Fizikai Szemle 2008/6. 225.o.
TARNÓCZI TIVADAR
(1929-2007)
Az MTA SZFKI Fémkutatási
Osztály nyugalmazott tudományos
főmunkatársa, Tarnóczi
Tivadar 2007. december
9-én, életének 79.
évében elhunyt.
Tarnóczi Tivadar az Eötvös
Egyetemen szerzett fizikus
diplomát 1955-ben.
Egyetemi tanulmányait kezdetben
egy évig az ELTE-n
végezte, majd utána négy
évig Európa egyik legismertebb és talán legjobb mágneses
iskolájában, az Ural hegységben fekvő Szverdlovszkban
(1991 óta újra: Jekatyerinburg) folytatta
Vonszovszkij professzor mellett. Az ott szerzett ismeretei,
és idehaza a KFKI-ban az 1950-es évek közepén
indult mágneses kutatások szerencsés egybeesése
tette lehetővé, hogy a frissen létrehozott Ferromágneses
Osztályon Pál Lénárd irányításával készíthette el
diplomamunkáját és kezdhette el kutatói pályafutását.
Ehhez azonban arra volt szükség, hogy megteremtse
a modern mágneses kutatások kultúráját, kidolgozza
a klasszikus mágneses mérések módszereit, és megépítse
kísérleti berendezéseit.
Csak ezek birtokában foghatott hozzá azokhoz a
vizsgálatokhoz, amelyek a ferromágneses anyagok
atomjai közötti kicserélődési kölcsönhatások természetének
megismerésére, mindenekelőtt a mágneses
anizotrópiára vonatkoztak. Jelentős eredményeket ért
el, amikor a fenti jelenségeket az atomi rendeződést
mutató rendszerekben, például vas-alumínium
ötvözetekben kezdte el vizsgálni. E témakörben elért eredményeit
számos hazai és külföldi folyóiratban ismertette,
és ezeket tartalmazza 1968-ban megvédett kandidátusi
disszertációja. Ebben az időszakban lehetősége
volt egy évet eltölteni a grenoble-i mágneses laboratóriumban,
illetve részt vett a KFKI-ban a Mn-alapú
ötvözeteken folyó kutatásokban is. Ezen a területen
szintén számos publikáció társszerzője lett, amely munkákra
a spintronikai kutatások megindulásával az 1990-es
évek közepétől mind a mai napig igen sokat hivatkoznak
a szakirodalomban.
Az atomi rendeződést mutató ötvözetek vizsgálatától
egyenes út vezetett az ezekkel ellentétes tulajdonságú
anyagokhoz, az amorf ferromágnesekhez, amelyekben
tökéletes a rendezetlenség, beleértve a kristálytani
rend hiányát is. Kiemelkedő eredményt jelentett
ezen a területen a különleges mágneses szerkezettel
rendelkező, buborékdomének létrehozására alkalmas
amorf mágneses vékonyrétegekben (pl. Co-
Gd) a doménfal mozgásának megfigyelésére alkalmas,
merőben új módszer általa történt kidolgozása,
amelyet továbbfejlesztve számos helyen használtak.
Hasonlóképpen nemzetközileg elismert eredményekre
vezettek a ferromágneses fémüvegek előállítási
és mágneses paraméterei közötti kapcsolatokra vonatkozó
vizsgálatai. Az 1980-as évek közepétől kezdve
a fémüvegek szerkezeti relaxációjának Curie-pont
mérésen keresztül történő vizsgálatában végzett úttörő
munkát. A nyugdíjba vonulása előtti években részt
vett a nanokristályos anyagok és multirétegek mágneses
tulajdonságainak felderítésében is.
Több mint négy évtizedes kutatói pályafutása alatt
55 angol nyelvű közleménye jelent meg, ezekből több
mint 40 nemzetközi folyóiratban, és munkáira közel
félezer hivatkozás történt a szakirodalomban.
Tarnóczi Tivadar kutatási tevékenységét röviden
két dologgal lehet jellemezni. Az egyik a rendkívüli
gondossága és precizitása a módszerek kidolgozásában,
a kísérletek végrehajtásában és a mérési eredmények
kiértékelésében, majd a következtetések levonásában.
A másik a végtelen szerénysége, a tudományok
iránti alázata, ami mindenkire kiterjedő segítőkészségével
és határtalan nyugalmával párosult.
Nagy Imre