Fizikai Szemle 1987/7. 269.o.
CSEKŐ ÁRPÁD 85 ÉVES
Az idő feltartóztathatatlan múlása közben az egyén és a közösség életében egy-egy állomás, amikor egy munkálkodó ember elérkezik életének valamilyen állomásához. Most is ez következett be: Csekő Árpád 85 éves lett!
Csekő Árpád pedagógus szülők gyermeke, szülei falusi iskolában tanítottak. Már diákkorában előfordult, hogy az iskolában helyettesítette szüleit. Itt kezdődött pedagógus pályafutása, melynek folyamán majdnem minden iskolatípusban értékes tevékenységet fejtett ki.
Tanítóképző intézeti tanári oklevéllel lett 1924-ben tanársegéd a polgáriiskolai Tanárképző Intézetben. Tanított Jászberényben a Tanítóképző Intézetben, majd hasonló intézet igazgatója volt Pápán. 1946-tól kezdve Budapesten volt tanár először a XII. kerületi Állami Tanítóképző Intézetben, 1949-től a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban, majd 1957-tő1 a Petőfi Sándor Gimnáziumban. Innen került 1960-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékéhez, ahol fizikaszakos tanárok képzésében vett részt. Ettől az intézménytől ment nyugdíjba 1969-ben, 67 éves korában. Az azóta eltelt időben, mint nyugdíjas tanított 1984-ig a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán óraadóként. 1970-től az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum szaktanácsadója és ennek megbízásából régi fizikai taneszközök felkutatásával, rendezésével, meghatározásával és restaurálásával foglalkozik. Munkájával pótolhatatlan kincseket ment meg a jövő számára. Életében pillanatnyi szünetet sem ismer, minden idejét a lelkes, önfeláldozó munka tölti ki ma is.
Amikor Csekő Árpád tanári munkáját akarjuk jellemezni, akkor elsősorban a kísérletező, a "tapasztaltatáson alapuló" módszerét kell kiemelnünk. Demonstrációs és mérő kísérletei mellett mindig nagyon ügyelt a tanulók aktivizálására, munkáltatására és a tanulói kísérletekre. Az érdeklődő tanulók számára sokszor külön szakkört is vezetett. Gondos előkészítés, osztályfoglalkoztatás, színesen, érdekesen, módszeresen vezetett óra, lebilincselő lelkes előadásmód jellemezte tanítását. Mindez tárgyának szeretetéből fakadt és az eredmény: tanítványaival megszerettette a fizikát, rávezette őket a tudományos ismeretszerzés módszerére.
Árpád bácsi kísérletező tevékenysége nemcsak a régóta ismert kísérletek ügyes bemutatásából állt. Új eszközöket tervezett és épített. Újító, tervező és kivitelező munkássága a mindenkori tanszergyárral való állandó kapcsolatában is realizálódott. Újításai összegyűjtve egész kötetet tennének ki, különféle folyóiratok hasábjain számos cikkben megtalálhatók. Az 1945 után tervezett "Csekő láda" néven ismert készlet az akkor életre hívott általános iskolai kísérletező
munkát volt hivatva elősegíteni. Ezirányú könyvírói. munkája is hiánypótló volt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a tanárjelöltek számára tartott módszertani, laboratóriumi gyakorlatokat ugyanilyen szellemben vezette. Sok fiatal tanárjelöltet tanított meg a kísérletezés, mérés technikájára, a kísérletek bemutatásának számos fortélyára.
Csekő Árpád az Eötvös Loránd Fizikai Társulat aktív tagja mind a mai napig. Rendszeresen részt vesz mind a középiskolai, mind az általános iskolai fizikatanári ankétokon. Itt egyrészt az általa összegyűjtött és az ankét témájához illeszkedő régi eszközöket állítja ki az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum képviseletében, másrészt önálló, saját tervezésű, legújabb kísérleti összeállításait is bemutatja az érdeklődő tanárok számára. A Társulat életének minden megnyilvánulásában aktívan részt vesz. Minden előadáson jelen van, rendszeresen vezetett jegyzetei értékes dokumentumok. Jelenleg is egyik társszerzője a Fizikai Szemlében a középiskolai tanári ankétról szóló fényképes beszámolóknak.
Irodalmi munkássága tükrözi sokoldalú tevékenységét. Társszerzője volt egy egész sor szakmódszertani könyvnek: Természettan a líceum IV. o. számára (1941, Jeges Károllyal), A fizika csodavilága (1949, Koczkás Gyulával) , Az elektromosság világa (1949, társszerzők Csada, Dobó, Koczkás, Kunfalvi), Fizikai kísérletek és eszközök (1950, Csada, Jeges, Öveges) , Útmutató a fizikai és technikai szakkörök számára (1952, Kiss, Vermes), Fizikai kísérletek gyűjteménye I.-III. (1959, több társszerzővel), Hasznos mulatságok (1971, Karvaszné, Reskovicsné) , Történelmi fizikai szemléltető eszközök (1972, Rajnainé), Fizikai kísérletek az általános iskolában (1977, Bellay). Egyedi szerzője volt több szakköri füzetnek és módszertani kiadványnak. Kezdettől fogva tagja volt az Élet és Tudomány, valamint a Fizikai Szemle szerkesztőbizottságának, (ez utóbbinak a mai napig). A Fizikai Szemle a Természettudományok tanítása, a Fizika tanítása, az Újítók Lapja és a Köznevelés hasábjain megjelent cikkeinek a száma százakra rúg; ezek tárgykörei: a fizikatanítás módszertana, kísérletezési technika, új kísérletek, eszközök, könyvismertetők, beszámolók.
Csekő Árpád munkásságáért eddig is sok kitüntetésben részesült: "A szocialista kultúráért" (1954), "Kiváló újítói oklevél" (1956), Újítómozgalmi emlékérem ezüst fokozata (1974), Mikola-díj (1969), MTESZ-díj (1977), "A szocialista kultúráért (1987), TIT aranykoszorús jelvény (1984) . E kitüntetések sorozatát teljessé tette a Társulat Eötvös-érme, elismerve ezzel is Csekő Árpád életművét.
Kunfalvi Rezső - Radnai Gyula