Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1970/9. 272.o.

HORVÁTH JÁNOS (1922 -1970)

foto Horváth János kollégánkat 1970. június 28-án elvesztettük. Július 1-én temettük a szegedi József Attila Tudományegyetem Aulájából. Többek közt Kovács István búcsúztatta az Akadémia és a Társulat, Rózsa Zsuzsa IV. éves fizikus hallgató a tanítványok nevében. Ezt a két emlékbeszédet közöljük.

A Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Fizikai Tudományok Osztálya és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat nevében mély fájdalommal és megrendüléssel búcsúzom Horváth Jánostól, a fizikai tudományok kandidátusától, a József Attila Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetének tanszékvezető docensétől, az Akadémia Fizikai Bizottságának és Atomhéjfizikai Albizottságának tagjától, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat országos választmányának tagjától, a Társulat Csongrád megyei csoportjának elnökétől. Mindannyiunk számára mélységes megrendülést okozott az a szinte hihetetlennek tűnő, de sajnos igaznak bizonyult hír, hogy Horváth János munkás életének derekán, életének 48. évében, június 28-án oly tragikus hirtelenséggel elhunyt, eltávozott körünkből örökre.

Horváth János gazdag munkás életet élt. Oktatott a Budapesti Műszaki Egyetem Kémiai-Fizikai Intézetében, a Debreceni Tudományegyetem Orvosfizikai Intézetében. 1949 óta itt Szegeden az Elméleti Fizikai Intézetben működött; 1952 óta tanszékvezető docens volt.

Horváth János az elméleti fizika nagyon különböző területein tevékenykedett és ért el szép tudományos eredményeket. Először a kvantumkémiai és általában az atomfizikai többtestprobléma vizsgálatába kapcsolódott be, itt a Gombás Pál és iskolája által kifejlesztett módszereket alkalmazta és fejlesztette tovább. Ezután a differenciálgeometrián alapuló fizikai térelméletek felé fordult az érdeklődése. Először az ötvenes években az elemi részek rendszerezésének munkájába kapcsolódott be a nemlokális térelméletek keretei között, később ebből önállóan tovább lépve a vonalelemgeometriák által adott matematikai lehetőségek fizikai felhasználása kötötte le kutatói érdeklődését. A vonalelemgeometriát az elemirész fizikában, az elektrodinamikában és legutóbb a statisztikus mechanikában alkalmazta.

Külön meg kell emlékeznünk azokról a tankönyvekről és jegyzetekről, amelyeket sok-sok évfolyam fizikus és tanárszakon egyetemi hallgatói használtak. Gondolunk itt elsősorban az elektrodinamikai jegyzetére, valamint a két optikai tankönyvére és a monográfia számba menő nagy terjedelmű statisztikus mechanikai tankönyvére. Horváth János tanítványai Budapesten, Debrecenben és Szegeden dolgoznak, közülük egyetemi tanárok is lettek és ők viszik továbbá azt a munkát, amelyet Horváth Jánostól tanultak.

Sokrétű és eredményes tudománypolitikai és tudományszervezői tevékenységet fejtett ki. Hosszú években át az Akadémiai Fizikai Bizottságának volt a tagja. 1968 óta tevékenykedett az Akadémiai Atomhéjfizikai Bizottságban. 1953 óta az elmúlt év végéig a Fizikai Társulat Csongrád megyei Csoportjának helyettes elnöke, ez év elejétől pedig elnöke volt. 1963 óta tevékenyen részt vett a Fizikai Szemle Szerkesztőbizottságának munkájában.

Most, amikor az Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat nevében búcsút veszek Horváth Jánostól, a búcsú szavai legyenek egyben a köszönet szavai is az Akadémia III. Osztálya és a Fizikai Társulat érdekében végzett áldozatos munkájáért.

Emlékét kegyelettel megőrizzük!

Kovács Islván

Nagyrabecsült és szeretett tanárunkat szólította el kérlelhetetlen hirtelenséggel körünkből a halál. Mi tanítványai, akik az egyetemi évek során mindvégig szeretteinek éreztük és tudtuk magunkat, tompa megdöbbenéssel álljuk körül koporsóját. Még fülünkben csengenek szavai, még látjuk őt katedráján, szinte nem is tudjuk elhinni, hogy kedves és szeretett egyénisége immár távozott az élők sorából.

