Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Simon and Schuster, New York 1998 - Vince Kiadó, Budapest 1999, 190 oldal, 1800 Ft
Erdős Pál globális hatását bizonyítja, hogy halálának évében, 1998-ban már két igényes és bestseller-gyanús kötet jelent meg róla, egyik Angliában (Fizikai Szemle 1998/11), a másik Amerikában. A Vince Kiadó - a rá jellemző érzékkel és fürgeséggel - adja most kezünkbe az amerikai életrajz magyar fordítását, így azt a budapesti Tudományos Világkongresszushoz csatlakozó Erdős Pál Emlékkonferencia idején már olvashatjuk. (A fordítás gördülékeny, csak néhol csúszott be pongyolaság. Például gyermekláncot nem százszorszépből, hanem gyermekláncfűből, pitypangból csinálnak a gyerekek. Eötvös Loránd nem a szabadesést tanulmányozta. A KÖMAL nem csak múltidő. Az e alapú logaritmus naturalis jele ln.)
A Nyugat szemében Erdős Pál a 20. század kultúraalakító (így történelemformáló) magyar tudósainak, a "marslakóknak" az egyike. Erdős barátja, Vázsonyi Endre egy titkot is elárult a kötet szerzőjének: a múl századfordulón bolygónkon valóban leszálltak földönkívüliek és hosszas vizsgálódás után a magyar leányokat ítélték legvonzóbbaknak. De csakhamar rájöttek, hogy a Földet nem érdemes gyarmatosítani. Viszont távozásuk után, mintegy száz évvel ezelőtt a pesti szülőszobák úgy ontották a világraszóló lángelméket, mint Ford futószalagjai az autókat.
A magyar matematikusok közösségének érdeme, hogy a 20. század eme korformáló magyar tudósai közül Erdős Pált, ezt a legvándorlóbb kedvű kutatót sikerült leginkább Magyarországhoz is kötniök: ő nevelt legtöbb kiváló tanítványt (társszerzőt) Budapesten is. Ezért életpályáját - amerikai tükörben - megismerni számunkra még kultúrtörténetileg, tudománypolitikailag is tanulságos. Az amerikai szerző Erdős-tanítványoktól bőséges anyagot (anekdota-tárat) gyűjtött össze, így könyve ha tudományosan nem is teljes - feltétlenül nagyon olvasmányos. Pali bácsi felelevenedik előttünk, barátunkká válik, elnyeri tiszteletünket. Kicsit talán magyarságtudatunk is reálisabbá nemesedik.
Erdős Pál az Abonyi utca 8-ból indult kalandozásaira. Nagyapja hódmezővásárhelyi tanár volt, édesapja a Szent István Gimnázium tanára, maga a Tavaszmező utcába járt, a Szent Istvánban érettségizett, majd a Tudományegyetemre iratkozott be. Legtöbbet azonban tanár szüleitől és a KÖMAL-tól tanult, no meg azokon az Anonymus szobor lábánál tartott rendszeres matematikai diszkussziókon, ahol a köré sereglett ifjú titánok csinálták a matematikát. Huszonegy évesen, 1934-ben doktorált az egyetemen, majd vonatra szállt, hogy Cambridge-ba menjen. A Trinity Collegiumban meg kellett tanulnia, hogy önállóan - Anyukától függetlenül - kenje meg vajaskenyerét, meg még sok más dolgot is. Utazgatott Pest és Nyugat-Európa között, miközben sűrűsödött az európai történelem. 1938-ban kelt át az Óceánon és érkezett meg Princetonba. Ekkor kezdődött - részben történelmi kényszerből - amerikai évtizede. Mint munkatársa, Stanislav Ulam írta, "boldogtalan volt, mert szenvedett a honvágytól, egyfolytában otthonmaradt édesanyjáért aggódott." Közvetlen rokonainak nagyrészét elemésztette a Holocaust, de Anyukát 1948-ban viszontláthatta Budapesten.
