Berlin-Dahlem, 1929. dec. 2-án.
Faradayweg 4-6.

Mélyen tisztelt Professor Úr !

Sokszor köszönöm kedves leveledet és a pályázat másolatának beküldését. Sajnos - minden egyébtől eltekintve - úgy látom ma a helyzetet, hogy pályázatom elfogadásának amúgy is nagyon kicsi a valószínűsége. Ezenkívül azonban az állás sem tűnik fel nekem ma annyira kecsegtetőnek, amennyire az az első pillanatra látszott.

Félek, hogy Szeged kissé el van zárva a világtól és nagyon is hiányzana ott számomra az úgynevezett "tudományos atmoszféra". Ehhez járulna még az a körülmény is, hogy leendő kollegáim legnagyobb részének akarata ellenére kerülnék oda, ami nem teremtene éppen kellemes helyzetet számomra.

Esetleges szegedi működésem eredményes voltáról sem lehetek sajnos minden további nélkül meggyőződve. Miután pályázaton való résztvevésről van szó, a feltételek megszabását a ministerium teljesen magának tartotta fenn. Így nem volna lehetséges az elméleti fizikai intézet számára bármit is biztosítani és minden tekintetben a ministerium jóakaratára lennék utalva.

Ne haragudjál, hogy ily részletesen sorolom fel azokat az okokat, melyek a pályázat mellőzésére indítanak, de nem akarom, hogy az a színezete legyen a dolognak, hogy az itteni magyarok nem törődnek azzal, hogy mi történik odahaza. Ha meg is vagyunk győződve Klebelsberg jóakaratáról, nem hozhatjuk magunkat olyan helyzetbe, melyben utódja azt tehet velünk, amit akar.

Nem volna kedved megint egyszer Berlinbe látogatni? Colloquiumodra már igen kiváncsi vagyok és nagyon örülnék, ha alkalmam nyílna azon részt venni. Azt hiszem, hogy egy ilyen colloquium igen nagy szolgálatokat tehet a tudományos élet megteremtésénél.

Még egyszer hálásan köszönve szíves soraidat maradok Professor úrnak igaz tisztelője

Wigner Jenő

Berlin, 1930. nov. 17.
facsimile

Mélyen tisztelt Professor Úr!

Szíves elnézésedet kérem, hogy megint egy olyan üggyel zaklatlak, amely már sok gondot okozott Neked.

Úgy vagyok értesülve, hogy Pál professor úr, Bohrnak jóbarátja, írt Neked és megkért, hogy légy szíves Kudar érdekében közbenjárni. Azt hiszem egy formális nyilatkozatról van szó, hogy Kudarnak egy év utánra van valami állami állása Magyarországon. A nyilatkozatnak természetesen praktikus következményei a magyar állam számára már azért sem lehetnek, mert pl. a címzetes tanársegédi állás, amely pedig tudtommal semmi javadalmazással nem jár - már állásnak tekintetik ezen vonatkozásban. Amennyire én értesülve vagyok, arról van ugyanis szó, hogy Schrödinger és Bohr egy Rockefeller ösztöndíjat akarnak Kudar számára szerezni és ehhez kell formális okokból ezen nyilatkozat.

Amire már most kérni szeretnénk Téged az az, hogy tájékoztass minket arról, hogy van-e ennek valami akadálya? Ez azért érdekel minket, hogy Kudart megnyugtathassuk, mert ő nagyon várakozik ezen ügy további fejleményeire.

Midőn azért, hogy ezen ügyben már nem tudom hányadszor veszünk igénybe, szíves elnézésedet kérem, válaszodat úgy magam, mint Jancsi ^*46, Szilárd, Polányi nevében előre is igen köszönöm, maradok

igaz tisztelőd
Wigner Jenő
Berlin-Wilmersdorf
Hohenzollerndamm 36.

Berlin, 1930. XII. 15

Mélyen tisztelt Professor Úr !

Szíves elnézésedet kérem, hogy csak most válaszolok kedves leveledre és csak most köszönöm meg önzetlen szívességedet, mellyel Kudar érdekében a ministeriumban közbenjártál.

A kérdés, amit Kudar esetleges amerikai útja kapcsán felvetettél, szerencsére tárgytalan, mivelhogy Kudar Bohr professor iniciativájára nem Amerikába, hanem Cambridgebe menne.

Szíves kérdésedet könyvemet illetőleg nagyon köszönöm. A kéziratot a napokban küldöttem el a kiadónak. Elég sok munka volt vele és örülök, hogy végre elkészült.

Sokszor üdvözöl

igaz tisztelőd
Wigner Jenő

1931. nov. 5-én.

Mélyen tisztelt Professor Uram !

Sokszor köszönöm kedves lapodat, nagyon örültem, hogy megemlékeztetek rólam Polányiékkal kirándulástokon.

Princeton a múlt tavasz óta alaposan megváltozott. Egy - nyugodt -- mondhatnám túl nyugodt - kis egyetemből szinte a világ középpontjává vált legalább is ami az elméleti fizikát illeti. Mióta Dirac és Jancsi itt vannak, nagyon sűrűn van részünk érdekes diskussiokban. Csak kár, hogy Dirac még mindig majdnem oly szófukar, mint azelőtt volt, úgy látszik már nem is fog megváltozni. Különben azt mondja Dirac, hogy a ma ismeretes elméleti fizikai eszközökkel további haladás már nem lehetséges és egész más természetű új ideákra van szükségünk. Abban viszont nem hisz, hogy újabb tapasztalati anyagra kell várnunk, noha ez ma nagyon elterjedt nézet.

