KLATT VIRGIL, LENARD FÜLÖP TANÁRA

Juraj Sebesta
Comenius Egyetem, Pozsony

A tudomány és különösen a fizika fejlődése nem csak a nagy tudósok kreativitásának, hanem sok, gyakran ismeretlen tanár erőfeszítéseinek is köszönhető, akik a jövendő nagy tudósait tanítják és képezik. Virgil Klatt kétségtelenül közéjük tartozik, hiszen az ő tanítványa volt Philipp Lenard, a világ legnagyobb kísérleti fizikusainak egyike.

<>

Vizsgálataim Virgil Klatt fiának és unokájának (Kornel I. és Kornel II. Klatt) köszönhetően váltak lehetségessé. Hosszú évekig gyűjtötték családjukkal, különösen Virgil Klattal foglalkozó dokumentumokat. Más, itt bemutatásra kerülő iratokat magam találtam különböző archivumokban. Vizsgálataim eredményeit itt ismertetem először.

A család

Klatt fia, Kornél I és unokája, Kornél II által gyűjtött hozzáférhető dokumentumok szerint, Klatt Virgil ősei Észak-Morvaországból, pontosabban Sziléziából származtak. Virgil dédapja, Martin, 1749-ben született egy Waltersdorf nevű faluban (később Valterice, ma Vrchy), Fulnek városka közelében. Elődeitől örökölt neve Klattenberger volt, házasságlevelében azonban már a rövid Klatt nevet találjuk. Nem tudjuk, miért változott meg a neve. Martin és elődei katolikus szegényparasztok voltak. Leszármazottaik viszont gyakran házasodtak különböző (evangélikus, zsidó stb.) vallások tagjaival-a családot a tolerancia jellemezte.

Martin Klattnak két fia volt. Az idősebb Johann (született 1780-ban, a Klatt dinasztia sziléziai ágának megalapítója lett. E Klattok még mindig Észak-Morvaországban és Észak-Nyugat-Szlovákiában élnek. Feleségeik és férjeik némelyike Lengyelországból származott. Fiatalabb fia, Andreas (született 1783-ban) a 19. század elején elhagyta a szülői házat, Pozsonyban telepedett le és megalapította a Klatt család pozsonyi ágát. A költözés legvalószínűbb oka az akkori instabil politikai helyzet volt. 1805-ben a napóleoni háborúk megközelítették Andreas szülőföldjét. Az 1805. december 12-i austerlitzi csata (ekkor Andreas 23 éves volt) körülbelül onnan 100 kilométernyire zajlott le. Lehet, hogy véletlen, lehet, hogy egybeesés, éppen a 19. század kezdetén Andreas Pozsonyban találta magát, ahol Franciaország, Oroszország, Ausztria és más országok az austerlitzi csata után békét kötöttek - az úgynevezett pozsonyi békét. Lehet véletlen, lehet egybeesés, hogy körülbelül ebben az időben Andreas abban az Érseki Palotában élt és dolgozott, ahol a béketárgyalások folytak. Ráadásul a házasságlevelében (1816-ban nősült) szerepel, hogy leszerelték a hadseregből. De lehet, hogy egészen más okból költözött Pozsonyba.

Akárhogy is volt, tény, hogy 1810-ban (az Érseki Palota kápolnájában) házasságot kötött Anna Schneiderrel, egy kocsis lányával. Több, mint két évvel korábban született meg fiúk, Johann, a majdani Virgil apja (1814). Andreas az Érseki Palota személyzetéhez tartozott, ezenkívül csipkés mellényeket (fűzőket) varrt magas társaságbeli hölgyek számára. Fia, Johann hivatalnokként szolgált a gazdasági- vagy adóhivatalban. A 40-es években Johannt a kelet-magyarországi Temesvárra küldték, ahol körülbelül 15 évet töltött. 1847-ben Pozsonyban feleségül vette Vokoun Mariát, egy pozsonyi szabó lányát. Johann családja az 1848-49-es forradalom alatt Temesváron élt. Az akkoriban nagyon gyakori csaták idején Klatték sok időt töltöttek kazamatákban, így valószínű, hogy Johann Klatt és fia éppen a kazamatákban betegedtek meg. Johann és Maria házasságából négy gyermek született: Emil (1848), Virgil (1850), Virginia (1851) és Maria Anna (1853). Emil és Maria Anna fiatalon haltak meg, 1869-ben. Virginia 65 évet ért meg.

