1987. március 2-án, 77 éves korában elhunyt dr. Mátrai Tibor, a fizikai tudomány kandidátusa, ny. tanszékvezető
főiskolai tanár. Kiváló felkészültségű, a fizikát mélyen értő tudóstól, fáradhatatlanul és igényesen tanító tanártól, finomlelkű és
mindenki felé szeretettel forduló embertől kell most elbúcsúznunk.
1910-ben született Budapesten. A Mátyás Gimnáziumban 1928-ban kitüntetéssel letett érettségi vizsga és az országos fizikai tanulmányi versenyen elért második helyezés után természetesnek tűnt, hogy tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen folytassa. Fizika-kémia tanári diplomáját 1935-ben szerezte meg, ugyancsak kitűnő eredménnyel. Közben 1932-ben megjelenik első tudományos dolgozata egy - az elektrolitok határfelületének fizikai - kémiai vizsgálatához kapcsolódó - új mérési módszerről. 1933-36 között asszisztens a budapesti Állatorvosi Főiskola Fizika Tanszékén, majd 1936-42-ig a Központi Mértékügyi Intézetben fizikusként etalon-hitelesítéssel foglalkozik. Talán innen ered vonzódása az alapvető fizikai mérési módszerek és mérőeszközök iránt; számára a kísérleti fizika a hullámhossz vagy fényintenzitás pontos mérésével kezdődött, egy jó galvanométer, egy precíziós optikai rács a legfontosabb mérőeszköznek számított.
1942-ben Szegedre megy, ahol tanítani kezd az akkor megnyílt szegedi Vegyipari Középiskolában. Oktatási elve az igényesség, a tiszta és pontos alapfogalmak megértetése. Az oktatás mellett marad ideje a tudományos munkára; bejár a szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetébe és 1946-ban "summa cum laude" fizikus-doktori oklevelet szerez.
1951-ben visszatér Budapestre; a nemrég alakult Központi Fizikai Kutató Intézet Spektroszkópiai Osztályára nevezik ki. Előbb a Molekulaspektroszkópjai Csoportot vezeti, majd az osztály vezetőhelyettese lesz. 1954-ben megszerzi a kandidátusi fokozatot, ugyanezen évben az Eötvös Loránd Fizikai Társulat "Schmid Rezső"-díjjal tüntették ki.
A KFKI-ban eltöltött 12 évet sokoldalú tudományos tevékenység jellemzi. Munkatársaival - nehéz körülmények között - kísérleti molekulaspektroszkópiai kutatásokat végez, az optika, a relativitáselmélet és a kvantummechanika alapkérdéseivel foglalkozik. Megismétli, ill. továbbfejleszti a Wiener-féle interferenciakísérletet. A merev testek mozgásának relasztivikus tárgyalásáról, az inerciarendszer kinematikai értelmezéséről írt dolgozatai révén neve bekerül a relativitáselmélet történetébe. A kutatások mellett marad ideje a hazai tudományos közéletben való aktív részvételre, egyetemi oktatásra, fiatal munkatársai képzésére, könyvírásra. 1963-ban jelenik meg - nívódíjjal kitüntetett - "Gyakorlati spektroszkópia" című monográfiája. E mondanivalóját tekintve tömör, tárgyalásmódjában egyszerű és világos könyvet ma is haszonnal forgatja minden spektroszkópiával, optikával foglalkozó kutató, egyetemi oktató vagy hallgató.
Az 1963-as év más szempontból is jelentős Mátrai Tibor életében: Budapestről Egerbe, a KFKI-ból a Tanárképző Főiskolára kerül, ahol a Fizikai Tanszék vezetőjeként tevékenykedik további 13 éven át, 1976-os nyugdíjba vonulásáig. Munkájában most
nagyobb részt foglal el az oktatás és nevelés. Magasra emeli a mércét a fizika oktatásában; ennek elősegítésére jegyzetet ír, előadásokat tart, munkatársait és tanítványait önképzésre és önálló kutatómunkára serkenti és segíti. Az egész magyar fizikaoktatás számára nagy nyereség Budó Ágostonnal együtt írt kísérleti fizikai kötete.
Kiemelkedő vezető egyénisége az egri tudományos közéletnek; elnöke a Heves megyei MTESZ-nek és az ELFT megyei csoportjának.
