FERENCZI GYÖRGY EMLÉKALAPÍTVÁNY

A Ferenczi György Emlékalapítvány 1999. évi díjait Kádas Krisztina (Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjas, a Budapesti Műszaki Egyetem Fizikai Intézete Elméleti Fizika Tanszékének munkatársa) és Csorbai Hajnalka (V. éves mérnök-fizikus hallgató a BME Természettudományi Kar fizikus szakirányán) nyerték el kiváló tanulmányi eredményükért és sokat ígérő első tudományos tevékenységükért. A díjakat emlékünnepség keretében, Ferenczi György születése 53. évének emlékére születésnapján, 1999. október 21-én az ELTE Dékáni Tanácstermében adta át Kiss Ádám helyettes államtitkár.

A Ferenczi-díj alapításának egyik fontos célja volt; hogy Ferenczi György szellemében ösztönözze a jövő szakembereit, hogy kiemelkedő eredményt érjenek el a fizikai alapjelenségekre alapozott modern méréstechnikai eszközök fejlesztésében és jelentősen hozzájáruljanak a csúcstechnika alapjául szolgáló szilárdtest- és félvezető-fizikai kutatáshoz.

Kádas Krisztina a félvezető kutatás egyik legaktuálisabb kérdésével, a félvezető anyagok elektronszerkezetének a vizsgálatával foglalkozik. Talán a két legfontosabb kérdéskör, amit tanulmányozott ez ideig: az amorf félvezető anyagok kutatása és a reális félvezető felületek tulajdonságainak a megértése. Kádas Krisztina képzését tekintve vegyész és elméleti munkájának eredményei jól mutatják, hogy a modern tudomány talán a legjobban a félvezető-kutatás - kohójában a különféle szakmák milyen eredményesen működhetnek együtt. Ide kívánkozik az a megjegyzés is, hogy a példaszerűen termékeny első tudományos éveit éppen a Fizikai Intézetben tölti - és talán az is, hogy az elmúlt évben a kémiai Nobel-díjat olyan fizikus kapta, aki éppen az elektronszerkezetek megismerésének egyik, talán leghatékonyabb módszerét fejlesztette ki.

Csorbai Hajnalka ötödéves egyetemi hallgató; esetében az alapítvány egyik fontos célkitűzését, nevezetesen, hogy támogassa a sokat ígérő egyetemi hallgatók pályaválasztását és tudományos tevékenységük indítását kívántuk érvényesíteni. A pályázó ezeket a célokat maradék nélkül megvalósítja. Tanulmányait eddig kiemelkedően végezte, és a kötelező feladatokon túl több alkalommal Tudományos Diákköri Konferenciákon (külföldön is!) eredményesen szerepelt. Eddigi munkája szorosan kapcsolódik a tanszéken folyó nem-konvenciális félvezető gáz-szenzorok kutatásához és jó példa arra, hogy hogyan lehet a félvezető kutatás módszereit, eredményeit a jövő speciális szenzoraiban, a mindennapi életünket átalakító automatika elemeiben felhasználni.

Mindkettőjük munkájához sok sikert kívánunk és külön örömünkre szolgált, hogy velük a díjazottak sora hölgyekkel is kiegészült.

Beleznay Ferenc

FIZIKAI NOBEL-DÍJ, 1999

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia az 1999. évi fizikai Nobel-díjat Gerardus Hooftnak, az Utrechti Egyetem professzorának és Martinus J.G. Veltmannak, a hollandiai Bilthoven Egyetem emeritus professzorának ítélte "az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért."

Kiss Dezső akadémikusnak a Gábor Dénes Alapítvány Kuratóriuma Gábor Dénes Emlékérmet adományozott a Főiskola oktatóinak továbbképzésében kifejtett tevékenységéért, különös tekintettel a fizika és az informatika kölcsönhatását elemző előadásaiért.