Fizikától eltekintve Princetonban nem igen történik semmi és a világtól bizony eléggé el vagyunk szigetelve. Ha az ember olvassa az újságokat, nem is sajnálja ezt oly nagyon, noha a hangulat itt sokkal jobb mint nálunk és általában az a nézet, hogy Európában is a viszonyok általános javulásával lehet számolni.

Reméljük, hogy igazuk van. Kedves lapodat még egyszer köszönve, maradok

igaz tisztelőd
Wigner Jenő

1932. ápr. 16.

Mélyen tisztelt Professor Úr !

Hálásan köszönöm kedves küldeményedet, előadásod kidolgozását nagy érdeklődéssel olvasom. Azt hiszem, helyesen értem meg a fő szempontot, amely az előadás szellemét adja meg: szoros kontaktusban maradsz a kísérlettel, hogy igazán látsszék, hogy az egyes lépések leszűrődött szabályszerűségeket igyekeznek lehetőleg egyszerűen kifejezni.

Tisza úr dolgozatáról szeretnék még egy pár szót írni, mert meg akarom magyarázni, miért küldöttem még egyszer vissza. Magában véve a dolgozat, vagy legalább annak első része, amelyet alaposan áttanulmányoztam, teljesen rendben volt. Mégis úgy tűnik fel nekem, hogy jó lenne, ha a legelején szabatosan leírná, hogy mely lépések és egyszerűsítések után jut el az ember az egész molekula komplikált Schrödinger-egyenletétől ahhoz a problémához, amellyel ő foglalkozik. Talán Tisza úr jelen dolgozatához nem is olyan fontos ez, mint ahhoz, hogy nyilvánvaló legyen, hogyan kell az általa elkezdett új szisztematikát folytatni és befejezni. De az ő dolgozatánál is szívesen fogja látni az olvasó, hogy mit csinált.

A javítás, amelyet dolgozatán az előbbi alakhoz képest eszközölt, igen szellemesen van keresztülvíve, nagyon tetszett nekem.

Remélem, kellemesen folyik továbbra is a semester és a colloquiumoddal is meg vagy elégedve. A viszontlátásig maradok

igaz tisztelőd
Wigner Jenő

1932. máj. 20-án

Mélyen tisztelt Professor Uram !

Remélem, hogy szegedi kirándulásod kellemesen telt el és hogy jó impressiókkal érkeztél vissza Budapestre.

Megengedted, hogy az Akadémiai Értesítő számára írandó dolgozatom címét Veled közöljem. Még egyszer átgondolva a dolgot úgy találtam, hogy tán mégis az a téma a legalkalmasabb, amelyet először említettem Neked:

Indokok kétféle (proton és elektrontömegű) neutron létezése mellett.

Ügy emlékszem, Neked sem volt kifogásod ezen téma ellen (noha nem nagyon "akadémikus"). A t' = - t dolgozaton, sajnos, hosszabb, mint gondoltam, 22 oldal és még meg is kellene toldani.

A tervbevett dolgozatban az állana, hogy a kísérletileg kimutatott neutronok tömege nem lehet a protonok tömegénél sokkal kisebb. Különben a felszabadított protonok energiája csak oly nagy energiájú neutronokkal volna megmagyarázható, mely egy U-atom megsemmisülésének felelne meg. Ezekután az atomsúlyok egészszámszerűségéből következik, hogy ezen neutronok tömege azonos a protonok tömegével.

Ezen neutronok azonban sem a magok statisztikájában és mechanikai momentumában mutatkozó anomáliákat, sem a ß-sugarak kontinuus voltát nem magyarázzák meg. Ha azonban egy elektrontömegű neutron létezését is feltételezzük, Paulival könnyen elgondolhatjuk, hogy minden elektronnal egyidejűleg egy ilyen neutron is felszabadul a magból. Egy ilyen neutron absorptiós koefficiense kb. milliomodrésze a nehéz neutron absorptiós koefficiensének, mint egy pár soros számításból kiderül.

Miután minden ß-résszel együtt egy könnyű neutron is távozik a magból, fel kell tételeznünk, hogy a könnyű neutronok száma azonos a magban az elektronok számával. Ez rögtön megmagyarázza - és ezt akarom hangsúlyozni, - a Heitler -Herzberg-féle szabályt a statisztikára és mágneses momentumra.

Nem tudom, hogy nagyjában egyetértesz-e azzal, amit épp írtam és hogy ebben az esetben is alkalmasnak tartod-e éppen ezt az Akadémiai Értesítőben való közzétételre. Azért írtam le ezt ily részletesen, hogy ezirányban kedves tanácsodat kikérjem.

A másik dolgozat címe: "Stationär állapotok mágneses momentuma" volna és megpróbálnám rövidebbre csinálni. ~^*48

Miután elmentél az intézetből, elkezdettem még Dirac új dolgozatát olvasni, nagyon érdekesnek találtam.

Szíves fáradozásodat, hogy nekem ily komplikált kérdésben tanácsoddal segítségemre vagy, előre is igen hálásan köszönöm. Maradok a viszontlátásig igaz tisztelőd

Wigner Jenő

Wigner Jenő
Berlin-Wilmersdorf
Hohenzollerndamm 36.
1932. május 26.

