PUSKÁS TIVADAR MUNKÁSSÁGÁNAK MÁIG SZÓLÓ ÜZENETE

Hollndonner László
MATÁV, Soproni Igazgatóság

A tisztelgés a nagy elődök előtt évfordulók alkalmával különösen kegyeletes aktus. Ám majdnem mindegyik zseni életpályája, munkái igen komoly üzeneteket hordoznak. Nem tisztelgünk méltón az emlékük előtt, ha nem próbáljuk megérteni üzenetüket.

Puskás Tivadar alkotásait szemlélve, mai gondjaink visszatükröződéseire koncentrálva néhány sajátosságot ki kell emelnünk:

Tudatosan vállalta a nemzetközi versenypiacon való megmérettetést.

Nem “magányos farkasként" kutatta az elektromechanika - és ezen belül elsősorban az általa nyújtható szolgáltatások - törvényszerűségeit, hanem, mai szóhasználattal élve, kutató-fejlesztő műhely tagjaként. Megtalálta azt a módot, amivel a kor sürgető igényére válaszként megjelenő találmány kiegészíthető, használhatósága fokozhat. (A Bell-féle telefonhoz, amellyel tulajdonképp pont-pont közötti összeköttetéseket lehet létesíteni, Puskás vetette fel a telefonközpont gondolatát, majd első, gyakorlatilag is használható modelljével lehetőséget biztosított a telefonhálózatok megszervezéséhez.)

Nem hagyta a műszaki fejlesztő munka eredményeit a laboratóriumi szinten megállni. Munkatársaival együtt igen sokat tett annak érdekében, hogy az új találmányok sorát magában hordozó eszközrendszerrel minél előbb üzleti alapon nyújtható szolgáltatásokkal a közönség elé lépjen. Igazi szellemi alkotó műhelyként megpróbálta fölmérni a közönség igényeit, szokásait, vágyait és erre mai mércével is valószínűtlenül gyorsan tudtak szolgáltatás-kínálatukkal reagálni. (Ilyenek voltak a kétirányú információáramlás akkori eszközrendszerének, az idősebb, szertartásosabb, és gazdasági-politikai-katonai hatalmi szféra igényeit bizalmi elemeket is tartalmazó kizárólagossággal szolgáló távíróhálózatnak, valamint az új, igen dinamikusan fejlődő és kényelmesebben használható, a közönség felé nyitottabb telefonhálózatoknak kölcsönös, egymást segítő szolgáltatásai. Másik példaként az egyirányú információáramlást, a műsorszórást megvalósító “telefonhírmondó"-val végzett kísérletek említhetők.)

- Szerintem a legfontosabb dolog, amely a konkrét találmányoknál is lényegesebb, hogy alkotóműhelyt, iskolát teremtett hazánkban, amelynek szellemi kisugárzása máig hat, és komoly hozzájárulást jelenthet a sokszor tehetetlenül siránkozva vágyott gazdasági fellendülésünkhöz.

A telefóniára, mint technológiai megoldásra, a gyorsan fejlődő ipari társadalmakban egyre sürgetőbb volt az igény, amit a nagy fejlesztőműhelyek, munkaközösségek egyre nyilvánvalóbban felismertek.

Az elektromechanika alkalmazásával szervezett hírközlés már korábban is ismert volt távirat-közvetítés formájában, azonban a hang, illetve a zene közvetítése - az elektromosságtan gyors fejlődése ellenére is - kezdetben nehéz feladatnak bizonyult.

Kiemelendő a sorban a francia távírász, Borseul membránműködéssel kapcsolatos kísérletsorozata, az olasz Antonio Meucci, a német Philipp Reis és mások távbeszélő berendezés kísérletei.

