Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 2011/7-8. 254.o.

RÉTHY MÓR ÉS TULLIO LEVI-CIVITA
In memoriam Toró Tibor (1931-2010)

Oláh-Gál Róbert
Sapientia Egyetem, Csíkszeredai Gazdaság- és
Humántudományok Kar, Románia

Nagyon meglepett, amikor elolvastam, hogy Réthy Mór fejében már 1892-ben megfogant az az elképzelés, hogy a gravitációt, az elektromágnesességet és a fényt egységes térelméletben kellene tárgyalni. Történt ugyanis, hogy Réthy Mór 1892. április 21-én a Matematikai és Physikai Társulat rendezésében egy előadást tartott A gravitáció, elektromosság, mágnesség és a fény elméletének közös alapon való tárgyalása címmel. Az 1892. Mathematikai és Physikai Lapok 1892. évi I. kötete erről beszámol és azt írja, hogy közölni fogják Réthy előadását. Sajnos csak az alábbi rövid összefoglaló jelent meg a Természettudományi Közlönyben [2]:

"Az 1892. április 21-i ülésen:

Dr. Réthy Mór tartott előadást »A gravitáczió, az elektromosság, a mágnesség és a fény elméletének közös alapon való tárgyalásáról«. Előadó megismertette azt a két módot, mely a nevezett hatók törvényeinek mathematikai kifejezésére szolgál, nevezetesen a Newton-félét, mely az erőket a tömeg és a távolság függvényében fejezi ki, és a Fourier-félét, mely az erőket bizonyos differencziál-egyenletekkel határozza meg; ez utóbbi módon alkalmazta Maxwell, az egyenletek oly rendszerét állítván fel, mely a nevezett egész tüneménycsoport törvényeit magába foglalja. Előadó ezután tüzetesen megismertette Hertz német fizikus differenciál-egyenleteit, melyeknek a Maxwell-félékkel szemben az a jó oldaluk van, hogy bennök csupa olyan mekkoraság fordul elő, a melyek megfigyelés útján is meghatározhatók. Végre megmutatta, hogy miként adódnak ki az egyenletből a Coulomb-féle alaptörvények, a Kirchhoff- féle áramtörvények stb., nemkülönben, hogy miként foglalják magukban, és pedig észleletek útján is igazolható következmények révén, a fényelmélet differenciál-egyenleteit, miből kitűnik, hogy a fény az elektromos vagy mágnesen erők hullámzására vezethetők vissza."

Kár, hogy nincs meg a fenti előadás részletes kifejtése. De van rá remény, hogy valahonnan előkerül. Réthy Mór kéziratainak egy része kutatható a MTA Könyvtár Kéziratárában, de a fenti előadás anyaga explicit módon nincs közöttük, mint önálló dolgozat. De A gravitáczió, az elektromosság, a mágnesség és a fény elméletének közös alapon való tárgyalásáról értekezésének gondolatai, eszmefuttatásai, részeredményei lehet, hogy más kéziratok között fellelhető! Bár eddig nem sikerült megtalálnom Réthy Mór előadásának teljes szövegét, a fenti közlemény egyértelművé teszi, hogy Réthy Mór ezzel az elképzelésével nagyon modern szemléletet képviselt.

Réthy Mór korának legújabb matematikai eszköztárát használta és sok dolgozatával úttörő munkát végzett a magyar elméleti fizikában, de a matematikában is. Íme mit írt neki Tullio Levi-Civita (Padova, 1873. március 29. - Róma, 1941. december 29.) a modern differenciálgeometria egyik megteremtője.1



Uram és mélyen tisztelt kollégám, Pádua, 1907. március 13.

Réthy Mór


Megtisztelve érzem magamat jóindulatú figyelme által, amelyet irántam tanúsított azáltal, hogy elküldte nekem legutolsó dolgozatát. A legnagyobb örömmel ismerkedtem meg annak tartalmával, és sietve fejezem ki Önnek minden köszönetemet. Engedje meg, hogy hozzátegyem, mennyire csodáltam analízisének pontosságát és mélyreható bölcsességét, amely által felszínre tudta hozni egymástól távol eső területek (az Ostwald-elv és a termodinamika második főtétele) közti rejtett viszonyokat, amelyek eléggé rebellisek ahhoz, hogy a klasszikus mechanika keretei közé lehessen szorítani őket. Kérem, engedje meg, hogy egy egészen friss cikk általi tiszteletnyújtással, amelyet ugyanezen levélben küldök, kifejezzem a nagyrabecsülésemet.

Ön iránti nagy tisztelettel,

T. Levi-Civita"2


Rérthy levele T. Levi-Civitának:

"Nagyon Tisztelt Kolléga Úr!