Mélyen tisztelt Professor Uram !

Szíves elnézésedet kérem, hogy levelemet oly ügyetlenül fogalmaztam meg, hogy dolgozatom címe nem tűnt ki belőle világosan. Sajnos azon levelet az utolsó percben kellett megírnom, két úrral való beszélgetés között.

Eredetileg azt gondoltam, hogy a dolgozatnak "Indokok kétféle (elektron és protontömegű) neutron létezése mellett" címet adhatunk. Azonban úgy találom, hogy az a cím, amit Te adtál neki, legalább oly jó és sokkal rövidebb. Így talán a legjobb lenne, a Te címednél megmaradni.

A dolgozatot magát még a napokban (tehát egy héten belül) el leszek bátor küldeni Neked. Még egyszer szíves elnézésedet kérem ügyetlenségemért és nagyon köszönöm szíves fáradozásaidat, melyet ezen dolgozat benyújtásával Magadra vállaltál.

Sok szíves üdvözlettel maradok igaz tisztelőd

Wigner Jenő

Berlin 1932. máj. 30.

Mélyen tisztelt Professor Uram !

Mellékelten bátorkodom az Akadémiai Értesítő számára írt megjegyzésemet Neked elküldeni és előre is hálásan köszönöm ennek benyújtása stb. körüli fáradozásaidat.

Félek, hogy a dolgozat magyarsága nem kifogástalan. Ha ezt Te is úgy találnád, úgy igen kérnélek légy szíves Tisza urat a dolgozat kikorrigálására megkérni, biztos vagyok, nem fogja kérésemet megtagadni. Különben is igen érdekelne, hogy mennyire van kilátásba helyezett újabb dolgozatával?

Itt Berlinben különösebb újság nincs, Dirac dolgozatától az emberek nincsenek elragadtatva és Pauli és Rosenfeld állítólag ki is mutatták, hogy ugyanazon nehézségekre ütközik, mint a Pauli-Heisenberg elektrodynamika.

Mást nem igen hallani. Szívességedet, hogy a dolgozatom benyújtását magadra vállaltad, még egyszer hálásan köszönve maradok

igaz tisztelőd
Wigner Jenő

A neutronok szempontjából nem vagyok oly optimista, mint voltam. Félek, hogy az absorptiós koefficiensük sokkal nagyobb, mint az elmélet kívánná! De tulajdonképpen biztos alapja nincsen az elméletnek.

1932. jún. 25.

Mélyen tisztelt Professor Uram !

Mindenekelőtt sokszor köszönöm szíves fáradozásodat dolgozatomnak az Akadémiánál való benyújtása körül. A németnyelvű összefoglalást bátor vagyok Neked mellékelni azon kérelemmel, hogy légy szíves azt Kürschák professor úrnak elküldeni. Én sajnos nem tudom az ő címét.

A nehéz neutronokról való fejtegetéseidet nagy érdeklődéssel olvastam. Természetesen, ha a nehéz neutron egy H-atomnak egy újabb állapota, úgy biztosak lehetünk, hogy könnyű neutron nincsen. Szabadjon azonban két érvet felhozni ezen hypotézis ellen, melyet különben Chadwick egyes mérései támogatni látszanak. Először is, ha az elektronnak egy új, mély pályája van, nem látható, hogy ez a külső pályákat miért ne deformálná. Hozzávetőleges számítás azt mutatja, hogy ezen deformáció a H-atom spektrumában észlelhető lenne. Ezenkívül lebecsülhető az az idő, mely szükséges lenne ahhoz, hogy egy elektron, mely egy külső pályán mozog, a magba essék és így egy neutront alkosson: az idő 1 sec-nál lényegesen kisebbnek látszik.

Természetesen, azt lehet mondani, hogy a magra nem érvényes a quantummechanika és ha nincsenek könnyű neutronok, emellett elég érvet is lehet felhozni. Nekem egyelőre a könnyű neutronok feltételezése tűnik valószínűbbnek. Ez természetesen az anyag elektrodynamikus elméletének bizonyos mértékig való feladását jelenti, a neutronok tömege biztosan nem elektrodynamikai eredetű - de hát az elektroné is csak részben ilyen. Ezenkívül tényleg annyi részecske lenne, ha a könnyű neutron elmélet helyesnek bizonyulna, hogy kételkedni lehetne, vajon az elektronok, protonok, neutronok nem összetett testek-e maguk is ? Ez persze nagyon szomorú volna.

Még meg akarom jegyezni, hogy a magasabb elemekben nézetem szerint azért nem esnek be az elektronok a magba, mert ahhoz egyszerre egy könnyű neutront is el kellene nyelniök, ami természetesen rendszerint nincsen jelen.

Dirac dolgozatát mi nagy érdeklődéssel olvastuk, de sajnos nem tudtunk meggyőződni arról, hogy lényegesen különbözik az ő régi fényelméletétől és így minden bizonnyal ugyanazon nehézségekbe fog ütközni, mint amaz. Állítólag Pauli és Rosenfeld ezt ki is mutatták.

Tegnap beszéltem Beck úrral, pár napja itt van Berlinben. Azt meséli, hogy a politikai helyzet Budapesten is nagyon rossz. Itt is a végsőkig ki van élezve a helyzet és kizártnak tartják, hogy megrázkódtatás nélkül jöjjön megint egyensúlyba.

