Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Gergely György
Műszaki Fizikai Kutató Intézet
1990 április 2-án elhunyt Bodó Zalán, a hazai fizika nemzetközileg elismert tudós munkása, művelője. Kivételes képességei már egyetemi tanulmányai kezdetén megnyilvánultak az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat matematikai versenyének megnyerésével. A budapesti József Nádor Műszaki Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát 1943-ban. A háború után az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriumában kezdte tudományos munkáját. A lumineszkálás fizikájával foglalkozó kutató csoport tagja lett. A hazai fényforrás, majd a katódsugárcsövek ipara mögött nemzetközileg elismert alapkutatás állott. 1950-ben a Kutató Laboratóriumot a Távközlési Kutató Intézet vette át. Bodó Zalán ezekben az években számos közleményt publikált. A legnagyobb elismerést a diffúz optika terén vívta ki. A diffúz, poralakú közegek optikája a klasszikus optika régóta művelt fejezete, 1951-ig azonban a diffúz rétegeket folytonos modellel próbálták értelmezni, eredmény nélkül. Bodó Zalán 1952-ben megjelent Acta Physica Hungarica közleményében [1] kvantitatív összefüggést közölt a poralakú rétegek szemcsemérete és abszorpciós tényezője, továbbá törésmutatója között. Elméleti modelljét kísérletekkel igazolta. Eredményeit az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első magyar fizikus vándorgyűlésén mutatta be Pécsett. 1951-ben a Társulat Bródy Imre díját nyerte el. Bodó Zalán ezen felfedezése új fejezetet nyitott az optikában, a kvantitatív diffúz optika megalapításához vezetett. Valamely tudományos kutatás objektív értékmérője annak nemzetközi hatása. Az 50-es években a hazai fizika meglehetősen el volt szigetelve. Az Acta Physicára azonban felfigyelt a nemzetközi kutatás és rövidesen számos hivatkozás ismerte el. Azóta megtalálható a diffúz optikai kézikönyvekben, s a Citation Indexben még a 80-as évek végén is található hivatkozás. A felfedezés után évekkel egy nemzetközi konferencián élvonalbeli fénycső gyár kutatója közölte, hogy a fénycsövek méretezésénél Bodó Zalán képleteit használták.
A Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet megalapításával Bodó Zalán ott folytatta kutatásait és a hazai félvezető fizika alapjait rakta le munkatársaival együtt. Félvezetők kisebbségi töltéshordozói diffúziós hosszának meghatározására dolgozott ki új módszert. Ezen értekezésével a fizikai tudomány doktora fokozatot nyerte el 1957-ben. Munkáját 1958-ban Bruxellesben egy világkongresszuson ismertette [2], ahol neves kutatók, így a Nobel díjas Bardeen professzor elismerő hozzászólásait váltotta ki. Az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetének megalapítása óta Bodó Zalán itt folytatta tudományos munkáját élete végéig, 1984 óta nyugdíjasként. 1959-ben Szigeti Györggyel és Szép Ivánnal együtt Kossuth díjjal tüntették ki a lumineszkáló anyagok és félvezetők kutatása terén e]ért eredményeikért, amelyekkel a hazai fénycsőgyártást és a tranzisztor gyártást segítették. Nagyon gazdag életművéből és nagyszámú tudományos közleményéből csak néhány témát emelünk ki, melyeket kutató kollektívák tagjaként művelt. Ezek:
Az MTA MFKI-ban ő vezette be a számítógépek alkalmazását. Ehhez kapcsolódott meghatározó szerepe az ellipszométeres kutatásokban, melyek az alumínium optikai állandóinak új meghatározását eredményezték [6], és feltárták az Al felületi természetes oxid-réteg szerkezetét. Bodó Zalán az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1948 évi újjáalakulása óta annak tagja, a félvezető fizikai szakcsoport létrehozója volt. Tudományos munkája mellett nagy súlyt helyezett a fiatalok képzésére. A Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztésében aktívan dolgozott. Halálával gondolatgazdag és eredményesen tevékeny kutató életútja zárult le.
Bodó Zalán publikációi:
Idegen nyelvű tudományos közlemény: 32
Magyar nyelvű tudományos közlemény: 8
Szabadalom: 15
Hazai műszaki és tudományos ismeretterjesztő közlemény: 10
Társszerző könyvben: 7
[1]
Z. Bodó: Acta Phys. Hung. 2 (1952) 5[2]
Z. Bodó: Proc. Conf. Solid State Physics in Electronics and[3]
B. Rösner, L. Egyed, T. Németh, Z. Bodó: Phys. Stat. Sol. 15 (1966) K127[4]
Z. Bodó, J. Balázs: Acta Phys. Hung. 29 (1970) 279[5]
A. Barna, P.B. Barna, Z. Bodó, F.J. Pócza, I. Pozsgai, G. Randóczi: Thin Solid Films[6]
P.B. Barna, Z. Bodó, G. Gergely, J. Adám, P. Jakab, P. Croce: Thin Solid Films 120 (1984) 249