Fizikai Szemle 2005/6. 212.o.
EMLÉKÜLÉS SZIGETI GYÖRGY AKADÉMIKUS
SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL
2005. január 26-án az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi
Kutatóintézete és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat
együttes rendezésében, az MTA II. emeleti Nagytermében
került sor az emlékülésre nagyszámú hallgatóság részvételével.
Kroó Norbert akadémikus megnyitója után Bartha
László tartott előadást Szigeti György, az intézetalapító
címmel. Ezt követően került sor a Szigeti Györgyről és
munkatársairól az 1967-1974 között készített 8 mm-es
amatőr mozifilmjeim vetítésére. A CD-t az OMIKK közreműködésével
Huszár János készítette.
A vetítést 15 perces megemlékezések követték Szigeti
György életművéről. Vámos Zoltán, a GE Consumer and
Industrial cég technológiai igazgatója tartott előadást Szigeti
akadémikus szerepe a Tungsram fényforrásfejlesztésében
címmel. Előadásában kiemelte Szigeti György és Bay Zoltán
1939-es történelmi szabadalmát, az elsőelektrolumineszcens
fényforrást, majd méltatta Szigeti akadémikus
meghatározó szerepét a fénycsövek kifejlesztésénél.
A következő 9 előadást a Szigeti-iskola munkatársai
tartották, akiket Szigeti György vett fel igazgatóként a
Tungsram területén, a Bródy Imre Laboratóriumban működő,
időközben változó nevű intézetekbe. Bay Zoltán
utódaként Szigeti György vezette 1949-ig a Tungsram
Kutatólaboratóriumát, 1950-1953 között a Távközlési
Kutatóintézet 2. sz. laboratóriumát irányította, majd 1953-
1958 között az általa alapított Híradástechnikai Ipari Kutatóintézet
igazgatója volt, az MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet
megalakulásáig. Az utóbbi intézetet 1975-ig,
nyugalomba vonulásáig irányította. Az előadások azokkal
a témákkal foglalkoztak, melyeket Szigeti György indított
és igazgatóként is vezetett, illetőleg amelyek az ő hatékony
támogatásával indultak. A témák jelenleg is folytatódnak,
természetesen mai feladatokkal. Az emlékülés
nem foglakozott a volfrámkutatásokkal, melyeket Szigeti
György maximálisan támogatott, de irányítását Millner
Tivadar akadémikusra bízta.
Barna Árpád Elektronmikroszkópiai módszerek a vékonyréteg-
és felületfizika számára címen tartott előadásában
ismertette az általa kifejlesztett in situ transzmissziós
elektronmikroszkópiai kísérleti vizsgálati módszereket,
majd szólt a legújabb vékonyítási, ionmarásos módszerekről
és nagyértékű eszközökről. Az utóbbiakat a
Technoorg-Linda Kft. gyártja és a világ számos országába
exportálja.
Barna Péter előadásában beszélt arról, hogy Pócza
Jenő (elhunyt 1975-ben) javasolta egy elektronmikroszkóp
beszerzését és a vékonyréteg-kutatások indítását annak
felismerésével, hogy a vékonyrétegek alapelemei lehetnek
új technológiáknak és eszközöknek. A nagyberuházást
Szigeti György valósította meg 1963-ban egy korszerű,
100 kV-os JEOL elektronmikroszkóp beszerzésével.
Az MFKI jogutódja az MFA jelenleg egy 300 keV-es
mikroszkóppal, 1,7 Angström feloldással dolgozik. Pócza Jenő és
munkatársai 1965 és 1977 között megjelent közleményeit
a Science Citation Index még 2004-ben is idézi.
Beleznay Ferenc Félvezetőfizika című előadásában
áttekintette az MFKI-MFA főbb eredményeit. A téma az
MFKI alapításával indult. Kiemelkedőeredmény volt az
elsőhazai tranzisztor, melyért Szigeti György Bodó Zalánnal
(elhunyt 1988-ban) és Szép Ivánnal (elhunyt
2002-ben) megosztva 1959-ben Kossuth-díjat kaptak. A
később Széchenyi-díjas Ferenczi Györgyöt (elhunyt 1993-
ban) Szigeti akadémikus vette fel az MFKI-ba. A találmányainak
gyártására alakult Semilab Kft. ma is nagyértékű
műszereket exportál.
Lumineszcencia című előadásomban Szigeti György
saját, fő témájáról szóltam. Szigeti György teljes publikációs
(63) és szabadalmi (53) listáját az [1] irodalom tartalmazza.
