ALBERT FERENC (Montedegoi) | |
ALBERT FERENC(Montedegoi) |
Klagenfurt, 1811. január 1. - Eger, 1883. augusztus 9. A budai és az egri obszervatórium csillagásza, az egri líceum tanára.
|
APÁTHY ISTVÁN | |
APÁTHY ISTVÁN |
Pest, 1863. január 4. - Budapest, 1922. szeptember 27. Orvos, biológus, mikrotechnikai eljárások kidolgozója. Foglalkozott a mikroszkópi képalkotás elméletével is.
|
BÁNKI DONÁT | |
BÁNKI DONÁT |
Bakonybánk, 1859. június 6. - Budapest, 1922. augusztus 1. Gépészmérnök. Gázmotorokat, vízturbinákat szabadalmaztat. A Műegyetem professzora, az MTA levelező tagja. A karburátor egyik felfedezője.
|
BAY ZOLTÁN | |
![]() |
Gyulavári, 1900. június 24. - Washington, 1992. október 4. Az Egyesült Izzó kutató laboratóriumának vezetője, a JATE, a BME, majd a George Washington University professzora. Az elektronsokszorozót ő alkalmazta először elektronok számlálására, vezetésével észleltek először Európában radarvisszhangot a Holdról, javaslata alapján vezették be a fénysebességre alapozott méterszabványt. Az Eötvös Társulat és az MTA tiszteletbeli tagja.
|
BÉKÉSY GYÖRGY | |
![]() |
Budapest, 1899. június 3. - Honolulu, 1972. június 13. Nobel-díjas fizikus-biofizikus, a budapesti Tudományegyetem professzora. Az MTA tagja. A belső fülben lejátszódó techanikai folyamatok leírásáért 1961-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
|
BLÁTHY OTTÓ TITUSZ | |
![]() |
Tata, 1860. augusztus 11. - Budapest, 1939. szeptember 26. A transzformátor egyik felfedezője. Az első váltóáramú áramfogyasztás-mérő megalkotója.
|
BOGDANICH IMRE DÁNIEL | |
BOGDANICH IMRE DÁNIEL |
1762. - 1802. A budai csillagvizsgáló alapítója. Matematikus, csillagász.
|
BOLEMAN GÉZA | |
![]() |
1876. - Sopron, 1961. A Bányászati és Erdészeti Akadémia első fizika-elektrotechnika tanára.
|
BOLYAI FARKAS | |
BOLYAI FARKAS |
Bolya, 1775. február 9. - Marosvásárhely, 1856. november 20. A marosvásárhelyi református kollégium matematika, fizika, kémia tanára. Tankönyvíró, alkotó matematikus.
|
BOLYAI JÁNOS | |
![]() |
Kolozsvár, 1802. december 15. - Marosvásárhely, 1860. január 27. Az "abszolút" geometria megalapítója, a geometriai térszerkezet és a gravitációs erőtér szoros kapcsolatának felfedezője. Foglalkozott bölcselettel, matematikai logikával és információ-elmélettel is.
|
BRÓDY IMRE | |
![]() |
Gyula, 1891. december 23. - Auschwitz-Birkenau, 1944. december 20-22. A kriptontöltésű izzólámpa feltalálója, a kripton ipari előállításának kidolgozója.
|
BUDÓ ÁGOSTON | |
![]() |
Budapest, 1914. március 14. - Szeged, 1969. december 23. Akadémikus, a JATE nagyhatású professzora. Tankönyveit napjainkban is használják. Kutatási területe a molekuláris lumineszcencia volt.
|
CSONKA JÁNOS | |
CSONKA JÁNOS |
Szeged, 1852. január 22. - Budapest, 1939. október 27. A budapesti Műegyetem tanműhelyének vezetője, a Bánki-Csonka-féle karburátor, a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója.
|
DÉRI MIKSA | |
DÉRI MIKSA |
Bács, 1854. október 27. - Merano, 1938. március 3. Vízépítő mérnök. A köpenytranszformátor egyik felfedezője. Vízierőművek és villanymotorok tervezője (Déri-motor)
|
DOPPLER, CHRISTIAN | |
DOPPLER, CHRISTIAN |
1803. november 29. -1953. március 17. Osztrák fizikus és matematikus. A Doppler-jelenség felfedezője. Az 1848-49-es tanévben a Bányászati és Erdészeti Akadémián Selmecbányán fizikát tanított, majd a bécsi egyetem professzora lett.
