Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Somogyi Antal
KFKI
Mintha tegnap lett volna, hogy mindnyájunkat megdöbbentett a gyászhír: Jánossy Lajos halott. Sok méltó megemlékezés idézte már fel életművét, hatását a magyar fizika fejlődésére (például [1-5]), mégis, a 20. évforduló összegezésre és húsz év távlatából kiegyensúlyozott méltatásra késztet mindnyájunkat.
Jánossy életútja rendkívüli. Nem annyira azért, mert 35 éves korában világszerte elismert tudós: munka- vagy vitatársa olyan neveknek mint Born, Dirac, Heitler, Powell, Rochester, Schrödinger és mások. Kölcsönös megbecsülésen alapuló, majdnem barátinak nevezhető kapcsolat fűzi Eamon de Valerához, a Dublin Institute of Advanced Studies alapítójához, mely intézetnek 1947-ben alapított harmadik "iskolájához", a School of Cosmic Physics-hez ő hívja meg Jánossyt szenior professzori rangú igazgatónak 1947-ben.
Eamon de Valera 1932-48, 1951-54 és 1957-79-ig volt az Ír Köztársaság miniszterelnöke, 1959-73-ig pedig a Köztársaság elnöke. 1932-ben a Népszövetség Tanácsának elnökévé, 1938-ban a Népszövetség Közgyűlésének (Assembly) elnökévé választották. Ő alapította 1940-ben a Dublin Institute for Advanced Studies-t, amelynek kezdetben két "iskolája" volt. A School of Celtic Studies és a School of Theoretical Physics. Ez utóbbinak volt szenior professzora 1940-től 1956-ig, igazgatója 1940-től 1945-ig és 1949-től 1956-ig Erwin Schrödinger (1945-1949 között Walter Heitler volt az igazgató).
Még rendkívülibb az, hogy amikor a magyar kormány 1950-ben meghívja, hogy a Budapesten megépítendő Központi Fizikai Kutatóintézetben állítson fel saját elképzelése és tervei alapján egy Kozmikus Sugárzási Laboratóriumot, otthagyja a Nyugatot és vele a sokat ígérő biztos jövőt, hogy felcserélje egy elszigetelt kis ország minden bajával, elkeseredésével és kicsinyes vagy "vérre menő" civódásaival. Igaz, hogy Írország is kis ország, de Írországnak sikerült semlegesnek maradnia a második világháborúban, s ennek köszönhetően gazdasága fellendült, a nagyobb megrázkódtatások akkor elkerülték.
A hazatérés mellett - az ígért Kozmikus Sugárzási Laboratóriumon kívül - egy másik döntő érv is közrejátszott: Jánossy nevelőapja (Lukács György), és édesanyja (Bortstieber Gertrúd), akik 1932 táján Berlinből Moszkvába emigráltak, visszatértek Budapestre. Jánossy családi érzései tiszteletreméltóan intenzívek voltak (ez kisugárzott saját családjára is). Nem csoda tehát, hogy - miután két ízben is rövid látogatást tett Budapesten - a hazatérés mellett döntött. Jánossy több ír barátjának bizalmasan megmondta, hogy vissza fog térni Magyarországra. Megmondta de Valerának is, akinek politikai helyzetét nyilván nem érintette előnyösen egy általa meghívott tudós távozása a "vasfüggöny" mögé. Könnyen megakadályozhatta volna Jánossy hazatérését, de nem tette.1
Ilyen környezetből jött a Jánossy-család Magyarországra. Itthon más légkör fogadta: a "fényes szelek" és a "99,8 %-os szavazások" korszaka.
Mit hozott magával Jánossy hazatértekor?
Akárcsak Petőfi János vitéze: "Nem
hozott aranyat, nem hozott kincseket", de hozott egy egész
ország fizikai tudományának felvirágoztatásához
elegendő tudást, tapasztalatot és akaratot.
És hozta családját. Feleségét,
Kahn Leoniet (meghalt Budapesten, 1966-ban) és
négy gyermekét, akik vele együtt azokat az
eszmei értékeket vallották-vallják,
amelyek haza (országunkba) hozták őket: hűség
a családhoz, hűség a tudományhoz, hűség
ahhoz a nemzethez, amelynek hazatértükkor a családfőn
kívül még egyikük sem volt igazán
tagja, és: hűség önmagukhoz.
