Berlin, 1928. 5. 9.

Méltóságos uram,

engedd meg mindenekelőtt, hogy szívből gratuláljak a pesti bölcsészeti kar szavazásának obiektive és subiektive egyaránt örvendetes eredményéhez. Remélhetőleg ezután már semmi akadály sem fog a pesti kineveztetésed elé hárulni.

A korrektúráidat sokszor köszönöm, a Wigner és az én szerepem beállítása, amennyire ezt én meg tudom ítélni, alighanem teljesen helyes. Lényeges megjegyzésem a tárgyhoz különben nincsen, de az egész nagyon érdekelt, annál is inkább, mert a London dolgozata eléggé nehezen érthető volt eredetiben.

Itt nincs sok újság. Wigner télen feltétlenül visszajön Göttingenből Berlinbe.

A quantentheoria-szemináriumot H. Kallmann, F. London, Szilárd és én tartjuk, a thémái: Heisenberg Resonanz-dolgozata, a Darstellungstheorie alkalmazásainak ismertetése, a Compton-effektus, a Dirac-Jordan-Klein-féle "második quantizálás", a Dirac-féle fényelmélet.

Abban a reményben, hogy alkalmunk lesz már júniusban itt találkozni

Berlin, 1928. 6. 4. Hétfő

Méltóságos uram,

legutóbbi telefonbeszélgetésünk hatása alatt még egyszer meggondoltam, hogy nem tudnék-e mégis e hét végén 2-3 napra Pestre illetve Szegedre jönni.

Ha csütörtök este vagy péntek reggel elutazom Berlinből és hétfő délután visszaérkezem ide, akkor csak 2 órámat kell bliccelnem, ami esetleg megvalósítható. Haar volt oly kedves megígérni, hogy sürgönyileg értesít az amerikaiak érkezéséről és programjáról, amint az ismeretes lesz.

Így remélem sikerülni fog még ebbe bekapcsolódnom.

Időközben megjelent a Zs. f. Ph.-ben egy dolgozatom a Dreh-elektronról, e levelemmel egyidejűleg küldök egy separatumot.

A mihamarabbi viszontlátás reményében maradok kész híved

U. I.

A quantummechanikáról és chemiáról írott dolgozatoddal, melynek korrektúráit szíves voltál nekem elküldeni, kapcsolatosan egy kicsit rossz a lelkiismeretem; nincs ott túlhangsúlyozva az én szerepem? Tőlem végeredményben csak egy rövid megjegyzés eredt, és a theória tényleges felépítése Wigner érdeme.

Princeton, 1932. jan. 14.

Kedves Rudolf !

Nagyon köszönöm leveledet és az értesítést, hogy a dolgozatomat bemutatod az Akadémiának. Borzasztóan sajnálom, hogy a kézirat legépeltetésével még külön fáradságot okoztam Neked, de minthogy én nem tudok gépelni, és az itteni titkárnő által gépelt magyar szöveg alighanem katasztrofális lett volna, kénytelen voltam kézzel írott példányt küldeni. Mégegyszer nagyon köszönöm, és remélem, hogy amennyiben különösen csúnya germanizmusokat találtál a szövegben, azokat is helyesbíttetted.

Minthogy február második hetében már Pesten leszek, amikor minden újságot személyesen elmondhatok, zárom levelemet.

A gyors viszontlátásig sokszor üdvözöl, feleségem nevében is,

Neumann Jancsi

Budapest, 1933. szept. 2.

Kedves Rudolf !

Nem is tudom megmondani, hogy elszomorított, hogy egy ilyen váratlan baleset szakította meg a nyaralásotokat, és hogy ilyen távol Budapesttől kell a rekonvaleszcencia legterhesebb részén átesned. Remélem, hogy ezen minél előbb túl esel, és ez egy okkal több, hogy reméljem, hogy elutazásom előtt még Pesten találkozhatunk.

Egyébként a malheurben azért kedvezett a sors, hogy nem egy még izoláltabb helyen tört ki a betegséged - és hogy a helyes diagnózishoz Pauli seniorral kellett találkoznod, igazán egy különös játéka a véletlennek.

A mi utazásunk dátuma most már fix: 19-én (kedden) este 8-kor utazunk el Pestről, 20-án este 11-kor érkezünk Génuába, és 21-én de. 11-kor indul a hajónk, a "Conte di Savoia", via Ville-franche-Gibraltar New Yorkba, ahova 27-én vagy 28-án érkezünk meg.

A fizikáról nem tudok sok újat: Jordan (Rostock), Wigner és én együtt kínlódunk egy mathematikailag érdekes hyperkomplex általánosításán a matrix-kalkulusnak - de ennek fizikai alkalmazhatóságába vetett hit inkább csak Jordannál forog fenn.

Mariette velem együtt a lehető leggyorsabb javulást kívánja Neked, és a minél előbbi viszontlátást. Addig is sokszor melegen üdvözöl

P. S. Wignert értesítettem, különben csak Mariettet.

Princeton, 1933. okt. 18.

Kedves Rudolf !

Azért adok csak most életjelt magamról, mert az új lakás és a meglehetősen sok új ember természetes következménye, hogy az első hetek, amelyeket itt töltöttünk, nagy rendetlenségben múltak el. Most viszont már közelebb vagyunk az egyensúlyállapothoz.

Az amerikai "infláció" közelről mégsem olyan veszedelmes, legalább is egyelőre nem az. "Infláció" úgy látszik a fő kívánságuk az elégedetleneknek, valahányszor nagyobb baj van, legalább is 1865 óta, és ez végeredményben még mindig kevésbé veszedelmes, mint amiket hasonló helyzetben európaiak tenni szoktak. (Mert az 1932/33 telén fennállott helyzet relatíve, azaz tekintve az itteni magasabb igényeket, volt olyan rossz, mint akárhol Európában). Ennek kellett deferálni egy szimbolikus gesztussal, az aranystandard feladásával, és egy csomó nagy hangon bejelentett, de alapjában nem túl radikális hitelkiterjesztő rendszabállyal.

Az árnívó átlaga eddig nem emelkedett. Minden kereskedő azt állítja ugyan, hogy 4 hét múlva emeli az árait, de ez a "4 hét" már 4 hónap óta emlegettetik.

Az egyetemen és az intézetben nagy üzem van, mert ca 15 új hallgató van (doktoráns és doktor, a nagyobbik része az utóbbi). Weyl végeredményben mégis idejön, már október végén itt lesz. Einstein tegnap óta itt van, és mindannyian remegve várjuk, hogy milyen szenzációra van kilátás. Eddig még jól ment, mert sikerült a quarantainenél leszállítani a hajóról, és direkt behozni Princetonba, úgy hogy egy New York polgármestere által vezetett deputáció a piernél hiába várt rá - továbbá sikerült lebeszélni arról, hogy az első estén egy New York-i népgyűlésen beszéljen. Remélhetőleg így is fog folytatódni, de ki tudja?

Stern itt volt (Pittsburgba menve, a Carnegie Institute of Technology-i állását elfoglalni), és nagy izgalmat okozott a 2 1/2-szeres proton-momentummal. Mindenki azt hiszi most, hogy a proton egy nagyon komplikált összetett alakulat.

A másik nagy esemény, amelyről sokat beszélnek, a Blackett és mások által semmiből, ill. 2mc² energiából előállított elektron és pozitron.

