Fizikai Szemle honlap |
Ez év december 16-án tölti be 70. életévét Társulatunk köztiszteletben álló elnöke, Dr. Gyulai Zoltán, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Kísérleti Fizikai Intézetének Kossuth-díjas tanára, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Gyulai Zoltán ez idő szerint a legrégibb fizikus egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémiának legrégibb fizikus tagja. 1887. december 16-án született Pipe községben Kisküküllő megyében. Apja, Ferenc, tanító volt. Apai és anyai ágon székely földművelő családból származik. Ősei mint székely katonák részt vettek az 1848-49-es szabadságharcban. Gyulai Ferenc tanító népes családja 11 gyermekes volt. Zoltán volt a második gyermek. Az első öt elemit apja iskolájában végezte, majd 1898-ban Tordám megy az ottani polgári iskolába. 1902 őszén a kolozsvári unitárius gimnáziumba íratják be, ahol 1906-ban jeles eredménnyel érettségit tesz. A Gyulai-család élete anyagilag elég nehéz volt, mivel volt idő, amikor egyszerre hat gyermek tanult felsőbb iskolákban. Mint gimnazista, az akkori szokásoknak megfelelően, korrepetálta az alsóbb osztályos gyengébb diákokat.
Érettségi után beiratkozik a Kolozsvári Tudományegyetem matematika-természettudományi karára matematika-fizika szakos tanárjelöltnek. Tanári szakvizsgáját 1910-ben teszi le kitűnő eredménnyel. A kolozsvári egyetemen ez időben is számos kiváló tanár, tanított és éppen a matematika-fizika szakos hallgatóknak módjukban volt olyan kiváló tanároktól tanulni, mint Schlezinger Lajos, Tangl Károly, Vály Gyula, Farkas Gyula, Fejér Lipót. A rendes tanárokon kívül Pfeiffer Péter és Károly Ireneus magántanárok előadásai is értékesek voltak a fizikus hallgatók számára. Az utóbbi egészen modern témákról tartott magántanári előadást, mint : radioaktivitás, a lumineszcencia jelenségek. Gyulai Zoltán tudományos pályája már egyetemi hallgató korában megindult. Két ízben nyert egyetemi pályadíjat a fotoelektromosság témaköréből írt pályadolgozataival.
Tanári diplomájának megszerzése után 1911-12-ben Brünnben letölti katonai évét és 1912 októberétől kezdve Tangl Károly tanársegédje lesz. A mai körülmények között számunkra egészen meglepő az a tény, hogy ebben az intézetben akkor a tanársegédi létszám mindössze kettő volt. 1913-ban egy harmadik tanársegédi állást is szerveznek, melyet Pogány Bélával töltöttek be. A két fiatal tanársegéd már itt barátságot kötött, mely barátság Pogány Bélának 1943-ban bekövetkezett haláláig tartott. Alig kezdte meg munkáját tanársegédi minőségben az intézetben, amikor 1914 nyarán kitört az első világháború. Mindjárt az elején bevonult ezredéhez és 1915 októberében orosz hadifogságba esett Orosz-Lengyelországban. Orenburgban, Barnaulban, Novonikolajevszkben volt fogolytáborban, ahol több súlyos betegségen esett át.
Hat évi fogság után 1922 februárjában jött haza. Ekkor egyetemét már Szegedre átköltözve találta, ahol elfoglalta a háború alatt részére fenntartott tanársegédi állást. Az intézet tanszékvezető professzora ekkor már egykori tanársegédtársa, Pogány Béla volt. Röviddel hazaérkezése után megszerezte a doktori fokozatot, azzal a dolgozatával, amelyet katonai bevonulása előtt már doktori dolgozatnak szánt.