Klatt Virgil élete

Klatt Virgil 1850. augusztus 30-án született Temesváron. Itt járt elemi iskolába, és már 9 éves korában megkezdte gimnáziumi tanulmányait. Az első osztályt meg kellett ismételnie, mivel a második félévben rossz osztályzatai voltak. Eddig nincs információnk arról, hogy miért volt sikertelen. Lehet, hogy beteg volt, lehet, hogy túl korán ment gimnáziumba. Abban az időben a gyerekek általában 10 éves korban kerültek gimnáziumba.

1862 nyarán a Klatt család Pozsonyba költözött. A fiatal Virgil a pozsonyi katolikus gimnázium és kollégium harmadik osztályában folytatta tanulmányait. Eleinte átlagos tanuló volt. Javulás a hatodik osztály második félévében történt (1866 tavaszán). A záróvizsgán már az egyik legjobb növendék volt. Kiemelkedő tanuló volt természetrajzban, földrajzban, mennyiségtanban és később természettanban. Lehet, hogy éppen a természettan okozta a tanulmányi eredmények javulását, mert a fizikát a hatodik osztályban kezdték tanítani. A nyelv (különösen a magyar) a fiatal Virgil gyenge oldala volt. Érettségi-eredményei átlagosak. A legjobb jegyeket matematikából <jeles) és fizikából (jó) kapta.

Érettségi után Virgil beiratkozott a bécsi egyetem bölcsészettudományi karára. Apja 1862 novemberében meghalt, bátyját, Emilt, aki ekkor csak 20 éves volt és két leánytestvérüket is támogatta Virgil. Ezért is csodálatra méltó, hogy a Klatt család Virgilnek lehetővé tette tanulmányai folytatását az egyetemen. Azt mondják, ösztöndíjat kapott Eötvös Józseftől, ezt megerősítő dokumentumot azonban nem találtam. Noha Virgil órákat adott társainak, szegény volt. Egy családi legenda szerint (Virgil kisebbik fiának, Romannak visszaemlékezéséből) Virgilnek és Polikeit Károlynak csak egyetlen ünnepi nadrágja volt, ezért kénytelenségből felváltva látogatták az előadásokat. Virgil bécsi egyetemi tanulmányaival kapcsolatban szeretném kiemelni, hogy Virgil a személyi adataiba azt írta, hogy nemzetisége német.

A bécsi egyetemen Virgil Klattnak jó tanárai voltak. A matematika előadásokat Franz Moth, Edmund Weiss és különösen Maximilian Petzval (a fotoobjektív matematikai elméletének kidolgozója) tartották. Az algebrai egyenletek elméletéről szóló előadásán kívül Virgil beiratkozott Petzval analitikus mechanikai, illetve feszített membránokról szóló előadásaira is. A kísérleti fizika alapkurzust, Josef Stefan (a Stefan-Boltzmann-törvény felfedezője) tartotta. Josef Loschmidt (aki először határozta meg a molekulák számát és méretét), olyan előadásokat tartott, mint „A hő mechanikai elmélete”, „Hővezetés és Hidrodinamika”. Virgil beiratkozott a J. Littrow tartotta csillagászati előadásokra is. Abban az időben a diákok nem vizsgáztak, csak kollokviumok voltak. Rendelkezünk néhány olyan kollokvium bizonyítványával, amelyeken Virgil Klatt részt vett. Mindegyiken kiváló eredményt ért el.

1871-ben, három évi bécsi egyetemi tanulás után, elfoglalt egy matematika és fizika tanári állást a pozsonyi városi főreáliskolában. Ezt az iskolát Pozsony város alapította 1850-ben. Ez volt az első iskola Magyarország területén az ipar, a kereskedelem, a vállalkozás és az üzlet középszintű szakembereinek képzésére. Mondhatjuk, hogy ez az iskolatípus az 1848-49-es forradalom okozta változások gyümölcse. Pozsony városa hosszú ideig, 35 éven át, magas színvonalon tartotta a reáliskoláját. 1886-ban a magyar Oktatási és Vallásügyi Minisztérium teljes felelősséget vállalt az iskoláért.