Mathematikában 2 új európai van itt: Gödel (logikus, Bécsből, ő bizonyította be a "mathematika ellentmondásmentességének bebizonyíthatatlanságát" 3 év előtt) és Bochner. Emmy Noether alighanem a közelben lesz a télen.

Lemaitre múlt héten átutazott itt Washingtonba. Nem mesélt sok újat, de nagyon érdekes és eredeti ember.

Hogy vagy egészségileg? Remélem, hogy gyorsan rendbejöttél. Nagyon hálásak lennénk mindketten, ha minél előbb hírt adnál erről.

Mi újság van Pesten? Hogy indul az egyetemi év? Milyen a hangulat általában, és különösen tekintettel a német helyzetre?

A minél előbbi viszonthallás reményében, Marietta nevében is, sokszor üdvözöl

Jancsi

Princeton, 1934. jan. 26.

Kedves Rudolf !

Nagyon köszönöm kedves leveledet, és sokszor bocsánatot kérek, hogy ilyen sokáig nem feleltem. Elég rendetlenül éltünk novemberben-decemberben, sokat utaztunk, és így valahogy nem jutottam hozzá a rendes levélíráshoz. Karácsonykor Canadában voltunk sielni, a mulatságos benne az, hogy a hely ahol voltunk (St. Marguerite, 50 mérfölddel Montrealtól északnyugatra), Budapest szélessége alatt fekszik, és nem oly magas mint a Svábhegy, de praktice északi-sarki viszonyokkal tündököl télen. 1 1/2 - 2 méter hó volt, és -30° -40° Farenheit (= -35° -40° Celsius) hideg. A sielés nagyon jó volt, csak a hideg volt egy kissé túlintenzív.

Amit a leveledben az európai civilizáció jövőjének bizonytalanságáról írsz, sajnos plauzibilis. Egy vigasztaló van benne, de ez sem túl biztos konklúzió: a háború főleg a vesztes országokat demoralizálta, és a történelemben vesztett háború után a tyrannis vagy a diktatúra államformájával való experimentálás, és egy romantikus, irracionális nacionalizmus erőre kapása nem új és nem ritka jelenség. Persze a történelmi analógiákra való hivatkozás azért különösen sivár és vigasztalan, mert ha azokra adni lehet, akkor újabb háborúk elkerülhetetlenek.

A tudományt illetően legalább a Nobel-díjat nem Piccardnak adták oda, amint leveled írásakor fenyegetett, ez legalább egy jó ómen.

Dirac jövő évben megint itt lesz. A tudományos élet elég zajos itt, a rumli alighanem egy kissé nagyobb a kelleténél, de a, "légkör" azért mindent összevéve nagyon kellemes.

A közgazdasági helyzet rejtelmesebb, mint valaha: Roosevelt törvénybe foglaltatta, hogy a dollár < 60%, és azóta 62-63'%-en jegyzik Párizsban. Hogy a 10¹⁰-dolláros kiadásokat tényleg véghez viszi-e, nem világos, de kétségtelen, hogy a kongresszust egyelőre megnyugtatta. -

Remélem, hogy nemsokára ismét hallok Tőled, és még egyszer bocsánatot kérve késői és rossz levélírásomért, sokszor üdvözöl, Marietta nevében is

Jancsi

Princeton, 1934. febr. 28

Kedves Rudolf,

sietek kedves leveledre válaszolni, Nem is tudom kellően kifejezni, hogy mennyire örülök annak, hogy az idei Akadémiai választásoknál javaslatba fogsz hozni. Az objektív kitünetéstől eltekintve is subjektíven végtelenül jól esik nekem a bizalmadnak ez a kifejezése! Addig is amíg szóbelileg megismételhetem, engedd meg, hogy ezúton mondjam meg Neked, hogy milyen hálás vagyok Neked azért a sok fáradságért, amelyet az én ügyemben vállalsz. Egészen rendkívülien örülök annak, hogy a propozíció egyhangúan fog megtörténni.

Innen nem tudok sok újat írni. Úgy látszik, hogy Schrödinger márciusban itt lesz, és Dirac a jövő télen.

Bizonyos tudományellenes agitáció csakugyan létezik, amint Te említetted, leginkább az ellenintézkedéseken lehet észrevenni: pl. múlt héten K. T. Compton és Millikan nagy beszédeket tartottak "about the importance of research". Mindazonáltal ezek a dolgok egyelőre nem látszanak itt komolyaknak.

Wigner 3 nap előtt visszautazott Pestre, azt hiszem, hogy via Lipcse megy, és május-júniusban Manchesterbe megy. Az itteni véglegesítése sajnos még nem történt meg, de biztosra veszem, hogy jövőre elintéződik.

Még egyszer ki szeretném fejezni, hogy milyen mélyen lekötelezve érzem magam Irántad. Sokszor szívélyesen üdvözöl

Jancsi

Princeton, 1934. április 17.

Kedves Rudolf !

Édesanyámtól tegnap kaptam egy kábelt, amelyben felszólít, hogy informáljalak minél gyorsabban a cambridgei meghívás részleteiről, és a princetoni egyetem és az "Institute" szervezetéről.

A cambridgei meghívást illetőleg a legegyszerűbb, ha elküldöm R.H. Fowler (a fizikus, aki most a cambridgei "chairman of the department of mathematics and physics") levelét, amely a meghívást, annak előzményeit, okát és feltételeit tartalmazza. Csak azt fűzöm még hozzá, hogy eredetileg az egész 1934/5-ös évre hívtak meg, de én ezt, az itteniekre való tekintettel, el nem fogadhattam. Az említett levelet mellékelem.

A princetoni organizáció természetét illetőleg egyidejűleg beküldöm Neked az "Institute for Advanced Study" három eddig megjelent katalógusát. Az első általánosságokat tartalmaz, a 2-ik és 3-ik a tanári kart és az előadásokat. Weyl és Dirac a 3-ikban szerepelnek, minthogy 1933-ban még nem volt itt.

Mint tudod engem 1929-ben meghívott a "Princeton University" 1 semesterre. 1930 januárjában felajánlottak nekem egy állandó professurát, amelyet nem fogadtam el. Erre megbíztak a "Johnes professorship for mathematical physics" helyettesítésével 5 évre, évi 1 semesteres alapon. 1933 januárjában meghívott az akkor működni kezdő "Institute" egy állandó tanszékre. Előttem Einsteint és két princetoni egyetemi tanárt (a topo1ógus J. W. Alexandert és O. Veblent) nevezték ki oda. Amint a katalógusból látható, az 5 tanszék, amely az "Institute"-nál eddig létesült, egymástól független és egyenrangú.

Mégegyszer nagyon köszönöm kedves fáradozásodat, és remélem, hogy ezek az adatok használhatók lesznek.

Minthogy válaszod itt már alig érhet el, nem kérdezek részleteket a hadi helyzetről. Május 5-ikén indulunk a "Rómán" via Gibraltar-Nápoly-Génua. Május 11-ike felé, Gibraltárban, megint levélileg elérhető leszek (a "Rómá"-n), Pesten 16-17-ikén leszünk.

Jól vagyunk, noha én egy kicsit ki vagyok szivattyúzva, mert a múlt héten 3 előadást

tartottam Yaleben, Harvardban és Brown Universityben.