Most búcsúznunk kellene tőle, és mégsem búcsúzunk. Ha a sors el is tudta Őt ragadni az élők közül, nem ragadhatta ki őt szívünkből. Ha meg is akadályozhatta abban, hogy tovább irányítson bennünket életpályánkra való felkészülésünk során, el nem veheti tőlünk az Ő ajándékait. Eltávozott körünkből örökre, de negyedszázadnyi tudományos és nevelő munkájának eredményei elevenen élnek és hatnak bennünk, s felejthetetlen egyéniségét mindannyian szeretettel és hálával őrizzük emlékezetünkben.

Nem feledhetjük lebilincselően érdekes előadásait, amelyek során a fizika legmodernebb problémáival is megismerkedhettünk, és amelyekből a fizika színes, élő tudományként bontakozott ki előttünk. Éreztük és megértettük a fizika iránti lelkesedését, s a köszönet és hála érzésével gondolunk arra, hogy Tőle nemcsak a fizika ismeretét, hanem a fizika szeretetét is megkaptuk.

Ezt a szeretetet láttuk amögött a hatalmas munka mögött, amelyet a fizikusképzés megteremtésében és a fiatal fizikus-generáció lelkes nevelésében végzett.

Ez a szeretet párosult az ember iránti szeretetével oktatói és nevelői munkájában. Egyrészt csodáltuk nagy tudását, sokoldalúságát, másrészt állandóan mögöttünk éreztük kedves, atyai segítségét és szigorát, amellyel számunkra rangot igyekezett nyújtani, a legnagyobbat, a tudás rangját, a sokoldalú tudásét. A fizikai ismereteket, azoknak gyakorlati és elméleti összefüggéseiben mutatta meg. Mindig arra törekedett, hogy a jelenségek lényegét szemléletes módon tárja fel előttünk.

Mint hallgatók nem láttuk minden perspektívából az Ő életének munkáját. Mindabból, amit láttunk, mégis elénk rajzolódott a féltő és szerető aggódás a tanítványok, egyetemünk, hazánk és az emberiség jövőjéért, az előrehaladásért folytatott sokrétű és eredményes munka, egy tudós tanárunk életműve. Ennek az életműnek jelentős hányadát kaptuk mi, tanítványok. Ezért mondunk most köszönetet Dr. Horváth János Tanár Úrnak, és teszünk ígéretet arra, hogy életünkkel és munkánkkal méltóan őrizzük meg az Ő emlékét.