Kedves leveledet és a mellékelt hiba-jegyzéket még egyszer nagyon köszönöm részben Jancsi nevében is. A viszontlátásig maradok igaz tisztelőd

Wigner Jenő

1934. szept. 3.

Kedves Professor Uram !

Mindkét lapodat most egyszerre köszönöm meg, mert az elsőre - cím hiányában - nem tudtam válaszolni. Úgy látom, a tengeri utad befejeződött és remélem, hogy jó időtök volt és egyébként is meg vagy elégedve az utazáson szerzett impresszióiddal.

Én kb. 12-én utazom el innen Budapestről, talán már említettem Neked, hogy a húgom is elkísér az útra és egy pár hetet velem tölt Amerikában. Már el is kezdettük az előkészületeket az útra. Remélem azonban, hogy elutazásunkig még lesz alkalmam Veled találkozni, egy és más dolgot még meg szeretnék beszélni Veled.

Gödről ma jöttünk be a városba, úgy látszik ép a legjobb időben, mert két nap óta szakadatlanul esik az eső. Mostanáig azonban kellemes idő volt és nagyon élveztük Gödöt.

A folyóiratokat kb. 10 nap előtt néztem át. Heisenbergnek megjelent a cikke a positron elméletről. A Dirac-féle elméletet vizsgálja és összeköttetésbe igyekszik hozni az elektrodynamikával. Csak most fogom alaposabban áttanulmányozni.

A viszontlátásig sokszor üdvözöl igaz tisztelőd

Wigner Jenő

1934. okt. 14.
facsimile

Kedves Rudolf !

Igen köszönöm kedves leveled, nagyon sajnálom, hogy zavarba hoztalak a dolgozatommal. Még Írországi kikötésünk előtt írtam Neked, a dolgozat címét is megadva és nagyon bosszant, hogy nem jött meg a levél rendesen. A dolgozatot magát itt küldöm, remélem, hogy nem túl nagy a terjedelme. Részben tovább dolgoztam azon a kérdésen, amiről beszéltem Neked és így ebben a dolgozatban most tulajdonképpen más áll, mint ahogy eredetileg terveztem. Furcsa, hogy mennyire egyszerűsödnek a Schrödinger elmélet formulái, ha az ember a nevezőkben a régi sajátértékeket az újakkal helyettesíti.

Máskülönben itt még nincs sok újság. Einstein csak most érkezett meg és még senki nincs teljesen benn a munkában. Hétfőn lesz az első komoly szeminárium, Dirac fog a positron elméletről előadni. Ó maga nem nagyon bízik abban, hogy ebből az elméletből egy korrekt végleges elméletet lehet csinálni, mert nem homogén az egyenletek alakja.

A rendes előadásaim az idén az elemi quantummechanikáról szólnak és így a Te könyvedet is sokat forgatom.

Az újságok itt nagyon felfújnak valami "Janka Puszta" nevű tábor ügyet, ahol valami terrorcsapat lett volna, amely a jugosláv király elleni merénylettel összefüggésben állana. Nem tudom elhinni, hogy csak valami igaz is volna benne, ilyen érdeke igazán nincsen Magyarországnak.

Remélem jól szolgál az egészséged. A viszontlátásig sokszor üdvözöl tisztelőd

Húgom sok meleg üdvözletet küld.

Ha a dolgozatból már most meg kellene rendelni a különlenyomatokat, úgy igen kérnélek, vezesd fel az ívre, hogy 200 kell, mert az egyetem mindig el akar tenni 100-at.

Ismeretes, hogy míg a Rayleigh-Schrödinger-féle perturbációs elmélet első közelítése mindig túl magas eredményt ad a legalsó energianívóra, semmi hasonló nem állítható a második és magasabb közelítésekre. A jelen dolgozat célja egy olyan közelítő eljárás kidolgozása, mely a legalsó energianívót mindig felülről közelíti meg, épp úgy mint a variációs módszer, melynek mindenik közelítése a kérdéses H + V operatornak egy középértéke egy normalizált hullámfüggvényre.

Ha H + V középértékét a ( ) alatt adott függvényre kiszámítjuk (Ψ_k H-nak E_k-hoz tartozó sajátfüggvénye), a feladat nem más, mint az így kapott ( ) kifejezésnek minimummá való tétele. Ha a számlálóban levő kettős összeget elhagyjuk, az így egyszerűsített kifejezés az α-knak ( ) alatt adott értéke mellett lesz legkisebb. Ebben a kifejezésben F az egész minimalisálandó kifejezés értéke az α-k ezen értéke mellett és meghatározására a ( ) implicit egyenlet szolgál. Ezen implicit egyenlet megoldása tehát egy a Rayleigh-Schrödinger egyenlet harmadik közelítésének megfelelő -, de mindig túl magas értéket ad az energiára.

A magasabb közelítéseket már most úgy nyerjük, hogy az említett kettős összegben, mely az α-knak bilinearis kifejezése, az egyik faktort az előző közelítésnek megfelelő kifejezéssel helyettesítjük, míg a másik faktort változatlanul ismeretlennek tekintjük. Az így nyert kifejezéseket az ( ) alatt adott α-k teszik legkisebbé. Az ( )-ben szereplő F megint az egész minimalizálandó kifejezés értéke ezen α rendszer mellett, (meghatározására a ( ) egyenlet szolgál) és így ismét egy felső határát képezi a legkisebb energiaértéknek.

