HÚSZ ÉV UTÁN...

Somogyi Antal
KFKI

Mintha tegnap lett volna, hogy mindnyájunkat megdöbbentett a gyászhír: Jánossy Lajos halott. Sok méltó megemlékezés idézte már fel életművét, hatását a magyar fizika fejlődésére (például [1-5]), mégis, a 20. évforduló összegezésre és húsz év távlatából kiegyensúlyozott méltatásra késztet mindnyájunkat.

Jánossy életútja rendkívüli. Nem annyira azért, mert 35 éves korában világszerte elismert tudós: munka- vagy vitatársa olyan neveknek mint Born, Dirac, Heitler, Powell, Rochester, Schrödinger és mások. Kölcsönös megbecsülésen alapuló, majdnem barátinak nevezhető kapcsolat fűzi Eamon de Valerához, a Dublin Institute of Advanced Studies alapítójához, mely intézetnek 1947-ben alapított harmadik "iskolájához", a School of Cosmic Physics-hez ő hívja meg Jánossyt szenior professzori rangú igazgatónak 1947-ben.

Eamon de Valera 1932-48, 1951-54 és 1957-79-ig volt az Ír Köztársaság miniszterelnöke, 1959-73-ig pedig a Köztársaság elnöke. 1932-ben a Népszövetség Tanácsának elnökévé, 1938-ban a Népszövetség Közgyűlésének (Assembly) elnökévé választották. Ő alapította 1940-ben a Dublin Institute for Advanced Studies-t, amelynek kezdetben két "iskolája" volt. A School of Celtic Studies és a School of Theoretical Physics. Ez utóbbinak volt szenior professzora 1940-től 1956-ig, igazgatója 1940-től 1945-ig és 1949-től 1956-ig Erwin Schrödinger (1945-1949 között Walter Heitler volt az igazgató).

Még rendkívülibb az, hogy amikor a magyar kormány 1950-ben meghívja, hogy a Budapesten megépítendő Központi Fizikai Kutatóintézetben állítson fel saját elképzelése és tervei alapján egy Kozmikus Sugárzási Laboratóriumot, otthagyja a Nyugatot és vele a sokat ígérő biztos jövőt, hogy felcserélje egy elszigetelt kis ország minden bajával, elkeseredésével és kicsinyes vagy "vérre menő" civódásaival. Igaz, hogy Írország is kis ország, de Írországnak sikerült semlegesnek maradnia a második világháborúban, s ennek köszönhetően gazdasága fellendült, a nagyobb megrázkódtatások akkor elkerülték.

A hazatérés mellett - az ígért Kozmikus Sugárzási Laboratóriumon kívül - egy másik döntő érv is közrejátszott: Jánossy nevelőapja (Lukács György), és édesanyja (Bortstieber Gertrúd), akik 1932 táján Berlinből Moszkvába emigráltak, visszatértek Budapestre. Jánossy családi érzései tiszteletreméltóan intenzívek voltak (ez kisugárzott saját családjára is). Nem csoda tehát, hogy - miután két ízben is rövid látogatást tett Budapesten - a hazatérés mellett döntött. Jánossy több ír barátjának bizalmasan megmondta, hogy vissza fog térni Magyarországra. Megmondta de Valerának is, akinek politikai helyzetét nyilván nem érintette előnyösen egy általa meghívott tudós távozása a "vasfüggöny" mögé. Könnyen megakadályozhatta volna Jánossy hazatérését, de nem tette.¹

Ilyen környezetből jött a Jánossy-család Magyarországra. Itthon más légkör fogadta: a "fényes szelek" és a "99,8 %-os szavazások" korszaka.

Mit hozott magával Jánossy hazatértekor? Akárcsak Petőfi János vitéze: "Nem hozott aranyat, nem hozott kincseket", de hozott egy egész ország fizikai tudományának felvirágoztatásához elegendő tudást, tapasztalatot és akaratot. És hozta családját. Feleségét, Kahn Leoniet (meghalt Budapesten, 1966-ban) és négy gyermekét, akik vele együtt azokat az eszmei értékeket vallották-vallják, amelyek haza (országunkba) hozták őket: hűség a családhoz, hűség a tudományhoz, hűség ahhoz a nemzethez, amelynek hazatértükkor a családfőn kívül még egyikük sem volt igazán tagja, és: hűség önmagukhoz.

