Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1970/9.

100 ÉVES A MAGYAR METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT

Szepesiné Lőrincz Anna
OMSZ

1870. április 8-án kelt az önálló magyar meteorológiai intézet megalapítását elrendelő okirat, amelyet Eötvös József akkori kultuszminiszter előterjesztésére I. Ferencz József írt alá. Az 1870. évtől számítja a szervezett meteorológiai szolgálat megindulását az Amerikai Egyesült Államok is, de jóval korábban, az 1840-es években alakult meg Oroszországban és Franciaországban, több európai államban és Angliában pedig az 1850-es években jött létre.

A tudományos meteorológia fejlődése a legkorábbi időktől mindenekelőtt a fizika és matematika eredményeire alapult. A XVI., XVII. sz.-ban találták föl a legfontosabb meteorológiai műszereket; Galilei 1597-ben az első hőmérőt, Toricelli 1639-ben az első barométert, II. Ferdinánd 1650-ben szerkesztette meg az első kondenzációs higrométert. Az 1800-as évekből származnak a Boyle-Lussace gáztörvények, Az 1700-as években Euler a mozgásegyenleteket, Bernoulli (Johann) az energiamegmaradás elvét, az 1800-as években Carnot, Clapeyron, Clausius a termodinamika tételeit, Helmholtz az örvényes áramlás elméletét dolgozta ki, stb. Az újabb és újabb műszerek és elméletek felfedezése vezetett oda, hogy a XVIII. század közepétől Európa és a világ számos helyén megkezdődhettek a rendszeres, műszeres meteorológiai megfigyelések.

A meteorológiai észlelések kezdete minden országban megelőzte a központi intézetek megalakulását. Magyarországon a központi intézet alapítása előtt 90 évvel, 1781. november elsején már rendszeres észlelések indultak meg a budai egyetem csillagdájában, a királyi palota épületében. Buda abban az időben a Mannheimben 1780-ban alapított Societas Meteorologica Palatina, 36 állomásból álló európai hálózatának délkelet felé eső, legtávolabbi észlelő helye volt. Az észlelések naponta háromszor, egységes előírások szerint, azonos típusú műszerekkel történtek. A négy alapműszer - korabeli latin nevén - a barometrum, a hygrometrum, a thermometrum és az atmidometrum volt.

A királyi palotában 1818-ig észleltek, 1818-1848-ig a Gellért-hegyen. 1848-ban a vár ostroma miatt az állomás elpusztult, megszakadtak az észlelések, s csak 1861-ben indultak meg újra. 1861 -1870-ig a Magyarországon létesült meteorológiai állomások száma 42, ezek megfigyelési anyagát az osztrák központi meteorológiai és geodinamikai intézet gyűjtötte össze és adta ki évkönyveiben.

Megalakulásakor, 1870-ben az önálló magyar meteorológiai intézet három fő létszámmal - mai szemmel nézve - igen szerény keretek között kezdte meg működését. Első igazgatója Schenzl Guido volt.

Az egykori, első szervezeti szabályzat szerint Magyarország éghajlatának és földmágneses viszonyainak kutatása volt az intézet fő feladata. Az 1896-os módosított szervezeti szabályzatban ez állt: "Az Intézet hivatásában a tisztán tudományos kutatás egyaránt egyesül a közérdeket szolgáló gyakorlati iránnyal." Ettő1 az időtől, ebben a szellemben az I. világháború kitöréséig töretlenül ívelt fölfelé a magyar szolgálat fejlődése. 1913-ban 1426 megfigyelő állomás működött az ország területén, évkönyvek, meteorológiai tárgyú tudományos művek .jelentek meg, ebben az időben indították meg az intézet tudományos folyóiratát az Idojárást is, s kiterjedt nemzetközi kapcsolatok jellemezték a szolgálat működését.

Az I. világháború idején és azt követően, majd a 30-as évek táján, a gazdasági válság éveiben a korábbiakhoz képest hanyatlás mutatkozott. E szűkös korszak tulajdonképpen még véget sem ért, mikor már a II. világháború vetette előre árnyékát, amelynek befejeztekor a pusztulás katasztrofális méretű volt.

1945 után az állomáshálózat újra szervezése, az intézet újjáépítése, a megfigyelések megindítása mellett, az akkor nagyon sürgető - meteorológus szakember utánpótlás kérdése is megoldódott. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán 1950-ben meteorológiai tanszék létesült. 1953-tól Dr. Dési Frigyes mint tanszékvezető egyetemi tanár vezeti, megszervezte és korszerű színvonalra emelte az egyetemi meteorológiai oktatást, s azóta is nagy gonddal kidolgozott tanterv alapján képzi az 1950-től vezetése alatt álló magyar meteorológiai szolgálat állományába kerülő szakembereket.