Az iskola eredetileg a korábbi jezsuita kollégiumban működött, a Szent János téren (manapság Érsek tér Primaciálne námestie). Az 1893-94-es években új iskolaépületet emeltek a Pálffy Kertben (ma Zoch utca). Itt reáliskola volt az első Csehszlovák Köztársaság alatt is.

1870 után minden tanár csak magyarul taníthatta tárgyát. Emiatt sok német professzor elhagyta a reáliskolát. Lehet, hogy éppen emiatt, üresedett meg 1871-ben egy matematika-fizika-tanári állás Virgil Klatt számára. Nem sokkal ezután Polikeit Károly, Klatt iskolatársa is tanári szolgálatba lépett a reáliskolában.

Virgil állását a lehető leggyorsabban elfoglalta, mert Emil bátyja 1869-ben meghalt, Virgilnek kellett eltartania anyját és Virginia húgát. Másik húga, Anna Maria is meghalt 1869-ben). Virgil négy évig mint helyettes tanár dolgozott, fizetése viszonylag alacsony volt. Valószínűleg ezért folyamodott 1875-ben engedélyért, hogy tanári képesítést szerezhessen. Ezután válhatott rendes kinevezett tanárrá, megfelelő fizetéssel. Olyan szakértők vizsgáztatták, mint Stefan professzor és a fiatal Boltzmann professzor, Virgil megállta a helyét és megszerezte a képesítést a matematika és a fizika oktatására a gimnáziumok és kollégiumok minden osztályában.

Klatt Virgil, a tanár

Virgil Klatt matematikát, fizikát, geometriát és műszaki rajzot tanított. Foglalkozott továbbá a fizikaszertárral, fizikai gyűjteményekkel és eszközökkel. 48 évet tanított a reáliskolában. 1919-ben, a Csehszlovák Köztársaság eltávolította az iskolából. Hosszú tanári pályafutása során Virgil Klatt több diákgenerációt oktatott.

Tanítására jellemző volt az a törekvés, hogy a lehető leggyorsabban a gyakorlathoz közelítsen. Ez a hozzáállás jellemző volt a reáliskolára. Virgil Klatt nagyon jól felszerelt szertárat épített fel Pozsonyban. Gyakorlott mechanikus volt, saját maga szerelte össze a kísérletekben és demonstrációkban használt legtöbb berendezést. Összeállított például egy 42 cm hatótávolságú Ruhmkorff-tekercset, Magyarországon az időben a leghatékonyabbat. Szakkönyveket és tudományos folyóiratokat is rendelt, például az Annalen der Physik összes kötetét. Ezek most a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban találhatók.

Pedagógiai pályafutása során módszeresen elkötelezte magát a tudományos kutatásnak. Főleg elektromos kisüléseket vizsgált ritkított gázokban, valamint katódsugarakat és foszforeszcenciát. A sok készülék a fizikaszertárban, a sok demonstráció ezekkel a berendezésekkel, és Virgil Klatt módszeres vizsgálódásai keltették fel Lenard érdeklődését a fizika iránt. Klatt a hatodik, hetedik és nyolcadik osztályban tanított fizikát Lenardnak. Klatt iskolatársa és barátja, Polikeit Károly tanította Lenardnak a matematikát. Szeretném felidézni, mit írt Lenard Klattról, mint tanárról: „A fizikát egyszerűen és korrekten próbálta bemutatni. Nagyon élvezetes volt a jelenségek megfigyelése, amelyeket Klatt mutatott be azokon az egyszerű eszközökön, amelyeket gyakran saját maga állított össze. Könnyen megérthettük, milyen a természet szerkezete, és hogyan működik. Mellesleg, Klattot Bécsben Stefan oktatta, és lehet, hogy Klatt az ő előadásait és demonstrációit vette át. „

Klatt más módon is segítette Lenardot: meggyőzte Lenard apját, hogy Philipp nagyon tehetséges és tudósként is megélhet. Ezután az öreg Lenard megengedte Philippnek, hogy az egyetemen fizikát tanuljon.