Alexander Graham Bell, a skót származású, süketnémákat oktató és 1871-től az USA-ban élő tanár-feltaláló szerkesztette az első, gyakorlatban is használható telefonkészüléket, melynek szabadalmát 1876. február 14-én jelentette be. A szabadalmi bejelentés kettő órával előzte meg az amerikai Elisha Gray bejelentését hasonló készülékre. Ez a története annak, hogy 1876. október 9-én a Philadelphiában megrendezett világkiállításon új találmányként a Bell-féle telefonkészüléket mutatták be. A Bell telefon adó- és vevőrésze egyformán, egy állandó mágnest is tartalmazó elektromágneses vasmag előtt mozgó membránból állt, melyet mind dinamikus mikrofonként, mind hallgatóként lehetett használni.

A fejlődés az elektroakusztikus átalakítás minősége területén gyors és folyamatos volt. Viszonylag rövid idő alatt kialakultak a még ma is használatos szénmikrofonok és elektromágneses hallgatók előfutárai. Újabb lökést adott a fejlődésnek a távbeszélő központ beiktatása a pont-pont közötti összeköttetések rendszerébe amelynek gondolata és első modellje 1877-ben a magyar Puskás Tivadartól származott.

Tekintsük át az 1938-ban megjelent “Postamérnöki szolgálat 50 éve" című gyűjteményes szakkönyv adatai alapján az új szolgáltatás viharos magyarországi elterjedése első éveinek történetét.

Az 1991-ben, először a Balatonnál felszerelt kártyás telefonállomások első kiadású kártyája

• 1877: Salamin Leó soproni fizika tanár először helyben, majd néhány hét elteltével a GYSEV vasútvonala melletti távíróvezetékek felhasználásával Sopron-Pinnye, majd Sopron-Győr viszonylatban nyilvános kísérlet során bemutatja a távbeszélő működését.
• 1879: Puskás Ferenc budapesti bemutatóit követően az akkori Földművelés-, Ipari-, és Kereskedelmi Minisztertől 20 évre kizárólagos jogot kap arra, hogy Budapest területén távbeszélő összeköttetéseket építsen.
• 1881. május 1.: Puskás Ferenc megnyitja a budapesti telefonhálózatot. Az előfizetési díj évi 180 Ft, az előfizetők száma: 50.
• 1882: Magyar cég veszi kézbe a távíró és távbeszélő huzalok gyártását. A Margit-hídon lefektetik az első telefonkábelt. Üzembehelyezik az első alközpontot a Pénzügyminisztériumban.
• 1883: A Kormány rendeletileg engedélyezi a táviratok távbeszélőn történő fel-, és leadását.
• 1884: Kormányrendeletben engedélyezik nyilvános távbeszélő állomások felállítását. Megkezdődik a vidéki telefonhálózatok létesítése, elsőnek Pozsonyban, majd Aradon és Szegeden. Magyar cég kezdi szállítani a vezetékhuzalokat tartó vas alkatrészeket, majd a porcelán szigetelőket.
• 1887: Fordulópont a magyar távbeszélő történetében. A különböző rendszerekkel dolgozó magánvállalatok nem tudják az egyre gyorsuló igényeket kielégíteni. Baross Gábor, a “Vasminiszter", felismerte a gyorsuló műszaki fejlődés követelményeit, a telefónia és az elektromágneses elven történő információátvitel jelentőségét. Július hónapban kelt utasításában ez áll: “... a postai és távírdai üzleti és műszaki szolgálatnak magasabb színvonalra emelése céljából elhatároztam, hogy a vezetésem alatt álló minisztérium posta és távírda szakosztályában három, folyó évi október 1-étől kezdve pedig minden egyesített posta és távírda igazgatóságnál egy-egy műegyetemet végzett műszaki közeget alkalmazok. " A pályázat alapján kinevezett 12 mérnök hatalmas tetterővel látott munkához, tetteiket eredményeik fémjelezték.
• 1888: Megjelenik a kisebb-nagyobb kiegészítésekkel 1964-ig érvényben volt XXXI/88. törvénycikk (az úgynevezett Postatörvény), amely hosszú távra előrelátó és támogató módon szabályozza a távíró, távbeszélő és egyéb villamos jelző berendezések létesítésének és üzemeltetésének jogi kereteit.
• 1889: Használni kezdik az első teljesen magyar gyártású távbeszélő készülékeket. Besztercebányán oszloptelepítő telepet létesít a posta.
• 1890: A miniszter elrendelte az áttérést a névszerinti hívásról a számszerinti hívásra. (Budapesten 1887. év végén 959 távbeszélő állomás üzemelt.) Megkezdi működését a helyközi távbeszélő központ Budapesten.

