Fizikai Szemle 2005/1. 3.o.
NEM ÉLHETÜNK FIZIKA NÉLKÜL
Bencze Gyula
KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet
A nemzetközi tudományos közösség évek óta készül arra, hogy megünnepelje a Fizika Évét, végül a választás 200-re esett.
Miért éppen most, kérdezhetnék sokan? A szervezők szerint ennek két fontos oka is van.
2005-ben éppen századik évfordulója Albert Einstein "...annus mirabilis"-ének, csodálatos évének, amelyben néhány
hónap különbséggel három korszakalkotó jelentőségű cikket publikált, melyekkel megalapozta a modern fizika diadalmas évszázadát.
Egyik cikkében Max Planck kvantumhipotézise alapján magyarázatot szolgáltatott a fényelektromos effektusra, és a
foton fogalmának bevezetésével a kvantummechanika előfutára volt. Ezért a munkájáért nyerte el 1921-ben a Nobel-díjat [1].
Második cikkében a mozgó testek elektrodinamikájának vizsgálatával jutott el a speciális relativitás elméletének kidolgozásáig [2],
amely mára kísérletekkel alátámasztott és lényegében lezárt fejezete a modern fizikának.
Harmadik cikke [3] Ludwig Boltzmann statisztikus fizikai vizsgálatait kiterjesztve részletes magyarázatát adta a
Brown-féle mozgásnak, ezzel közvetett bizonyítékot szolgáltatva az atomok létezésére.
A nemzetközi fizikusközösség ezzel a választással tiszteleg Albert Einstein előtt, akinek munkásságát Albrecht Fölsing a
következőképpen értékelte: "Soha ezelőtt, és azóta sem létezett olyan személy, aki egymagában ilyen rövid idő alatt
és olyan sokkal gazdagította a tudományt, mint Albert Einstein tette az ő csodálatos évében." Csak zárójelben
jegyzem meg, hogy amint az Magyarországon már szinte elvárható, az ünneplés ellensúlyaként a megelőző években soha ennyi
intellektuális macskajancsi nem jelentetett meg nálunk könyvet, amelyben Einstein "hibáit" vagy alapvető "tévedéseit"
korrigálják - ellentétben "az ostoba és ünneplő" nemzetközi tudományos közösséggel - vagyis feltehetően léteik sajátosan magyar
út is Európába!
A második ok abban rejlik, hogy a fizika fontosságának és legújabb eredményeinek a nagyközönség egyre kevésbé van tudatában.
Az érdeklődés csökkent a fizika iránt, ezt jelzi világszerte a fizika szakot választó egyetemi hallgatók egyre csökkenő száma.
Ezzel szemben a fizika nem csupán a tudomány és technika fejlődésében játszik Létfontosságú szerepet, hanem társadalmunk
életére is rendkívüli hatással van. Bár ez a fizikában járatosak számára triviális, nem mindenki van ezzel tisztában. A XXI. század
hajnalán a fizika hozzájárulása más tudományok fejlődéséhez alapvető fontosságú lesz olyan globális problémák sikeres
megoldásában, mint az energiatermelés, a környezetvédelem és a népegészségügy. A nemzetközi fizikusközösségnek tehát
hatékony lépéseket kell tennie, hogy a jövőre vonatkozó elképzeléseit és terveit megossza nemcsak a nagyközönséggel,
hanem a felelős politikusokkal is.
A Fizika Évének küszöbén hazánkban is hasonló problémákkal kell a fizika tudományának szembenéznie. "Tudásalapú
társadalmat építünk"- szajkózzák nap-nap után politikusok és a média képviselői. Egy más változatban szintén naponta halljuk:
"legnagyobb kincsünk szürkeállományunk". Ezzel szemben a valóság egyáltalán nem rózsás, a tudomány támogatása
nem éri e1 az európai átlag minimumát sem.