Az "elutazási hangulat" már kialakulófélben van.

Fizikai újságot nem tudok, mathematikailag van némi topológiai-csoportelméleti izgalom, mert az ú. n. topológiai csoportok elmélete alaposan fellendült. Tragikus, hogy Haar, aki ezt a fejlődést megindította, ezt nem érhette meg.

A már nem távoli viszontlátásig sokszor üdvözöl

Budapest, 1934. május 20.

Kedves Rudolf,

tegnapelőtt este jöttünk meg Pestre, de sajnos egy középsúlyú autóbalesettel terhelve. T. i. 8 km-rel Magyaróvár előtt a kocsink, amelyet én hajtottam, megcsúszott az eső folytán vizes úton, és beleütközött egy fába. Végeredményben úgy Mariette, mint én, beleütöttük az orrunkat elég vehemensen a kocsiba, és a legkülönbözőbb zúzódásokat, véraláfutásokat stb. szereztük. Mariette esetében valami varrásra is volt szükség, amit tegnap este csinált meg Ádám, és úgy látszik jól sikerült. Mindent összevéve maradandó baj nélkül úsztuk meg ezt, de elég kellemetlen volt.

Miután most már félig-meddig (noha nem tökéletesen) emberien nézek ki, nagyon örülnék, ha találkozhatnánk. Ha 10-ig 24-560 vagy 2 és 1/2 4 között 21-134 alatt felhívhatnál, igen hálás lennék.

A viszontlátás reményében sokszor üdvözöl, Mariette nevében is

Jancsi

Budapest, 1934. Június 27, szerda.

Kedves Rudolf !

bocsáss meg, hogy még "sürgősen" molesztállak ezen soraimmal, de minthogy péntek reggel elutazol, holnap este már késő volna a kérésemet elmondani.

A következőről van szó:

Egy automobil-adó ügyből kifolyólag szükségem van annak az igazolására, hogy

1. amerikai egyetemi tanár vagyok,

2. itteni tartózkodásomnak tudományos célja is van.

Ezt a legkényelmesebben és leghatásosabban úgy intézhetném el, ha Te ezt,

Remélem, hogy ezzel nem okozok Neked túl sok munkát.

Összefoglalóan, a következő tények felsorolására volna szükség:

1. Tudomásod van arról, hogy én 1926-ban a berlini egyetemen habilitálva lettem, 1930-ban meghívtak a princetoni egyetemen egy mathematikai és elméleti fizikai tanszék ideiglenes ellátására, és 1933-ban kineveztek a princetoni "Institute for Advanced Study" nevű kutatóintézeten a mathematika rendes tanárává.

2. A nyári hónapokat Budapesten töltöm, ahol Veled és másokkal tudományos kutatást folytatok.

Mint említettem, a pénzgyüigazgatóságnál alighanem nagyon használna, ha ez hivatalosan papíron állna!

Nagyon hálás lennék, ha akár reggel 1/2 10 felé 24-560, akár 2 és 1/2 4 között 29-.470 alatt megtelefonálnád, hogy a dolog rendben van-e.

Előre köszönve szívességedet, a holnap esti viszontlátásig

Sokszor üdvözöl

Jancsi

Budapest, 1934. szept. 5.

Kedves Rudolf,

sokszor köszönöm kedves lapjaidat, nagyon örülünk, hogy a tengeri utad jól sikerült.

Mi szept. 18-án este indulunk el Pestről a hajóhoz, amely 20-án délelőtt indul Génuából, és 27-én reggel van előreláthatólag New Yorkban.

Itt nem volt sok újság, egy egész komoly kánikulán estünk át, és most 4 napja esik.

Szegő 1 hete itt van, szept. 15-én via Bremen Amerikába megy, mert kapott egy meghívást St. Louisba. Egyelőre szabadságot kért és kapott Königsbergben.

Minthogy már csak 13 napunk van hátra Pesten, meglehetősen kifejlődött a pakkolási psychózis. Remélem, hogy minél előbb, de mindenesetre még az elutazásunk előtt, viszontlátunk Pesten.

Mareiette nevében is sokszor üdvözöl

Jancsi

Princeton, 1934. dec. 20.

Kedves Rudolf,

A hotelre vonatkozó kérdésedre eddig nem válaszoltam, mert még érdeklődni akartam.

A Hotel Warwick, ahol mi New Yorkban lakni szoktunk, napi $ 4-ért nagyon jó egy-személyes szobát ad, a szokásos kényelmi berendezésekkel. Megígérték nekem, hogy a 19-edik emeleten. (Tudod, hogy itt egy hotelszoba annál jobb, minél magasabban van.) A szállodát mindenképpen ajánlhatom. Elég centrálisan fekszik (6-th Avenue and 54-th Street), és a 19-ik emeleten természetesen mindenképpen abszolút nyugalom van.

Ha megérkeztél, Wigner részletesebben tájékoztatni fog - és rajta át kontaktusban maradunk visszaérkezésünkig.

Mi már utazófélben vagyunk: Mariette 22-ikén utazik Floridába, én 26-ikán Pittsburghba és 30-ikán Floridába, és ca. 12-ikére jövünk vissza. Ha valamiről sürgősen értesíteni akarsz, írj kérlek expresss Princetonba,* én majd utasítást adok, hogy továbbítsák.

A közeli viszontlátásig :Mariette nevében is, sokszor üdvözöl

Jancsi

On Board "Majestic" 1936. jan. 1.

Kedves Rudolf,

Karácsony-újéven át "cruise"-oltam a Bahamakban, de a hajó kissé túl népes volt. De ezen már nem érdemes panaszkodni, és Nyugat-India még így is elég szép.

Leveleink nyilván keresztezték egymást, és így azt hiszem, hogy semmi újságot nem tudok írni. Gombást illetően küldött leveledet nagyon köszönöm, az a jelen formájában nagyon megfelelő, azonkívül lefordíttattam angolra is. Amint a múltkor írtam, sajnos pozitívumot nem ígérhetek, mert meg kell várnunk, hogy a nyárig az itteni "akadémikus munkanélküliség" hogy alakul. Ez irányban egy nagyon kedvező momentum az általános gazdasági javulás, de egy speciális physika-chémia-mathematikai baj, hogy a Rockefeller Foundation e tárgybeli stipendiumait beszüntette. [Úgy Európában (tavaly) mint Amerikában (per 1936/37), állítólag közgazdasággal vagy biológiával akarnak a jövőben fokozottan törődni.]

Princetonban nincs különösebb újság, mind jól vagyunk.

Sok üdvözlettel, Mariette nevében is, és boldog újévet kívánva

üdvözöl

Jancsi

Princeton, 1936. ápr. 1

Kedves Rudolf,

bocsáss meg hosszú hallgatásomért, az utóbbi hónapokban elég mozgalmas életünk volt, és így nem jutottam a rendes levélíráshoz. Azonfelül a fő zavar okozó az volt, hogy elég sok leírnivalóm volt, mert az utóbbi évben lusta voltam, és több dolgozatot amit régen meg kellett volna írnom, most igyekszem megírni.

A Gombás dolgában sajnos nem tudok, amint szerettem volna, kedvezőt jelenteni: Sajnos egy csomó elég erős helyi és környékbeli jelölt volt, és így nem volt a stipendiuma megszerezhető. Leveledből azonban némi megnyugvással úgy látom, hogy az elhelyezkedése 1936/37-re így is biztosítva van. Remélem, hogy majd Pesten bővebben beszélhetünk erről.

