Fizikai Szemle honlap

Fizikai Szemle 1954/11. 153.o.

Az egyenesvonalú egyenletes, egyenletesen a gyorsuló mozgás és a súrlódás kísérleti vizsgálata

A gimnázium II. osztályában a fizika tan­anyaga az egyenesvonalú egyenletes és egyen­letesen gyorsuló mozgással kezdődik. A két moz­gás feldolgozása során lényeges fizikai mennyi­ségekkel ismerkednek meg a tanulók (út, sebes­ség, gyorsulás) és alapvető összefüggéseket derí­tenek fel. Ezt a sok nehézséget jelentő feladatot csak megfelelő kísérletek bemutatásával tehetjük számukra megoldhatóvá. Mivel a szereplő mennyi­ségek közötti összefüggések legvilágosabban gra­fikonon tanulmányozhatók, olyan kísérletek be­mutatása lesz célszerű, amelyek a tanulók által is könnyen értékelhető mérési eredményeket szol­gáltatnak.

A következő sorokban ismertetésre kerülő két kísérlet a mozgások tanulmányozására eddig is ismert és középiskolai bemutatásra alkalmas kísér­letek választékát szeretné gazdagítani.

1. ábra

A mozgó test mindkét esetben a legtöbb szertárban megtalálható könnyen gördülő kis kocsi, az időmérő berendezés pedig házilag is könnyen elkészíthető, ecsettel felszerelt inga.

2. ábra

A kb. 25 cm hosszú, ólomsúllyal (A) ellátott, vízszintes tengely körül lengő ingát megfelelő nagyságú állványba szereljük. (1. ábra). A vasrúd (B) alján megfelelő szorítócsavar (C) tartja a hegyesre nyírt szokásos iskolai ecsetet (D). Az ecset alá szegelt kis fatuskó (E) keskeny papírcsík ­távírószalag - (F) vezetésére szolgál. Az ecsetet úgy állítjuk be, hogy éppen érje a fatuskó szalag­vezető bilincseibe (G) fűzött távírószalagot. Ha az ecsetet tintába mártjuk és az ingát lengésbe hozzuk, az ecset az alatta a nyíl irányában mozgó távírószalagra féllengésenként egy, a mozgás irá­nyára majdnem merőleges »időjelet« fest (2. ábra).

3. ábra

Az egyenletes mozgás vizsgálata esetén a kocsit gramofonnal mozgatjuk (3. ábra). A gramofon tányérjának középpontjában lévő kiálló tengely­végre cérnaorsót rögzítünk (a biztosabb felfekvés és nagyobb tapadás elérése érdekében célszerű a cérnaorsót 15 cm átmérőjű furnírlemez-korongra szögelni). Az orsóra csavarodó cérnaszál egyen­letes sebességgel mozgatja a kocsit. (A fordulat­szám változtatásával a kocsi sebessége is változ­tatható.) A kocsi húzza a krokodilcsipesszel hozzá­erősített távírószalagot az ecset alatt. A kocsi számára sima pályát úgy készítünk, hogy 100 × 15 cm-es deszkalapot 3-5 mm vastag üveglappal fedünk be. (Az egyik végére szerelt kis csiga a cérna vezetésére szolgál.) A mozgásról ilyen módon készített »fényképet« (2. ábra »a«) úgy értékel­jük, hogy az első időjeltől lemérjük a következő időjelekig megtett utakat, az értékeket táblázatba (1. sz. táblázat) írjuk és grafikusan (1. sz. grafikon) ábrázoljuk. Ha meghatározzuk az inga len­gésidejét (10-20 lengés idejének megmérésével), a kocsi tényleges sebességét is kiszámíthatjuk.

1. táblázat

1. grafikon

Az egyenletesen gyorsuló mozgás tanulmányo­zása esetén nincsen szükségünk a gramofonra. Az üveglappal fedett pályát egyik végén alá­támasztva lejtős pályát kapunk. Ezen gördít­jük végig a kocsit (4. ábra).

Ennél a kísérletnél a kocsi indítására kell ügyelnünk. Akkor kell a mozgást megindítanunk, amikor az ecset éppen a papírszalag felett halad el. Ezt a legkönnyebben úgy valósíthatjuk meg, ha a kocsit a szalagnál fogva rögzítjük indulási helyzetéhez és a szalagot a kellő időpillanatban elengedjük (2. ábra »b«).

A kapható mérési eredményeket a 2. sz. táb­lázatban találjuk, míg a 2. sz. grafikon az út-idő grafikon.

2. táblázat

2. grafikon

Látható, hogy egyetlen mérési eredménysoro­zatból helyes kérdésfeltevés mellett a mozgás minden sajátosságára választ kapunk.

Nem tartozik szorosan a mozgásokhoz a súr­lódás kérdéseinek kísérleti vizsgálata. Mivel a már ismertetett eszközöket erre a célra is fel­használhatjuk, röviden megemlékezünk róluk.

  1. ) Csúszó súrlódás. A szokásos kísérletnél a megfelelő nagyságú fakockát (pl.: 10 × 10 × 5 cm)

    4. ábra
    4. ábra

    csigán átvetett cérnaszálra akasztott súllyal moz­gatjuk. Ennél a kísérletnél a mozgás egyenletes­ségének biztosítása okoz nehézséget. Úgy segí­tünk, hogy a fakockát - az előbbi kocsihoz hason­lóan - gramofonnal vontatjuk. A súrlódási erő mérésére a gramofon és a fakocka közé dinamó­métert kapcsolunk (5. ábra). Célszerű például a fakockát 10 mm-es fúróval átfúrni. A furat egyik végén keresztülütött szöghöz kötjük a dinamó­méterként használt gumiszálat. Ennek megnyúlá­sát kis skálán olvashatjuk le. A gumiszál meg­nyúlásának hitelesítése esetében a súrlódási együtt­ható is meghatározható. A fakocka aljára külön­böző anyagból készült lemezt erősítve, külön­böző anyagok között fellépő súrlódás is vizsgál­ható.

    5. ábra
    5. ábra

  2. ) Gördülő súrlódás. Fahasáb helyett a kocsit használjuk. Dinamóméter itt is gumiszál. Az üveg­lapra homokot is szórhatunk. Ha a kerekeket forgásukban akadályozzuk, a csúszó súrlódással is összehasonlítást tehetünk.

Makai Lajos
Kísérleti Fizikai Intézet, Szeged.