Az éppen leírt közelítő kifejezések a Rayleigh-Schrödinger-féle elmélet megfelelő kifejezéseinél valamivel egyszerűbbek és így könnyen általánosíthatók n = ∞-re, mely esetben a sajátértékegyenletnek egy formális megoldását adják. Bizonyos esetekben azonban könnyen ki lehet mutatni hogy a végtelen sorok a valódi megoldáshoz konvergálnak és világos, hogy a jelen eljárás sok esetben konvergál, amikor az eredeti eljárás nem alkalmazható.

Végül a nyert közelítő kifejezés egy Mathieu egyenletre alkalmaztatik példaképpen.

1934. nov. 13

Kedves Rudolf !

Nagyon köszönöm kedves soraidat és az Akadémiához benyújtandó dolgozatom átnézését. Igen bosszant, hogy mint írod, Raleigh-t írtam Rayleigh helyett. Ezt ha lennél olyan szíves kijavítani, igen hálás lennék. Ami a magyar összefoglalást illeti, kissé rossz helyzetben vagyok, mert nincs itt kópiám az eredeti dolgozatról. Ezért csak egy összefoglalástervet tudok küldeni, amelybe a képletszámok, betűk, stb. később volnának beírandók, talán amikor a korrektúrát kapom. A magyar összefoglalást úgy is könnyebben fogják nyomtatni tudni. Mindenesetre elküldöm ezt az összefoglalás tervet, mert szeretném tudni, hogy körülbelül így képzelted-e el ?

Ami a Janka-pusztai ügyet illeti, azóta itt is megnyugodtak a kedélyek. Azt hiszem az a meggondolás győzte meg őket, hogy a "macedon komitácsiknak nincsen szükségük magyar tanítókra." Ilyen dolgokat ők is belátnak, bármennyire kevéssé ismerik is a magyar szerb helyzetet. Ezt persze nem is igen lehet tőlük kívánni és így azt sem tudják, hogy az utódállamok közül Magyarország Szerbiával van még a legjobb viszonyban.

Remélem azóta egészséged is rendbejött és kellemes télnek nézel elébe. A viszontlátásig sokszor üdvözöl

őszinte tisztelőd
Wigner Jenő

1934. nov. 14.

Kedves Rudolf !

Szíves elnézésedet kérem, hogy megint zaklatlak. Tegnap óta eszembe jutott, hogy hol van a Neked küldött dolgozatom kópiája és így be bírtam írni a képleteket a tegnap elküldött összefoglalástervezet eredetijébe. Ezt itt küldöm és ha kielégítőnek tartod, igen hálás lennék, ha volnál szíves a nyomdához juttatni.

Itt különben nem igen történik semmi említésreméltó, szombaton és vasárnap itt volt 25 collega Cambridgeből látogatóba és egy pár érdekes előadást tartottak. Slater fémkristályokról mesélt a dolgozata kapcsán, Vallarta a kozmikus sugárzásról, melyről úgy látszik, lassanként mégis megtudnak valamit. Azt mondja, hogy most már biztos, hogy a sugárzás kb. 15 % positiv töltésű részekből áll. Hogy milyen negatív töltések neutralizálják ezt az óriási töltést, még nem világos. A viszontlátásig sokszor üdvözöl

igaz tisztelőd
Wigner Jenő

1934. dec. 3.

Kedves Rudolf !

Nagy örömet okoztál mindnyájunknak elhatározásoddal, hogy nem sokkal karácsony után ide látogatsz Amerikába. Remélem, hogy a levél, amit Eisenhart küldött Neked, megkönnyíti a helyzetedet az egyetemmel és talán a Nemzeti Bankkal szemben is. Én, sajnos már nem láthattam a levelet, mert húgommal együtt Washingtonba utaztam a múlt héten; "Thanksgivings" miatt nem volt előadásom az egyetemen. Ezért is írok csak mostan.

Sajnos, azt az igen kellemes feladatot, hogy elhatározásodhoz üdvözöljelek, egy igen kellemetlennel kell párosítanom. Amikor tegnap ideérkeztem, az első dolgozat, ami a kezemügyébe akadt, Brillouin dolgozata volt, a Journ. de Phys. et le Radium-ban, IV. 1, 1933. Ebben a dolgozatában Brillouin ugyanazt a közelítő eljárást adja meg, amelyről én írtam Neked és amely abban a dolgozatban volt leírva, amelyet Te szíves voltál pár hét előtt az Akadémiánál benyújtani. Felesleges mondanom, mennyire bánt ez a helyzet és még amellett örülnöm kell, hogy a véletlen így segítségemre sietett, mielőtt helyrehozhatatlan hiba történt volna.

Amennyire látom, két út van nyitva a jelen körülmények között előttem. Vagy teljesen visszavonom a dolgozatot - ami sok szempontból a legelőnyösebb volna. A másik lehetőség azáltal adódik, hogy Brillouin az eljárásnak legfontosabb tulajdonságait nem tárgyalja és miután azt egészen más úton nyeri, mint én, az a (nézetem szerint) legfontosabb tulajdonsága sem szerepel eljárásának, hogy mindig túl magas értéket ad az energiára Ezért lehetséges volna a dolgozatomat úgy átírni, hogy az a Brillouin-féle eljárás egy lényeges tulajdonságáról szóljon. Ez főleg azon esetben volna célszerű, ha formális okokból nehéz lenne a dolgozatot visszavonni, míg ha ennek komolyabb akadálya nem lenne, ezt választanám.