A Budapest-Bécs közötti három telefonvonalat átadják a forgalomnak. A vasút mellett megépített áramkörök tervezése során az alábbi feladatokat kellett a postamérnököknek tisztázni: az áramkörök kölcsönös indukciómentesítése az áthallások kiküszöbölésére, a vonallal párhuzamosan haladó távíróvezetékek zavaró hatásának kiküszöbölése, megfelelő huzal-, és szerelési anyagok kiválasztása a tervezett villamos és statikai követelmények biztosítására.

Felmerült az igény a kísérleti állomás (a Posta Kísérleti Intézet jogelődje) megszervezésére.

Nem célom a kalendárium-szerű felsorolás, csak a “nyugalmas békeidők" kapkodásoktól mentes, de nagyon céltudatos, tempós, minden szempontból igényes munkáját kívántam apró villanásokkal szemléltetni. Észrevehető, hogy nem csak a műszaki szolgáltatás feltételeit, hanem annak műszaki hátterét is nagyon hangsúlyosan figyelemmel kísérték a szakemberek. Nem nagyképű túlzás, hanem szószerint igaz a megállapítás: a távközlési szolgáltatások minősége a kohászati alapanyag minőségénél kezdődik, és erre rakódnak rá a többfokozatú gyártási sorozat minősítő jellemzői. A gyártók versengtek a nagyvolumenű postai megrendelésekért, amelyek jelentősen hozzájárultak új gyárak, sőt iparágak, fejlesztőműhelyek létrejöttéhez. Világhírű volt például a magyar kábelgyártás a szükséges végelzáró és biztosító szerelvényekkel együtt. Megvalósult a kapcsolóberendezések gyártása és fejlesztése a világ élvonalához tartozó színvonalon, de megemlíthetem a két világháború között is joggal világhírű magyar vákuumtechnikai ipart, vagy számos egyéb területet még. Közös jellemzőjük volt a nemzetközileg is tekintélyt parancsoló igényesség. Nem a nevükben voltak ők magyarok. Olyan nemzetközileg is ismert és elismert cégek létesítettek magyarországi gyárakat, mint az Ericsson, Siemens, Standard, Felten & Guillaume, és még folytathatnám hosszasan a sort. Mindegyik gyár rendelkezett azonban azzal a korszerűséget folyamatosan biztosító magyar szellemi vezetőgárdával, amely gondoskodott a tehetségek megújulásáról, újratermelődéséről, megvalósította a cikkem elején is már említett “iskolát".

A folyamatosan megújuló, szabadalmakkal, találmányokkal fűszerezett gyártási eljárások, csak következményei voltak annak a hosszútávú szemléletnek, amely az (ugyancsak hosszútávú) üzleti célokat sem tévesztette szem elől.

A szemléletből következik, hogy ez a gárda egyéb területeken is fogékony volt az újításokra. A környezetkímélő, villamoshajtású postai csomagszállító gépkocsik századelejei megjelenése ugyanígy bizonyítja ezt, mint például egyes századelejei “postapaloták" annakidején rendkívül merész újdonságnak számító vasbeton szerkezetű konstrukciója, amely lehetővé tette nagyméretű és nagyteherbírású belső terek, termek kialakítását.