Tanár és diák együttműködése

A késő hetvenes években Klatt és Lenard között gyümölcsöző együttműködés kezdődött és folytatódott évtizedekig. Ez akkor vette kezdetét, amikor Klatt elolvasta Edmond Becquerel „La lumière” című könyvét és Forster cikkét az Annalen der Physikben. Megpróbálta megismételni az ott leírt kísérleteket, és az elérhető ásványokból előállítani valamilyen foszforeszcens anyagot (úgynevezett foszfort). Nagyon különös volt, írta Lenard az önéletrajzában, hogy erősen eltérő eredményeket kaptak. Az új anyagok vagy különböző színben világítottak, vagy sehogy. Később, heidelbergi tanulmányai során, Lenard analizálni kezdte, hogy Klatt, illetve az ő foszfora miért világít eltérő színben. Rájött, hogy az intenzív foszforeszcencia oka: a réz, mangán és bizmut adalék. A következő vakációk során megtanulták a „tiszta foszfor” készítését: foszfor, réz, mangán és bizmut adalékkal. Ezután Klatt készítette a foszforokat és Lenard tanulmányozta tulajdonságaikat.

Klatt és Lenard együttműködésük eredményeit az Annalen der Physik három cikkében közölték 1889-ben, 1903-ban és 1904-ben. Nemcsak azt derítették fel, hogy hogyan függ az intenzitás és a szín az adalék fajtájától és mennyiségétől, de arra is rájöttek, hogy a nyomás a szín változását okozza, vagy teljesen el is nyomhatja a foszforeszcenciát. Klatt később nem folytatta ezt a vizsgálatot, de Lenard apránként egy kutatócsoportot, mondhatnánk, hogy egész iskolát hozott létre. Szeretném nyomatékosan közölni, hogy azok az amerikai fizikusok és technikusok, akik kifejlesztették a radioszkópot, Klatt és Lenard eredeti cikkeiből és Lenard iskolájának vizsgálataiból indultak ki.

Klatt iskolai fizikaszertárában a fiatal Philipp Lenard a katódsugarakkal is megismerkedett. Később azt írta, hogy a ritkított gázokban történő kisülések tanulmányozása csak Crookes londoni laboratóriumában és Klatt iskolai szertárában folyt ilyen intenzíven. Lenard vizsgálatainak ez az oldala az úgynevezett Lenard ablak és a katódsugár tulajdonságainak felfedezésével teljesedett ki. 1905-ben Philipp Lenardot a fizikai Nobel-díjjal tüntették ki a katódsugarak területén végzett úttörő tevékenységéért.

Lenard nagyon sikeres kutatásainak harmadik területe a fotoeffektussal kapcsolatos vizsgálódások voltak, amelyet tanára, Heinrich Hertz fedezett fel. Azt kell mondanom, hogy a fotoeffektus törvényeinek meghatározása is Klatt és Lenard foszforeszcenciakutatási eredményeinek következménye.

A kapcsolat megmaradt Klatt és Lenard között, még akkor is, amikor befejezték együttműködésüket. Leveleztek és látogatták egymást. Klatt halálakor Lenard nagyon szép méltatást írt, és Lenard külön fejezetet szentelt Klattnak kiadatlan önéletrajzában is.

Klatt családja

Pár évvel a tanári képesítés megszerzése után (1877. július 21-én), Virgil Klatt házasságot kötött Lebwohl Katalinnal, egy gazdag pozsonyi tímár lányával. Katalin finom és kulturált nő volt, tehetséges zenész. Egy évvel az esküvő után (1878. június 5-én) megszületett az első fiú, Kornel, egy évre rá a második, Roman. Mindkét fiú reáliskolában tanult. Az idősebbik, Kornél, technikus és hivatalnok lett a városi vízműveknél. Klatt Kornél I leszármazottai Pozsonyban élnek. Nekik köszönhetően kaptam lehetőséget a családi dokumentumok tanulmányozására.

