MAGYAROK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HADSEREGÉNEK FEJLESZTÉSÉHEZ A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT ÉS UTÁN

Teller Ede
Lawrence Livermore
Sugárfizikai Laboratórium

Kármán Tódor

A legkorábban Kármán Tódor emigrált. A húszas évek elején a németországi Aachenben Prandtl professzortól tanulta a viszonylag röviddel azelőtt kifejlesztett repülőgépek katonai felhasználását. 1933 körül jött az Egyesült Államokba, Los Angelesbe. A katonai repülés elismert szakértője volt, és még a náci kormány is hívta, jöjjön vissza Németországba, de ő visszautasította. Abban az időben a légierő nem önálló haderőnem, hanem a hadsereg egy ága volt. Kármán szorosan együttműködött Hap Arnold és Bernard Schriever tábornokokkal. Tény, hogy az amerikai légierő nem volt felkészülve, amikor az USA 1941-ben belépett a II. Világháborúba. Kármán óriási segítséget nyújtott sokezer repülőgép gyors hadrendbe állításához. Roosevelt elnök megerősítette, hogy ezek a gépek időben készültek el, és a leghatásosabb módon voltak konstruálva. A légierő joggal tulajdonította a kifejlesztést Kármánnak. A II. Világháború végén Kármán megalapította a légierő Tudományos Tanácsadó Testületét, ennek egészen korán, 1952-ben lettem a tagja. Kármán egy Aachenben tett hosszú látogatása során halt meg, 1963-ban.

Szilárd Leó

Szilárd Leó fiatal tudósként Berlinben dolgozott. Doktori értekezése a statisztikus mechanika alapkérdéseit tárgyalta. Az entrópia és az információ szoros kapcsolatát hangsúlyozta, különösen sokat foglakozott egy Maxwell által bevezetett paradoxonnal: a Maxwell-démonnal. Feltételezték, hogy a démon két tartály között működő szelep, amely a gázmolekulákat jobbról akkor és csakis akkor engedi át, ha sebességük az átlagot meghaladja. Ezzel a módszerrel a baloldali tartály hőmérséklete a termodinamika második főtételének megsértésével növelhető. Szilárd álláspontja az volt, hogy itt nem igazán sérül a második főtétel, mivel a démon is része a rendszernek, és működése közben növekedni fog az entrópiája. Dolgozatából kitűnik, hogy ő előre látta az információtechnika sok későbbi eredményét. A cikk felkeltette Einstein érdeklődését, Szilárd és Einstein kifejlesztett, sőt, szabadalmaztatott egy új típusú hűtőgépet. 1939-ben amikor az Egyesült Államokban beszámoltak a maghasadásról, Szilárd amellett állt ki, hogy katonai célokra fejlesszenek ki atomreaktorokat és nukleáris robbanóanyagot. A fejlesztés mellett felhozott érveit sok éven át hangoztatta. Rábírta Einsteint, hogy írjon levelet Roosevelt elnöknek, és ez a levél indította el az atombomba korai kifejlesztését.

Németország veresége után Szilárd és chicagói munkatársainak egy csoportja azt javasolták, hogy az atombombát csak akkor vessék be Japán ellen, ha előbb a japánokat egy bemutató demonstrációval figyelmeztetik. 1964-ben bekövetkezett haláláig Szilárd kapcsolatot tartott fenn azokkal a nemzetközi mozgalmakkal, amelyek az atomrobbantások korlátozására törekedtek.

Wigner Jenő

Wigner Jenő is Berlinben dolgozott a harmincas évek végén. Legjelentősebb eredeti elméleti munkája a szimmetriának a modern kvantummechanikában játszott szerepéhez fűződik. Az atommag fizikáját is ugyanezzel a módszerrel közelítette meg. Segített Szilárdnak, amikor az elkezdte magenergia-kutatási munkáját. Később az atomreaktorok felé fordult a figyelme, és a háború végén ő volt a legjelentősebb munkatárs, aki ezt a munkát Oak Ridge-ben folytatta. Nemrégen halt meg 92 éves korában.

Neumann János

Neumann Jánost talán a jelenkor legnagyobb matematikai feltalálójának nevezhetjük. 1957-ben, viszonylag fiatalon halt meg. A mai technikai fejlődéshez nagy hozzájárulása volt olyan számítógépek kifejlesztése, amelyek sok szempontból az emberi agy problémamegoldó munkáját utánozzák. Természetesen a számítógépek sebesség tekintetében jelentősen felülmúlják az emberi agyat. A II. Világháború alatt Neumann ellátogatott Los Alamosba, és igen nagy segítséget nyújtott nekünk a számítási módszerek területén. Velem együtt fölismerte az implózió fontosságát akkor, amikor a nukleáris robbantáshoz szükséges anyagmennyiséget csökkenteni akartuk.

Magamról

Én voltam a csoport legfiatalabb tagja, a hasadási és a fúziós bombán dolgoztam. Az igazi eredményem nem elméleti problémák megoldása (ezt is szenvedéllyel csináltam), de az a tény, hogy a befolyással bíró emberek közül egyedül álltam ki a hidrogénbomba mellett. Ha nem álltam volna szemben tudósoknak a hidrogénbombát elutasító egyhangú negatív véleményével, akkor Truman nem döntött volna ennek a fontos munkának a folytatása mellett. Ezzel a szovjetek elviselhetetlen előnyhöz jutottak volna. Hozzájárultam a hidegháború megnyeréséhez, amikor a rakétaelhárításon dolgoztam, aminek pedig néhány hivatalos orosz vélemény szerint - része a szovjet rendszer végének Oroszországban.

Mindannyian a magyar középosztályból, közelebbről zsidó családokból származunk. Mi tett bennünket képessé arra, hogy hozzájáruljunk az eredményekhez? Részben az, hogy korán megtanultuk az életben, a magyar környezetben, hogy csak akkor lehetünk sikeresek, ha kiválóak vagyunk. Emigrálnunk kellett. Egy másik jelentős szempont: már gyermekkorunkban tapasztaltuk, hogy mi az igazi veszély Európában, és mindnyájunknak volt elképzelésünk arról, hogy hogyan érjünk el tudományos eredményeket.