|
EDELMANN SEBŐ | |
EDELMANN SEBŐ |
1853. június 21. - Budapest, 1921. május 29. A szombathelyi premontrei Szent Norbert Gimnázium igazgatója, kiváló fizikatanára.
|
EÖTVÖS LORÁND | |
![]() |
Buda, 1848. július 27. - Budapest, 1919. április 8. Kísérleti fizikus, kultúrpolitikus, a budapesti Tudományegyetem professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat alapítója. Felfedezte a róla elnevezett Eötvös-törvényt és Eötvös-hatást. Világhírű a súlyos és a tehetetlen tömeg arányosságának kimutatása az általa tökéletesített torziós ingával. Az Eötvös-ingával végzett geofizikai mérései úttörőek.
|
FÉNYES IMRE | |
FÉNYES IMRE |
Kötegyán, 1917. július 29. - Budapest, 1977. november 13. Elméleti fizikus, a termodinamika eredményes művelője és nagyhatású oktatója, az ELTE professzora.
|
FÉNYI GYULA | |
![]() |
5opron, 1845. január 8. - Kalocsa, 1927. december 21. Jezsuita tanár, csillagász. Napfizikai és meteorológiai megfigyelései világhírűek. Az MTA levelező tagja.
|
GÁBOR DÉNES | |
![]() |
Budapest, 1900. június 5. - London, 1979. február 9. Elektromérnök. Behatóan foglalkozott elektrooptikával, az elektronmikroszkóppal, a tv-képcsövekkel. Az optikai holográfia felfedezéséért 1971-ben Nobel-díjjal tüntették ki. Az MTA tiszteletbeli tagja.
|
GARZÓ IMRE | |
GARZÓ IMRE |
Kecskemét, 1827. - Szaniszló, 1914. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium fizikatanára, majd igazgatója. Az iskola szertárának a megalapítója, tankönyvíró.
|
GOMBÁS PÁL | |
![]() |
1909. június 5. - Budapest, 1971. május 17. Fizikus, a BME professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke, akadémikus, az atom statisztikus elméletének kidolgozója, szilárdtest-fizikus.
|
GOTHARD JENŐ | |
![]() |
Szombathely-Herény, 1857. május 31. - Szombathely-Herény, 1909. május 27. Csillagász, műszerkészítő. Csillagvizsgálót alapított Herényben. Jelentős eredményeket ért el a csillagok fényképezésében, színképük kutatásában.
|
GYULAI ZOLTÁN | |
![]() |
Pipe, 1887. december 16. - Budapest, 1968. július 13. Kisérleti fizikus, akadémikus, a KLTE, majd a BME professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke.
|
HATVANI ISTVÁN | |
HATVANI ISTVÁN |
Rimaszombat, 1718. november 21. - Debrecen, 1786. november 16. 1749-től a debreceni Református Kollégium legendás hírű professzora. Orvos, fizikus, kémikus, matematikus. Különösen elektromos kísérleteivel hívta fel magára a figyelmet.
|
HELL MIKSA | |
HELL MIKSA |
Selmecbánya, 1720. május 15. - Bécs, 1792. április 14. Jezsuita csillagász. Először számította ki helyesen a Nap-Föld távolságot. Irányította a magyar csillagvizsgálók építését.
|
HEVESY GYÖRGY | |
![]() |
Budapest, 1885. augusztus 1. - Freiburg, 1966. július 5. Nobel-díjas fizikokémikus, a budapesti Tudományegyetem professzora, az MTA tagja, a radioaktív nyomjelzés úttörője. A nukleáris mecdicina létrehozója.
|
HOLENDA BARNABÁS | |
HOLENDA BARNABÁS |
Kám, 1896. július 4. - Győr, 1967. február 27. A győri Czuczor Gimnázium híres, sokat publikáló tanára, majd igazgatója.
|
IRINYI JÁNOS | |
IRINYI JÁNOS |
Nagyléta, 1817. május 17. - Vértes, 1895. december 17. AZ újszemléletű kémia hazai terjesztője és művelője, a biztonsági gyufa felfedezője. Tankönyvíró.
|
IZSÁK IMRE GYULA | |
IZSÁK IMRE GYULA |
Zalaegerszeg, 1929. február 28. - Párizs, 1965. április 21. Csillagász. A Smithsonian Intézet (USA) Asztrofizikai Obszervatóriumának osztályvezetője, a Harvard Egyetem professzora. Mesterséges holdak pályaadatainak segítségével a Föld alakjának meghatározásával foglalkozott.