Jánossy a KFKI Kozmikus Sugárzási Laboratóriumának vezetője és az Eötvös Egyetem fizikaprofesszora lett 1950, illetve 1951-ben. Szeretném felvázolni tudományszervezési koncepciójának néhány jellemző vonását:²

1. Az elméleti és a kísérleti fizika művelése nem választható el egymástól. Erre gondolkodásmódja és egész munkássága adott követendő példát.
2. Professzionalizmus: mindenki azt és csakis azt tegye, amihez megvan az elegendő szakértelme. Az amatőrizmus, időtrabló és káros. Ezt kezdettől (1950-től) fogva nevelte belénk, a "kozmikus labor" munkatársaiba. (Emlékszem, amikor egyik kollégánk büszkén mutatta be neki azt a berendezést, amit hodoszkóp kijelzők automatikus fényképezésére épített, és erős helytelenítésben lett része.) Mikor a KFKI igazgatója lett, intézeti szintre emelte a professzionalitás elvét azzal, hogy bővítette a központi feladatokat ellátó intézményeket és növelte számukat. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a KFKI az ő hosszú (1956-1970) igazgatósága alatt lett nagykorú, szerzett hírnevet az országhatárokon túl is.
3. A fizikai mérések adatainak kiértékelése a matematikai statisztika szigorú alkalmazásával történjék. A "Mérési eredmények kiértékelésének elmélete és gyakorlata" című kézikönyve először angolul jelent meg az Oxford University Press-nél (1965), majd ugyanabban az évben oroszul (MIR, 2. kiadás 1968), és 1968-ban magyarul (Akadémiai Kiadó). Olyan könyvet adott a kísérleti fizikusok kezébe, amely a tárgyalást a valószínűségelmélet alapjaival kezdi és szigorú matematikai fogalmazással jut el a kiértékelési problémákhoz, a tárgyalást mindenhol a fizikusok igényéhez, gyakorlatához, nyelvezetéhez szabott stílusban vezetve. A fizikai praxisban előforduló problémákon illusztrálva segít a helyes kiértékelés módszerét megtalálni. Bár külföldön kedvezőbb fogadtatásban részesült a könyv, mint itthon, a könyvet minden kényszer nélkül, szívesen használtuk. A "háromszoros statisztikai hiba" szabálya főtörvény lett a kozmikus laborban.
4. A fizikának a második világháború alatt és utána bekövetkezett ugrásszerű fejlődéséhez felzárkózni leggyorsabban nagy volumenű, sokrétű intézetekkel lehet (nem eggyel). Erre utal az a tény, hogy 1945 és 55 között nyugaton és keleten egyaránt sok nagyméretű nemzeti laboratóriumot alapítottak. Jánossy is felismerte, hogy gyors fejlődés csak nagy közösségbe asztrofizika területére tevődött át, az űrkorszak beköszöntésével ehhez járult még a naprendszer plazmáinak koncentrált, egymást harmonikusan kiegészítő részekből álló intézetekben érhető el, ezért minden energiáját, két évtizeden át gyűjtött nyugat-európai tapasztalataival együtt, az első ilyen hazai intézet, a KFKI fejlesztésére fordította. Tudományszervezői készsége P.M.S. Blackett hatását mutatja, különösen az intézet sokoldalúságát illetően.

Az ötvenes évekig a nagyenergiájú részecskefizikai kutatás egyet jelentett a kozmikus sugárzás kutatásával. Attól kezdve fokozatosan a nagy gyorsítók vették át ezt a területet. A kozmikus sugárzás kutatása az asztrofizika területére tevődött át, az űrkorszak beköszöntésével ehhez járult még a naprendszer plazmáinak vizsgálata. Jánossy kutatói munkássága nem követte ezt az irányt: a szupergyorsítókkal kutatott fizika vagy nem érdekelte különösképpen, vagy úgy látta, hogy a szupergyorsítókkal kutatott fizika az akkori Magyarországról nem művelhető eredményesen. Ez a helyzet ugyan később megváltozott, de akkorra Jánossy már az egyéniségének jobban - talán mondhatjuk, hogy igazán megfelelő kutatási területen dolgozott: a fizika alapjainak vizsgálatán.