Marietteről, Marináról és magamról semmi különösebbet nem írhatok, jól vagyunk, és Marina korához mérten működik. Nb. "majdnem" jár. Tudományosan: A mathematika elég élénk, de quantumelméletileg nincs itt sem újság. Dirac cikke a "Nature"-ben, legalább is számomra, túl határozatlan és qualitatív - hogy "valami ilyesmi", mint a nagy energiájú rendszerek nem a mai értelemben specialrelativisztikus viselkedése várható, ezt sokan hisszük, de a megváltó idea azt hiszem még nem született meg.

Pauli kimutatta, hogy a Born-féle elmélet mindenütt -t vagy 0-t ad, ami szintén nem meglepő és nem hasznos.

R. H. Fowler itt van a második semesterre, ő nagyon kellemes ember, és sok eredeti "tipp"-je van.

Gombás és Neugebauer egymáshoz való arányításához - amelyet leveledben említettél - én csak nagyon "amateur"-i alapon tudok hozzászólni. Rám Neugebauer teszi a tehetségesebbik benyomást, de egyben ő is a jóval kevésbé "kiegyensúlyozott" természet.

Politika itt van most ugyan, de nem nagyon izgató. Úgy látszik, hogy Roosevelt chanceai az újramegválaszttatásra valamivel jobbak 50%-nál. A gazdasági helyzet javul, aminek - egyetemek számára nem egészen kellemes - tünete, hogy a kamatláb esik, "money is easy".

Európát itt, mint minden távoli és komplikált dolgot, sötéten ítélik meg. De én sem bírom megnyugtatni magamat; A háborús veszély tényleg nagynak látszik, még ha nem is ebben az évben történik meg a szerencsétlenség.

Remélem, hogy közelről nem ilyen sivár a kép. Hogy ítéled Te meg?

Mariette részéről is, sokszor üdvözöl

Jancsi

Paris, le 25, Mai, 1936

Kedves Rudolf,

Le Havrei leveledet rendben megkaptam, bocsánatot kell kérnem, hogy csak most felelek de meg akartam várni Dirac válaszát. Diracnak ugyanis mindjárt írtam, a megállapított értelemben, de még nem kaptam választ. Minhogy Dirac lassú levelező, ez nem is nagy csoda.

Nagyon sajnálom, hogy Simonyi idő előtt jelentkezett, de meg vagyok győződve, hogy a vele való kontaktus hasznos lesz. Én első leveledre való válaszommal egyidejűleg kértem az Anyámat, hogy amint értesíted, hozzon össze Simonyival nyilván ebből eredt a félreértés.

Indiai összefüggésben talán érdekelni fog (talán még valami hasznát is veheted) ez az információ, amit itt hallottam: Born malheurje egy hindu belháborúnak, pontosabban egy madrasi-bengáli verekedésnek volt a "mellékterméke". Born fő protektora Raman, aki Madras-i, az ellenpárt vezére, és Raman speciális ellensége, pedig Saha. Itt még azt is mesélték, hogy Raman pozíciója mint a szóban forgó Bangalore-i kutatóintézet igazgatójáé - ebből kifolyólag megingott.

Ebben az összefüggésben igen érdekelt, hogy azt írtad, hogy Planck értesülése szerint Born visszamegy Indiába. Megint Bangalore-be? Egy sikeres Raman-ellenoffenzíva eredménye ez?

Nb. itt nevek említése nélkül érdeklődtem az Indiában 3 évet élt André Weilnél és egy Vijagaragavan nevű Poona-i matematikusnál (akik jövőre U.S.A.-ba, Weil Princetonba, jönnek) indiai viszonyok iránt. Azt hallottam, hogy meghívásokat a legjobban politikai segítséggel, pl. az alkirály hivatalán át, lehet szerezni.

Nagyon örülök, hogy Riesz Frigyes rendes akad. tagsága megvan, igazán megérdemelte. Mariette sokszor üdvözöl és köszöni a kedves érdeklődést. Ő már teljesen jól van, Marina még némileg gyomorrontott, de ez nyilván az ifjúsággal és Parissal elválaszthatatlanul együttjár.

Úgy látszik, hogy június első hetében direkte visszamegyek U.S.A.-ba. Egyrészt elég sok "írnivalóm" van, és azt hiszem, hogy Princetonban nyugodtabban tudok dolgozni - másrészt meg szeretnék egyszer végre próbálni egy amerikai nyarat. Mariette és Marina azért Pestre jönnek.

Természetesen Princetonon át kényelmesen érintkezésben maradhatunk, és az indiai dolog minden fázisában, amelyben hasznos lehetek, örömest állok a rendelkezésedre.

Paris szép, noha tudományosan az elméleti fizika nem az erős oldala. DeBroglie egy "Einzelgänger" és a többi elméleti fizikus nem éri el az itteni kísérleti fizikusok és a mathematikusok niveauját. Az utóbbiak viszont érdekesek, és sokat vagyok velük együtt.

A "folytonos" geometria a quantumelmélet egy új formájával, amelyben mindjobban hiszek, összefügg. Erről Princetonban előadtam és az előadást sokszorosították, amint megkapom, beküldöm Neked.

Mindannyiunk nevében

Szívélyesen üdvözöl

U.I. Június 3-ikáig maradok itt.

Paris, le 27 Mai, 1936

Kedves Rudolf,

most érkezett meg Dirac válasza, amelyet mellékelten küldök. Azt hiszem, hogy az általa említett ajánlások célravezetők lesznek. Én most még írok mindenesetre Bornnak is.

(A levél 5-ik sorában aláhúztam Raman nevét, ez nyilván egy íráshiba.)

Sokszor üdvözöl, Mariette részéről is,

Jancsi

Ingleside, Magnetawan, Ontario, 1936 júl. 25.

Kedves Rudolf,

Amint látod a Canada-i vadonba menekültem a hőhullám elől. Pontosabban: Flexneréknek van itt egy házuk, ca. 340 km-nyire Torontótól északra, egy nagy tó mellett, relative szűz erdőben, és az ő vendégük vagyok ca. 2 hétre. A hely nagyon szép és hűvös, és minden igen kellemes. Viszont hétfőn visszatérek a civilizációba - részben mert valami dolgom akadt Princetonban.

A szegedi újságnak nagyon örülök, Sz. Nagy azt hiszem megérdemelné a tanszéket. ⁴

Az is nagyon jó hír volt számomra, hogy az indiai ügyedben ez az új összeköttetés - Germanusz - adódott. Ebben a dologban még egyet szeretnék kérdezni: Én szept. első hetében Cambridge, Mass.,-ban leszek a Harvard 300-ik évfordulójának megnézésére. Saha, úgy tudom, szintén ott lesz. Óhajtod, hogy vele akármit is közöljek, vagy megbeszéljek?

Tudományos újság nincs, én a "Continuous geometry"-t nyúzom (a Neked küldött Proc. Nat. Acad.-separatumban jelzett tárgy), a Von Staudt-féle hypercomplex-számtestet átvittem erre a rendszerre.

A viszontlátásig sokszor üdvözöl

P.S.1. Kérlek add át Diracnak üdvözletemet, ha Pestre jön.