|
JÁNOSSY LAJOS | |
![]() |
Budapest, 1912. március 2. - Budapest, 1978. március 2. Fizikus, akadémikus, az ELTE professzora, a KFKI igazgatója. A kozmikus sugárzással és a relativitás-elmélettel foglalkozott.
|
JEDLIK ÁNYOS ISTVÁN | |
![]() |
Szimő, 1800. január 11. - Győr, 1895. december 15. Bencés tanár, fizikus, akadémikus, a budapesti Tudományegyetem professzora. Felfedezte az elektromotort, a dinamót és a kaszkád-generátort.
|
JOLIOT-CURIE, FRÉDERIC | |
![]() |
1900. március 19. - 1958. augusztus 14. Francia Nobel-díjas fizikus. Felfedezte a mesterséges radioaktivitást. Részt vett 1948-ban az első európai atomreaktor készítésében.
|
KANDÓ KÁLMÁN | |
![]() |
Pest, 1869. július 10. - Budapest, 1931. január 10. Gépészmérnök. A Kandó-féle fázisváltós villanymozdony megalkotója.
|
KÁRMÁN TÓDOR | |
![]() |
Budapest, 1881. május 11. - Aachen, 1963. május 7. Magyar származasú amerikai fizikus és matematikus. Világhírű kutatója az aerodinamika, a hidrodinamika, a rakétatechnika és a szilárdságtan területének. A Jet Propulsion Laboratórium megalapítója, a repülés tudományos megalapozója, repülőgép- és rakétatervező.
|
KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF | |
KÁROLY IRÉNEUSZ JÓZSEF |
Gönc, 1854. március 6. - Budapest, 1929. március 13. Premontrei fizikatanár, kolozsvári egyetemi tanár. A drótnélküli távírás egyik felfedezője, az első magyarországi modern röntgenlaboratórium megteremtője.
|
KEMÉNY JÁNOS | |
KEMÉNY JÁNOS |
Budapest, 1926. május 31. - New Hampshire, 1992. decemper 26. Einstein és Neumann tanítványa, a BASIC nyelv megalkotója. Az időosztásos számítógép-hálózatért az IBM első Robinson-díját kapta. A Darthmouth College professzora, a Three Miles Island vizsgáló bizottság elnöke. Az Eötvös Társulat tiszteleti tagja.
|
KEMPELEN FARKAS | |
KEMPELEN FARKAS |
Pozsony, 1734. január 23. - Bécs, 1804. március 26. Polihisztor. Mechanikai szerkezetek építője (sakkozógép, beszélőgép, vakírógép), csatornák, épületek tervezöje. Író és képzőművész.
|
KEREKES FERENC | |
KEREKES FERENC |
Erdőhegy, 1784. június 22. - Balatonfüred, 1850. június 29. A debreceni kollégium tanára, polihisztora. A Füvészkert megalapítója.
|
KONKOLY-THEGE MIKLÓS | |
KONKOLY-THEGE MIKLÓS |
Pest, 1842. január 20. - Budapest, 1916. február 17. Megalapította az első magyar csillagvizsgálót Ógyallán. AZ asztrofizikában, spektroszkópiában és az égbolt fotózásában tünt ki.
|
KULIN GYÖRGY | |
KULIN GYÖRGY |
Nagyszalonta, 1905. január 28. - Budapest, 1989. április 22. Csillagász, tudománynépszerűsítő. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló alapítója. 84 új kisbolygót fedezett fel.
|
KUNC ADOLF | |
KUNC ADOLF |
Hegyhátsál, 1841. december 18. - Keszthely, 1909. szeptember 10. Premontrei fizikatanár, kultúrtörténész, jeles közéleti személy.
|
LÁNCZOS KORNÉL | |
LÁNCZOS KORNÉL |
Székesfehérvár, 1893. február 2. - Budapest, 1974. június 24. Magyar származású matematikus, fizikus, Einstein munkatársa. Kiemelkedő eredményeket ért el az általános relativitáselméletben és a kvantummechanikában. Az Eötvös Társulat tiszteleti tagja.
|
MAKAI LAJOS | |
MAKAI LAJOS |
Bátaszék, 1914. - Szeged, 1975. február 3. A szegedi JATE Kísérleti Fizikai Intézet docense, a tanárképzés ismert egyénisége.