A sors iróniája, hogy az (amerikai mintára létrejött) kutatóközponti struktúra "desztalinizálása" során a KFKI Kutatóközpontot a
hatalom kifürkészhetetlen akaratából szétverték (az SZBK maradt), míg az azt követő, most már igazi magyar "antidesztalinizálás"
Logikája létrehozta a társadalomtudományok, a kémia és a földtudományok terén ugyanazt a kutatóközponti struktúrát. A
Fizika Évében tehát hazánkban a fizika az egyetlen olyan alapvető diszciplína, amelynek nincs kutatóközpontja!
A szerencse a szerencsétlenségben azonban az, hogy az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek között olyan szoros kapcsolatok
alakultak ki, amelyek mind a kutatás, mind pedig a felsőfokú oktatás színvonalára termékenyítően hatnak.
Ha nemzetünk európaiságát ecsetelik vezetőink, szinte kötelező a "marslakókat", a külföldön élő világhíres magyarokat emlegetni
az unalomig. Ugyanakkor társadalmunk nincs tudatában annak, hogy a múlt század második felében és napjainkban is, kiemelkedő
magyar kutatók öregbítették/öregbítik eredményeikkel tudományosságunk hírnevét világszerte. A hazai közvélemény csak a
sokféle valóságshow műsorok résztvevőinek (hős?)tetteiről értesül. Csoda hát, ha a fizika szorgalmas kutatója helyett
intelligenciahányadosán taposó, saját zenei CD kiadásán szorgoskodó tetovált sztár a fiatalok példaképe?
Eredményeink birtokában azonban bátran kimondhatjuk: a hazai fizikának (bár szurkolóinak száma még mindig kevesebb, mint
a labdarúgásé) nincs mit szégyenkeznie a társadalom és a médiumok előtt-talán megfordítva inkább helyénvaló lenne.
A hazai fizikának, élén az Eötvös Loránd Fizikai Társulattal, mindenesetre kötelessége a világ tudományosságával együtt, kellően
megünnepelni a Fizika Évét. Meg kell ismertetnünk a legszélesebb körben a fizika új és fontos (valamint régebbi, de a nagyközönség
számára ismeretlen) eredményeit, rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy a modern társadalmakban a fizikának és különféle
alkalmazásainak létfontosságú szerepe van az életminőség javításában, a társadalom életében felmerülő problémák megoldásában.
Carl Sagan, a nemrég elhunyt kiváló csillagász, űrkutató, valamint tudománynépszerűsítő Korok és démonok
című nemrég magyarul is megjelent könyvében a következőképpen fogalmaz: "Napjaink globális civilizációja úgy van
megszervezve, hogy minden lényeges elem - a transzport, a kommunikációk a mezőgazdaság, a medicina, az oktatás,
a szórakoztatás, a környezetvédelem, sot a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen választások lebonyolítása is -
alapjaiban függ a tudománytól és technikától, amelyeket azonban a dolgok mai állása szerint szinte senki sem ért.
Ez a helyzet felér egy beprogramozott katasztrófával, amelyet ugyan ideig-óráig elodázhatunk még, de a tudatlanság
és a hatalom vészjósló keveréke előbb-utóbb belerobban a képünkbe."
Tömören megfogalmazva, a Fizika Évének küszöbén mutassuk meg az embereknek, hogy a fizikában még rengeteg a megoldásra
váró kérdés, a fizika izgalmas, a fizika szép , és ami a legfontosabb, nélkülözhetetlen. Csatlakozzunk tehát a világ
fizikusközösségeihez és kiáltsuk világgá együtt: nem élhetünk fizika nélkül!
Irodalom
- EINSTEIN: Über einen die Erzeugung und Verwandlung des Lichtes betreffenden heuristischen Gesichtspunkt. (A fény
keltésének és átalakulásának egy heurisztikus szempontjáról) - Annalen der Physik 17 (1905) 132-149
- EINSTEIN: Zur Elektrodynamik bewegter Körper (A mozgó testek elektrodinamikájáról) - Annalen der Physik 17
(1905) 891-922
- EINSTEIN: Über die molekularkinetischen Theorie der Wäre geforderte Bewegung von in ruhenden Flüssigkeiten
suspendierten Teilchen (Nyugvó folyadékokban lebegő apró részecskék mozgásáról a hő kinetikus elmélete alapján) -
Annalen der Physik 17 (1905) 549-561