Közben kutatómunkájának folytatására is marad ideje és energiája. A hullámmechanika kauzális reinterpretációjáról írt cikkére Louis de Broglie elismerő levélben reagált, további munkára ösztönözve őt e témában.
A nyugdíjba vonulás nem jelentett számára tétlenséget. Kandidátusi, doktori értekezéseket opponál, vizsgáztat, cikkeket lektorál, rendszeresen részt vesz a KFKI-szemináriumokon, bejár a Budapesti Műszaki Egyetemre. Utolsó éveiben előrehaladó betegsége akadályozta a mozgásban és az írásbeli munkában, de friss szelleme töretlen maradt és erős akarattal felülkerekedett fájdalmán. Halála előtti utolsó nehéz hónapjaiban is könyvei új kiadásának előkészítésén dolgozott.
Emberi jellemvonásai közül önfegyelmét, áldozatkészségét és emberi jóságát szeretném kiemelni. Önmagával szemben mind tudományos munkájában, mind életvitelében az igényesség, a szigorú és állandó önvizsgálat, az erős önkritika jellemezte. Csak leszűrt, minden szempontból kifogástalan munkát bocsátott ki a kezei közül. Egy-egy problémán sokáig vajúdott, gyors és eredeti gondolkodásmódját erős akarattal rendszerességre és következetességre szorította. Mások eredményeit tisztelte és elismerte. Magával egyébként keveset törődött. Mindig munkatársai, tanítványai, családtagjai voltak az elsők. Saját érdekében, anyagi előnyökért soha nem harcolt, de másokért mindent megtett. Ahol segítségre volt szükség, habozás nélkül segített. Kivétel nélkül mindenkivel szemben kedves és jóhiszemű volt. Mindenkiben meglátta a legkisebb jót is. Tanítványai, munkatársai tanúsíthatják, hogy hibáktól hemzsegő munkájukról Tibor bácsi első szava mindig az volt, hogy ez nagyszerű, s csak nagyon finoman, mellékesen mutatott rá arra, hogyan kellene javítani. Voltak, akik e határtalan jóságot megmosolyogták, voltak, akik kihasználták, de senki sem vonhatta ki magát varázsa alól, s a legtöbben őszintén szerették érte.
Tisztelt és szeretett Tibor bácsink sírja mellett ezért könnyes szemmel, de hálás szívvel emlékezve állunk. Búcsúzóul Kosztolányi Dezső Halotti beszédének sorait - kissé módosítva - idézzük:
[2] T. Mátrai: Statistique des gaz polyatomiques a molecules asimétriques, Acta Chem. et Phys. (Szeged) 2, 145 (1948).
[3] T. Mátrai, J. Deézsi, E. Koczkás: Rotationsanalyse einiger blauen Banden des Sr0 Moleküls, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 3, 95 (1953).
[4] T. Mátrai: A relativistic Treatment of Rigid Motion, Nature, V. 172, 858 (1953).
[5] Mátrai Tibor: Megjegyzések a merev testek relativisztikus tárgyalásához. Kandidátusi értekezés, Bp 1953.
[6] T. Mátrai: Eine Kinematische Deutung des Inertialsystems Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 5, 409 (1956).
[7] T. Mátrai-I. Deézsi: Further Bands in the
, 
and 
Band Systems of the Molecular Spectrum of Nitric Oxide, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 8, 111 (1957).[8] Mátrai Tibor: Gyakorlati spektroszkópia, Műszaki Kiadó, Bp. 1963. 464 1.
[9] T. Mátrai: Beitrag zur relativischen Kinematik eines starren Punktsystems, Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 17, 15-29 (1964).
[10] T. Mátrai: A Point Dynamic for the Causal Interpretation of Wave Mechanics. Acta Phys. Acad. Sci. Hung. 28, 323-335 (1970).
[11] T. Mátrai: Recherches sur une réinterpretation causale de la méchanique ondulatoire raccordée avec la point dynamique, ActaPhys. Hung. 32, 115-125 (1972).
[12] Budó Á.-Mátrai T.: Kísérleti fizika 3. (Optika és atomfizika), Tankönyvkiadó, Bp. 1977, 525 lap.