|
MARKHÓT FERENC | |
MARKHÓT FERENC |
Vittenc, 1718. ? - Eger, 1796. ? Heves és Külső-Szolnok vármegye tiszti fizikusa, az orvosi akadémia tanára, az orvosképzés elindítója, kórházalapító. Nagyváradon 12 évig tanított fizikát.
|
MARÓTHI GYÖRGY | |
MARÓTHI GYÖRGY |
Debrecen, 1715. ? - Debrecen, 1744. október 16. A debreceni Református Kollégium polihisztor tanára. Külföldi útjai során a fizika oktatásához kísérleti bemutató eszközöket gyűjtött. Tankönyvíró.
|
MIKOLA SÁNDOR | |
MIKOLA SÁNDOR |
Péterhegy, 1871. április 16. - Nagykanizsa, 1945. október 1. A budapesti evangélikus gimnázium tanára, fizikus, fizikatörténész, akadémikus. Az elektrét egyik felfedezője. A kísérletező fizikatanítás úttörője és mestere. A fizikatanítás módszertanának kiváló művelője.
|
NAGY KÁROLY | |
NAGY KÁROLY |
Rév-Komárom, 1797. december 6. - Párizs, 1868. március 2. Gyógyszerész, kémikus, csillagász. Bicskén megépíti Európa egyik legmodernebb és legnagyobb csillagvizsgálóját.
|
NEUMANN JÁNOS | |
![]() |
Budapest, 1903. december 28. - Washington, 1957. február 8. Matematikus, matematikai fizikus, a számítógép-tudomány megteremtője. A princetoni Institute of Advanced Study professzora, az amerikai Atomenergiai Bizottság tagja. A halmazelmélet, a kvantummechanika, az atomenergia és a számítógép-tervezés kimagasló lángelméje. Az Eötvös Társulat tiszteleti tagja.
|
NOVOBÁTZKY KÁROLY | |
![]() |
Temesvár, 1884. március 3. - Budapest, 1967. december 20. Akadémikus, az ELTE iskolateremtő professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Jelentős hatású elméleti fizikus. Relativitáselméleti eredményei világhírűek.
|
ORTVAY RUDOLF | |
ORTVAY RUDOLF |
Miskolc, 1885. január 1. - Budapest, 1945. január 2. Igen jelentős tudományszervező, a budapesti Tudományegyetem professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára. A modern elméleti fizika hazai úttörője.
|
ÖVEGES JÓZSEF | |
ÖVEGES JÓZSEF |
Páka, 1895. november 10. - Budapest, 1979. szeptember 4. A fizika igényes népszerűsítésének legjelentősebb magyar képviselője.
|
PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA | |
PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM GÉZA |
Selmecbánya, 1885. december 11. - Budapest, 1956. szeptember 29. A BME legendás hírű gépész professzora. Az MTA levelező tagja. A szivattyú méretezés Pattantyús-módszerének kidolgozója.
|
PETZVAL JÓZSEF | |
PETZVAL JÓZSEF |
Szepesbéla, 1807. január 6. - Bécs, 1891. szeptember 17. Magyar származású mérnök, matematikus, akadémikus. A budapesti és a bécsi Műegyetem tanára. Új, nagyhatású optikai lencsék és lencserendszerek megalkotója.
|
POGÁNY BÉLA | |
POGÁNY BÉLA |
Budapest, 1887. április 1. - 1943. december 23. Fizikus, akadémikus, a BME professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Jelentősek spektroszkópiai vizsgálatai és szeizmikus kutatási módszere.
|
PUSKÁS TIVADAR | |
PUSKÁS TIVADAR |
Pest, 1844. szeptember 17. - Budapest, 1893. március 16. Edison munkatársa, a telefonközpont és a telefonhírmondó feltalálója.
|
REGIOMONTANUS, Johannes Müller von Königsberg | |
REGIOMONTANUS, Johannes Müller von Königsberg |
Königsberg, 1436. június 6. - Róma 1476. Német matematikus és csillagász. A bolygók mozgásával foglalkozott. Napórákat, csillagászati észlelő műszereket és szemléltető eszközöket készített. Mátyás király meghívására tartózkodott Magyarországon 1467 és 1471 között. A Mátyás által alapított Academia Istropolitona nagytudású matematikus, fizikus és csillagász professzora.