Rózsa Zsuzsa

IRODALMI MUNKÁSSÁG

I. Tudományos dolgozatok és szakkönyvek
  1. An Assymptotic Solution of the Fundamental Equation of the Statistical Atom Theory
    (Nature 161, 26, 1948.)
  2. The Theory of Mixed Crystalees
    (Acta Chim. Hung. 1, 34, 1948; Náray-Szabó Istvánnal közösen.)
  3. Contribution to the Theoretical Treatment of Ammonium I.
    (J. Chem. Phys. 16, 851, 1949.)
  4. Contributions to the Theoretical Treatment of Ammonium II.
    (J. Chem. Phys. 16, 857, 1948.)
  5. Contributions to the Theoretical Treatment of Ammonium II. Errata
    (J. Chem. Phys. 19, 978. 1951.)
  6. Zur Theorie des HCl-Moleküls
    (Experientia 4, 248, 1948.)
  7. Notices and Proposed Magnetit Lenses of Toroidal Type
    (Experientia 5, 112, 1949.)
  8. The Theoretical Treatment of the Monosilan Molecule
    (J. Chem. Phys. 18, 1115, 1950.)
  9. A Geometrical Model for the Unified Theory of Physical Fields
    (Phys. Rev. 80, 901, 1950.)
  10. Ergänzungen zur Theorie des HCl-Moleküls
    (Z. Physik 129, 56, 1951.)
  11. Entwicklung einer einheitlichen Feldtheorie begründet auf die Finslersche Geometrie
    (Z. Physik 131, 544, 1952; Moór Arthurral közösen.)
  12. Zur Berechnung der Polarisationsenergie der Halogen-Wasserstoffmoleküle
    (Z. Physik 132, 565 -568, 1952.)
  13. Zur numerischen Berechnung der Polarisationsenergie
    (Acta Phys. Hung. 3, 171-204, 1954.)
  14. Megjegyzések a polarizációs energia numerikus kiszámításához
    (Megy. Fiz. Folyóirat 1, 19, 1953.)
  15. Die Bewegungsgleichungen des Elektrons
    (Acta Phys. Hung. 3, 171-204, 1954.)
  16. Az elektron mozgásegyenlete
    (MTA III. Oszt. Közl. 5, 411-450, 1955.)
  17. Bemerkungen zur Lösung der Schrödinger-Gleichung Mittels des Variationsverfahrens
    (Acta Phys. Hung. 3, 323-328, 1954.)
  18. Megjegyzések a Schrödinger-egyenlet variációs módszerrel való megoldásához
    (Magy. Fiz. Folyóirat 2, 77-80, 1954.)
  19. An Assymptotical Method for the Calculations of Eigenfunctions
    (Acta Phys. Hung. 4, 183-186, 1954.)
  20. Einstein és az atomfizika
    (Fizikai Szemle 4, 109, 1954.)
  21. Közelítő módszer a sajátfüggvények meghatározására
    (Magy. Fiz. Folyóirat 3, 43-45, 1955.)
  22. Contribution to the Final Affine Field Law
    (Bulletin Acad. Pol. 3, 151, 1955.)
  23. Zametka ob Okoncsatelnom polevom zakone
    (Bull. Polszkoj Akad. Nauk, 3, 3, 1955.)
  24. Egy új elv az affin térelméletekben
    (Magy. Fiz. Folyóirat 4, 105-114, 1956.)
  25. The Bilocal Generalization of the Schrödinger Gordon Equation
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 1, 25-28, 1955.)
  26. Entwicklung einer Feldtheorie begründet auf einen allgemeinen metrischen Linienelementarum I.
    (Kon. Nederlandse Akad. van Wet. Amsterdam (A) 58, 421-429, 1955; Moór Arthurral közösen.)
  27. Entwicklung einer Feldtheorie begründet auf einen allgemeinen metrischen Linienelementarum II.
    (Kon. Nederlandse Akad, van Wet. Amsterdam (A) 58, 581-587, 1955; Moór Arthurral közösen.)
  28. Általános metrikus vonalelemtérre alapozott térelmélet
    (MTA III. Oszt. Közl. 6, 53-72, 1956; Moór Arthurral közösen.)
  29. Enrico Fermi 1901-1954.
    (Fizikai Szemle 5, 139, 1955.)
  30. Megjegyzések a bilokális terek elméletéhez
    (Magy. Fiz. Folyóirat 3, 467-487, 1955.)
  31. Elméleti Optika
    (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 265 o., 1956.)
  32. Contribution to the Unified Theory of Physical Fields
    (Il Nuovo Cimento (10) 3, 203-208, 1956.)
  33. Contribution to Stephenson Klimister's Unified Theory of Gravitation and Electromagnetism
    (Il Nuovo Cimento (10), 4, 216-221, 1966.)
  34. On the Theory of the Electromagnetic Field in Moving Dielectrica
    (Bulletin Acad. Pol. 7, 447-452, 1956.)
  35. O teorii elektromagnitnogo polja v dvizsuscsihszja dielektrikah
    (Bull. Polszkoj Akad. Nauk, 4, 7, 1956.)
  36. Über die Erhaltungssätze des elektromagnetischen Feldes in bewegten Dielektriken
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 2, 39-48, 1956; Gyulai Józseffel közösen.)
  37. Ergänzung zu unserer Arbeit "Über die Erhaltungssätze des elektromagnetischen Feldes in bewegten Dielektriken"
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 3, 33 -34, 1957; Gyulai Józseffel közösen.)
  38. Generalized Linear Electrodynamics I
    (Acta Phys. Hung. 7, 277-288, 1957; Vasvári Bélával közösen.)
  39. Eine Axiomatisiorung der Maxwellschen Theorie des elektromagnetische Feldes
    (Acta Phys. Hung. 8, 399-418, 1958.)
  40. Az elektromágneses tér Maxwell-féle elméletének axiómarendszere
    (MTA III. Oszt. Közl. 8, 269-286, 1959.)
  41. Zum Energie-Impulstensor des elektromagnetischen Feldes im bewegten Dialektrikum