Igen sajnálom, hogy ezen magában véve oly mellékes dolgozatommal annyi fáradtságot okozok Neked. Különösen pedig az bosszant, hogy ez éppen az elutazásod előtt történik, amikor valószínűleg úgy is sok dolgod van.

Remélem, hogy jó egészségben vagy és nincs sok gondod az utazásra való előkészületekkel. Húgom jelenleg még itt van, de nem tudja biztosan, hogy be tudja-e várni megérkeztedet. Én még egyszer üdvözölni akarlak elhatározásodhoz és remélem, hogy kellemes impressiókkal fogsz visszatérni Magyarországba. Én nagyon-nagyon örültem jöveteled hírének.

Most már jó utat kívánva maradok igaz tisztelőd

Igen leköteleznél, ha a dolgozatom ügyében intézkednél legjobb belátásod szerint.

1935. okt. 1

Kedves Rudolf!

Még alig pár napja vagyok itten, de már teljesen benn vagyok a rendes üzemben és rumliban. Sajnos ezévben nagyon sok előadásom van, 8 óra hetenként, ehhez jönnek még a colloquiumok, seminariumok, stb. Ez eléggé igénybe vesz.

Breit tegnap érkezett meg, Pauli ma fog megjönni, Einstein csak később. Úgy látom, azóta, hogy elutaztam Pestről, nem történt különösen lényeges dolog a fizikában.

A németországi állapotok nagyon elszomorítóak. Azáltal, hogy az intelligens rétegek elpártoltak az uralmon levőktől, ez utóbbiak még jobban eldurvultak. Senki sem tudja mikor fognak az állapotok ott nyugvópontra jutni, hogy legalább tudni lehessen, mit hoz a holnap. Az elbocsátások még ma is napirenden vannak, noha ma persze az egyik árnyalat bosszantja ilyesmivel a másikat.

A Marie von Bunsen könyvét még egyszer nagyon köszönöm. Rendkívül kedvesen van megírva és sok örömöt okozott. A hajón a Lánczosné is olvasta.

Talán tudod, hogy három hónapon át betegeskedett és még nem tudta magát eléggé összeszedni.

A viszontlátásig sokszor üdvözöl

Jenő

1935. nov. 1
facsimile

Kedves Rudolf !

Sajnos, csak ma jutok hozzá, hogy részletesebben írhassak Gombás itteni stipendiumának ügyéről. Nagyon jót nem írhatok, úgy Veblen, mint Jancsi úgy látják a helyzetet, hogy sok lesz a jelentkező és Gombás csak abban az esetben számíthat kérvénye elfogadtatására, ha valaki az utolsó pillanatban visszavonja már elfogadott kérvényét. Ez azonban talán még sem annyira valószínűtlen, mint az első pillanatra feltűnik, idén is, úgy tudom, két esetben is előfordult.

A kérvényezési űrlapot mellékelve küldöm, Gombás úr legyen szíves kitölteni és egyenesen az Institute for Advanced Study, School of Mathematics, Fine Hall, Princeton N. J.-nek beküldeni. Azt hiszem, felesleges túl sok "dependent"-ről írni, a címeit adja meg, valamint az assistensi állását is Nálad. Az első oldalon az utolsó rovatba azt kell beírnia, hogy kit kért meg, hogy directe ajánlja őt az intézetnek. Az illető azután egyenesen ír róla a fenntebbi címre.

Remélem, hogy ez a nem nagyon biztató hír nem okoz túlságos csalódást. Én féltem, hogy ilyes lesz a helyzet és most még inkább kedvezően ítélem meg, mint pár hónap előtt Pesten. Veblen érdeklődött, hogy Gombás gondol-e arra, hogy itt maradjon Amerikában és én nagyon határozottan megnyugtattam, hogy nem.

Nagyon sajnálom, szegény Buchböck elhunytát, finom, kedves öreg úr volt. Remélem, hogy jó utódot találtok neki és nagyon örülnék, ha Erdey-Grúz, kit nagyon sokra becsülök, nyerné el az állást. Azt hiszem, lehetne Volmert is mozgósítani az érdekében. Más nem jut eszembe ezzel kapcsolatban, csak még Jancsi nevében is meg akarom köszönni, hogy értesítettél minket és gondoltál ránk.

A kedves Néni kezeit csókolva, a viszontlátásig üdvözöl

Jenő

1935. november 27.

Kedves Rudolf !

Köszönöm kedves leveled. Gombás ajánlásával úgy áll a dolog, hogy csak azért nem írtam, hogy Te írd az ajánlólevelet, mert nem akartalak erre quasi kényszeríteni. Hogy Gombás minket megad-e ajánlóknak, az teljesen mindegy, mert minket úgy is megkérdeznek. Így ez tulajdonképpen céltalan. De ha volna Rajtad kívül még egy ajánlója, akár Magyarországról, akár máshonnan, az csak használhatna. Az illetőnek direkt kell írnia az intézetnek, kb. így: Gombás úr megkért, hogy írjak Önöknek kérvénye érdekében. Gombás urat régóta ismerem, egyenes, derék jellemű úr, kiben teljesen megbíznék. Tudományos működése eddig . . . Princetonban sokat tanulhatna . . .