|
RENNER JÁNOS | |
RENNER JÁNOS |
Sopron, 1889. július 5. - Budapest, 1976. január 30. Fizikus, geofizikus, kiváló fizikatanár, az Evangélikus Gimnázium igazgatója. Megnövelte Eötvös torziósinga-méréseinek pontosságát.
|
SAJNOVICS JÁNOS | |
SAJNOVICS JÁNOS |
Tordas, 1733. május 12. - Buda, 1785. május 4. Jezsuita csillagász, Hell Miksa munkatársa. Vardö-szigeti expedíciós útjukon megfigyelték és leírták a Vénusz átvonulását a Nap korongja előtt. Kiszámították a Nap és Föld közötti távolságot.
|
SÁRVÁRI PÁL | |
SÁRVÁRI PÁL |
1765. - 1846. Matematika-fizika professzor, Hatvaninak egyik leghíresebb tanítványa.
|
SCHMID REZSŐ | |
SCHMID REZSŐ |
1904. január 10. - Budapest, 1943. október 12. Fizikus, a hazai molekulaspektroszkópia megteremtője, a BME tanára.
|
SCHWARZ DÁVID | |
SCHWARZ DÁVID |
Keszthely, 1850. december 7. - Bécs, 1897. január 13. A merev rendszerű, kormányozható léghajó felfedezője.
|
SEGNER JÁNOS ANDRÁS | |
SEGNER JÁNOS ANDRÁS |
Pozsony, 1704. október 9. - Halle, 1777. október 5. Orvos, fizikus, a Segner-kerék feltalálója: "a turbina atyja".
|
SELÉNYI PÁL | |
SELÉNYI PÁL |
Dunaadony, 1884. november 17. - Budapest, 1954. március 21. Az ELTE professzora, az Egyesült Izzó kutatója. Világhírű a nagyszögű interferencia kísérlete. Feltalálta az elektrografikus átvitelt, a xerox-eljárás alapját.
|
SIMÁNDI ISTVÁN | |
SIMÁNDI ISTVÁN |
1675. - 1710. A sárospataki kollégium fizika tanára. Ő tanított először hazánkban fizikát kísérletekkel, bemutatásokkal.
|
SZALAY SÁNDOR | |
![]() |
Nyíregyháza, 1909. október 4. - Debrecen, 1987. október 11. Atomfizikus, magyarországi uránlelőhelyek kutatója, az ATOMKI alapító igazgatója, a KLTE professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke.
|
SZATHMÁRY PAKSI PÁL | |
SZATHMÁRY PAKSI PÁL |
1736. - Sárospatak, 1766. augusztus 7. A sárospataki kollégium jeles tanára 1759-1766-ig. Polihisztor.
|
SZÉKELY MIHÁLY | |
SZÉKELY MIHÁLY |
Szarvas, 1885. január 11. - Budapest, 1959. április 3. Gépészmérnök, repülőgép-szerkesztő.
|
SZÉKI PÁL | |
SZÉKI PÁL |
Pécs, 1893. - Pécs, 1955. augusztus 31. A pécsi Építőipari Technikum kiemelkedő kísérletező és publikáló matematika-fizika tanára.
|
SZENT-GYÖRGYI ALBERT | |
![]() |
Budapest, 1893. szeptember 16. - Woods Hole, 1986. október 22. Orvos, biológus, fiziko-kémikus. 1927-ben Cambridge-ben kémiából doktorált. A biológiai égésfolyamatok tanulmányozásáért, a C-vitamin felfedezéséért 1937-ben fiziológiai Nobel-díjat kapott. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Woods Hole-ban Izomkutató Intézetet alapított.
|
SZIGETI GYÖRGY | |
SZIGETI GYÖRGY |
Szentes, 1905. január 29. - Budapest, 1978. november 27. Akadémikus, az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet alapító igazgatója, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke. Az MTA tagja. Vákuumfizikai és félvezetőfizikai kutatásairól nemzetközileg ismert.
|
SZÍJÁRTÓ MIKLÓS | |
SZÍJÁRTÓ MIKLÓS |
Detk, Puszta-Tarnóca, 1862. november 24. - Budapest, 1932. augusztus 7. A budapesti Tudományegyetem Gyakorló Iskolájának kiemelkedő vezetőtanára.