1924-től 26-ig a göttingeni fizikai intézetben dolgozott Pohl professzor mellett. A göttingeni intézetben fotoelektromos témákkal foglalkozott. A göttingeni két év igen termékeny volt számára. E két év alatt külföldi folyóiratokban hat dolgozata jelent meg s megismerte a Pohl-intézet minden munkáját s részt vett az intézetek fizikai kollokviumain, amely kollokviumokon Pohl mellett olyan neves szakemberek vettek részt, mint J. Frank, Born, Gudden, Prandtl és még sok neves fizikus esetenként. Németországi tartózkodása alatt részt vett a Deutsche Physikalische Gesellschaft vándorgyűlésein.
Göttingenből hazatérve, 1926-ban Szegeden magántanári képesítést szerez és 1927-től kezdve a modern fizika területéről magántanári előadásokat tart. Fontosabb előadásai a következők voltak : "Katód- és csősugarak", "Fényelektronosság, foszforeszcencia, fluoreszcencia", "Radioaktivitás", "Gázok gerjesztése és ionizálása elektron ütközéssel", "Elektromos vezetés fémekben és félvezetőkben".
1923-ban nősült. Felesége Grátz Márta tanítóképző intézeti tanár. Házasságából két fia született.
1932-ben a Szegedi Egyetemen rendkívüli tanári címet kap és ugyanez évben a Magyar Tudományos Akadémia is levelező tagjává választja. 1935-ben a Debreceni Egyetem orvoskari fizikai intézetének tanárává nevezték ki. Itt működik 1940 őszéig. Erdély visszacsatolásakor a Kolozsvárra visszatért Ferenc József Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetének tanárává nevezték ki. A Mathematikai és Természettudományi Karnak 1941-42. és 42-43. tanévben dékánja, ill. prodékánja volt.
1944 tavaszán a Budapesti Műegyetem Mérnökkara az újonnan megszervezésre kerülő Kísérleti Fizikai Tanszékre hívja meg. A tanszékre a kinevezését a háborús események miatt csak 1946-ban kapta meg. 1944 őszén Kolozsvár kiürítésével kapcsolatosan intézetének tagjaival együtt Budapestre jön és ideiglenes beosztást kap a Mérnökkari Kísérleti Fizikai Tanszéken. 1945 tavaszán visszamegy Kolozsvárra és részt vesz a kolozsvári magyar Bolyai-egyetem megszervezésében. A Budapesti Műegyetem-i tanszékét 1947-ben foglalja el. A Magyar Tudományos Akadémia 1954-ben rendes tagjává választotta. A Magyar Népköztársaság kormánya 1953-ban kristálynövekedési vizsgálataiért Kossuth-díjjal tüntette ki.
Gyulai Zoltánnak tanári és tudományos pályája során sok nehézséggel kellett megküzdenie. A hosszú hadifogság nem törte meg tanári és tudományos ambícióit. Nem kis nehézséget jelentett pályáján az a körülmény, hogy négy ízben kellett négy egyetemen intézetet szervezni és megindítani a korszerű oktatást és kutató munkát. Értékes göttingeni tapasztalatait a szegedi Kísérleti Fizikai Intézet felépítésében és felszerelésében jól felhasználták. Ez az intézet jelenleg is egyike a- legjobban felszerelt egyetemi intézeteinknek. Amint azonban ebben az intézetben a korszerű felszerelés befejezéshez közeledett, akkor nevezték ki a debreceni egyetemre. A debreceni intézetnek ugyancsak - nagy szüksége volt arra, hogy az ő tapasztalatai alapján korszerűsítse az oktatást és a kutatást. Öt évi szervező és fejlesztő munka után újból Kolozsváron kell szinte elölről kezdeni a szervezést, hogy azután Budapesten ismételten újból elölről kezdjen mindent.
