Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1951/2.szám - április - 25.o.

Néhány új kísérleti eszköz

A Műszaki Egyetem Kísérleti Fizikai lntézetében a hároméves terv keretében megkezdtük az előadási kísérletek korszerű kiépítését. Itt legelsősorban szükségünk volt olyan berendezések elkészítésére, amelyek hozzátartoznak az előadási kísérletek ú.n. alapfelszereléséhez, tehát amelyek sokféle célra használhatók. Az alapfelszerelésünkből most három berendezést ismertetek, amely az elgondolásunk és tervünk szerint készült.

A három berendezés: a Pohl-féle kísérleti asztal, a vas Gauss-asztal és a vákuum pumpa - kompresszor aggregátum.

1.ábra
1. ábra Pohl-asztal

A Pohl-féle kísérleti asztal öntött vas, háromlábon álló törzsre van szerelve. A lába­kon görgők vannak, továbbá három csavar­ral a lábak felemelhetők és ezáltal az asztal helye rögzíthető. Az asztal a törzsbe bejáró acélrúdra van felerősítve. Az asztal kézi kerékkel, csigameghajtással 104-136 cm kö­zött emelhető és süllyeszthető. A csigahajtás önzáró, tehát minden magassági helyzetében rögzítés nélkül szilárdan megáll. Az asztal­lap a függőleges tengely körül két golyós csapágyon forgatható, rögzítése szorítócsavar segítségével történik. Az asztallap tartója úgy készült, hogy szükség esetén a függélyes tengely körül szíjjal motorikusan forgatható. Itt konkrét kísérletekre gondoltunk, amikor az asztalt így elkészíttettük. Az asztallap kettős: az egyik vízszintesen van felszerelve, a második pedig az első felett úgy, hogy ez a vízszinteshez képest egy csavar segélyével emelhető. A forgási tengely az asztallap végén van. Erre az emelésre vetítéseknél van olykor szükségünk. Az asztallap mérete: 35 x 100 cm. Ezen el van helyezve egy 100 cm hosszú 60°-os öntött vas prizma (optikai sín). Készültek az Intézet műhelyé­ben olyan Pohl-féle asztalok is, amelyek felső része az itt leírt típustól kissé eltér. Ezeknél csak egy asztallap van, a másik asztallapot egy fémkeret pótolja. Ehhez ké­pest az asztallap a rajta elhelyezett sínnel együtt 30°-ra emelhető. Ennél azonban a prizmához járul még egy 50 cm-es prizma, amely a 100 cm-es prizmához képest jobbra és balra 45°-kal elfordítható és csavarral rögzíthető.

Az Intézet 1948 őszén két darab kísérleti asztalt készíttetett és tudomásom szerint hazánkban mi voltunk az elsők, akik ezt a berendezést az előadási kísérletekbe bevezet­tük. Most már három félévi tapasztalat áll mögöttünk és ennek alapján mondhatjuk, hogy ez rendkívüli nagy értékű berendezés, amelyet - ha az ember megszokja a vele való dolgozást - nem tud nélkülözni. Alig van még olyan berendezés, amelyet annyit használnánk, mint ezt. Minden órán szükség van rá több kísérletnél is. Az előadásokon ezt használjuk mindenek előtt vetítéseknél. Az egyetemi oktatásban, ahol nagy tanterem­ben, többszáz hallgatónak tartunk előadásokat, a jelenségek mindenki számára csak úgy láthatók, ha azokat - amelyeknél ezt egyál­talán meg lehet tenni - vetítve mutatjuk be. A kísérleti asztallal ez csak úgy történhetik meg, ha ehhez még a szükséges kellékek ren­delkezésre állanak. Ezek a kellékek a vetítő­lámpák, kondenzorok, optikai lovasok, tar­tók, lencsék, küvetták. A kísérteti asztalhoz tartozó eme kellékek már nagyobbára mind megvannak és a tapasztalataink is meg­vannak már ezek használatát illetőleg. Vetí­téseknél használunk ú. n. Póhl-féle ívlámpát. Ez is rendelkezik az ívlámpa jó és rossz tulajdonságaival. Lassan kezdi ezt azonban kiszorítani az utolsó félévben bevezetett projekciós izzólámpa. Provizórikusan elkészíttettünk egy 200 Wattos projekciós lámpát és ezzel igen jó tapasztalataink vannak. Ez a lámpa az esetek túlnyomó részében tel­jesen megfelel. Kísérleti stádiumban van egy 750 Wattos lámpa is, ennél egyelőre a hűtés okoz problémát s a lámpa megfelelő geometriájának a megalkotása. A két lámpa együt­tesen majdnem mindenütt pótolni fogja az előadási ívlámpánkat. A vetítéseknél a követ­kező kondenzorokat használjuk: 60 mm átmérőjű kiskondenzor, 160 mm átmérőjű nagykondenzor, 140 mm átmérőjű szétszedhető háromrészes nagykondenzor (Gyulai professzor útmatatásai alapján készült), 150 mm átmérőjű vízszintes kondenzor. A lámpák, kondenzorok, vetítőlencsék továbbá a kivetí­tendő kísérlet felépítésére szolgál kilenc féle méretű optikai lovas.