|
SZILÁRD LEÓ | |
![]() |
Budapest, 1898. február 11. - La Jolla, 1964. május 30. Magyarszármazású amerikai fizikus, feltaláló, biológus és békeharcos. Felfedezte, Fermivel közösen megvalósította a magfizikai láncreakciót. Biológiai kutatásai olyan jelentősek, hogy a biofizika atyjának tekintik.
|
SZILY KÁLMÁN | |
SZILY KÁLMÁN |
Izsák, 1838. június 29. - Budapest, 1929. július 24. Fizikus, matematikus, nyelvész, a BME rektora, akadémikus. Jelentős eredményeket ért el a termodinamika területén.
|
TELLER EDE | |
![]() |
Budapest, 1908. január 15. - Az MTA tiszteleti tagja. Elméleti fizikus, a fiszsziós bomba által beindított fúziós bomba megalkotója, a számítógéppel vezérelt rakétaelhárító rendszerek megtervezője. Igen jelentősek mag- és asztrofizikai eredményei is. (Gamov-Teller kiválasztási szabály, a csillagok termonukleáris folyamatai.) A biztonságos nukleáris reaktor új generációjának tervezője. Az Eötvös Társulat tiszteletbeli tagja.
|
TITTEL PÁL | |
TITTEL PÁL |
Pásztó, 1784. június 28. - Buda, 1831. augusztus 26. Az egri líceum matematika tanára, az egri, majd a gellérthegyi csillagvizsgáló vezetője. Gauss tanítványa, a Magyar Tudós Társaság tagja.
|
TÓTH MIKE MIHÁLY | |
TÓTH MIKE MIHÁLY |
Őr, 1838. szeptember 25. - Kalocsa, 1932. október 3. Kalocsai jezsuita főgimnáziumi tanár, természettudós, a kalocsai ásványgyűjtemény létrehozója.
|
VERMES MIKLÓS | |
VERMES MIKLÓS |
Sopron, 1905. április 3. - Budapest, 1990. április 5. A budapesti fasori Evangélikus Gimnázium, majd a csepeli Jedlik Ányos Gimnázium szakvezető fizikatanára, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke. A fizika szakmódszertanának kimagasló egyénisége, tankönyvek és tanári segédkönyvek szerzője, jeles ismeretterjesztő.
|
WIGNER JENŐ | |
![]() |
Budapest, 1902. november 17. - Princeton, 1995. január 1. Századunk legjelentősebb magyar származású elméleti fizikusa. 1963-ban kapott Nobel-díjat "az atommagok és elméleti részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Megalkotta a neutron-láncreakció elméletét és megtervezte a vízhűtéses nagy teljesítményű nukleáris reaktort. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az MTA tiszteletbeli tagja.
|
WINTER ERNŐ | |
WINTER ERNŐ |
Győr, 1887. március 15. - Budapest, 1971. június 2. Fizikus-vegyészmérnök. Jelentős eredményeket ért el az elektroncsövek fejlesztésében. Czuczor Károllyal és Bay Zoltánnal közösen új katódanyagokat hozott létre.
|
WITTMANN FERENC | |
WITTMANN FERENC |
Hódmezővásárhely, 1860. január 19. - Budapest, 1932. március 23. Fizikus, ő volt a Műegyetemen a rádiótechnikának és a távközlésnek az első professzora. Húros és Braun-csöves oszcillográfot készített.
|
ZEMPLÉN GYŐZŐ | |
![]() |
Nagykanizsa, 1879. október 17. - Monte Doloro, 1916. július 29. A BME elméleti fizika professzora, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára. A gázok belső súrlódására vonatkozó kísérleti eredményei és a hidrodinamikai lökéshullámokra vonatkozó számításai világhírűek (Zemplén-tétel).
|
M. ZEMPLÉN JOLÁN | |
M. ZEMPLÉN JOLÁN |
Budapest, 1911. június 11. - Budapest, 1974. június. Fizikus, fizikatörténész, a BME professzora. Hazánk első női fizikaprofesszora volt. A hazai fizikatörténeti kutatások megszervezője. Megírta a magyar fizika-történetet a kezdetektől a 18. század végéig.
|
ZIPERNOWSKY KÁROLY | |
ZIPERNOWSKY KÁROLY |
Bécs, 1853. április 4. - Budapest, 1942. november 29. Mérnök, a magyar erősáramú elektrotechnikai ipar megteremtője. A váltóáramú új áramelosztó rendszer, a zárt vasmagos transzformátor feltalálóinak legjelesebbike (Zipernowsky-Déri-Bláthy 1885. január 2.)
|