Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Barnóthy Jenő a magyar kozmikus sugárzási kutatások egyik jelentős úttörője 1904, október 28-án született Kassán. Doktori diplomáját 1933-ban szerezte meg a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem fizika szakán. 1939-ben a Magyar Tudományos Akadémia érdemrendjével, 1948-bon az Eötvös érdemrenddel tüntették ki. 1935-1948 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetében dolgozott, mint egyetemi tanársegéd, magántanár és végül professzor. 1948-1953 között a Barat College, Lake Forest, Illinois, USA professzoraként működött és azután, mint önálló tudományos kutató dolgozott Amerikában.
Barnóthy Jenő és Forró Magda 1928-ban elkezdték közös kozmikus sugárzási kutatásaikat a budapesti Tudományegyetem Fizikai Intézetében. A két fiatal magyar kutató először a Geiger-Müller számlálócsövek és koincidencia kapcsolások technikáját fejlesztették tovább és megépítették a világ egyik első kozmikus sugárzási teleszkópját. Először a kozmikus sugárzás izotrópiáját, csillagidő periodicitását, valamint a kozmikus sugárzási részecskék energiaspektrumát tanulmányozták igen magas energiákig. A Barnóthy-Forró kutatópár a kozmikus sugárzás abszorbcióját is vizsgálta az atmoszférában és mélyen a föld alatt a dorogi szénbányában. Ugyanakkor az egyetemen gyorsan növekvő kozmikus sugárzási kutatócsoportot alakítottak ki, amelynek magam is egyik tagja voltam.
Barnóthy Jenő és Forró Magda 1938-ban házasságot kötöttek és egy hosszú életre házastársak és tudományos munkatársak lettek. Barnóthy tudományos érdeklődése az USA-ban a kozmikus sugárzástól az asztrofizika felé tolódott el. Ezen a területen Barnóthy Jenő legnagyobb eredménye a gravitációs lencsék létezésének feltételezése és ezek kvazárokon való hatásainak tanulmányozása volt. Ezen a területen több mint 40 publikációt közöltek az 1960-as és 1970-es években. Ugyanebben az időben Barnóthyék biofizikában is érdekes kísérleteket végeztek és a Biomagnetic Research Foundationt alapították, amelynek Jenő lett az elnöke.
Barnóthy Jenő aktív tagja volt az American Astronomical Societynek, az American Physical Societynek, a Biophysical Societynek, a German Astronomical Societynek és az International Astronomical Unionnak.
E sorok írója állandó tudományos és személyes kapcsolatban volt Barnóthy Jenővel és Forró Magdával, kezdve mint első két professzorával Budapesten, közel 50 éven keresztül haláluk napjáig.
Barnóthyné Forró Magda 1993 márciusában halt meg (lásd Barnóthyné Forró Magdáról a megemlékezést a Fizikai Szemle 1995, 167. oldalán). Jenő három év múlva, 1996. október 11-én követte őt. Jenő halálával a magyar fizika és a világ fizikai és asztrofizikai társadalma egy igen jelentős tagját és tudományos munkatársát vesztette el. Mi, akik tanítványai, kollégái és barátai voltunk, soha sem fogjuk elfelejteni meleg emberi egyéniségét, kitűnő humorát és mindenkori segítőkészségét.
Fenyves Ervin
University of Texas, Dallas