2.ábra
2. ábra Gauss-asztal

A kísérleti asztal azonban nemcsak a vetí­téses kísérleteknél használható, hanem más­fajta kísérleteknél is. Így pl. használjuk akusztikai kísérleteknél, amikor Galton-síp és homorú gömbtükör segítségével hang­sugár nyalábot állítunk elő. Más kísérletek­nél pedig az asztal úgy szerepel, mint egy állvány.

Szakembereink közül sokan éppen nálunk ismerték meg ezt az igen használható beren­dezést és a mi tapasztalataink után szerzett be egy ilyen kísérleti asztalt a budapesti Orvosi Fizikai Intézet, továbbá a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Fizikai Inté­zete is két darabot.

A vas Gauss-asztal is igen jó szolgálatot tesz az előadási kísérleteknél. A Gauss-asztal itt leírt konstrukciója Gyulai professzortól származik. Ez háromlábú, acélcsövekből ké­szült hegesztéssel. Az asztallap kézikerékkel önzáró csigahajtással 115-230 cm magas­ságok között állítható be. Az Intézetben ebből egy példány van használatban. Ilyen típusú asztalokat készíttet a miskolci Fizikai Intézet is.

3.ábra
3. ábra A vákuum pumpa - kompresszor aggregátum
T - tartály, Sz - szivattyú, 1; 2; 3; 4; 5; 6 - csapok

A vákuum pumpa - kompresszor aggregátum elkészítése szintén Gyulai professzor elgondolásai szerint történt. Ez áll egy 3 m3-es vákuum szivattyúból, melyet háromfázisú motorral hajtunk meg. A szivattyú vascső­vezetékkel össze van kötve egy 30 literes űrtartalmú edénnyel, amelyen két manométer van elhelyezve. A berendezés vasból készült vákuumcsapokkal van ellátva úgy, hogy az edényből a levegőt ki tudjuk szívni. Be lehet azonban úgy állítani a csapokat, hogy a tar­tályt 3-4 atmoszféra nyomású levegővel tölthetjük meg, vagy esetleg a tartályból kiszíva a levegőt, azt megtölthetjük ugyan­ilyen nyomású világító gázzal, vagy más gázzal. A tartályon elhelyezett egyik manométer vákuum mérésre szolgál, a másik kompresszió esetében a nyomást méri. Az egész aggregá­tum deszkalapra van felszerelve és könnyen szállítható a szükséges helyre.

Az aggregátum felhasználható minden olyan célra, amilyenre egy légszivattyú. Azonkívül a tartállyal jól felhasználható elő­vákuumnak magasvákuum szivattyúhoz. For­rasztásnál felhasználható sűrített levegő szolgáltatására. A hydrodinamikai kísérleteknél néhány esetben szintén felhasználható sűrí­tett levegő szolgáltatására. Világítógázzal töltve forrasztáshoz szolgáltathat nagyobb nyomású gázt. Nagyon alkalmas ez a gáz hangérzékeny lángok előállításához is.

A Pohl-féle kísérleti asztalt, valamint a Gauss-állványt az Intézet műhelyében Ker­tész Alajos műszerészmester készítette. Az Intézet műhelyének felszerelése teljesen a hároméves terv keretében történt. - A szivattyú-kompresszor aggregátum pedig az újpesti Hattyár cégnél készült.

Boros János
Műszaki Egyetem,
Kísérleti Fizikai Intézete,
Budapest