Budapest 1907. III. 22

Szívélyes köszönet az Ön kedves leveléért, megköszönöm a munkáját »Nyomás az edény falára ideális folyadékoknál», melynek Metodikáját nagy élvezettel olvastam. Engedelmével, levelemmel elküldöm két publikációmat is. Ezenkívül már 1879-ben is publikáltam »A nyomás az ékre«, de sajnos csak magyar nyelven. A Metodika és az eredmény ugyan az volt, mint a pár évvel később megjelent Bobileff-féle dolgozatnál. Megjegyezném, hogy a nehéz folyadéksugárról Lautreauf is publikált 1894-ben a Annales de l' Esp. Sup. Grenoblei-ben és 1901-ben a Liouville Journalban. A probléma megoldásától Lautreauf is ugyan olyan távol van mint én. A Kirchoff-féle dolgozatokról úgy tűnik semmit sem tudott megtapasztalni.

Kollegiális üdvözlettel szolgálatára

Réthy
Budapest, VII, Baross tér 17."3



Uram és mélyen tisztelt kollégám, Pádua, 1907. március 23.

Tullio Levi-Civita Minden köszönetem oly kedves leveléért és külön- lenyomatai nagylelkű elküldéséért, amelyeket a legnagyobb érdeklődéssel olvastam. Lekötelezett kézírásos megjegyzéseivel, és még inkább azzal a nagyúri jólelkűséggel, amelyet irántam tanúsított. Az igazság az, és ezt szívesen elismerem, hogy tudnom kellett volna az ön friss munkáiról, és azokat figyelembe kellett volna vennem a kutatásom megfogalmazásakor. Ennek hiánya nem volt szándékos; ön nagy szerencsémre biztosított róla, hogy nem haragszik ezért rám. De én ugyanannyira sajnálom, és szeretném magamat igazolni, amennyire csak lehet. Kérem, őrizze meg irántam való jóindulatát, és fogadja el nagyon magas szintű és tiszteletteljes figyelmemet kifejező érzéseimet.


Ön iránti nagy tisztelettel,

T. Levi-Civita"4



Toró Tibor Csak reménykedhetünk, hogy Réthy Mór a magyar fizikatörténetében is megkapja a mélto elismerését. (Sajnos a legtöbb kiadványban még születési datuma is tévesen 1848-nak van írva, a helyes évszám 1846.)

Toró Tibor professzor több dolgozatot közölt "Einstein álmáról". Egyik legutolsó dolgozata nemrég jelent meg a Matematikai Lapok Bolyai-emlékszámában, Toró professzor halála után [6].

E sorok irója nagyon fájlalja, hogy Réthy Mór fenti eszmefuttatását és gondolatait nem tudta megbeszélni Toró professzorral. De azzal a felejthetetlen élménnyel emlékezhetek meg Toró professzorról, aki szintén az egységesített térelmélet nagy profétája volt, hogy utolsó előadásának hallgatója és társelőadója lehettem, 2010. július 20-án Csíkszeredában, a Bolyai Nyári Akadémia szervezésében.





Irodalom

  1. MTA Könyvtár Kézirattár: Réthy Mór hagyatéka
  2. Réthy Mór: A gravitáczió, az elektromosság, a mágnesség és a fény elméletének közös alapon való tárgyalásáról. Természettudományi Közlöny (1892) 24. évf., 273. sz., 266. old.
  3. Oláh-Gál Róbert: Eötvös Loránd és Réthy Mór levelezése. Fizikai Szemle 59 (2009) 311.
  4. Oláh-Gál Róbert: Réthy Mór (1846-1925). A modern felsőfokú matematikai oktatás és kutatások elindítója Erdélyben. Természet Világa 141/2. 2010. február
  5. Értesítő a Matematikai és Physikai Társulat 1892 évi előadásairól. Mathematikai és Physikai Lapok, I, 5.
  6. Toró Tibor: Bolyai rejtett kincseitől Einstein utolsó álmáig. Matematikai Lapok (2010/2) 115-122.

_____________________

1 Ismeretes, hogy az Einstein által használt differenciálgeometriai formalizmus is nagyrészt Tullio Levi-Civitától származott.
2 Franciából magyarra fordította Komornik Vilmos, MTA KK, Ms 5323/179.
3 Németből magyarra fordította Réthy Gábor, a levél eredetije a Páduai Egyetem Levéltárában.
4 Franciából magyarra fordította Komornik Vilmos, MTA KK, Ms 5323/180.

_____________________

Köszönetet mondok Zsidó László úrnak, a Római Egyetem professzorának, az MTA külső tagjának, aki segítséget nyújtott Réthy Mórnak Tullio Levi-Civitához írt levelének fénymásolatban való beszerzéséhez, Réthy Gábor úrnak, Réthy Mór dédunokájának, a német fordításért és Komornik Vilmos úrnak a Strassbourgi Egyetem professzorának a francia fordításért.