Gyulai Zoltán típusa a precíz professzornak. Nagy gondot fordít előadásaira. A rendelkezésre álló időt igyekszik maximálisan kihasználni. Vigyáz arra, hogy az oktatási időből egyetlen perc se menjen kárba. Kísérleti fizikai előadásainak mindig fontos részét képezték az előadási kísérletek. E kísérletek felépítésében a göttingeni Pohl-előadások szelleme lelhető fel. Egész tanári működése során mindig és mindenütt kiemelte a kísérletek döntő szerepét a fizika tanításában. Több saját előadási kísérletét külföldi tankönyvek is ismertetik. Előadásaiban nagy súlyt helyez arra, hogy tanítványai megtanulják a precíz fizikai fogalomalkotást. A vizsgákon is szigorúan megköveteli a fogalmak, a jelenségek, a törvények precíz ismeretét. Mint budapesti professzor írja meg kétkötetes "Kísérleti fizika" tankönyvét, amely több évtizedes tanítási tapasztalatainak eredménye. E könyvet nemcsak a mérnök hallgatók forgathatják nagy haszonnal, hanem mindazok az egyetemi hallgatók, akiknek tanulmányaik során fizikára szükségük van.
Az előadási kísérletek mellett ugyancsak mindig szívügye volt a korszerű laboratóriumi gyakorlat is. Intézeteiben a laboratóriumi gyakorlat mindig mintaszerűen volt szervezve, magas színvonalú volt, szeme állandóan rajta volt a gyakorlatokon. Gyakorlat látogatásainál megjegyzései nemcsak a hallgatóknak, de a gyakorlatvezető tanársegédeknek is mindig tanulságosak voltak.
A tudományegyetemeken tartott speciális előadásai iránt a hallgatói rendkívül nagy érdeklődést tanúsítottak. Előadási ciklusa a modern fizika nagy területét ölelte fel. A hallgatók nagy érdeklődésére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy ambiciózusabb hallgatói tanulmányi idejük alatt kétszer is végighallgatták az egész speciális előadási ciklust.
Tudományos munkája a szelénen fellépő Hallwachs-effektus vizsgálatával kezdődik. Ez volt a doktori disszertációja is. A szelénnel már akkor is igen sok kutató foglalkozott. E munkáját hosszú háborús kényszerszünet követi. A következő dolgozatai a göttingeni tartózkodása alatt készülnek. Abban az időben Pohl vezetésével a göttingeni fizikai intézetben az alkálihaloidok fényelektromos és optikai vizsgálata folyik s az ő göttingeni témái is ilyenek voltak. Vizsgálta az NaCl kristályok belső fényelektromos vezetését, a Röntgen-színezésű NaCl kristályok fényabszorbcióját, a quantumegyenlőséget a kristályok fényelektromos vezetésénél, a gerjesztett kristályok fényabszorbcióját, az additív színezést az alkálihalogenid kristályoknál, a természetes kék és viola kősókristályok abszorbcióját és fényelektromos vezetését, az alkálihalogenidek ultraviola diszperzióját, az ezüst és réz halogenidek fényabszorbcióját. A göttingeni tudományos eredményei megalapozták tudományos hírnevét, e dolgozatokra ma is számos cikkben és monográfiában történik utalás.
A göttingeni évek után következő igen jelentős eredménye a Hartlyval közösen közölt cikk, deformált kristályok elektromos vezetéséről. E cikkre manapság, amikor kristály-diszlokációk nagyon fontos problémát adnak, sok hivatkozás történik. A következő évek témái a kristályok elektromos vezetése. Így foglalkozik a KCl adalékot tartalmazó ólomklorid vezetésével, pasztillák és az additív színezésű kristályok vezetésével. A 30-as évek derekán a jelenlegi munkatársai közül Tomka Pál és Boros János is belekapcsolódik munkájába. Tomkával közösen a fényelektromos vezetés kvantumszerűségét vizsgálja röntgenezett NaCl kristályokon. Borossal a Gyulai-Hartly-féle vizsgálatokat folytatja. Ez időben kezdi meg kristálynövekedési vizsgálatait is. Fröhlich Pállal közösen gerjesztési jelenséget észlelt gelatin festékfoszforokban.