Külön fejezetet érdemel a nemzetközi együttműködés. Ma már senkinek sem kell bizonygatni, hogy a jó hírközlő szolgáltatások alapvető előfeltétele a sokoldalú nemzetközi műszaki-tudományos-gazdasági-jogi együttműködés. Elengedhetetlen, hogy alapvető együttműködési kérdéseket nemzetközi tárgyalásokon vitassanak meg, és az egyes szolgálatok együttműködését nemzetközi értekezleteken kötött egyezmények, közösen elfogadott szabályzatok, vagy egyes technológiai kérdésekre vonatkozó ajánlások formájában biztosítsák. Az ilyen tekintélyes nemzetközi távíró-, távbeszélő-, és rádió-műszaki tanácsadó bizottságoknak a munkájában a magyar szakemberek a kezdetektől fogva folyamatosan részt vettek, aktivitásukkal tekintélyt szerezve hazánknak és a szakmának.

Viszonylag kevéssé ismert Békésy György neve, aki biofizikai kutatásain kívül a hallás és beszéd elektroakusztikai vonatkozású kérdéseiben, az előadótermek és egyéb hasonló célú helyiségek akusztikai jellemzőinek meghatározásában, és ezen szakterület mérési eljárásainak kidolgozásában adott sokat munkásságával. A belső fül hallásérzékelésére vonatkozó eredményeit később (sajnos már nem Magyarországon) Nobel-díjjal is elismerték.

A szolgáltatásoknak - bármilyen magasszínvonalú műszaki bázison is szerveződnek - fontos meghatározója a humán tartalom. Ez egyben azt is jelenti, hogy a műszaki háttér hiányosságait nagyon sokáig lehet pótolni emberi teljesítménytöbblettel, odaadó és szakértő munkavégzéssel. A világháborúk, világégések hatása gyorsan kiheverhető, ezt történelmünk bizonyítja. A tespedtség és a középszerűség eluralkodása, az új fogadására és befogadására való képtelenség az, ami egy szakmában a megsemmisüléssel közel egyenértékű lemaradáshoz vezet.

A hagyományos, kopó-mozgó-forgó alkatrészeket tartalmazó, századelejei konstrukciós elvek alapján szerkesztett telefonközpontok helyett már a 30-as években kidolgozták a (előre elkészített érintkezőcsomagokra logikai áramkörökkel vezérelt jelfogók útján kapcsoló) crossbar központok elvét. A második világháború során az USA a hadiiparban már meghonosította a központokat, vagyis megvalósította e központok tömeggyártását. Technológiai, elsősorban zajosodási okok miatt nem alkalmazzák az analóg beszédjelek közvetítésére (telefonközpontban való továbbkapcsolására) az elektronikus kapcsoló áramköröket. Viszont az elektronikus alkatelemekből sokkal egyszerűbben építhetők fel logikai funkciókat ellátó vezérlő áramkörök, mint jelfogós alkotóelemekből. Ez adta 1947-ben a Standard gyár (a BHG jogelődje) vezetőinek azt az ötletet, hogy az új amerikai crossbar központok jelfogós kapcsolómezőit (ezek biztosítják az analóg beszédjeleknek a hívott előfizető felé történő továbbkapcsolását) lássuk el elektronikus vezérléssel. Egy ilyen elektronikus vezérlésű crossbar központ ötlete akkor zseniálisan új gondolat volt. Amikor sikeres amerikai tárgyalásukról a vezető szakértők hazaérkeztek, méltó elismerés helyett halálos és életfogytig tartó börtönítéleteket is tartalmazó büntetőper várt rájuk azzal, hogy a Magyar Népköztársaság gazdasági és tudományos potenciáljáról államtitkoknak számító adatokat szolgáltattak ki az USA-nak. (Ez volt a politikai indíttatású perek sorozatás elindító Standard-per.) Az emberi tragédiákon túlmenően szakmai tragédiát is jelentő ítéletsorozat hatása a szolgáltatásokban sokáig nem érződött. A merev tervutasításos rendszer szerény igényei igen sokáig elviselték a szolgáltatások egyre romló műszaki hátterét. A gond csak akkor vált láthatóvá, amikor 1968 után újból próbáltunk kezdetben erőtlen, később egyre markánsabb lépéseket tenni a piacgazdaság felé. Ekkor derült ki, hogy a korszerű távközlés a piacgazdaság kialakulásának nem következménye, hanem előfeltétele.