P.S.2. A címem Fine Hall, Princetone, N. J., onnan mindent továbbítanak, ha nem vagyok Princetonban.

Princeton, 1937. április 30

Kedves Rudolf,

hálásan köszönöm az Agra-i és a Colombo-i lapjaidat ill. leveledet. Csakugyan rendkívül érdekes lehetett az utad, és nagyon várom már azt a pillanatot, amikor az impresszióidat élőszóval is hallhatom.

Magunkról nincs sok írnivalóm, jól vagyunk, és június elejéig itt maradunk, részben mert egy házat építünk. Június 8-ikán indulunk Európába a "Washington"-nal, és így ca. 13-ika felé Pesten leszünk. Mariette szeptember végéig ott marad, én csak július közepe vagy végéig, és aztán via egy Földközi tengeri út visszajövök. - Beválasztottak a National Academy-be (Washingtonban). (Január óta U.S.A. állampolgár vagyok, ami a Nat. Acad. tagságnak előfeltétele.)

Wigner február óta Madison, Wisconsinban van, úgyhogy őt is alighanem csak Pesten látom viszont. Ugy-e tudod, hogy megnősült?

Tudományos írnivalóm sajnos alig van, mert főleg mathematizáltam - amit csinálok, arról remélem ugyan, hogy végeredményben van fizikai (qnantummechanikai) pointe-ja, de egyelőre tiszta mathematika. A "continuous geometry"-k algebrai struktúráját nyúzom, ami elég jól megy.

Szeptember elején az "American Mathematical Society Colloquium Lecture"-jét kell erről a tárgyról tartanom az akkori U.S.A. mathematikai kongresszuson.

Mi újság van Pesten, hogy találtad az egyetemi és egyéb viszonyokat? Mi lesz Suták helyével? Pacsu, ha jól tudom, egy ca. 6 hónapos szabadságot e nyáron és télen Pesten akar tölteni.

A viszontlátásig - és a remélhetőleg még előbbi viszonthallásig

sokszor üdvözöl, Mariette nevében is,

Jancsi

Princeton, 1938. március 17

Kedves Rudolf,

kérlek bocsáss meg, hogy csak mostan írok Neked, miután már két levelet kaptam Tőled. Magyarázatul, ha nem is mentségül, szolgálhat, hogy rengeteget utaztam: kb. 7 nyugati és déli egyetemen tartottam előadásokat. Nb. még előttem van 4 további, plusz egy asztrofizikai miniature kongresszus Washingtonban, ahol egy referátum van. Így elég rendetlen életet éltem.

A magyar híreid nagyon érdekeltek. K. meghivatása Budapestre, azt hiszem, ha az ember minden pozitív és negatív faktort összead, végeredményben egy örvendetes esemény. Jóvá fogja a miniszter hagyni?

Az akadémiai fáradozásaidért nagyon hálás vagyok, de teljesen egyetértek veletek abban hogy jobb ezt most aludni hagyni. A Math.-Fiz.társulat lépésének igazán nagyon örülök.

A Born dolga engem is nagyon érdekel. Nekem is régi meggyőződésem, hogy az impulzus-tér (és persze vele a Lorentz-csoport) "megreformálása", pontosabban: a "végessé" tétele, az amire a "quantum elektrodynamikának" szüksége van. De persze előbb látni kell a részletes publikációt.

Nb. Born az impulzus-teret egy "Einstein" (= cylinder) térnek veszi fel. Ezt aggályosnak tartom, mert ennek a symmetria-csoportja csak 7-paraméteres. Egy "De Sitter" (= hyperboloid) tér inkább megfelelő: Itt a symmetria-csoport 10-paraméteres, tehát a Lorentz-csoporttal "egyenértékű".

Ezt én egyszer (2-3 éve) megpróbáltam: A De Sitter-féle térbeli Dirac-egyenlet (ilyen van, leírása megjelent pl. ca. 1 éve az "Annals of Mathematics"-ban Dirac egy cikkében) megoldásait lehet úgy reinterpretálni, hogy az ember a 10 De Sitter-térbeli infinitezimális "Drehmoment"-operátor közül 4-et (amelyeket rendszerint impulzusenergia-vektorként szokás interpretálni) mint koordinátákat (és időt) interpretál. Ezáltal egy 3 + 1 dimenziójú x, y,z,t-tér keletkezik, amelyben:

1. Az x,y,z koordináta és t idő nem kommutáló operátorok.

2. Kommutátoraik nagyságrendje h/mc. (Vagyis: Ez a szimultán koordinátaméréssel járó bizonytalanság.)

3. Az egész struktúra Lorentz-symmetriájú.

4. Minden x, y, z koordináta spektruma diszkrét: ± 1/2, ± 3/2, ....

5. Az idő, t, spektruma kontinuus, .

6. Ha 4., 5.-öt, 3.-mal kombináljuk, úgy ez adódik :

operátor spektruma ez:

1. Ha , akkor diszkrét: hol
2. b) Ha (sőt még akkor is, ha = 0), akkor kontinuus, .

Tehát ez egy "diszkrét" térbeli "kristály", "folytonos idővel, amely nemcsak gömbszimmetriájú (noha "kristály" !), de még a "Bezugssystem" Lorentz-transzformációival szemben is invariáns, azaz a helyes Lorentz-Fitzgerald kontrakciót szenvedi. (Ezt persze a koordináták nem-kommutatív mivolta teszi csak lehetővé.)

Én ezt a modellt nem vizsgáltam meg részletesebben, mert nagyon is "synthetikus"-nak és önkényesnek tartottam - és ma is annak tartom. De azt hiszem, hogy egy érdekes lehetőségre mutat rá.

A filozófiai megjegyzéseid nagyon érdekeltek és azokkal lényegileg egyetértek.

A politikai megjegyzéseid szintén nagyon érdekeltek. De még pesszimistább vagyok Nálad. Nem hiszem, hogy a katasztrófa el lesz kerülhető. A fegyverkezés intenzívebb, mint 1914 előtt volt. Arra (az egyébként is kissé erőltetett, és minden történelmi tapasztalatnak ellentmondó) nézetre, hogy a (mai) diktatúrák természetüknél fogva békésebbek, mint az (akkori) monarchiák, a közelmúlt eseményei in concreto rácáfoltak. Tehát, minthogy a "valódi" mechanizmust úgy sem ismerjük, nézetem szerint a legridegebb empirizmus indokolt. Ami 1914-ben megesett, az most a fortiori meg fog esni. Nem azt kell bizonyítani, hogy miért lesz így, hanem azt, hogy miért ne lenne így: És erre az utóbbira semmilyen elégséges okot nem látok.

Hogy USA a végén ismét Anglia oldalán interveniálna (ha más mód az angol győzelem biztosítására nincsen), azt kétségtelennek tartom. USA biztonságának (főleg a távol Keleten) egy fő garanciája az angol világhatalom létezése. Ez ma fokozottabban áll, mint 1917-ben.

Nagyon érdekelne a véleményed a magyar belpolitikáról. Valamint arról, hogy Ausztria megszűnése hogy érinti.

A nyáron előreláthatólag ismét eljövök Pestre. Nb. május végén van egy elméleti fizikai kongresszus Varsóban, ca. 30 meghívott résztvevővel, ahová meghívtak. Úgy látszik, hogy N. Bohr, Dirac, Fermi, Heisenberg, Langevin és Schrödinger tartanak referátumokat. (Nb.: Hallottál Schrödingerről?) A Bohr-é az én régebbi dolgaimmal is foglalkozik. Előreláthatólag el fogok oda menni.