A fény természete, relativitáselmélet, a kvantumfizika alapjai: ez a "hármas pyramid"³ foglalkoztatta élete végéig. A nála 25 évvel idősebb Schrödingerhez őszinte barátság fűzte, a vele váltott leveleket - a családoknak küldött néhány üdvözlő szón kívül - a. fény természete és a kvantummechanika alapvető kérdései töltik be [6]. Jánossy a Schrödinger-egyenlet nem-statisztikus értelmezését kívánta továbbfejleszteni olyan rendszerré, amelyben a szereplő mennyiségeknek közvetlen (nem csak statisztikus fizikai jelentése van. Hasonló, de másfajta értelmezésbeli különbség van a relativitáselmélet Einstein és Jánossy-féle értelmezése között is. Eredményeit a hullámmechanikát tárgyaló három dolgozatában [7] és a relativitásról szóló könyvéhen [8] foglalta össze. Az értelmezés szónak fizikai és filozófiai) jelentése is van.

Régi vonzódását követve, foglalkozott az értelmezési kérdések filozófiai oldalával is (aránytalanul kevesebbet mint a fizikaival). A marxista filozófia (nem azonos az ideológiával) alapján állt, meggyőződésből, nem pedig azért mert ez akkor kötelező volt. Meggyőződését Nyugaton 1950 előtt is ismerték [9]. Nézeteinek tisztaságához, opportunizmus-mentességéhez kétség nem férhet.

Jánossy emberként is nagy volt. Családszeretete, vendégszeretete, gyerekekkel való azonosulni tudása közismert volt. Ezért (is) foglalkozott annyit oktatási kérdésekkel. Emberi magatartását a messzemenő világnézeti türelem is jellemezte: Írországban több pap-barátja is volt, például a fizika professzor James McConnell, vagy az akkor még fiatal pap-fizikus, Ernan McMullin, akiben annyira megbízott, hogy közölte vele (is) Magyarországra való visszatérési szándékát. Itthon sem tett különbséget az emberek közt világnézetük szerint. Ábrahámhegyi tartózkodásai során baráti kapcsolat alakult ki közte és a badacsonytomaji plébános, Lékai László (a későbbi esztergomi érsek és bíboros) között.

Nemcsak szervezői és tudós eredményeiért, de emberi tulajdonságaiért is őrzi emlékét mindenki, aki igazán ismerte őt.

A szerző őszinte köszönetét fejezi ki Jánossy Mihálynak több értékes megbeszélésért és az e cikkben való közlés céljából rendelkezésére bocsátott értékes fényképekért (hátsó belső borítón).

Utóirat. Jánossynak nincs szüksége sem dicséretre, sem védelemre. Műve tisztán áll előttünk. A fenti gondolatok a cikk szerzőjét régóta foglalkoztatták már. A szerző köszöni a Fizikai Szemlének a felkérést megemlékezés írására.

Irodalom

1. TÉTÉNYI PÁL, SZABÓ FERENC megemlékezései - Fizikai Szemle 28/3
2. 82-88 (Ugyanott: Jánossy összes tudományos műveinek és tankönyveinek jegyzéke.)
3. JÁNOSSY MIHÁLY - Magyar Fizikai Folyóirat 27/2 (1979) 77-82
4. SOMOGYI ANTAL - Magyar Tudomány 1982/5 391-396
5. ANTAL J. SOMOGYI: In: Early History of Cosmic Ray Studies (Eds. Y. Sekido, H. Elliot) - P. Reidel Publ Comp. 181-185 1985.
6. TARJÁN IMRE - Magyar Fizikai Folyóirat 35/4 (1987-1988) 283-284
7. NÁRAYNÉ ZIEGLER MÁRIA, KIRÁLY PÉTER (szerkesztők): Jánossy Lajos és Erwin Schrödinger levelezése- KFKI 1987. és Fizikai Szemle 32/7 (1982) 241-254
8. L. JÁNOSSY-Foundation of Physics 3/2(1973) 185 és 4/4(1974) 445 és 6/3 (1976) 341
9. L. JÁNOSSY: Theory of Relativity Based on Physical Reality - Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971.
10. W. MOORE: Schrödinger, life and thought - Cambridge U.P., 1989, p 416 és p 445.

JÁNOSSY LAJOS EMLÉKTÁBLA

Jánossy Lajos akadémikus, a KFKI volt igazgatójának emlékét a KFKI IV. épülete bejáratánál emléktábla örökíti meg.

Az emléktábla szövege (kép a hátsó belső borítón):

__________________________

¹ Jánossy Mihály szóbeli közlése alapján

² E cikk írója Jánossy közvetlen munkatársai közé tartozott 1950-től Jánossy haláláig.

³ pyramid = piramis. Arany János szavai Széchenyi István három legfontosabb művéről, a Hitel, a Világ és a Stádiumról. (Széchenyi emlékezete, 14. versszak).