A nagy elődök példája ma is segít

Nem problémamentes a mai magyar telefónia helyzete. Puskás Tivadar telefonközpontjainak mai magyarországi utódai csak nagyon kevés magyar szellemi terméket tartalmaznak. Ami egyértelmű és biztató: a telefonmizéria hazánkban belátható időn belül (körülbelül 3-5 éven belül) megszűnik. A szakemberek számára azonban ez egyértelmű jelzést is jelent: a mennyiségi növekedés önmagában már középtávon sem biztosít üzleti sikert. Ha nem bizonyítjuk be először magunknak, utána pedig a szűkebb és tágabb környezetünknek, hogy képesek vagyunk a megújulásra, képesek vagyunk versenykörnyezetben igényesen megfelelni feladatainknak, annak konzekvenciái hosszabb távon nagyon súlyosak.

Nem megoldhatatlan ám a feladat! Csak mások eredményeinek szolgai másolása nem elég, az a “folyamatos lemaradó" pozícióját biztosítja csupán részünkre. Puskás Tivadar sem borult le Bell találmánya előtt, noha kollégáit (és egyben versenytársait) emberi módon tisztelte. Vannak kitörési pontok:

- Minden adottsága megvan országunknak ahhoz, hogy Budapesten alakuljon ki a térség nagy nemzetközi távközlési tranzitközpontja, az összes ebből fakadó előnyökkel együtt.

- Nagyon jó műszaki hátteret biztosít egy elektronikus-digitális technológiai bázison újjászervezett belföldi telefonhálózat az új, intelligens szolgáltatások kifejlesztéséhez. Tudom, sok mai telefonhiánnyal, rossz telefonkészülékkel, vagy rossz telefonszámlával küszködő ember csóválja most a fejét, de műszakilag nagyon közel állnak egyes új szolgáltatások a megvalósuláshoz. Ilyenek:

Adatközpontok, adatbázisok elérhetősége.

Kapcsolt szélessávú - kép, jel, hang, adat esetleges átvitelére is alkalmas - összeköttetések létesítése. Igény esetén a díjak megosztása a hívó, a hívott előfizető, és esetleg harmadik fél között.

Még hosszasan lehetne azonban folytatni e sort. Az intelligens szolgáltatások teremtik meg a műszaki feltételét sok olyan kényelmi szolgáltatásnak, amely az élet legkülönfélébb területeit érinti (például otthoni munkavégzés, amelynek során igény szerint hozzáférhetünk telematikai úton tervezési segédletekhez, kinyomtathatunk vagy megjeleníthetünk lekért ábrákat, vázrajzokat. Másik esetben az egészségügyi, közigazgatási, banki, vagy oktatási munka támogatását jelenthetik az intelligens szolgáltatások, de ugyanígy elképzelhetők telematikai kényelmi szolgáltatások egy hobby vagy szórakozás színesebbé tételéhez is).

- Számítógépes hálózatok, a hosszabb távon ugyancsak digitalizálódó kábeltelevíziós hálózatok és a digitális telefonhálózatok szolgáltatásainak számos együttműködési lehetősége adódik.

- A mobil telekommunikációs szolgáltatások lehetőségei még szintén nem tekinthetők kiaknázottnak. Összegezve: A kezdés és az újrakezdés sok vonása mutat hasonlóságot. Akkor tisztelgünk méltón Puskás Tivadar emléke előtt, ha a tanulságokat mai feladataink megoldása során alkotóan hasznosítjuk. És nemcsak a telefónia területén.