    (Il Nuovo Cimento (10) 7, 628-635, 1958.)
  42. Zur Geometrisierung des elektromagnetischen Feldes
    (Il Nuovo Cimento (10) 7, 637-648, 1958.)
  43. New Geometrical Methods of the Theory of Physical Fields
    (Suppl. del Nuovo Cimento (10) 9, 444-496, 1958.)
  44. Classical Theory of Physical Fields of Second Kind in General Spaces
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 4, 3-17, 1958.)
  45. A ciklopoliének és a szilárd testek elméletének alapjairól
    (Magy. Fiz. Folyóirat 6, 315 -332, 1958.)
  46. 50 éves a Langevin-egyenlet, a molekuláris folyamatok dinamikájának alapegyenlete
    (Fizikai Szemle 8, 303, 1959.)
  47. Contribution to the General Theory of the LCAO Method
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 6, 8-17, 1960; Bán Miklóssal és Gilde Ferenccel közösen.)
  48. New Aspects of Quantum Mechanical Theory of the Many-body Problem
    (Reprint: Lectures presented at the 3rd International Summer Institute in Quantum Chemistry;
    Technical Notes of the Quantum Chemistry Group, Uppsala, 1960.)
  49. Termodinamika és statisztikai mechanika
    (Tankönyvkiadó, Budapest, 655 o., 1960.)
  50. Fizikai terek klasszikus elmélete és a tér geometriai szerkezete
    (Fizikai Szemle 10, 35, 1960.)
  51. Klasyczna teoria polc a geometryczna struktura prestrzeni
    (Problemy 16, 325, 1960.)
  52. Kstému vyrociu smrti Jánosa Bolyaiho
    (Nasa Veda 7, 335, 1960.)
  53. A reális gázok állapotegyenlete
    (Fizikai Szemle 10, 195, 1960.)
  54. Kooperatív jelenségek
    (Fizikai Szemle 10, 282, 1960.)
  55. Elektromágneses mértékrendszerek
    (Fizikai Szemle 11, 295, 1961.)
  56. A Possible Geometrical Interpretation of the Isobaric Space and of its Transformations
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 7, 3-16, 1961.)
  57. Fizikai terek belső szabadsági fokai és az izobár spintér geometriai értelmezése
    (Magy. Fiz. Folyóirat 9, 429 -475, 1961.)
  58. Megjegyzések és helyreigazítás a "Fizikai terek belső szabadsági fokai és az izobár spintér geometriai értelmezése" c. dolgozathoz
    (Magy. Fiz. Folyóirat 10, 365-385, 1962.)
  59. Space-time Structure and Mass-spectrum of Elementary Particles
    (Acta Phys. Hnng. 16, 77-92, 1963.)
  60. Internal Structure of Physical Fields
    (Acta Phys. et Chem. Szeged, 9, 3 -24, 1963.)
  61. Fizikai rendszerek kollektív sajátosságai és a velük kapcsolatos filozófiai problémák
    (Fizikai Szemle, 13, 239, 1963.)
  62. Termodinamikai perturbációszámítás
    (Magy. Fiz. Folyóirat 12, 173 -212, 1964.)
  63. Contributions to the Entropy Increasing of Quantum Mechanical Many-Body Systems
    (Acta Phys. Hung. 18, 145-148, 1965.)
  64. Contributions to the Theory of Absorption and Emission Spectra of Fluorescent Molecules
    (Acta Phys. et Chem. Szeged 11, 3-14, 1965.)
  65. Az entrópianövekedés problémájáról
    (Magy. Fiz. Folyóirat 13, 19-46, 1965.)
  66. A statisztikai termodinamika modern megalapozásáról
    (MTSZ Emlékkönyv Szeged, 1985.)
  67. Megjegyzések a fluoreszcens molekulák abszorpciós és emissziós színképének az elméletéhez
    (Magy. Fiz. Folyóirat, 13, 195-206, 1965.)
  68. Diszperziós relációk a klasszikus fizikában
    (Fizikai Szemle, 15, 7-16, 1965.)
  69. Optika
    (Tankönyvkiadó, Budapest, 1966.)
  70. Die geometrische Struktur des relativistischen Phasenraumes
    (Wiss. Zs. d. F. - Schiller - Univ. Jena, 15, 149, 1966.)
  71. Tér, idő, téridő; terek és mezők
    (Magy. Tudomány, 10, 601, 1966.)
  72. Egy érdekes egyetemi oktatási kísérlet
    (Fiz. Szemle, 16, 100, 1966.)
  73. Zero-point kinetic energy of relativistic fermion gases
    (Acta Phys. et Chem, Szeged, 13, 3-19, 1967.)
  74. A spektrumvonalak kiszélesedéséről I.
    (Fizikai Szemle, 17, 147 -155, 1967.)
  75. A spektrumvonalak kiszélesedéséről II.
    (Fizikai Szemle, 17, 180-187, 1967.)
  76. A spektrumvonalak kiszélesedéséről III.
    (Fizikai Szemle, 17, 241-248, 1967.)
  77. On the hyper-geometrization of the relativistic phase-space formalism I.
    (Acta Phys. Hung. 24, 205-223, 1968.)
  78. On the hyper-geometrization of the relativistic phasy-space formalism II.
    (Acta Phys. Hung. 24, 347-371, 1968.)
  79. On the hyper-geometrization of the relativistic phase-space formalism III.
    (Acta Phys. Hung. 25, 1-15, 1968.)
  80. Contributions to the relativistic generalization of the kinetic theory of gases and statistical mechanics
    (Symposia on theoretical physics and mathematics, vol. VIII, ed. A. Ramakrishnan; Plenum, New York, 1968.; p. 47 -60.)
  81. The theory of density operators. I. The definitions and cluster expansions
    (Acta Phys. Hung, megjelenőben; Gyémánt Istvánnal közösen.)