Érdekelni fog, hogy Wigner Jenő visszajön Princetonba. Az egyetem a "Jones professorship" c. elméleti-fizikai "research professorship"-ot ajánlotta fel neki, és ő elfogadta. Nagyon örülök, hogy ez megtörtént, és minden egyébtől eltekintve, erre nagy szükségünk volt.

Princeton, 1939. jan. 26.

Kedves Rudolf - nagyon örültem kedves levelednek, bocsáss meg, hogy csak most válaszolok. Floridában voltunk, és a leveledet - jó adag késéssel - oda továbbították utánunk. Csak kb. egy hete vagyunk megint Princetonban.

A "díj"-ra vonatkozó kérdéseidre a következőkben válaszolok: Az "Est" cikkét nekem elküldte valaki. A journalista által betett sallangok persze csacsiságok: "Amerikai Nóbel díj", "$ 5000", stb. Nem tudom, hogy honnan vette ezeket. Általában csodálattal tölt el, hogy a mai - nem éppen eseménytelen - világban hogy szerzett ilyen gyorsan információt: Ez a "díj" az átadáskor, dec. 29-én lett "nyilvánossá", és az "Est" cikke kb. 30-án j elenhetett meg. Ugy-e? A valóság ez : A díj at az Amer. Math. Soc. adja 5 évenként, névleg az utolsó 5 év legjobb Amerikában megjelent dolgozatáért, amely Analizisre vagy annak határterületeire vonatkozik. "Bôcher Prize"-nek hívják, az elnevezés eredete Maxime Bôcher nevű amerikai mathematikus, aki kb. egy generáció előtt volt Harvardban a mathematika ordináriusa, és ott a Birkhoff-Osgood éra előtti idők főalakja. A díjat ezúttal osztották ki ötödször, az eddigi kitüntetettek ezek: 1923: G. D. Birkhoff - 1924: E. T. Bell és S. Lefshetz (együtt) - 1928: J. W. Alexander - 1933: M. Morse és N. Wiener (együtt) 1938: én. A díj maga $ 100 (és nem $ 5000 !).

Amit a Sommerfeld jubileumról és az azzal kapcsolatos - különösen a stiláris - megfigyeléseidről írtál, nagyon érdekelt:

A politikáról nehéz írni - nehéz mindenekfelett önmagammal elhitetnem, hogy a diagnózisaim nem ą "Wunschbestimmt"-ek. De azt hiszem, hogy azért sikerül most is approximative objektívnek lenni. Én nem hiszem, hogy az univerzális háború elkerülhető, és nem hiszem, hogy az az érvelés, hogy "nem szükséges", és hogy "nem oldja meg az akut problémákat" eltalálná a kérdés lényegét. Az egész egy pathologikus, és a kórképen belül a háború igenis egy plauzibilis továbbfejlődési stádium. Emocionálisan "szükséges" is ha szabad a "szükséges" szót ebben az összefüggésben használni. Az akut problémákat annyiban a megoldáshoz közelebb fogja hozni, hogy az európai kontinens és szomszédságának a morális és intellektuális súlyát csökkenteni fogja, ami a világ mai struktúrája mellett indokolt. Adja Isten, hogy tévedjek.

Nagyon örülnék, ha megint hallanék Rólad. Arról is, hogy egyetemi ügyekben mi az újság Magyarországon.

A viszonthallásig

Princeton, 1939. Febr. 2

Kedves Rudolf,

köszönöm jan. 15-i kedves leveledet, a megelőző leveledre vonatkozó válaszomat azt hiszem már közben megkaptad.

Most sietve írok, hogy a thermodynamikaergodikus tételre vonatkozó kérdéseidre válaszoljak, legközelebb majd bővebben írok.

A kérdéseidre abban a sorrendben felelek, amelyben Te őket felsoroltad:

Ad 1: Teljesen egyetértek veled. A mai fogalmazása az ergodikus tételnek az, hogy egy 0mesure-ű halmaztól eltekintve a Zeitmittelwert egy létező limes és = Raummittelwert. Az összes "rendezetlenségi" hypothézisek bennefoglaltatnak abban a feltevésben, hogy nem vagyunk abban a 0-mesure-ű halmazban. Külön "H-Theorem" nem kell.

Ad. 2: Kb. így van: A quantummechanikai helyzet jobb. Mindazonáltal ott is kell még tovább analizálni a helyzetet. Erről elég részletesen írtam egy dolgozatomban a "Zeitschr. für Physik"-ben, kb. 1931-ben: "Über das H-Theorem in der neuen Mechanik". Pauli és Fierz kb. 2-3 év előtt a kérdést (a "Z. f. Ph." Dolgozatom alapján) újra megvizsgálták. (Azt hiszem, hogy az "Annalen der Physik"-ben.)

Ad. 3: Arra nézve, hogy mely klasszikus rendszerek metrikusan tranzitívek, a legérdekesebb egy pár hónap előtt S. Ulam és J. Oxtaby (Harvard) által elért eredmény: Eszerint minden rendszer tetszőlegesen kis "Störung" által metrikusan tranzitívvé tehető. Különben csak olyanokat tudunk, hogy bizonyos konstans-negatívgörbületű felületek zárt darabjaihoz kötött erőmentes mozgás metr. Tranzitív.

Bayt sokszor üdvözlöm.

P. S. Novobatzky dolgozata engem is nagyon érdekel, most olvasom.

Mit szólsz az Urán Bárium bomláshoz ? Itt nagyon nagy fontosságúnak tartják.

Princeton, 1939. márc. 29

Kedves Rudolf,

szégyelem magamat, hogy csak most válaszolok a legutóbbi leveledre. Annál is inkább, mert ez a korrespondencia nagyon sokat jelent nekem. Olyan ritkaság a mai paranoikus világban, ahol mindenki - engem beleértve - pártember, egy nyugodt és objektív hangot hallani, és látni, hogy mégis lehetséges ettől a világtól disztanciát tartani.

Nagyon remélem, hogy nem fogod követni az én rossz példámat, és hogy a korrespondenciánkat kisebb intervallumokkal folytatod, mint amilyen én legutóbbi Kunstpausem volt.

Enyhítő körülményül egyet fel szeretnék még hozni: Már kétszer (4 hét előtt, és újra 2 hét előtt) megírtam Neked egy-egy kb. komplett válaszlevelet. Mindkét esetben a levelet újra elolvasva láttam, hogy többet írtam benne a "háború és béke" témáról, mint amennyi utólag magamnak is tetszett.

Most erről a témáról csak keveset - hiszen az események úgy látszik egy sokkal komplettebb kommentárt adnak.

Az a pesszimista diagnózis, amiben úgy látszik végeredményben megegyeztünk, az nyilván közelebb van a valósághoz, mint a múlt októberi illúziók.

