TISZTELGÉS KUNFALVI REZSŐ TANÁR ÚR EMLÉKE ELŐTT

Marx Györgynek, a Társulat elnökének búcsúszavai Farkasréten, 1998. július 14-én

Kunfalvi Rezső szerencsés és boldog ember volt. Akkor született, amikor a relativitáselmélet. Átélte ezt a fizikus-szemmel csodálatos 20. századot, nem mint passzív szemlélő, hanem mint aktív szereplő, aki maga is irányítja az eseményeket.

A modern fizika 70 évvel ezelőtt érkezett meg hazánkba a frissen kinevezett Ortvay Rudolf tanszékére, és itt Kunfalvi Rezső is jelen volt. Az első években ő szervezte-adminisztrálta az Ortvay Kollokviumokat, amelyeken egy ország tanulta meg a modern fizikát. Így személyesen ismerte Bródy Imrét, Lánczos Kornélt, Neumann Jánost, Teller Edét, Tisza Lászlót, Wigner Jenőt. Tőlük, mint legautentikusabbaktól hallotta a kvantumelmélet kibontakozását.

Amikor a harmincas években a Villányi-útra, a Cisztercita Gimnáziumba került, nem szakadt meg kapcsolata az élő-fejlődő fizikával. Jelen volt Eddington, Heisenberg, Sommerfeld pesti társulati előadásain. A gimnáziumi tanárokat rendszeresen elvitte a Csillagvizsgálóba. Azok a József Attilás diákok, akikből munkatársaim lettek, mint például Györgyi Géza, csillogó szemekkel meséltek Kunfalvi tanár úr óráiról. Azok közé a legendás magyar tanár-egyéniségek közé tartozott, mint Mikola Sándor, Novobátzky Károly és Vermes Miklós, akiket úgy irigyel tőlünk a külföld.

Közben járta a természetet, Eötvös nyomában megmászta az Alpokat és megismerte a fizika csúcsait is. Fényképeire és agyába rögzítette élményeit. A modern fizika evolúcióját hitelesen bemutató írásai a Fizikai Szemle gyöngyszemei. Hevesy Györgyről festett portréját mindmáig senki nem szárnyalta túl.

A 2. világháború viharai után panaszkodni lehetett, de tenni kellett. Ő vívta ki, hogy a Középiskolai Matematikai Lapokban megint induljon fizikarovat, amit ő szerkesztett. Amikor Állam Apuka visszavonult, vele beszéltem meg, hogy az Eötvös Társulat elvállalja a lap kiadásának munkáját és anyagi felelősségét. Így lett és van ma is Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok.

Rezső bácsi legnagyobb kisugárzású tette az volt, hogy a hatvanas években lengyel és cseh kollégákkal együtt létrehívta a Nemzetközi Fizikai Diákolimpiát. Varsó után a második olimpiát ő szervezte meg Budapesten. Nem mi, hanem külföldi (kínai) vezetők ismerték el, hogy a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia az évszázados Eötvös Versenyből bontakozott ki. Ma már négy kontinens félszáznál több országának diákjai mérik össze - nem izomerejüket, hanem problémavállaló és problémamegoldó képességüket. A világ fizikusainak legmagasabb testülete, a Nemzetközi Fizikai Unió a kilencvenes években érmével ismerte el e kezdeményezés világraszóló értékét. Amikor ezt az érmet a 90 éves Rezső bácsinak átadtam, ő emlékeit idézte fel és várakozásait mondta el.

Ezidén Izlandon volt diákolimpia, ahol 60 ország mezőnyében a magyar diákok Kína, Oroszország, Irán után a negyedik helyen végeztek, messze előzve minden NATO-országot. Rezső bácsi most, a századvégen eltávozott, hosszú útra indult. De odafent biztosan boldog mosollyal fogadja a magyar iskola újabb diadalát. Ezt köszönjük Neked, Kunfalvi tanár úr!

Aki a jövő héten kíván gazdag lenni, az a tőzsdére megy vagy kft.-t alapít. Aki a jövő századra kívánja nemzetét gazdaggá tenni, az tanítja a fiatalokat. Kunfalvi Rezső az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli elnöke volt és az is marad.