Ekkor éri a debreceni kinevezés. Debrecenben tovább folytatja kristálynövekedési kísérleteit. Közben néhány előadási kísérletéről is beszámol különböző folyóiratokban. Ilyen kísérletek például : a láng mint hangerősítő, Doppler-effektus vízhullámokon. Szegedi tanítványai megkezdik disszertációjuk készítését. Új debreceni munkatársai, Szalay Sándor és Tarján Imre is megkezdik tudományos munkájukat. Szalay magfizikai méréseket kezd, Tarján kolloidszínezésű kristályok abszorpcióját vizsgálja, Tomka pasztillák vezetésénél fellépő áramingadozások kérdését tisztázza, Boros vékony NaCl rétegek elektromos vezetését méri, majd vizsgálja a színezett kristályok deformálásánál fellépő áramugrásokat. Mire 1940 őszén Debrecent elhagyja, Szalayt az intézetében habilitálja, többi munkatársai mind doktori fokozatot szereznek. Szalay tanszéki örököse lesz. Az intézet eredményei az Akadémia Értesítőjében, valamint külföldi folyóiratokban jelentek meg.
Kolozsváron a régi témák kezdődnek : az alkálihalogenidek elektromos vezetése, színezett kristályok fényabszorbciója és fényelektromos vezetése, kristálynövekedés, alkálihalogenid kristályok mágneses tulajdonságai. A kolozsvári tudományos munkát rendkívüli módon hátráltatják egyrészt a háború miatti beszerzési nehézségek, másrészt több munkatársának katonai bevonulása és külföldi útja.
A háború befejezése után a magyar Bolyai-egyetem Fizikai Intézetében folytatja kristálynövekedési vizsgálatait. Ekkor indulnak meg a tűkristálynövekedési kísérletek, valamint a növekedésnél szerepet játszó határréteg megfigyelések. Ebben az időben munkatársa volt László Tihamér, aki kolozsvári tanszékén utódja lett.
Budapestre jőve, a három- és ötéves tervek keretében felszereli az intézetét. Több régi munkatársa intézetébe jön és a régebbi lehetőségekhez képest lényegesen jobb körülmények között nagy területet átölelő munkát indít meg. Fontosabb eredményei: kidolgozza az NaCl tűkristályok növesztésének módszereit, vizsgálja a tűkristályok mechanikai tulajdonságait. Több igazolást ad a határréteg létezésére. Intézetében kidolgozásra kerül a mesterséges kvarckristályok készítésének egy módszere. Munkatársai több félvezető témával foglalkoznak. Így pl. : színes és színtelen alkálihalogenid egykristályok és pasztillák optikai, lumineszcens és vezetési tulajdonságai, félvezetők között fellépő termoelektromos jelenségek, termisztorok. Megindulnak műszaki érdeklődésre számot tartó belső súrlódás mérések bitumeneken.
Messze vezetne, ha ezeket az eredményeket részletesebben akarnám ismertetni és értékelni Talán csak annyit említünk, hogy az ő és intézetének eredményeit számon tartják a Szovjetunióban éppen úgy, mint Kelet- és Nyugat-Németországban, a népi demokratikus államokban, valamint Angliában és Amerikában is.
Gyulai Zoltán a magyar fizikus élet minden megnyilatkozásánál jelen van: Ott van az Akadémia Fizikus Főbizottságának ülésein, a fizikus vándorgyűléseken, a Fizikai Társulat előadásain; a Természettudományi Társulatban, külföldi kongresszusokon. Több tanítványa a fizika egyetemi tanára: Szalay debreceni, László Tihamér kolozsvári utóda, Tarján Imre a budapesti Orvosi Fizikai Intézet tanára.
Az egész magyar fizikus társadalom jó egészséget kíván neki 70. születésnapja alkalmával, hogy sok évet töltsön még közöttünk. Sokat akarunk még tőle tanulni.
Boros János
Építőipari Műszaki
Egyetem Kísérleti
Fizikai Intézete