II. Ismeretterjesztő munkásság és egyetemi jegyzetek
  1. A fizika tanításának problémái
    (Köznevelés 2, 23. sz. 24, 1946.)
  2. A kvantumbiológia alapelvei
    (Természettudomány 2, 296, 1947.)
  3. Mélyhőmérséklet fizikája
    (Élet és Tudomány, 1947.)
  4. A csillagok energiagazdálkodása
    (Csillagok Világa, 1948.)
  5. Mendelssohn K., Atomenergia (fordítás)
    (Dante, Budapest, 1948 és 1949.)
  6. A Cserenkov-effektus
    (Természet és Technika 58, 315, 1949.)
  7. Kísérleti atomfizika
    (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1949.)
  8. Elektrodinamika
    (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1950.)
  9. Bevezetés az elméleti fizikába vegyészek számára
    (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1950.)
  10. Elméleti Atommagfizika
    (Egyetemi jegyzet, Debrecen, 1951.)
  11. D. I. Blohincev, A kvantummechanika alapjai (a magyar fordítás átdolgozása és jegyzetekkel való ellátása)
    (Tankönyvkiadó, Budapest, 1952.)
  12. A fizikai mennyiségek mértékrendszerei az oktatásban
    (Felsőoktatási Szemle 2, 568, 1953.)
  13. Statisztikai mechanika
    (Egységes jegyzet, Budapest, 1953.)
  14. Optika
    (Egységes jegyzet, Szeged, 1954.)
  15. Elektrodinamika és speciális relativitáselmélet
    (Egyetemi jegyzet, Szeged, 1956.)
  16. Elméleti Fizika I.
    (Egyetemi jegyzet, Szeged, 1960.)
  17. Elméleti Fizika II.
    (Egyetemi jegyzet, Szeged, 1962.)
  18. Elektrodinamika
    (Egyetemi jegyzet. Szeged, 1965.)
  19. Kvantummechanika
    (Egyetemi jegyzet. Szeged, 1965.)
  20. Bevezetés a kvantummechanikába
    (Egyetemi jegyzet, Szeged, 1969.)