A fiatalabbik fiú, Roman, 1879. augusztus 3-án született. Apja nyomdokaiba lépett. A budapesti egyetemen tanult matematikát és fizikát, a továbbiakban ott is dolgozott; a foszforeszcencia kérdéseit tanulmányozta. Még Klatt Virgil és Philipp Lenard is idézte Klatt Romant közös cikkében (1904). 1902-ben Roman a pozsonyi katolikus kollégiumban, mint a matematika és a fizika professzora kapott állást. A kollégium igazgatója, Polikeit Károly és Dohnány Frigyes fizikatanár erőfeszítéseinek köszönhetően Magyarország korai röntgenkészülékeinek egyike a katolikus kollégiumban készült el. Roman kezdetben Dolmány asszisztense volt, aki segítette őt a röntgennel kapcsolatos kutatásaiban. Később Roman a röntgenkészüléket és a röntgenképeket is továbbfejlesztette. Az első világháború alatt Roman munkahelyet változtatott, innen kezdve fizikát és matematikát tanított a reáliskolában. Hátralevő életében ott dolgozott. Noha kétszer nősült, nem volt gyermeke.

Klatt Virgilnek egy lánya is volt, aki 1883. március 2-án született. Sajnos nagyon fiatalon meghalt. Ez nagy csapás volt az apának. Abban az évben még a záróvizsgákon sem vett részt.

Mikor Klatt Virgilt 1919-ben elbocsátották az iskolából és nyugdíjat sem kapott, egyik tanítványa műhelyében kezdett dolgozni: órákat javított. Csak 5 évvel később kezdett rendes nyugdíjat kapni.

1926 nyarán meghalt Virgil felesége, Katalin. 4 évvel később, 80 éves korában Klatt Virgil újra nősült. Felesége, Viktória Zettelmeier dohánygyárban dolgozott. Haláláig gondját viselte Klatt Virgilnek.

Klatt Virgil egész életében egészséges volt. Először néhány hónappal halála előtt betegedett meg. 1935. január 22-én halt meg Pozsonyban. Temetésére sok tanítványa gyűlt össze. Philipp Lenard meleg hangú nekrológban emlékezett meg róla, amely a Grenzbotéban, a pozsonyi németek újságjában jelent meg (lásd a 115. oldalt). Virgil Klattot eredetileg a Szent András temetőben temették el, legtöbb rokonához hasonlóan. Most a Fülemüle Völgyi temetőben nyugszik közös sírban idősebb fiával, Kornel I-gyel és menyével.

<>

Ki is volt Klatt Virgil valójában?

Sok rokona, tanítványai és barátai azt mondták, hogy Klatt Virgil számára a munkája (a kutatásai és a szertára) volt a legfontosabb. Sok időt töltött laboratóriumában még vasárnap is, de semmit sem akart publikálni. Úgy gondolom, hogy vizsgálatai eredményeit végül is csak Philipp Lenardnak köszönhetően közölte.

Klatt Virgil szeretett gitározni és citerázni, és sok klasszikus dalt írt át e hangszerekre. Barátaival és kollégáival gyakran kuglizott. Nem szerette az italt, de szenvedélyes dohányos volt. Ateistának mondhatjuk. Nem érdekelte a politika sem.

Munkásságának tipikus vonása volt az elvekhez való ragaszkodás. Szigorú volt, de igazságos. Senkit sem részesített előnyben. Minden tanulónak tudnia kellett azt, amit Klatt tanított. Senkinek semmit nem bocsátott meg. Tökéletes tanár volt és minden kötelezettségvállalásában maximalista.

Klatt Virgil példa lehetne minden iskola minden tanára számára. Tanár volt és tudós. Kiemelkedő pedagógus, aki a világ egyik legnagyobb fizikusát, Philipp Lenardot tanította. Az általa felállított követelményekből nem engedett. Úgy gondolom, boldogok lennénk, ha sok olyan tanárunk lenne, mint Virgil Klatt!

______________________________ 

Elhangzott az Eötvös Társulatban, az „elektron felfedezésének 100 éves évfordulóján” rendezett ülésen, Budapest, 1997. március 13. Fordította Zsolt Gábor.