Hogy Erdey-Grúz elesett a Buchböck székétől, igen sajnálom. Plankot, sajnos nem ismerem. Pelényi, a washingtoni magyar követ meghívása ügyében már történtek lépések. Jancsi vette a kezébe az ügyet, én nem ismerem ki magam benne teljesen, majd szólok, hogy írjon Neked. Úgy tudom, nemsokára fel fog jönni Princetonba, de még a nap nincs meghatározva.

Holnap valami konferencia van Baltimoreban, ott látni fogom Tellert és Franckot is. Teller különben fel fog jönni pár napra Princetonba. Franck laboratóriuma rendkívül lerongyolt állapotban van, egészen kétségbe van esve, nincs pénz a felfrissítésére.

A kedves Néni kezeit csókolva, a viszontlátásig üdvözöl

igaz tisztelettel
Jenő

The University Club
Madison, Wisconsin 1936. febr. 27.

Kedves Rudolf !

Már 3 hete vagyok itt Madison-ban és kezdem a middle-westbe beleélni magam. Tudod, én szeretem a kisvárost és Madison tipikusan az. Princetont a kozmopolita színezete eléggé kiemeli ebből a kategóriából.

Hetente 3 előadásom van csak, az atommagok elméletéről adok elő. Sokat tanulok így, úgy látom, a legalkalmasabb mód egy tárggyal alaposan megismerkedni. Most a hosszú és rövid úthosszú -sugaraknál tartok és nagyon élvezem. Ezenkívül van egy semináriumom is, de az nagyon változékony, egyszer egy nagyon jó előadást hallunk, utána megint két rosszat, és így tovább.

A vidék páratlanul szép. Sajnos, eddig nagyon hideg volt és nem lehetett sokat kirándulni, de most olvad és nem sokára jó időt várunk. Nem messze észak felé indián reservatiók vannak és már nagyon örülök, hogy láthatok ilyesmit. Már szereztem valakit, aki szakértője az indián kérdésnek és azzal együtt ki fogok menni.

Neugebauer és Gombás iránti véleményemről érdeklődsz. Én mindkettőt alapos, megbízható embernek tartom, akiknek munkája elé igen jó reményekkel lehet nézni. Azt hiszem, mindketten megérdemlik támogatásodat és az a meggyőződésem, hogy sokkal több hasznára lennének a tudománynak egy elméleti fizikai tanszéken, mint a többi jelölt.

Hallottam, hogy a napokban meg voltál hűlve, de remélem, hogy már rendbejöttél. A viszontlátásig sokszor üdvözöl őszinte tisztelettel

Jenő

1937. február 20.

Kedves Rudolf !

Nagyon örültem szíves szerencsekívánataidnak Ceylonból. Remélem, hogy utazásod jól sikerült - és hogy sokat fogsz mesélni a nyáron a benyomásokról, amiket szereztél.

Itt Washingtonban egy konferencián vagyok, amelyen Bohr is részt vett. Nagyon érdekes volt, ha tán egy kicsit fárasztó is és sokat tanultam. Az egészet leginkább Teller vezette és nagyon büszke vagyok arra, hogy ő itt általában milyen elismerésnek és általános szeretetnek örvend.

A diskussió Slater superkonduktivitási elmélete, a nehezebb magok elmélete, Bohr gondolatai az erősen gerjesztett magok klassikus elméleti tárgyalása, Teller és Gamow elmélete a mag erőiről, Wheeler számításai és Breit félrelativistikus elmélete körül forgott.

Slater superkonduktivitási elméletéről megoszlottak a vélemények. Sokan azt mondották (Teller is), hogy nem sok újat hozott, inkább csak leírta azt, amit már nagyon sokan gyanítottak. Én kissé túlzottnak tartom ezt a nézetet. A számításai azonban tényleg nem elég átgondoltak.

Bohr sokat mesélt az elméletéről és láthatólag igen lelkesen dolgozik rajta. A fő kérdés persze az, hogy mely energiánál kezdünk a nagy quantumszámok terepén mozogni.

Teller és Gamow elméletéről szintén megoszlottak a vélemények és korai az elmélet sorsáról már most beszélni.

Wheeler és Breit gondolatai nekem nagyon tetszettek és igen remélem, hogy ezen a téren komoly haladást fogunk látni. Furry beszélt a "shower"-okról, amiknek okát, úgy látszik, Heitler és Bacher meg Carlson és Oppenheimer végleg felderítették.

A konferencia nem volt nagyon formális, de mindig barátságosan és kedélyesen folyt. Ma volt az utolsó hivatalos ülés, tegnap ping-pongoztunk.

Kérlek ne neheztelj, hogy ezévben olyan sokáig nem írtam Neked, nagyon lekötötték figyelmemet személyes ügyeim.

A viszontlátásig üdvözöl igaz tisztelettel

Jenő

1937. december 19

Kedves Rudolf !

Már régen akarok Neked írni, de sajnos mostanáig nagyon el voltam foglalva. Két három órás előadásom van, azonkívül három colloquium és ezek és a deákokkal való megbeszélések bizony nagyon igénybe vették az időmet. Tegnap óta persze szünidő van és nagyon élvezem ezt.

