint történt. Én katódsugárcsövekkel dolgoztam, így a TKI-ban maradtam. Nem részletezem Szigeti György eredményekben gazdag tevékenységét a HIKI-ben, csupán a hazai félvezetőfizikai kutatásokra, a Ge-félvezetőre és -tranzisztorra utalok. Ezekért Kossuth-díjat kapott Szép Iván és Bodó Zalán munkatársaival. Kiemelem még a SiC alapkutatásait. Személyes kapcsolatom megmaradt Szigeti Györggyel, főképpen az ELFT keretében.

1956-ban Szigeti György javaslatára a kormány létrehozta az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézetét, melynek nyugdíjazásáig Szigeti György volt az igazgatója. 1965-ben UNESCO-szolgálatomból hazatérve Szigeti György meghívott az MFKI-ba. 1966 óta megszakítás nélkül az MFKI-ban, majd annak jogutódjában, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetében dolgozom.

Mai szemmel nézve Szigeti György az új MTA-intézet fő témáit bámulatos előrelátással választotta ki. Pócza Jenő tanszékének megszüntetése után Szigeti György az MFKI-ban biztosított számára kutatási lehetőséget, és Pócza Jenő javaslatára az MFKI-ban létesítették fizikai kutatások számára hazánk első, nem orvosi elektronmikroszkópiai laboratóriumát. Az elektronmikroszkópos és vékonyréteg-kutatásokat ma is folytatja az MTA MFA. 1967-ben javasoltam a felületfizikai kutatások megindítását. Számos gáncsoskodás ellenére Szigeti György megvalósította javaslatomat. Erre a célra az akkori, egyik legkorszerűbb berendezést, a Vacuum Generators UHV LEED-rendszerét szerezte be az MFKI. Ennek továbbfejlesztése eredményezte az első hazai Auger-spektrométert. A Felületfizikai Osztály ma is működik az MFA-ban. Mindkét laboratórium nagyszámú publikációt közölt nemzetközileg elismert eredményeiről, melyek megtalálhatók a Sci. Citation Indexben. A harmadik, ma is élő téma a félvezető-heteroátmenetek kutatása lett. Ez eredményezte később a félvezető lézerek hazai kifejlesztését az MFKI-ban, majd az MFA-ban.

1968-ban Szigeti György irányításával Budapesten került sor a félvezető-heteroátmentek nemzetközi (lényegében világ-) konferenciája megrendezésére. Ezen a konferencián részt vettek a téma vezető kutatói. Közülük csak hármat emelek ki: Esaki (Nobel-díjas), Welker (III-V félvezetők) és a néhány éve Nobel-díjas Alferov, aki itt ismertette a GaAs-GaP injekciós elektromumineszcens heteroátmenetet, a félvezető lézer ősét. Alferov 2002-ben az EPS-12 konferencián Budapesten meleg szavakkal emlékezett meg Szigeti Györgyről és az 1968. évi konferenciáról.

Szigeti György kezdeményezte már 1938-ban a SiC-kutatásokat [4]. A SiC ma is fontos anyag az MFA egyik EU kutatási témájában.

Az MFKI-ban a tudományos munkát nagyban segítették a Szigeti György által alapított "Gombás-szemináriumok". Az MFKI-ban Szigeti György tudományos iskolákat hozott létre. A tudományos kutatások maradandó értéke lemérhető a Sci. Citation Indexből. Így Pócza Jenő és munkatársai korai munkáira még halála után 25 évvel is rendszeresen hivatkoznak. Ugyanez érvényes az 1960-as években publikált lumineszcenciakutatásokra. Szigeti György iskolája kapcsán csak az elhunytakról szólok: Bodó Zalán (diffúz optika), Szép Iván, Nagy Elemér, később ELTE egyetemi tanár, Makai Endre (matematikus) Kossuth-díjat kaptak, Ferenczi György (DLTS) Állami Díjat, Pócza Jenőről már szóltam.

Számos kiemelkedő vendég kereste fel Szigeti Györgyöt. Nála találkoztam Gábor Dénessel, akinek látogatása után Szigeti Györggyel együtt hallgattunk meg felvételi beszélgetésen egy, az NDK-ban végzett fiatal fizikust, aki törte a magyar nyelvet. Távozása után megjegyeztem, hogy Gábor Dénes több mint 30 év távollét után is tökéletesen beszél magyarul, mire Szigeti válasza: "Igen, de a fiatalember nem Nobel-díjas."

Szigeti György és iskolája nemzetközi elismerést vívtak ki eredményeikkel. Megemlékezésemben nem tértem ki Szigeti György tevékenységére az ELFT-ben és magas tisztségeire az EPS-ben, továbbá az IUVSTA-ban. Ezek megtalálhatók az [1] nekrológban. Sajnálatos, hogy a "Fejezetek a Magyar Fizika Elmúlt 100 Esztendőjéből (1891-1991)" című könyv "A Fizika Újpesten" fejezete csupán két kiemelkedő műszaki kémiai témára korlátozódott. A fizika terén Szigeti György és iskolája nem kapott helyet. Az elektronmikroszkópia és a felületfizika (mindkettő kutatását Szigeti György indította hazánkban) főbb eredményeiről az Akadémiai Kiadó "A szilárdtestkutatás újabb eredményei" 24. kötete (szerk. Berényi Dénes és mtsai, 1992) nyújt adatokat.

Szigeti György életműve maradandó értékű örökség. Munkáját Gyulai József irányításával folytatjuk az MTA MFA-ban. Tisztelettel emlékezünk Szigeti Györgyre. Emlékét őrzi Budapesten a nevét viselő Műszaki Szakközépiskola, domborműves arcképével márványtábla az MFA KFKI 18/D épületében és emléktábla Újpesten, lakóhelyén.

Gergely György
MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet

Irodalom

1. NAGY E., KÓNYA A.- Fizikai Szemle 29 (1979) 1

2. SZIGETI GY.: Lumineszkáló anyagok fizikája - Bp. Műegyetemi Nyomda, 1948, MTI 89.

3. G. SZIGETI, E. NAGY, E. MAKAI - Nature 160 (1947) 641

4. SZIGETI GY., BAY Z.: Az elektrolumineszcencia jelenségét hasznosító fényforrás -1939 Magyar Szabadalom 140.587, USA Patent 2.254.957

5. G. GERGELY - J. Opt. Soc. Am. 40 (1950) 356