Az USA-ra nézve csak ezt szeretném mondani: Azt hiszem, hogy Európában ugyanolyan kevéssé értik meg az USA-t, mint itten Európát. Nem hiszem, hogy az itteni széles publikumot a világpolitika megítélésének közvetlenül egoista szempontok vezetnék: Mert pl. az átlag amerikai őszintén azt hiszi (és talán igaza is van), hogy a világháború USA-nak is rossz üzlet volt. Hogy dacára ennek ma a közvélemény itt ott tart mint 1915-ben (ez tény !) az máson múlik: Félnek attól, hogy Dél-Amerika is veszélyben van már, és attól, hogy Anglia bajba kerül. Az utóbbi USA számára mindig casus belli lesz - az előbbi pláne, talán még a gyanúja is.

Amit a biológiáról és a quantumelméletről írsz, nagyon érdekel, és nagyon szimpatikus nekem is. Az agyanatómiára vonatkozó megjegyzéseid különösen érdekesek. Én is azt hiszem, hogy ezt a lehetőséget komolyan kell venni: Hogy a lényegesen az élettel összefüggő folyamatok nem geometrizálhatók, térben le nem írhatók. Hogy a mi fizikai testünk térbeli helye, és ezen belül minden folyamat geometriai lokalizálása, csak approximative lehetséges. És hogy ha egy bizonyos ponton (amely talán csak elmosódottan van értelmezve, úgy mint az alább következő példákban) túl forcírozzuk ezt a lokalizálást, akkor épp olyan nehézségek, ellentmondások és álproblémák merülnek föl, mint a speciális relativitásnál a távoli események egyidejűségének vizsgálásánál, vagy a quantummechanikánál a p és q egyszerre való megmérésének megkísérlésénél. Nb. én elég sokat gondolkoztam, főleg tavaly óta, a quantum-mechanikában szereplő "megfigyelő" természetén. Ez egy olyan quasi-physiológiai segédfogalom. Azt hiszem, hogy tudom abstraktan, az ál-physiológiai komplikációból kivetkőztetve, leírni - és ez a leírás is ad egypár egészen tanulságos felismerést arra nézve, hogy hogyan lehet határozottan intellektuális (tehát lényegesen az élethez kötött) funkciókat geometriátlanul (térbeli lokalizáció nélkül) leírni.

Nagyon érdekelnének a psychophysikai parallellismusra vonatkozó további gondolataid. Nb.: Van valami ilyen szempontból tanulságos irodalma az agyanatómiának? Egyébként, ugy-e, hogy az izmok funkciója, és különösen a sérülések és műtétek utáni rekonstituálódási hajlama is ilyesmit sejttet: Hogy nehéz térbelileg leírni azt ami történik, de talán könnyebb valami egyéb, pl. teleológikus, elv alapján. Ugyan én azt hinném, hogy a teleologikus felfogás is csak egy rossz közelítés. Amint a quantummechanikában a transzformációs-elmélet mutatja, vannak még egyéb nem-térbeli schémák is.

A következő, egy kissé extravagans kérésem volna Hozzád: Amióta a Bôcher-díjra vonatkozó túlzott hírek az "Est"-ben megjelentek - amelyeket aztán több külföldi magyar nyelvű újság átvett - azóta állandóan kapom a legválogatottabb segítségkérő leveleket. A múltkor azonban kaptam, ugyanezen az alapon, egy látszólag értelmesebbet: Egy Trenke János nevű, tót vagy magyar ember, aki úgy látszik előmunkás féle egy gyárban Chattanooga, Tennesseeben, írt nekem. Közölte, hogy a "Verhovaiak lapjában" (hitted volna, hogy ilyen is van Tennesseeben? ) értesült a létezésemről (persze a B. díj kapcsán), és tőlem kér tanácsot, hogy hogyan tanulhat meg középiskolai mathematikát, lehetőleg magyarul. Én szeretnék a segítségére lenni.

Arra kérnélek, hogy vegyél meg egy gimnáziumi mathematika könyvet (felteszem, hogy az 1-8-ik osztályok összesen kettőt használnak, én mind a kettőt kérném), és küldd el nekem ide. Az Édesanyám meg fogja adni az árát, ha közlöd vele, én most neki is megírom.

Bocsáss meg, hogy ezzel zavarlak, és előre küszönöm.

Mi újság van (a lapokban olvashatón kívül) az egyetemen, különösen egyes emberekkel? Sokszor üdvözöl

P. S. Elfelejtettem még egy, Általad megemlített, témára reflektálni, pedig az engem is nagyon foglalkoztat. Ez a fehér civilizáció - vagy inkább a természettudományi-ipari civilizáció - jövője, és Európa és Amerika szerepe. Kizártnak tartod, hogy itt a görög-római analógia találó volna ?

Európa utóbbi 50 éve úgy hasonlított a peloponnésusi háború és az azt közvetlenül követő periódus történetéhez. Az identifikáció persze nem mindig tiszta: 20 év előtt mintha Athén és Spárta szerepet cserélt volna.

Persze igaz, hogy a görög civilizációnak a rómaiak által való átvétele kapcsán sok nuance elveszett, de praktikus szempontból, Kr. e. 150-beli szemmel nézve mégsem volt ez egy olyan szomorú processzus: Mindenesetre legalább is 350 évvel meghosszabbította nagyjában görög életformák létezését a világban. És egy csomó szempontból javított is rajtuk.

És a mai, európai, "hellének" megítélésénél azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy nagyrészük - hogy az analógiát folytassam - thráciai, macedón, vagy perzsa.

Princeton, 1939. július 18

Kedves Rudolf:

Megint bocsánatot kell kérnem, hogy csak ekkora késéssel válaszolok, különösen miután közben már két levelet is kaptam Tőled.

A számtan-tankönyveket hálás köszönettel megkaptam, azt hiszem, hogy nagyon megfelelőek. A gilette-pengéket, amelyeket említettél, el fogom küldeni, amint egy férfi ismerősöm akad aki Budapestre utazik.

Itt nincs sok újság. Mi meglehetősen el voltunk avval foglalva, hogy egy házat vettünk és átalakítottunk. A feleségem július 8-án elutazott Európába, hogy a szüleit és a nővérét meglátogassa, és előreláthatólag kb. 2 hónapig fog elmaradni. Hogy az utazás folyamán eljut-e Magyarországra, az teljesen bizonytalan. Lehet, hogy csak Belgiumba és Angliába fog menni. Én semmiesetre sem megyek ezen a nyáron Európába: Az anyám előreláthatólag kijön a nyár folyamán meglátogatni, most úgy áll, hogy aug. 3-án érkezik meg New Yorkba. Minthogy az anyám megérkezésekor mindenesetre itt akarok lenni, és minthogy ő akit eredetileg sokkal korábbra vártunk - az utazását eddig kétszer elhalasztotta, ezért eddig még Princetonból sem utaztam el. Most az a tervem, hogy aug. 10-e felé elutazom különböző ismerősökhöz Canadába és Mainebe.

Princeton most már persze nagyon üres, noha az idén véletlenül nem olyan meleg és nedves, mint amilyen ilyenkor - állítólag - dukál.