Dési Frigyes tanári és az Országos Meteorológiai Szolgálatban kifejtett vezetői ténykedése folytán ma a szolgálatban több mint 120, matematikai - fizikai alapképzettségű szakmeteorológus dolgozhat három intézmény: a Központi Meteorológiai Intézet, a Marczell György Aerológiai Főobszervatórium, az Előrejelző Központ és nyolc obszervatórium keretében, amelyek mind az utóbbi húsz évben létesültek.

A műszaki színvonal folytonos és átgondolt fejlesztése, az operatív és kutató gárda létszámának növelése és minőségi fejlesztése tette lehetővé, hogy a fizikai környezet egyik fontos tényezőjére, a légkörre vonatkozó ismeretek ma már Magyarországon is egyre hasznosabb gazdasági erővé válnak.

A népgazdaság és társadalom meteorológiával szembeni növekvő igényét jellemzi az a tény is, hogy az elmúlt 100 év folyamán, egészen a legutóbbi időkig kb. 10 évenként kétszereződött meg a kért és kiadott meteorológiai szakvélemények száma, 1967 óta viszont másfél évenként kétszereződik meg, s számuk jelenleg kb. évi 5000. Az ipar, építőipar, energiaellátás, közszolgáltatás, közlekedés, szállítás, kereskedelem, idegenforgalom, mezőgazdaság, vízgazdálkodás igényeinek kiszolgálására pedig speciális osztályok jöttek létre a szolgálatban.

A centenárium évében valósult meg a magyar szolgálat történetében fordulópontot jelentő nagy műszaki fejlesztés; egy EMG-830-típusú elektronikus számítógép üzembehelyezése, amellyel hihetetlen mértékben meggyorsul az adatfeldolgozás, lehetővé válik a számszerű előrejelzés és a különböző - munkaigényessége miatt eddig megoldhatatlan - kutatási programok végrehajtása.

Napjainkban válnak tehát megvalósíthatóvá a meteorológiai előrejelzések - elvi alapjaiban már régen kidolgozott - nagy célkitűzései, így az időjárás kiszámíthatósága (elektronikus számítógépek) s a megfigyelések kiterjesztése nagy magasságokba, valamint óceánok, lakatlan területek fölé (rakéták, radarok, meteorológiai műholdak). Ezáltal olyan fizikai folyamatok tanulmányozhatók és légköri modellek szerkeszthetők, melyekre eddig az észlelések hiányossága és a feldolgozások nagy volumene miatt nem volt mód.

A magyar szolgálatban az utóbbi húsz évben- bölcs előrelátással tett - nagyarányú személyi és műszaki fejlesztés mellett eredményként könyvelhetjük el a szolgálat nemzetközi kapcsolatainak eddig nem ismert kiszélesítését és elmélyülését is. Már a legkorábbi időkben felismerték, hogy a meteorológiai tevékenység alapvetően nemzetközi jellegű. Így az 1853-as tengerészeti meteorológiai konferencián Brüsszelben leszögezték, hogy a nemzetek közötti együttműködés az alapja az egyes országokra készíthető, megbízható prognózisoknak. A nemzetközi meteorológiai szervezet IMO (International Meteorological Organization) 1873-ban alakult meg. 1947 óta WMO (World Meteorological Organization néven, az ENSZ speciális intézményeként működik, koordinálja a nemzeti meteorológiai szolgálatok operatív, s újabban tudományos tevékenységét is. A magyar szolgálat a WMO-nak megalakulása óta tagja, erőihez mérten részt vesz a világszervezet által javasolt kutatási programokban, világkongresszusokon, konferenciákon képviselteti magát. A WMO viszont ösztöndíjakkal segíti a magyar szakember továbbképzést. Az 1961-tőt eltelt nem egészen tíz év alatt a szolgálat 18 fiatal munkatársa kapott egy évi időtartamra szóló WMO - ENSZ ösztöndíjat, amelynek keretében színoptikát, repülésmeteorológiát, műszertechnikát, agrometeorológiát, légszennyeződés-meteorológiát, kozmikus meteorológiát, számszerű előrejelzést, radarmeteorológiát, gépi adatfeldolgozást tanulmányoztak a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Svédország, Japán, Kanada, Norvégia, Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság meteorológiai szolgálatánál. E tanulmányutak eredményeképpen ma a magyar szolgálat szinte minden területén vannak a nemzetközi színvonalat jól ismerő munkatársak.

A most induló második évszázad az űrkutatás, a kibernetika, a műholdak és az elektronikus számítógépek korszaka lesz a meteorológiában. A magyar szolgálatban - úgy véljük - megvannak a fő feltételek ahhoz; hogy e korszakban is sikeresen működjék mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban.