Fizikai Szemle honlap

Tartalomjegyzék

Fizikai Szemle 1993/8. 323.o.

AZ EÖTVÖS LORÁND FIZIKAI TÁRSULAT 1993. ÉVI TISZTÚJÍTÓ KÖZGYŰLÉSE

Társulatunk az alapszabályok előírásainak megfelelve 1993. június 1-én tartotta tisztújító közgyűlését az ELTE Eötvös termében. A hagyományokat követve a közgyűlés egyúttal szakmai összejövetel is, hiszen az ország egészéből összegyűlt küldöttek és meghívottak - a fizikus kutatók és tanárok - e találkozója kiváló alkalom nemzetközi tekintélyű fizikusok előadásának meghallgatására. Marx Györgynek, a Társulat elnökének széles skálát felölelő beszámolója után Kürti Miklós, az Oxfordi Egyetem professzora és Torsten Husén, a Svéd Tudományos Akadémia tagja tartott előadást.

A közölt elnöki beszámoló szövegét a küldöttek a közgyűlés előtt már megkapták. Így volt idő a jelentés előzetes megvitatására, a küldöttek közgyűlési hozzászólásai a tagok véleményére alapozhattak.

Az Eötvös Társulat 1990-1993-ban (közgyűlési beszámoló)

Az Eötvös Társulat az ipari forradalom hazai kibontakozása idején, 1891-ben alakult meg. Azóta Társulatunk többször átélt korszakváltást. Az első világháború és Eötvös Loránd halála, a második világháború és Ortvay Rudolf tragédiája (azt követően egyfelől központosító rendszerváltás, másfelől a Fizikai Társulat önállósulása), 1990-ben pedig egyfelől a demokratikus átalakulásból fakadó fokozott társadalmi feladatók, másfelől az állami támogatás ezzel járó megszűnése ismételten a folytatás és újrakezdés kötelezettségét rótta ránk. Mindhárom korforduló a magyar fizika súlyos személyi veszteségeivel járt, a stafétaváltás fiatal erőket igényelt.

Az alapító elődök példájának fölidézése, az ország határain kívül működő magyar fizikusok bevonása, új lendület gyűjtése jellemezte centenáriumi ünnepség-sorozatunkat 1991-ben. Most, három év múltán elsődleges kötelességünk a számadás.

Az ország népe három évvel ezelőtt optimistább volt, mint ma. Lehet, hogy hivalkodásnak tűnik a megállapítás: az Eötvös Társulat ma optimistább, mint három esztendővel ezelőtt.

Látjuk, hogy demokratikus társadalomban - a központi irányítás és központi támogatás szűntével - nagyobb az erkölcsi felelősségünk. Állam apuka nem gondolkodik helyettünk; nem végzi el tennivalóinkat és nem állja a cechet. Demokratikus társadalomban, túlélő feudális hagyományainktól szabadulóban nekünk kell továbbfejlesztenünk-kialakítanunk az egészséges (értéktisztelő, önkritikus, nyíltan jövőbe tekintő) tudományos közéletet. Világgazdasági és nemzetgazdasági korszakváltás folyik, zajlik a piacokat és életminőséget döntő módon befolyásoló magasszintű technika forradalma, folyik a nemzetek versenye a gazdasági túlélésért, egy posztindusztriális-informatikai társadalom körvonalai sejlenek föl. Ilyen időben rá kell irányítanunk a figyelmet a jövő ígéretes tendenciáira. Most is bátorítanunk kell a magyaroknál előző korfordulókon oly szépen megmutatkozott kreativitást. A szakfelügyeleti-szaktanácsadói rendszer összeroskadásával nekünk kell informálni a tanárokat: mi történik a világban, milyen lesz a 21. század, ahová ők nevelik gyermekeinket és tanítványaikat; kérdeznünk kell a tanárokat, milyen értékrend él ma a jövőérzékeny tizenévesek fejében; együtt kell az új követelményekhez illeszteni a magyar iskolát, amely már ismételten (a századelőn és a nyolcvanas években) magára vonta a nagyvilág tiszteletét.

Tágra nyíltak határaink, Magyarországon kívül is van élet. Be kell illeszkednünk a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, nem csak néha önzően egyéni akciókkal; mint eddig, hanem úgy, mint magyar fizika. Különösen keresnünk kell a kapcsolatot középeurópai szomszédainkhoz, hiszen Európának és Közép-Európának ipari-gazdasági-műszaki-tudományos szuperhatalmak (USA és Japán) mellett kell megtalálnia természetes szerepét. A tehetségek felismerésével, az eredeti gondolatok elismerésével olyan társadalmat kell építenünk, amely nem eltaszítja, hanem itthoni alkotómunkára hívja, biztatja legjobbjait.

A feladat megoldását az teszi könnyűvé, hogy vonzóan szép és nem közhelyszerűen magától értetődő. Vannak olyan megyei csoportjaink és szakcsoportjaink, amelyek beszámolóiból kiragyog az érdeklődés, lelkesedés és az eredmények fölött érzett tiszta öröm.

A múlt valódi értékeinek fölidézése nem historizáló nosztalgiaként, hanem buzdításként kapott nagyobb szerepet az elmúlt három évben. A centenáriumi ülések hangulata, az elmúlt száz esztendő fizikustörténetét egybegyűjtő kötet, a magyar iskolák történetét felidéző poszterkiállítás (Radnai Gyula), a Magyarországi Fizikus Útikönyv (Kovács László) tagjainkat a helyi hagyományok explicit megbecsülésére ösztönözte. Emléktáblát kapott szülőföldjén Bay Zoltán, Bródy Imre, Izsák Imre, Kemény G. János, Lánczos Kornél, Öveges József, Vermes Miklós. Iskolát neveztek el Bay Zoltánról, Bródy Imréről, Gábor Dénesről, Hevesy Györgyről, Szily Kálmánról reális példaképeket állítva a jövő nemzedék elé. Sopronban Fényes Imre emlékülés, táblaavatás volt. Sok megyéből, sőt tengerentúlról sereglettek Székesfehérvárra a szép Lánczos Kornél Centenáriumra (Ronyecz József). A chicagói atomreaktor 50. évfordulóján négyszáz diák, tanár, fizikus jött el az egész országból, hogy a Gólyavárban meghallgassa Teller Ede megemlékezését a magyar úttörőkről: Szilárd Leóról és Wigner Jenőről. Meghatódott közönség gyűlt össze a pesti egyetem Eötvös Termében a Bay Zoltán és Kemény G. János távozásáról megemlékező ülésekre. Csekő Árpád tiszteletbeli elnökünk és Ferenczi György főtitkárunk temetése is országos hangsúlyt kapott. Készül a Szemle Ferenczi György emlékszáma, amely a félvezetők jövőjét és hazai térhódítását is bemutatja (Beleznay Ferenc). Nagyszombat napján hatszázan vettek végső búcsút a gyulavári temetőben Bay Zoltántól (Márki-Zay Lajos). Ott hangzott el, hogy a Holdon hegység van elnevezve Eötvös Lorándról, Szilárd Leóról és más magyarokról, Budapesten azonban még utcanév sem idézi őket. Van még tennivalónk. Hadd említsem meg: Neumann Jánost sem az akkori szegedi, sem az akkori pesti egyetem nem kívánta professzorának, az akkori Akadémia sem szavazta meg tagságát, de az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagjává választotta! Kívánatos volna, ha az Eötvös Társulat világmércén mérve nagy hazánkfiai itthoni megismertetésével és elismertetésével járulna hozzá a reális és korszerű magyarságtudat kialakításához.

A fiatal tehetségek gondozása Társulatunk egyik legszebb, legélőbb feladata, talán ettől lehetünk a legboldogabbak. Radnai Gyulát, Gnädig Pétert, Nagy Mártont illeti a legtöbb köszönet. A nagymúltú Eötvös Verseny jövőre ünnepli indításának 100. évfordulóját, hagyományainak a külföldön naggyá lett magyar fizikusok világszerte méltó hírét költik. Vigyáznunk kell, hogy a 18 évesek felvételi-továbbtanulási hajrájában ma se fakuljon el csillogása. Gyakorlatilag minden megyében rendezünk fizikai tanulmányi versenyt. Ezekhez a Társulat jelentős prioritást élvező - támogatást biztosít, de a kezdeményezés, szervezés, anyagi források előteremtése nagymértékben helyi tagjaink érdeme.

Bródy Imre Tanulmányi Verseny, Ajka-Veszprém
Budó Ágoston Verseny, Szeged-Békéscsaba, Pécs
Fényes Imre Olimpiai Válogatóverseny, Sopron
Frank János Általános Iskolai Verseny, Szeged
Hatvani István Problémamegoldó Verseny; Debrecen
Jedlik Ányos Tanulmányi Verseny, Győr
Lakatos István Általános Iskolai Verseny, Nyíregyháza
Lánczos Kornél Tanulmányi Verseny, Székesfehérvár
Nagy László Tanulmányi Verseny, Kazincbarcika
Ortvay Rudolf Verseny, Budapesten és más egyetemeken
Öveges József Középiskolai Tanulmányi Verseny, Tata
Szabó Pál Tanulmányi Verseny, Orosháza
Szalay Sándor Tanulmányi Verseny, Nyíregyháza
Terkán Lajos Csillagászati Vetélkedő, Székesfehérvár
Törő Gábor Szakközépiskolai Verseny, Miskolc
Vermes Miklós Nemzetközi Tanulmányi Verseny, Sopron

Nagyon népszerű lett Társulatunk vállalkozása, a Mikola Sándor Tehetségkutató Verseny I-II, osztályos középiskolásoknak (Gyöngyös-Sopron), köszönjük Kiss Lajos és Nagy Márton fáradozását, a MATÁV soproni-északdunántúli igazgatóságának erkölcsi-anyagi támogatását. A beszámolási időszakban bontakozott ki a tatai kezdeményezésű Öveges József Országos Általános Iskolai Fizikai Verseny, amely még fiatalabb nemzedékhez juttatja el az alkotó fizikai gondolkodás szépségét, köszönet érte az elindító Ádám Árpádnak és a tatai Eötvös Gimnázium többi tanárának. Az évente félszázezer diákot megmozgató Budó Ágoston és Hatvani István Versenyekre is büszke lehet hazánk keleti, illetve déli fele. Társulatunk szervezésében Gnädig Péter vezeti a magyar diákok fölkészítését a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákra, nem csekély sikerrel.

A határokon túl élő magyar fizikusokkal és fizikatanárokkal azonos nyelvet beszélünk, értik előadásainkat, lapjainkat, könyveinket. Számítunk segítségükre, és ők is számítanak Magyarország segítségére. Kérjük őket, hogy ne csak látogassanak hozzánk, de mutassák be munkáikat. Minden évben szeretnénk hallani magyarnyelvű előadásaikat, a Fizikai Szemlében olvasni írásaikat. Személyes ismerősként üdvözöljük legtöbbjüket, amikor hazajönnek, hazalátogatnak. 1991. és 1993. évi közgyűléseinken Domokos Gábor (Baltimore), Gábos Zoltán (Kolozsvár), Kemény G. János (New Hampshire), Koch Ferenc (Kolozsvár), Kürti Miklós (Oxford), Stöszel Emma (Galánta), Szabó Árpád (Ungvár), Teller Ede (Stanford), Toró Tibor (Temesvár) lett tiszteleti tagunk. Hazai tanulmányi versenyeinken rendszeresen vendégül látjuk a romániai, ukrajnai, szlovákiai, ausztriai diákokat, akik nagyon szép eredményt értek el, nem egyszer fölülmúlva akár a magyar legjobbakat is. E téren erősíteni szeretnénk szerbiai, horvátországi, szlovéniai, de továbbmenve nyugat-európai és tengerentúli (például amerikai, izraeli) kapcsolatainkat, ott is sokan beszélik nyelvünket; bizonyos lépések ez irányokban is történtek:

A tanártovábbképzést még az alapító Eötvös tette Társulatunk feladatává, amikor a tudós tanár eszményképét állította elénk és 98 évvel ezelőtt megszervezte az első tanári ankétot. Mint mondtuk, ez ismét különösen fontossá vált most, amikor a szaktanácsadás és az intenzív tanártovábbképzés rendszere nem működik, amikor jogilag beszűkülőben vannak a tanárok doktorálási lehetőségei, de amikor a mozgó világban a fiatalok tanáraiktól várnak reális tájékoztatást: Társulatunk tagságának most is mintegy fele tanár, az évenként rendszeresen sorra kerülő tanári ankétok, őszi egyetemek, helyi továbbképzések ezernyi tanárt érnek el. Informálnak olyan aktuális kérdésekről, mint atomenergetika (Paks, Rósa Géza szervezte tanári ankét), félvezetők (Hódmezővásárhely, Ferenczi György kezdeményezte és Márki-Zay János szervezte tanári ankét), globális problémák (Sopron, Nagy Márton szervezte tanári ankét és őszi egyetem), nukleáris biztonság (Jászberény; Boros Dezső által szervezett őszi egyetem), környezetvédelem (Gyula, Márki-Zay Lajos által szervezett őszi egyetem), a szegedi kísérleti fizikai bemutatók, a debreceni fizikusnapok stb, stb. Nagyon örülünk, hogy a demokrácia működik: a kezdeményezők, szervezők, előadó-kiválasztók maguk a tanárok. A realitást az biztosítja, hogy ők maguk mutatják be műhelyfoglalkozásokon: a “megálmodott" korszerű ismereteket miként lehet és kell iskolai realitássá váltani. Talán nem túlzás azt mondani, hogy a magyar fizikatanárok országosan és nemzetközileg is kiemelkednek képzettségükkel, informáltságukkal, önállóságukkal. Telegdi Bálint mondta, hogy ez Eötvös Loránd legnagyobb, legidőtállóbb érdeme.

Nyári iskolát majd minden kutatói szakcsoportunk rendszeresen szervez. Korunkban a fizika is gyorsan változik, új tudományágak születnek; új gondolatok bukkannak föl, új- csillagok ragyognak fél a magyar: fizika egén. Négy évtizeden át ezek a hazai szakmai találkozók formáltak szakmai közösségeket; ezek avatták a fiatalokat konferenciaelőadóvá, vitapartnerré. A szűk szakmán túlemelkedő többszázas eseményekké nőttek például a magfizikusok, statisztikus fizikusok, sugárvédelmiek, anyagtudományokkal foglalkozók találkozói. A Lézer-Tea, a Központi Csillagászati Szeminárium és a Részecskefizikai Szeminárium is rendszeresen ismétlődő országos kisugárzású események. - 1951-ben rendeztük meg az I. Magyar Fizikus Vándorgyűlést. 1992-ben a legutóbbit. Profibbak lettünk közben és elfoglaltabbak. Németh Judit, Társulatunk alelnöke lelkesedésével mégis országos eseménnyé avatta a szegedi vándorgyűlést, amelyre külföldről is hazajöttek a kinn legaktívabban dolgozó magyar fizikusok. - A klubestektől, nyári iskoláktól, vándorgyűlésektől egyenes út vezet a nemzetközi konferenciák szervezéséig.

Európa mindinkább egységessé válik szellemileg. 1968-ban Firenzében megalakult az Európai Fizikai Társaság; amelynek Társulatunk (Szigeti György kezdeményezésére) egyik alapító tagja volt. Most, amikor 25 év múltán újra Firenzében találkoznak Európa fizikusai, az Európai Fizikai Társaság elnöke Kroó Norbert, az Eötvös Társulat előző elnöke. Mezei Ferenc Eötvös-érmes tagunk a Publikációs Bizottság elnöke. A Társaságnak állandó irodája működik Budapesten. - 1991-ben az Európai Fizikai Társasággal közösen rendezett ülésszakkal ünnepeltük az Eötvös Társulat centenáriumát, azon részt vett és előadott az Európai Akadémia, az Európai Fizikai Társaság és több európai meg tengerentúli társulat elnöke, a IUFAP főtitkára. Ott nemcsak a magyar fizika múltjáról, de az európai fizika jövőjéről is beszéltünk. - Különösen fontos számunkra a Közép-Európai Együttműködés. Ennek kiaknázására alakult meg Társulatunkban a Szinkrotron-Neutron-Alkalmazási Szakcsoport. A részecskefizikusok és statisztikus fizikusok osztrák-olasz-szlovák-magyar együttműködésben posztgraduális nyári iskolákat szerveztek Budapesten. A Sugárvédelmi Szakcsoport osztrák- olasz-magyar találkozót szervezett Tirolban; a magfizikusok: közép-európai találkozót szerveztek. Salzburgban. - 1992-ben hazánkat is felvették a CERN-be, az Európai Nukleáris Kutatóközpont a világ legeredményesebb laboratóriuma. Nálunk is CERN-napok lesznek, a télen pedig finn-magyar fizikatanár találkozóra kerül sor a CERN-ben. - Az eleven kapcsoIatok messzebb is nyúlnak. Tavaly Jászberényben volt az elsöprő sikerű Japán Magyar Fizikatanár Találkozó. Idén nyáron Budapesten lesz a Fraktál Világkonferencia; jövőre a Környezettudomány és Fizikatanítás témájú IUPAP konferencia, két esztendő múlva pedig a Nemzetközi Részecskefizikai Konferencia. Kelet-Európában az Eötvös Társulat a hatvanas évektől kezdve élenjárt nemzetközi tanácskozások szervezésében. Most, hogy jobban Közép-Európa része leszünk, új gazdasági feltételek között más szervező vállalkozók közt kell helyünket pénzügyileg is - megtalálnunk. A Társulat nyilván azokat a. szakcsoportokat támogathatja anyagilag is a legjobban, amelyek konferenciáikkal segítették-segítik a Társulat gazdasági talpon maradását.

Társulati díjak

A Társulat legnagyobb adható elismerése az Eötvös-érem (pénz nélkül, évente általában egy) és a Prométheusz-érem (pénz nélkül, évente általában egy, kívülállóknak is adható a fizikai gondolkodás bárminemű, de országos kisugárzású terjesztéséért), ezeket a Tanács ítéli oda. Az Eötvös-plakettet- alkalomszerűen adják, általában kívülállóknak a társulati munka támogatásáért. A Vermes Miklós díjról (érem + jelentős pénzjutalom, tanároknak) a Vermes Miklós Alapítvány támogatásával külön bizottság dönt. A Mikola-díjat (érem + szerény pénzjutalom) a tanári szakcsoportok ajánlása. alapján a Tanács ítéli oda. A tudományos díjakról (érem + szerény pénzjutalom) a Társulat akadémikus tagjaiból alakult bizottság dönt a szakcsoportok véleményének figyelembevételével. A díjakat minden évben kiadtuk, felelős intéző Bor Zsolt alelnök volt. A Vermes Miklós Alapítvány Fényes Imre díj (érem + jelentős pénzjutalom) létrehozását ajánlja és vállalja különösen aktív társulati munka jutalmazására.

Javaslat érkezett és döntés született díj alapítására Budó Ágoston, Gombás Pál, Jánossy Lajos, Szalay Sándor tiszteletére is. Mindegyikük működése döntően befolyásolta a hazai kutatások jellegét: Tekintettel a Mikola- és tudományos díjak kis pénzösszegére (20 000 Ft), kívánatos, hogy a Társulat vizsgálja meg a díjak-jövőjét. A Társulat jelentős anyagi támogatással fedezi a díjakat, de ha egy díj összege nem éri el egyhavi fizetés vagy egy intézeti prémium értékét, a díj hitelét és megbecsülését veszti. Nincs értelme inflációnak a díjak számát illetően sem, nem lehet cél, hogy egyes munkahelyek minden 35 évet elért munkatársa díjat kapott légyen. Javasoljuk, hogy csak korlátozott számú tudományos díjat adjanak ki a legeredményesebb és legígéretesebb, az egész fizikus közösség által megismert és méltányolt fiatal kutatóknak, tematikailag választva a nagy névadók közül. Ezek a díjak igényességük (és összegük) folytán legyenek versenyképesek más (például akadémiai) díjakkal, a díjazott lehet fiatalabb fizikus, de ne legyen kevésbé eredményes. és tehetséges. A Tanács és a Közgyűlés az évente kiadható tudományos díjak számának hatra való maximálása, egyúttal a díjösszeg jelentős emelése mellett foglalt állást. Ugyancsak korlátozandó a tanárok részére adható díjak száma, összegük legyen összemérhető a tudományos díjakéval, hiszen a tagdíjak felét tanáraink fizetik. Kívánatos volna, hogy a további díjakat javaslók azt is jelezzék: milyen forrásból fedezik az új érmek előállítási költségét.

Könyvek - folyóiratok

A Társulat lapja egyidős a Társulattal: 1891-ben jelent meg a Mathematikai és Physikai Lapok első száma. 1990-ben a jogutód Fizikai Szemle példányszáma 700 körül volt. Amikor az állami támogatás megszűntével a tudományos és pedagógiai folyóiratok megjelenése kétségessé vált, 1991 közepétől a korábbi Magyar Fizikai Folyóirat (MTA), A Fizika Tanítása (MKM) és Fizikai Szemle (ELFT) egyesült és mint Fizikai Szemle (Magyar Fizikai Folyóirat) jelenik meg, hónapról hónapra időben, számonként mintegy 6 ív terjedelemben. (A lapot az Eötvös Társulat adja ki, számára a Magyar Tudományos Akadémia és a Munkaügyi Minisztérium is céltámogatást ad.) A jelenlegi példányszám 2500. Erre 1600 társulati-tag; továbbá 750 közület és egyén, például külföldi fizet elő, ingadozó számban példányonként vásárolnak - elsősorban tematikus számokat. A lapot 1993-tól kezdve a Társulat tagjai tagdíj fejében, az iskolák is csökkentett (szubvencionált) áron kapják. Az előfizetési díj csökkentése tette lehetővé az előfizetők számának növelését. Így a magyar fizika egységes folyóiratának megjelenése hosszabb távon biztosítva van most, amikor a változó világban tagjaink informálása fokozottan szükséges. A megnövekedett előfizető-szám és a megyei csoportok jelzése mutatja, hogy a csökkent egyéni és iskolai előfizetési díjat, a szabályos megjelenést és a megjavult tipográfiát tagjaink kedvezően fogadták. A lapot jelenleg a Társulat, az Akadémia és a Minisztériumok közösen szerkesztik. Turi Zsuzsa szerkesztő és Kármán Tamás műszaki szerkesztő igyekeznek figyelembe venni, hogy a lap olvasói körülbelül fele-fele arányban fizikusok és fizikatanárok.

1893 decemberében az Eötvös Társulat kiadásában jelent meg a Középiskolai Mathematikai Lapok próbaszáma. Az elmúlt években a lapot a Művelődési Minisztérium adta ki Középiskolai Matematikai Lapok (fizika rovattal) címmel, mintegy 3000 példányban. Az állam kivonulása óta az Eötvös Társulat vállalta el a lap kiadását, amelynek címe (a két világháború közt használt címhez visszatérve) 1993 óta ismét Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok. Fizikus szerkesztői Gnädig Péter és Radnai Gyula. A lap évente 10-szer jelenik meg, számonként 48 oldal terjedelemben. Példányszáma ma már 8000, évi előfizetési díja 400 Ft. A laphoz a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jelentős céltámogatást ad. - A lapnak évszázados hagyományai vannak a tehetséges fiatalok matematika és fizika iránt mutatott érdeklődésének felkeltésében, amiről Neumann János, Kármán Tódor, Wigner Jenő és mások is megemlékeznek. Ez év végén a lap emelt terjedelmű ünnepi számot tervez kiadni, amely felidézi a híres példákat és híres megoldóikat. Ugyanekkor egy felnőtteknek szánt angolnyelvű centenáriumi különszám is megjelenik (Marx György-Radnai Gyula), amely nem csupán a

KöMaL, hanem az Eötvös Verseny és a két Társulat tehetségnevelő szerepét is felidézi, egyben válogatott csokrot ad a KöMaL-példákból.

A magyar fizika történetének első igényes feldolgozását Zemplén Jolán, Társulatunk legendás hírű fizikus titkárának leánya, a BME Kísérleti Fizikai Tanszékének volt professzora végezte el, ő 1800-ig jutott el. A társulati centenárium alkalmul szolgált, hogy Radnai Gyula és Kovács László vezetésével összegyűjtsük a Társulat 19-20. századi történetét. Ez a feldolgozás korántsem teljes, miként a Zemplén Jolán-féle feldolgozás sem volt az. Mégis úgy éreztük, hogy az utókor számára külön kötetben közre kell adni az összegyűlt anyagot. Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből című kötet Kovács László szerkesztésében 300 oldalon jelent meg, azt 1992 végén Társulatunk minden tagja megkapta. - A centenárium iránt megnyilvánult külföldi érdeklődés azt is igényelte, hogy angol nyelven is bemutassuk Társulatunk történetét. At the Crossroads of History című 50 oldalas kötetet (Marx György) Társulatunk külföldi vendégei kapták. - Szóltunk a magyar fizika országos és helyi hagyományai iránt megmutatkozott érdeklődésről. Ezért - már csak a hiányok, fehér foltok kitöltése érdekében is - kívánatos, hogy az Eötvös Társulatban külön felelős személy vagy csoport foglalkozzon a tényszerű történeti dokumentumok gyűjtésével és publikálásával, még akkor is, ha nem mindig adódhat alkalom ilyen kötet (átdolgozott) kiadására. (A feladat egy részét eddig is vállalta a Fizikai Szemle. Nemsokára a lapban közreadjuk a centenáriumi kötet és a Fizikus Útikönyv adatszerű kiegészítését.)

Az első atomreaktor indulásával kapcsolatos visszatekintés és önvizsgálat során 1992-ben különösen élénk érdeklődés mutatkozott a magyarszületésű legnagyobb 20. századi tudósok eredményei, egyéniségük, iskoláik iránt. Amerikában 1992-ben jelentek meg Kármán Tódor, Neumann János, Szent-Györgyi Albert, Szilárd Leó, Wigner Jenő életrajz-kötetei. Legnagyobb közönségsikert (és Pulitzer-díjat) Rhodes The Making of the Atomic Bomb című könyve kapta. Az amerikai szerző 800 oldalas műve a magyar fizikatörténet egyik ragyogóan megírt fejezetének is tekinthető. Ferenczi György kezdeményezte, hogy az Eötvös Társulat magyarul adja ki a kötetet, ami minden bizonnyal hazánkban is átütő (erkölcsi) sikert fog aratni. A Soros Alapítványtól kaptunk részleges támogatást. (A fordítás, lektorálás és szedés után a tördelés folyik, a megjelenés karácsonyra várható, 800 Ft áron 3000 példány szerepel a tervben.)

Több kisebb igény is fölmerült könyvkiadás tekintetében. Debrecenben a Hatvani Verseny, Szegeden a Budó Verseny feladatait adják ki helyi támogatással. Székesfehérváron centenáriuma alkalmából Lánczos Kornél emlékkötetet adnak ki Társulatunkkal közösen. Igény van Öveges József életrajz-kötet kiadására is, a korábbi magyarországi Mikola Sándor és erdélyi Károly Irén kötet mintájára. Fizikai tárgyú könyvkiadásnál a terjesztés megoldatlan. Az Eötvös Társulat a nagy kiadóknál kisebb rezsivel dolgozhat. Ha a terjesztés tagjaink ezreinek segítségével - megoldhatónak bizonyulna, kiadói próbálkozásainknak folytatása lehetne: ismét jelenhetnének meg fizikai tárgyú igényes művek, megfizethető áron. (Például az International Newsletter on Physics Education is magyarországi kiadásban (OOK) jelenik meg.)

Taglétszám, költségvetés

A Mathematikai és Physikai Társulatnak megalakulásakor, 100 évvel ezelőtt mintegy 350 matematikus és fizikus tagja volt. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat legnagyobb taglétszáma az 1970-es években meghaladta a 2000-t. Ma a nagy kutatóintézetek saját anyagi gondjaikkal vannak elfoglalva, a tagdíj sem elhanyagolható, de így is 1660 (aktív, fizető) tagunk van. Ifjúsági tagok (diák, hallgató) tagdíja 200 Ft/év, tagszám 135. Rendes tagok évi tagdíja 500 Ft/év, tagszám 1300. Nyugdíjas tagok tagdíjmentesek, tagszám 245.

Az 1993-ban tagdíjat befizetettek közül 100 fölötti taglétszáma van a tanári szakcsoportoknak és a Sugárvédelmi Szakcsoportnak, 85 tagja van az Atom- és Molekulafizikai Szakcsoportnak, 76 tagja a Magfizikai Szakcsoportnak (többségük nem budapesti); 62 tagja az Anyagtudományi Szakcsoportnak, 42 tagja a Termodinamikai és 40 tagja a Statisztikus Fizikai Szakcsoportnak, 38 tagja a Félvezető Szakcsoportnak. A Csillagászati, Diffrakciós, Kristályfizikai, Részecskefizikai, Szerves Kondenzált, Szinkrotron-Neutronfizikai, Vákuumfizikai, Vékonyréteg Szakcsoportok tagsága 20 és 30 között van. Minden tagunk kapta a Fizikus Naptárt, 1993 óta kapja a Fizikai Szemlét. A Fizikai Szemle kiadásának önköltsége példányonként körülbelül 100 Ft, évi 1200 Ft + posta. Az iskolák és tagok szubvencionált 500 Ft/év összeget fizetnek, az intézetek és külföldi előfizetők 3600 Ft-ot. A Szemlének van az 1660 tagon kívül 70 egyéni (960 Ft), 576 iskola (500 Ft) és 81 intézmény (3600 Ft) előfizetője. (Határainkon kívül élő magyarok közül sokan kérték és kapták a Fizikus Naptárt. Annak megszűnése miatt panaszkodnak. A Fizikai Szemle nagyszámban történő ajándékozását nem tudjuk vállalni, a szomszéd országok társszervezeteinek 2-2 példányt küldünk térítésmentesen. A további igénylők kérjék alapítványok támogatását. Javasolóm, hogy elsősorban Társulatunk magyar anyanyelvű tiszteleti tagjaihoz jusson el a lap, remélve; hogy akkor az ő írásaikat is olvashatjuk.)

Tagjainknak körülbelül fele fizikus; fele fizikatanár. A tagok fele a fővárosban, fele vidéken él. Mivel a lap példányszámának enyhe növelése nem járna arányos többletkiadással, kívánatos a tagdíjat fizető taglétszám növelése, már csak a tagdíj alól mentesített nyugdíjas tagok számának növekedése miatt is. Kérjük csoportjaink aktív segítségét.

A társulati költségvetés egyensúlyban van. Mivel nem kapunk automatikus állami támogatást, a költségvetés alapja a tagdíj (egyéni tagdíjbefizetés 1993-ban eddig körülbelül 0,5 MFt). Ez csak részben fedezte a Fizikai Szemle költségét (a lap teljes költsége 1992-ben körülbelül 2 MFt volt, 1993-ban 3,2 MFt). Nagyobb kiadást jelentenek a KöMaL (teljes kiadás 7,6 MFt, előfizetés-bevétel 2,2 MFt). Tanulmányi versenyek (országszerte 0,25 MFt, felelős elosztó: Radnai Gyula főtitkár-helyettes, továbbá az Eötvös, Mikola, Öveges Versenyek és külföldi versenyrészvétel költségei (további 0,5 MFt). A vidéki csoportok költségtámogatása 0,3 MFt. A bevétel többi része céltámogatásból származik (Művelődési és Közoktatási Minisztérium: KöMaL, MTA és Munkaügyi Minisztérium: Fizikai Szemle), valamint a nyereséges (helyileg, intézményileg támogatott, illetve sok külföldi és magyar résztvevőt vonzó) konferenciák szervezéséből (mint 15 % rezsi) és egyéb kisebb megbízások vállalásából. A Társulat 1992. évi költségvetési mérlege pozitív volt: +0,323 MFt. Ezt vittük át 1993-ra a minden tagnak kiküldendő Fizikai Szemle kockázatvállalásra.

Az 1992. költségvetés teljesítésének és az 1993. évi előirányzatnak részletesebb megtárgyalása az Ellenőrző Bizottság feladata. Elsősorban Láng Klára ügyvezető titkárt illeti köszönet és hála, hogy költségvetésünket egyensúlyban tudta tartani. A lendületet Ferenczi György főtitkártól kaptuk.

A bevezetőben megfogalmaztuk, hogy a Társulat előtt szép új feladatok állnak. Az Eötvös Társulat a magyar fizikatanárok és fizikusok önkéntes szerveződése. Akkora támogatást kap a társadalomtól, amekkorára meggyőzően rászolgál. Az elmúlt 3 esztendőben igyekeztünk bebizonyítani, hogy ez lehetséges. Köszönetet mondok a Társulat és a Csoportok vezetőinek, minden aktív tagunknak, a Társulat központi titkárságának a jó összhangban végzett munkáért. Az új feladatok új embereket, fiatalabb embereket is kívánnak. Jó munkát kívánunk az új vezetőségnek.

Marx György
az Eötvös Társulat
elnöke

A közgyűlésen Marx György szokott módján gondolatébresztő kiegészítést tett az írásbeli jelentéshez. Emlékeztetett Szergej Kapica, az Orosz Fizikai Társulat elnökének - ebben a teremben - a Centenáriumi ünnepi közgyűlésen tett megállapításaira “a hidegháború véget ért és kik győztek? Japán és Németország." Ezzel jelezte, hogy új korszak kezdődött a világon. A második hidegháború most már gazdasági eszközökkel folyik USA és Japán között. De ez a verseny nevelő és tudományos verseny is a magasszintű technika és a társadalmi demokrácia megvalósítása érdekében. Az Amerikai Egyesült Államok magába néző hangulatban vizsgálja, hogyan lett a tudomány révén felsőbbrendűvé. Vizsgálja, hogy mit tett ehhez hozzá a marslakók érkezése (a magyar fizikusoké). Vizsgálják, hogy milyen döntő hatással volt ezeknél a tudósoknál pályájuk megindulásakor a középiskolai indíttatás, valamint a tehetségek összemérésének lehetősége a tanulmányi versenyek, Eötvös-díjak révén. Figyelemreméltó, hogy a díjnyertes tanulók tanárai nagy megbecsülést élveztek. Éles verseny volt, a tanárok komolyan dolgoztak, hogy felkészítsék legjobb tanítványaikat.

- Korforduló volt akkor, és a magyar fizikusok, tanárok a Társulat megalakításával tudtak élni a lehetőségekkel. Hasonló korforduló van most is. Tudjuk, hogy bizonyos feladatokat, demokratikus módon, társadalmi eszközökkel kell ellátni, amit korábban mások, az állam látott el. Lehetünk pesszimisták - mert nincs állami szubvenció, de lehetünk optimisták is, hiszen azt csinálhatjuk amit mi magunk jónak látunk.

Tisztújítás

Bor Zsolt alelnök felkérésére Csikai Gyula, a jelölőbizottság elnöke ismertette az új tisztségviselőkre vonatkozó javaslatokat:

A szavazás eredményeként a megválasztott új társulati vezetőség:

Tiszteletbeli elnök (új): Marx György;

Elnök: Kiss Dezső;

Alelnökök: Beke Dezső, Nagy Márton, Németh Judit, Sólyom Jenő;

Főtitkár: Richter Péter;

Főtitkárhelyettesek: Boros Dezső, Papp Katalin, Patkós András, Rósa Géza;

Fizikai Szemle főszerkesztője a Társulat részéről: Marx György;

Ellenőrző bizottság: Benedikt Mihály, Légrádi Imre, Nagy Dénes Lajos, Nagy Mihály, Radnai Gyula.

Hozzászólások

Az elnöki beszámoló után Csikai Gyula az MTA részéről köszöntötte a közgyűlést. Az MTA III. osztálya nevében nagyra értékelte azt a segítséget, amit a Társulat az osztály munkájához nyújtott. Az elmúlt három évben az osztály és a Társulat között kialakult kapcsolat erőteljesebbé vált; ez sok nagyon konkrét közös tevékenységben nyilvánult meg a fizika oktatása, kutatása területén. Kifejtette egyúttal, hogy az Akadémia 1993. évi közgyűlése határozata alapján a III. osztály külön Matematikai és külön Fizikai osztállyá válik szét. Reméli; hogy talán a Fizikai osztály a jövőben a Társulattal még közvetlenebb munkakapcsolatot tud kiépíteni.

Kroó Norbert, az Európai Fizikai Társaság elnöke meghatódva - hogy magyar létére magyarul köszöntheti az EPS nevében az Eötvös Társulatot - arról szólt, hogy az Eötvös Társulat alapító tagja az európai fizikusokat reprezentáló Társaságnak. Emlékeztetett arra, hogy amikor a mesterségesen emelt politikai határokat még nem lehetett lebontani; a gondolkodó európai fizikusok megpróbáltak előre tekinteni és igyekeztek a fizikában lebontani a határokat. Most is előre tekintve olyan EPS kellene, amely az egységes Európa jövendő struktúrájába illik. Ehhez kéri az ELFT segítségét. Az ELFT-nek az elmúlt 3 év ötletekkel teli, eredményekben gazdag, sikeres munkájához a jövőben hasonló, vagy még eredményesebb társulati életet kíván.

Hajnal András, a Bolyai Társulat elnöke a száz év előtti Matematikai és Fizikai Társulatnak az Eötvös Társulathoz hasonló jogutódja nevében köszöntötte a fizikusokat. Közös a gyökér, közösek az érdekeink, közös a sorsunk. Igen jó az együttműködés különösen az utóbbi években a két Társulat között. Ez többek között abban is megnyilvánul, hogy az ELFT elvállalta a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok kiadását. A KöMaL megjelenésének századik évfordulója alkalmát a két Társulat közösen kívánja megünnepelni az ELFT elnökének kezdeményezésére. Decemberben emelt .terjedelemben, nagyobb példányszámban fog a lap megjelenni, hogy a régebbi verseny-megoldók is megkaphassák. Külön angol nyelvű centenáriumi szám is készül.

Ribák Béla, az Újvidéki Egyetem Fizikai Tanszéke vezetője, a Vajdasági Tudományos Akadémia tagja a határainkon kívül élő magyarok nevében a demokrácia és az Európai Házhoz való tartozás szellemében üdvözölte a Társulatot. A Fizikai Társulat viharokon át is tud létezni! A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Természettudományi Szakosztálya elnökeként mondott köszönetet az Eötvös Társulatnak azért, hogy déli végekről is meghívjál~ diákjaikat a fizikai versenyekre.

Márki-Zay Lajos a határokon kívül élő magyarokkal történő folyamatos kapcsolattartás példájaként bejelenti, hogy a fizikatanári ankéton résztvevő harminc erdélyi magyar fizikatanár látogatásának viszonzásaként ' Sepsiszentgyörgyre szerveznek kirándulást.

Nagy Márton a soproni ihletésű Vermes Miklós alapítvány tevékenységéről és eredményeiről ad tájékoztatást. Nagy Dénes Lajos a Társulat FIZINFO számítógépes információ rendszerének beindulásáról számol be. A korforduló nemcsak társadalmi, hanem informatikai változásokat is igényel. A régen bevált társulati hétfő esti klubesték helyét ez a modern elektronikus mód eleveníthetné fel.

Abonyi Iván arról szólt, hogy a demokrácia és a kapitalizmus újbóli eljövetelével átértékelni és elemezni kell a magyarországi ipari és tudományos tevékenységet. Ehhez jó alapot adhat a hagyományok feltérképezése. Javasolja egy fizikatörténeti szakcsoport megalakítását.

A Ferenczi György főtitkár kezdeményezésére megindított interaktív játékház (csodák palotája) gondolata már korábban is felvetődött. Sas Elemér hozzászólásában a TIT és más szervek kudarcba fulladt ezirányú eddigi felvetéseiről szólt. Nagyra értékelte a Társulat hozzáállását a magyar Science Museum kialakításához, amint ezt Kádár Edit, a vállalkozás managere vázolta. Remélhetőleg a világkiállításon már működő múzeum, kiállítás lesz látható - mondta Boros Dezső alelnök, a kezdeményezés szakmai irányítója.

Új tiszteleti tagok

A közgyűlés hagyományaihoz híven nemzetközileg elismert fizikusokat tiszteleti taggá választott.

Domokos Gábor 1933-ban született Budapesten. Az Eötvös Egyetemen végzett kitüntetéssel. 1956-tól a KFKI-ban dolgozott a mezonok sokszoros keletkezésén. Bogoljubov munkatársaként a nagyenergiájú ütközések komplex-analitikus leírásával foglalkozott. Itthoni munkahelye a relativisztikus kvantumelmélet művelését nem bátorította, Hosszú időt töltött Dubnában és a CERN-ben, eredményeit mindkét helyen magasra értékelték. 1968 augusztus végén kellett volna hazajönnie, de a szlovákiai bevonulás miatt kialakult bizonytalan helyzet késleltette hazatérését aminek jogi következményei támadtak. Amerikában a Johns Hopkins Egyetemen lett professzor. Onnan tartottá a kapcsolatot a magyar fizikusokkal. Amint a politikai helyzet megengedte, hazalátogatott és még szorosabbra fűzte az együttműködést. A nemzetközileg nagyhírű Johns Hopkins Műhelyt Baltimore, Firenze, Bonn, Debrecen után ezidén Budapesten szervezi. Másfélszáz tudományos dolgozata jelent meg magyarul; oroszul, angolúl. Többször írt a Fizikai Szemlébe is. A mély szimmetriák megsérülésének dinamikája foglalkoztatja: a kvarkok és leptonok viselkedését kozmikus perspektívából kívánja megérteni. Domokos Gábor horizontja egyre tágul, magas matematikai kultúrája, a legfrissebb kísérleti jelzések iránt mutatott fogékonysága, a tudás határai által képviselt kihívás vonzása, magasfokú intuíció jellemzik kutatásait. A tiszteleti tagság Domokos Gábor kiemelkedő eredményeit és önzetlen magyar kapcsolatait ismeri el.

Hiroshi Kawakatsu japán fizikatanár. A nemzetközi fölmérésekben a japán és magyar gyerekek a világelsők a fizika tudásában, tudásuk alkalmazásában. 1992-ben Jászberényben megszerveztük az első japán-magyar fizikatanár-találkozót. A japán csoportban a Kóbor Macskák Akadémiájának tagjai is ott voltak, akik - Galilei Hiúz-Akadémiájának, az Academia dei Linceinek nyomdokain - nagyon mély pedagógiái meggondolásokkal egyszerű, de mégis a fizika lényegi kérdéseit megvilágító kísérletekre tanították magyar kollégáikat: A mozgalom alapítója, a Kóbor Macskák vezetője Hiroshi Kawakatsu, tavaly ő mutatta be a Kóbor Macskák programját a Fizikai Szemlében. Személyes kapcsolatban a magyar fizikatanárokkal csak egy héten át volt, a kísérletek impaktja azonban lényegesen nagyobb. (A közel száz kísérlet leírása képezi a Fizikai Szemle idei júniusi számát.) Eszközeik nagy részét magyar iskoláknak adták. Ami ennél is fontosabb: itt hagyták azt a szellemet, ami nem idegen a magyar fizikatanítástól; de sok tanárnál tette lényegesen élvezetesebbé és hatásosabbá a fizikaórákat. E szellem elterjedése a Hiroshi Kawakatsu impulzív egyénisége által kiváltott lelkesedés folyománya.

Koch Ferenc 1925-ben született Máramarosszigeten: A Kolozsvári Egyetemen végzett, később ott lett egyetemi tanár. Az 1950-es években vashuzalok cirkuláris mágnesezésénél fellépő indukcióval, majd ESR és NMR módszerekkel ért el nemzetközileg elismert eredményeket, amelyeket nemzetközi folyóiratokban közölt. Cserenkov-sugárzással, gamma-szögkorrelációval, nyomdetektorokkal, termolumineszcenciával is foglalkozott. Biokémiai témák is érdeklik. Egyetemi oktatómunkája, cikkei, jegyzetei, könyvei, Fizikai Lexikona az erdélyi magyar értelmiség gondolkodását alakították; de a határon át is hatottak. Mindez méltóvá teszi a tiszteleti tagságra.

Kürti Miklós 1908-ban született Budapesten, május 14-én volt 85 éves. 1918-ban iratkozott be a Trefort-utcai Mintagimnáziumba. A párizsi Sorbonne-on tanult alkalmazott fizikusként, Berlinben doktorált. 1933-ban lett az Oxfordi Egyetem munkatársa, itt működik mostanáig. A háború alatt résztvett az U-235 diffúziós szétválasztására irányuló brit erőfeszítésekben, majd a kidolgozott módszert az USÁ-nak adta át. - Oxfordban az alacsony hőmérsékletek előállításával és kutatásával foglalkozott. Atommagok demagnetizációjával érte el mélyhőmérsékleti rekordjait. Kürti Miklós a Royal Society, az Európai Akadémia, az MTA tagja. Személyesen ismerik a magyar fizikusok és fizikatanárok, szívesen hallgatott előadó vándorgyűléseken és tanárkonferenciákon. Társulatunk centenáriumára a Royal Society üdvözletét hozta egy olyan diplomával, amelyen a Royal Society magyar születésű tagjainak aláírásai olvashatóak. Rendszeresen ír a Fizikai Szemlébe, 1991-ben ő kapta a lap nívódíját. Taggá választásával Társulatunk egyik legaktívabb “tagját" ismeri el. Kürti Miklós ez alkalommal “Objektivitás és szubjektivitás a természettudományi tevékenység megítélésében" témáról tart előadást.

Teller Ede 1908-ban született Budapesten. A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt, Eötvös Versenyt nyert. A budapesti Műegyetemre iratkozott be vegyészmérnöknek; tanulmányait Karlsruhéban fejezte be. Heisenberg mellett doktorált fizikából. - Göttingában (Max Born mellett), Koppenhágában (Niels Bohr mellett), Rómában (Enrico Fermi mellett) eltöltött rövid idő után a George Washington egyetemre hívta George Gamow. Korábbi molekulaspektroszkópiai vizsgálatai után Gamow mellett a csillagok energiatermelésével kezdett foglalkozni. - Szilárd Leó unszolására kapcsolódott be az amerikai atomenergia-programba. A háború alatt az implóziós atombomba tervezésében, a háborút követően (a Reaktorbiztonsági Tanács elnökeként) a szerkezetileg instabil urán-grafit-víz reaktorok kiküszöbölésében, a hidegháború éveiben a hidrogénbomba kifejlesztésében vett részt. Legmagasabb amerikai kitüntetését az atomreaktorok biztonságos üzemének elősegítéséért kapta. - Jelenleg szerkezetileg biztonságos reaktorok és magashőmérsékleten szupravezető anyagok foglalkoztatják. - 1990 óta évente Magyarországra látogat: “ Újjászületett magyarnak érzem magam." Az MTA tiszteleti tagja, a BME tiszteletbeli doktora, az ELTE tiszteletbeli professzora. Társulatunk centenáriumának vendége volt. A Fizikai Szemlében cikkei, magyar kiadóknál könyvei jelentek meg. Fizikusok, fizikatanárok, fizikushallgatók, gimnazisták százai (talán ezrei) személyes élményből ismerik országszerte ragyogó magyarságú előadásait. A tervek szerint legközelebb novemberben jön Magyarországra.

A tiszteleti tagok megválasztását követően Marx György elnök tisztelettel és meleg szeretettel üdvözölte Kürti Miklós professzort és az egész tagság nevében boldog születésnapot s átnyújtotta a születésnapi tortát. A rövid ünnepség után Kürti Miklós megtartotta székfoglaló előadását. Utána Torsten Husén, a Svéd Tudományos Akadémia tagja, a Nemzetközi Pedagógiai Akadémia alapítója a tanulók természettudományos ismereteinek nemzetközi felméréséről és Magyarország teljesítményéről tartotta előadását. (Ezt a Fizikai Szemle szeptemberi száma közli.)

Díjak

Kellemes színfolt a közgyűlésen a társulati és a tudományos díjak kiosztása.

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat érmet, a Társulat legnagyobb kitüntetését Fehér István, az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának elnöke kapta. Fehér István, az ELFT Sugárvédelmi Szakcsoportjának elnöke Szegeden (Dugonics András Gimnázium) és Hatvanban (Bajza József Gimnázium) végzett. 1951-ben iratkozott be az ELTE vegyész szakára. 1954 óta foglalkozik radiokémiával, 1955-ben . radiopapír-kromatográfiás munkáját az MTA díjazta: 1956-ban a KFKI Atomfizikai Osztályára került, 1960-ban megszervezte a KFKI Sugárvédelmi Osztályát. Ott kutatómunkája az inkorporációra összpontosul. 1976-ban védte meg kandidátusi értekezését, ami belső sugárterheléssel foglalkozott. Az 1980-as években összefogta az atomerőmű műszaki sugárvédelmével kapcsolatos kutatást és fejlesztést. Fehér István az ELTE címzetes docense, ő szervezi az ELTE felsőfokú sugárvédelmi képzését. Rendszeresen részt vett a tanárok posztgraduális sugárvédelmi képzésében. Előadásaival országszerte hozzájárult a sugárvédelmi kultúra terjesztéséhez. 30 évvel ezelőtt Bozóky Lászlóval kezdeményezte a Társulat Sugárvédelmi Szakcsoportjának megalakítását, ennek titkára lett, jelenleg elnöke. Ez a Társulat legelső és ma is igen aktív szakcsoportja, amelynek működése példamutató. A sugárvédelem napjainkban olyan feladat, amelyet országosan kell ellátni; a hatóságok mellett a szakcsoport tekintélyének a társadalmi kontroll szerepét tölti be.

Bodnár László a Társulat Eötvös Plakettjét kapta a fizikán alapuló magasszintű technika területén elért fejlesztéséért és a tehetségek fejlődését elősegítő támogatásáért.

Prometheus díjat kapott Herczeg János, a Magyar Rádió főmunkatársa, a Gordiusz ismeretterjesztő műhely rovatvezetője a fizikai műveltség országos szintű emeléséért. I975 óta dolgozik a Magyar Rádiónál, előtte egy évtizeden át a Berzsenyi Gimnáziumban tanított. Az Élet és Tudománynál a Logar Miska Feladatai, majd a Gondolkodás Iskolája című rovatot vezette. Az Iskolarádióban szerkesztette a Kollégiumi órák című sorozatot. Az első igazán rádiós hangvételű műsora a "Gyönyörű Természet" című sorozat volt, melyben régi magyar fizikakönyvekből vett szövegrészleteket elemeztek közösen diákok és tanárok. A Gordiusz magazin középiskolásoknak és felnőtteknek szól. Századunk nagy tudós és tanár egyéniségeinek bemutatásával a nagyközönség számára ismertté teszi eredményüket, hatásukat a tudományok fejlődésére. A Teleobjektív című sorozatban Bay Zoltánról, Kürti Miklósról, Szilárd Leóról, Teller Edéről, Wigner Jenőről szerepeltek tudósportréi. Az utóbbi időben figyelme a fiatal magyar tudósok felé fordult.

Novobátzky Károly díjat kapott Temesvári Tamás a “Rendezetlen rendszerek fizikája" tárgyú munkáért.

Detre László díjat kapott Paál György (posthumus) a "Többszörösen kompaktifikálódott Univerzum" című munkáért.

Selényi Pál díjat kapott Kótai Endre a “Rugalmas visszaszórás alkalmazása ion-implantált rétegek analízisében" tárgyú munkáért.

Bródy Imre díjat kapott Menyhárd Miklós a “Szemcsehatár és felületi szegregáció kísérleti vizsgálata AES alkalmazásával" című munkáért.

Schmid Rezső díjat kapott Szentirmai Zsolt a "Fém / szigetelő határfelület plazmon módusainak vizsgálata" munkájáért.

Gyulai Zoltán díjat kapott Deák Péter a "Hidrogén és oxigén viselkedésének vizsgálata szilíciumban kvantumkémiai módszerekkel" című munkáért.

Ferenczi Györgyöt (posthumus) az első ízben kiadott Fényes Imre díjjal tüntették ki: Az elhunyt főtitkár korábban a Félvezető szakcsoport elnöke volt. A félvezető fizika hazai fejlesztésért és ipari megvalósulásért küzdött sikeresen.

Tóth Eszter kapta a Fizikai Szemle 1992. évi nívódíját a “Tohu va Bohu - Termodinamika az iskolában" című cikkéért.

Kálmán Péter nyerte el az Acta Physica Hungarica díját.

A kitüntetettek nevében Fehér István mondott köszönetet.

Marx György - a lelépő elnök - a vezetőség és a tagság bizalmát és munkáját megköszönve rámutatott; hogy számos helyi kezdeményezés tette csak lehetővé kihasználva a helyi erőforrásokat, - hogy fontos versenyek, konferenciák megvalósulhattak. Az 1896. budapesti világkiállításon Jedlik, Eötvös és a tanárok eszközeit állították ki. 1996-ban, amikor a most megválasztott vezetőség mandátuma lejár, ismét világkiállítás lesz Budapesten; kérdés, hogyan fog a magyar tudomány azon szerepelni.

Az alapszabály módosításokkal és kiegészítésekkel némi vita után - elfogadásra került. Kiemelkedő, nemzetközileg is elismert fizikusok emlékének megőrzésére Budó Ágoston, Gombás Pál, Jánossy Lajos, Szalay Sándorról elnevezve új tudományos díjak, illetve Fényes Imre, Vermes Miklós társulati díjak alapítása határozattá vált. A közgyűlés zárásaképpen Kiss Dezső, az újonnan megválasztott elnök megköszönte a tagság bizalmát. Ígérte, hogy a leköszönt elnök lendületes és nagyon eredményes munkáját igyekszik a megkezdett irányban továbbvinni.