Jánossy a KFKI Kozmikus Sugárzási Laboratóriumának vezetője és az Eötvös Egyetem fizikaprofesszora lett 1950, illetve 1951-ben. Szeretném felvázolni tudományszervezési koncepciójának néhány jellemző vonását:2
Az ötvenes évekig a nagyenergiájú részecskefizikai kutatás egyet jelentett a kozmikus sugárzás kutatásával. Attól kezdve fokozatosan a nagy gyorsítók vették át ezt a területet. A kozmikus sugárzás kutatása az asztrofizika területére tevődött át, az űrkorszak beköszöntésével ehhez járult még a naprendszer plazmáinak vizsgálata. Jánossy kutatói munkássága nem követte ezt az irányt: a szupergyorsítókkal kutatott fizika vagy nem érdekelte különösképpen, vagy úgy látta, hogy a szupergyorsítókkal kutatott fizika az akkori Magyarországról nem művelhető eredményesen. Ez a helyzet ugyan később megváltozott, de akkorra Jánossy már az egyéniségének jobban - talán mondhatjuk, hogy igazán megfelelő kutatási területen dolgozott: a fizika alapjainak vizsgálatán.
A fény természete, relativitáselmélet, a kvantumfizika alapjai: ez a "hármas pyramid"3 foglalkoztatta élete végéig. A nála 25 évvel idősebb Schrödingerhez őszinte barátság fűzte, a vele váltott leveleket - a családoknak küldött néhány üdvözlő szón kívül - a. fény természete és a kvantummechanika alapvető kérdései töltik be [6]. Jánossy a Schrödinger-egyenlet nem-statisztikus értelmezését kívánta továbbfejleszteni olyan rendszerré, amelyben a szereplő mennyiségeknek közvetlen (nem csak statisztikus fizikai jelentése van. Hasonló, de másfajta értelmezésbeli különbség van a relativitáselmélet Einstein és Jánossy-féle értelmezése között is. Eredményeit a hullámmechanikát tárgyaló három dolgozatában [7] és a relativitásról szóló könyvéhen [8] foglalta össze. Az értelmezés szónak fizikai és filozófiai) jelentése is van.
Régi vonzódását követve, foglalkozott az értelmezési kérdések filozófiai oldalával is (aránytalanul kevesebbet mint a fizikaival). A marxista filozófia (nem azonos az ideológiával) alapján állt, meggyőződésből, nem pedig azért mert ez akkor kötelező volt. Meggyőződését Nyugaton 1950 előtt is ismerték [9]. Nézeteinek tisztaságához, opportunizmus-mentességéhez kétség nem férhet.
Jánossy emberként is nagy volt. Családszeretete, vendégszeretete, gyerekekkel való azonosulni tudása közismert volt. Ezért (is) foglalkozott annyit oktatási kérdésekkel. Emberi magatartását a messzemenő világnézeti türelem is jellemezte: Írországban több pap-barátja is volt, például a fizika professzor James McConnell, vagy az akkor még fiatal pap-fizikus, Ernan McMullin, akiben annyira megbízott, hogy közölte vele (is) Magyarországra való visszatérési szándékát. Itthon sem tett különbséget az emberek közt világnézetük szerint. Ábrahámhegyi tartózkodásai során baráti kapcsolat alakult ki közte és a badacsonytomaji plébános, Lékai László (a későbbi esztergomi érsek és bíboros) között.
Nemcsak szervezői és tudós eredményeiért, de emberi tulajdonságaiért is őrzi emlékét mindenki, aki igazán ismerte őt.
A szerző őszinte köszönetét
fejezi ki Jánossy Mihálynak több értékes
megbeszélésért és az e cikkben való
közlés céljából rendelkezésére
bocsátott értékes fényképekért
(hátsó belső borítón).
Utóirat. Jánossynak nincs szüksége sem dicséretre, sem védelemre. Műve tisztán áll előttünk. A fenti gondolatok a cikk szerzőjét régóta foglalkoztatták már. A szerző köszöni a Fizikai Szemlének a felkérést megemlékezés írására.
JÁNOSSY LAJOS EMLÉKTÁBLA
Jánossy Lajos akadémikus, a KFKI volt igazgatójának emlékét a KFKI IV. épülete bejáratánál emléktábla örökíti meg.
Az emléktábla szövege (kép a hátsó belső borítón):
__________________________
1 Jánossy Mihály szóbeli közlése alapján
2 E cikk írója Jánossy közvetlen munkatársai közé tartozott 1950-től Jánossy haláláig.
3 pyramid
= piramis. Arany János szavai Széchenyi István
három legfontosabb művéről, a Hitel,
a Világ és a Stádiumról. (Széchenyi
emlékezete, 14. versszak).