Az ismeretelméletre vonatkozó megjegyzéseid nagyon érdekeltek. Én is úgy látom - és azt hiszem, hogy nincs is más "önmagával ellentmondásmentes" felfogás erről a kérdéskomplexumról -, hogy Gödel eredményei azt jelentik, hogy "teljes" axiomarendszer még a mathematikában sincsen. Carnap dolgait - a bennük érintett valóban mathematikai, illetve mathematikai-logikai problémák méltatása és tárgyalása szempontjából - igen gyarlóaknak és naivaknak tartom. Carnapnak egyszerűen nincs meg az a tárgyi tudása, amely minimálisan kell ahhoz, hogy az ember ilyesmihez hozzászólhasson - vagy pláne újat produkálhasson. Így pl. éppen a mathematika axiomatikájának "teljességé"-ről (a "kategoricitás"-ról) teljesen naiv szimplista nézeteket mond ki szörnyen fontoskodó aire-rel. Ha a dolog olyan szimpla volna, mint ahogyan ő képzeli, akkor a mathematikai "Grundlagenforschung"-ra - legalábbis mathematikai szempontból - semmi szükség sem lenne ! Az a benyomásod, hogy Carnap a nyelv struktúrájáról mond újat, illetve exakttudományos szempontból érdekeset, és egyáltalában, hogy az, amit ő csinál, az esetleges későbbi komoly munkák előkészítéseként értékelhető? Nem tudom megítélni, hogy Carnapnak nincsenek-e komoly érdemei akörül, hogy az "iskola"-filozófusokat az exakt- és természettudományok filozófiájának komolyan vételére rávezeti. Itt nyilván sokan azt hiszik, hogy igen. Mindenesetre kár, hogy ilyen zavaros forrásból kell informálódniuk egy nagyon szolid témakörről. Nb. engem speciálisan bosszant Carnapnál, hogy noha a Gödel nevét állandóan a szájában hordozza, nyilván abszolúte nem értette meg Gödel eredményeinek a tényleges értelmét.

Pár év előtt Menger írt egy axiomatikát a "Menschliche Beziehungen" (Ethika?) területéről, és úgy találtam, hogy teljesen "lapos" és semmitmondó volt. Az az érzésem, hogy ma a legkilátásteljesebb (relatíve !) még egyes speciális psychológiai területek és esetleg a közgazdaság axiomatikus tárgyalása volna.

Nem tudom, hogy megírtam-e, hogy Gödel bebizonyította a következőket: Ha a (szokásos módon axiomatizált) halmazálmélet ellentmondásmentes (az, hogy ez áll-e, az persze éppen Gödel első eredményei értelmében eldönthetetlen) és pedig az "Auswahlaxiom" (="Wohlordnungssatz") elhagyásával - akkor hozzá lehet adni még a következő axiómákat is, anélkül, hogy ezáltal ellentmondások keletkeznének: 1. Az "Auswahlaxiom". 2. Az ú.n. "általános kontinuumhypotézis", vagyis ez: Bármely halmaz "Mächtigkeit"-je után a közvetlenül következő "Mächtigkeit" az ezen halmaz összes részhalmazaiból álló halmaznak a "Mächtigkeit"-je. 3. Egy bizonyos - G. által effektíve megadott, és egy ismert fontos klasszifikációban mint "2-odfokú projektív halmaz" szereplő, - halmaz Lebesgue-féle értelemben nem mérhető. Mind a három eredmény igen fontos, és a harmadik egy teljesen váratlan összefüggést tár fel.

Tudtad, hogy G.-t Bécsben felfüggesztették ? ("Ária".) Jövőre újra itt lesz.

In politicis szeretnék egy-két dolgot mondani Roosevelt és az új Chamberlain(?)-féle kurzus védelmében. Nem szabad az intenciókat félreérteni: Mert akkor a legindokoltabb rendszabályok frivol vagy -naiv vagy könnyelmű benyomást tehetnek. A mai átmeneti állapot megmentéséért ma már valószínűleg senki a nyugati hatalmak oldalán komoly áldozatot nem hozna (Ch. talán még igen, de ő ma már nyilván nincsen abban a helyzetben, hogy a saját politikáját csinálja) hiszen a tavaly tél óta tett tapasztalatok a legtöbb embert - aki addig közömbös vagy pláne jóakaratúan ( !) semleges volt - meggyőzték arról, hogy koncessziók csak újabb követelődzést váltanak ki. A mai rendszabályok már háborús rendszabályok, és természetesen egyoldalúak és a szekunder következményeikben áttekinthetetlenek, mint amilyenek ilyen intézkedések általában lenni szoktak.

A, remélhetőleg hamaros, viszontlátásig sokszor üdvözöl

Jancsi.

Princeton, 1939. december 8.

Kedves Rudolf,

bocsáss meg, hogy olyan sokáig nem jelentkeztem - egy csomó betegség és ehhez hasonló komplikáció miatt állandóan halasztottam a levélírást. Most mind jól vagyunk, különösebb személyes természetű újság nincs. A karácsonyi szünet dec. 16-án kezdődik, és aztán 2-3 hétre Nyugat-Indiába és Közép-Amerikába utazunk.

Amennyire improduktív a politikai témákról való meditálás, annyira nem lehet megállni, hogy az ember meg ne tegye. Magyarországból talán tisztábban látni az európai - és főleg a kelet-európai - szituáció egyes mozzanatainak az értelmét. De innen elég komplikált és zavaros benyomást tesz. Ill. nagyon is úgy néz ki, hogy nem 2, hanem 3 vagy 4 ellenség áll egymással szemben, és hogy még lehetséges egy néhány váratlan frontváltozás. De rövidnek nem néz ki a háború várható folytatása. És minél tovább tart, annál jobban kezd hasonlítani az 1917/18-as szituációhoz dacára a Dél- és Kelet-Európában fennálló különbségeknek.

Polányi előreláthatólag dec. közepén meglátogatja Princetont. Én nemrég Washingtonban is találkoztam vele.

Fizikában nincs "nagy" újság, csak a kísérleti technikákban van úgy látszik fejlődés. Oppenheimer valószínűleg itt lesz jövőre.

Mathematikában vannak ugyan események, de semmi "szenzáció". Én operátor elmélettel foglalkozom, különösen azokkal a "folytonos véges dimenziójú" operátor-algebrákkal, amelyekkel a "Continuous Geometry"-k is összefüggnek. Remélem, hogy ennek lesz quantummechanikai eredménye is, de ez még nagyon is a jövő zenéje egyelőre egy nagyon komoly, tisztára mathematikai természetű nehézséggel akadtam el.

"Interpretációs" kérdésekkel is foglalkoztam és ezt talán rövidesen meg is írom. Ha érdekel ez, elküldenék akkor egy kézirat-kópiát.

Hallottál valamit a lengyel mathematikusokról? Különösen Varsóból? Onnan t.i. ide semmi hír sem jut el. A lembergiek úgy látszik életben vannak, ott van Saks is, de a családja Varsóban rekedt. Zygmund Vilnában jól van, de az állását elveszti.

Ismerted R. Smoluchowskit? (A híres M. Smol. fia, fizikus Varsóban, egy nagyon symphatikus fiú.) Róla sem tudunk semmit sem.

Az Amer. Math. Soc. az 1940 őszi nemzetközi math. Kongresszust "további intézkedés"-ig elhalasztotta.

Viszont az amerikai mathematikai "Zentralblatt" ("Mathematical Reviews" címen) jan. 1-én megindul, O. Neugebauer (a Springer-féle "Ztrbl." volt szerkesztője) és Tamarkin szerkesztik.

Ha látod Fejért, említsd ezt meg neki, talán érdekelni fogja.

Jobban van Fejér? Hogy van Riesz?

Mi újság van egyébként az egyetemeken?

Sokszor üdvözöl

Jancsi.