Az 1950-es évek elején a Joe McCarthy-éra érkezett meg az Egyesült Államokba, amely Erdőstől is megtagadta a ki-be-utazgatás lehetőségét. (Ebben a dicsőségben olyanokkal osztozott, mint például Paul A.M. Dirac.) Kanadai újság Erdős visszatérést (többszöri belépést lehetővé tevő) vízumkérelmének elutasítását "amerikai vasfüggöny" jelének minősítette. - "Se Józsi bácsi (Sztálin), se Samu bácsi (Uncle Sam, US) ne szabja meg nekem, hogy hova menjek!" - Erdős tehát kilépett az USA-ból - hogy európai matematikakonferenciára utazzon, no meg Budapestre. A Hidegháború tetőpontján ezért fogadta el az izraeli állampolgárságot is - magyar állampolgárságát élete végéig megőrizte. A ki-beutazás lehetőségét az "éber évtizedekben" Magyarország különleges diplomáciai útlevéllel biztosította számara. 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta. USA-vízumot - amerikai tudósok és politikusok erőteljes közbenjárására - csak 1963-ban kapott. Számára a matematika nem magányos időtöltés volt, hanem társadalmi aktivitás. Sehol nem aludt egy hétnél többet egy ágyban, nem volt állandó állása, lakása, jogosítványa, bankszámlája. "A folyton utazgató Erdős az INTERNET kapcsolatépítő szerepét játszotta a matematika világában annak feltalálása előtt." Egy matematikai konferencián érte a halál 81 évesen, 1996-ban Varsóban. A New York Times címoldalon számolt be haláláról. Többszáz tisztelője előtt temették el a Kerepesi-úton. Az Erdős Emlékkonferenciára is matematikusok százai zarándokoltak el Budapestre. (Ez nagyrészt Erdős tanítványának és munkatársának, Sós Verának érdeme, akinek alakja kissé halványabban jelenik meg ebben az életrajzban.)
A könyv szerint Erdős Pál alakította ki azt a véleményt a nagyvilágban, hogy a magyarok a jó kérdést többre becsülik, mint a helyes bizonyítást. Ebben dicséret is rejlik! Erdős Pál ismerte Neumann Jánost, de stílusuk nagyon különbözött. Sokan új átfogó elméletek építésében látják a tudomány előrehaladását. Erdős viszont megmaradt a természetes (pozitív egész) számok körében, ott tett fel - gimnazisták számára is érthető, de több esetben mindmáig eldöntetlen - kérdéseket. Ezeket megoldó tanítványaiból 500 társszerzője támadt. - "A matematikában az a tétel szép, amelyet megfogalmazni egyszerű, bebizonyítani pedig nagyon nehéz, de lehetséges!" - tanította. A könyv nagyon sok ilyen Erdős-féle kérdést (sejtést, tételt) idéz fel könnyed stílusban, így ha nem is mutatja be az Erdős-féle matematika teljességét, az olvasó elé festi annak hangulatát. (Erdős nem használt számítógépet, de a Neumann-féle digitális számítógépek egész számokkal dolgoznak, ők nagyon használják Erdős diszkrét algoritmusait.) Ahogy az életrajzíró megfogalmazta: - "Bizonyos szempontból Erdős Pál megmaradt zseniális gyereknek, aki mindvégig mohón részt vett KÖMAL-hangulatú feladatok megoldásában."
A könyv felidézi, hogy az 1960-as években kezdeményezett "Új Matek" program keretében már az (általános) iskolás gyerekeket is megismertetik a halmazelmélettel, hiszen a diákoknak meg kell érteniök a felszín alatt húzódó alapokat is. De ugyanezen purista jelszó nevében száműzték az iskolából - mint "piszkosat" - a végtelen fogalmát, visszatérvén az ókori görögök szemléletéhez. "Márpedig halmazelmélet végtelen nélkül olyan, mint Shakespeare költemények nélkül vagy Cézanne színek nélkül." Erdős már kiskorában tanult tanár édesapjától halmazelméletet, amiből nem nyírták ki a "szemérmetlen" végtelent, így az "Új Matek" hangadói nem hivatkozhatnak Erdős Pálra, hiszen őt élete végéig Foglalkoztatta a végtelen matematikai megragadása.
Magyar szívünket feltétlenül melengeti, ahogy az egyik vezető amerikai alkalmazott matematikus, Paul Winkler átfogalmazta Newton mondását: - "Én azért látok messzebbre, mert magyarok vállán állok."
Marx György