Ennektúlnyomó része lumineszcencia és fényforrások témában
született. Én 1948 óta voltam Szigeti
György munkatársa elhunytáig, 1978-ig. Doktorandusznak
vett fel Bay Zoltán [2] és irányított Szigeti György osztályára.
Szigeti akadémikus és munkatársainak rendkívül nagyszámú
publikációját igen sok hivatkozás ismeri el. A már
említett 1939-es SiC szabadalom után Szigeti György 1954-
től irányította az elektrolumineszcencia-kutatásokat 1970-
ig. Fő eredménye a fénycsövekhazai kifejlesztése, beleértve
az 1947-ben legkorszerűbb fényport, bevonatot, katódot,
gázkisülést és azokgyártásba adását. Ezek főként
szabadalmakban jelentek meg 1958-ig. A sikeres fejlesztés
nagymértékben támaszkodott az alapkutatásokra. Csupán
Bodó Zalán 1951-es Acta Physica Hungarica cikkére utalok,
mely a kvantitatív diffúz optika megalapítását eredményezte,
és melyre még 2003-ban is található hivatkozás
a Science Citation Indexben. A ZnS elektrolumineszcencia
téma 1970-ben kifutott. Szigeti György a III-V félvezető
heteroátmenetekre tért át. Ezek fotolumineszcencia-vizsgálatait
ma is folytatja az MFA.
A szünet után az ELFT Szigeti György és az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat című megemlékezésére került sor,
melyet Kovách Ádám főtitkárhelyettes távollétében Bartha
László olvasott fel.
Menyhárd Miklós Felületfizika című előadásában beszámolt
arról, hogy hazánkban a felületfizikai kutatásokat
Szigeti György indította el 1968-ban. Javaslatunkra nagyértékű
LEED-UHV berendezést vásárolt az MFKI, melyet
már 1973-ban Auger-spektrométerré fejlesztettünk Szigeti
akadémikus támogatásával. Az Auger-spektrometria (AES)
ma is élő kutatási téma, számos sikeres alkalmazott kutatásra
került sor (W, vékonyrétegek, acélok stb.). Az MFA
jelenlegi kutatásaival világszinten kiemelkedő eredményeket
ért el a mélységi elemzés feloldása terén Barna Árpád
ionágyújával. MFKI-MFA alapkutatási eredmény a rugalmas
elektronszórási spektrometria (EPES), mely az elektronokszabad
úthosszánakmérését eredményezte.
Mojzes Imre Mikrohullámú félvezetők című előadásában
számolt be a Gunn-dióda sikeres kifejlesztéséről,
melyet még Szigeti György kezdeményezett. A Gunndióda
számos, MFKI fejlesztésű mikrohullámú berendezésben
nyert alkalmazást.
Rónainé Pfeifer Judit Félvezető heteroátmenetek című
előadásában az 1970 óta eredményesen folytatott heteroátmenet-
kutatások főbb eredményeit ismertette, melyek a
félvezető lézerhez vezettek.
Schanda János Világítástechnika című előadásában a
Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság (CIE) hazai történetétől
szólt, melynek Szigeti György is tagja volt. Az
MFKI világítástechnikai kutatásai a fényforrás kutatás-
fejlesztését szolgálták.
Serényi Miklós a III-V félvezető diódák(LED) és lézerek
kifejlesztését tekintette át, szólt az infravörös spektrometriában
alkalmazott, a teljes spektrumot átfogó lézerekről.
A tudományos előadásokután Stubnya György,
OMIKK főigazgató-helyettes az OMIKK-ban Szigeti
Györgyről munkásságáról jelenleg készített CD-t ismertette,
mely tartalmazni fogja az emlékülés elején bemutatott
filmet is.
Az emlékülés Bársony Istvánnak, az MFA igazgatójának
zárszavával ért véget, melyet távollétében Pécz Béla
igazgatóhelyettes olvasott fel.
Az ismertetett kilenc téma Szigeti akadémikus elhunyta
után is sikeresen folytatódott. Ezt igazolja a nagyszámú
irodalmi hivatkozás. A munkák idézése még 30-50 év
után is azokérték állóságát bizonyítja. Sajnálatos, hogy az
ELFT 1991-ben megjelent Fejezetek a magyar fizika elmúlt
100 esztendejéből (1891-1991) című kiadványának
Fizika Újpesten című fejezetében nem adott helyet Szigeti
Györgynek és iskolájának.
Gergely György
Irodalom
- NAGY E., KÓNYA A.: Szigeti György - Fizikai Szemle 29/1 (1979) 25
- GERGELY GY.: Szigeti György öröksége. Szigeti György és Bay Zoltán.
Megemlékezés Szigeti György halálának 25. évfordulójáról - Fizikai
Szemle 44/1 (2004) 25