Fizikában, sajnos, nem tudok semmi egészen alapvető haladásról. Majoranának van egy dolgozata a Nuovo Cimentoban, a második quantisálásról és Diracnak egy, ezzel tartalmilag nagyon rokon dolgozata nyomtatásban, amiktől a legtöbb fejlődést lehet várni. Az alapvető idea mindkét esetben formai és úgy. lehet összefoglalni, hogy reális hullámfüggvények használatát jelentik. De főleg Majorana dolgozata azt mutatja, hogy talán korai volt az a félelem, hogy a hullámfüggvények használata a lyuk-elmélet folytán általában véve nem megengedhető. Biztosan emlékezni fogsz Dirac dolgozatára a Camb. Phil. Soc.-ban ahol a lyukelméletet a Jancsi-Landau-féle statistikus matrixok segítségével fogalmazta meg. Noha azok a nehézségek, amiket Dirac akkor ezen segédeszközzel legyőzött, még mindig nincsenek egy hullámfüggvényes elméletben megoldva, most mégis úgy látszik, hogy a hullámfüggvényes elméletekben több a hajlékonyság, mint általában véve hitték.

A magok irányában, azt hiszem, a helyzet változatlanul rossz. Present és Rarita számításai azt mutatják, hogy az optimismus a He³ kötési energiájának megmagyarázásánál nem volt indokolt. Warren és Margenau ezzel ellentmondó eredményekhez jutottak, de az az általános nézet, hogy az előbbi számítások talán megbízhatóbbak. - Most jelent meg egy kis hír Chadwick kísérleteiről, melyekben a deuteron gamma sugarakkal való disintegrációjánál fellépő részecskék irányeloszlását vizsgálja és nem talál egyezést az elmélettel. Noha ez egészen új hír, úgy látom, hogy amennyiben megerősítést nyer, komoly ellentmondást jelent az elmélettel.

Persze, mindenki újabb kísérletektől várja a helyzet felderítését.

Remélem Nálatok is szép karácsony ígérkezik és Te is élvezed a pihenést. Nekem az a tervem, hogy egy pár napig még itt maradok, azután elmegyek egy kicsit északabbra és otthon egy pár ismerősömmel egy pár kirándulást csinálunk. Igen örülnék, ha kapnék Tőled hírt, hogy mi újság az intézetben és mi a nézeted ezekről a dolgokról.

A kedves Néninek kezeit csókolom. Neked kellemes karácsonyt és boldog új évet kívánva sokszor üdvözöl igaz tisztelettel

Jenő

1938. március 2.

Kedves Rudolf!

Nagyon köszönöm kedves leveled. Azért késlekedtem ilyen soká a válasszal, mert azt reméltem, hogy nemsokára megjön Hellmann könyve, ami iránt érdeklődsz. De ma megtudtam, hogy valahogy elkerülte a könyvtáros figyelmét és csak most, hogy szóltam neki, rendelte meg. Így sajnos erre nem tudok felelni.

Fizikáról sajnos nem tudok fontosabb hírt. Azt hiszem, a statistikus mechanika újabb fejlődése nagyon fontossá fog válni. Landau, Bethe és Peierls cikkeire gondolok a másodfokú phásisátalakulásokról és Mayer cikkeire a folyadék és szilárd test közti különbségről, valamint a kritikus jelenségek újabb értelmezéséről.^*55 Mindezen kérdések látszólag az elmélet jól megoldott fejezeteihez tartoztak és csak kevesen tudták látszólag, hogy hibás elemek vannak az elfogadott elméletben. Ezek ezt a kérdést - főleg a fázisátalakulások kérdéséről van szó most nagy lépésekkel előre vitték. Bethe dolgozata még nem megy nagyon túl a Weiss féle ferromagnetikus elmélet fogalomalkotásain, de Landau dolgozata - noha nézetem szerint a jelen formájában teljesen tarthatatlan - már egészen új képet ad. Mostanában sokat olvastam erről a kérdésről és arra a meggyőződésre jutottam, hogy Landau eredményei helyesek, viszont harmadfokú fázisátváltozás; ahogy azt különösen Laue elképzelte; nincs. Persze mindebben nem vagyok egészen biztos, mert sem a kísérletek nem egészen egyértelműek és az elmélet sincs még végleges formában. Mindenesetre fontosnak tartom, hogy ez a problémakör megint felvetődött.

Az analysisedet a politikai helyzetről sajnos nagyon is helyesnek tartom. A viszony a demokratikus és a diktatorikus államok között mindjobban elmérgesedik és a demokratikus országok természetes békeszeretete is erősen szűnőben van, azt hiszem elsősorban a vezetőik engedékenysége miatti elégedetlenség folytán. A demokratikus népek úgy látják ma, hogy egy kicsit több elszántság tán 6 év előtt a mai nagyon komoly és súlyos helyzetet megelőzte volna. Így nagyon nagy a veszély, hogy a mostani vezetőiktől radikálisabb irányt követő vezetők felé távolodnak, úgy is gyakran hallja az ember azt, hogy annak idején azért nem tettek a konzervatív vezetők semmit a diktátorok háborús készülődése ellen, mert szívükben sokan közülük a diktátorok pártján voltak. Ez a helyzet persze jót nem hozhat és igen-igen nagy szerencse kellene ahhoz, hogy ezt valami katasztrófa nélkül megússzuk.

Remélem, továbbra is kellemesen folyik a semester. Itt már lassanként kitavaszodik, a tél nagyon enyhe volt ezévben. A kedves Néni kezét csókolom, Téged a viszontlátásig sokszor üdvözöl

Jenő

1938. április 27.

Kedves Rudolf!

Köszönöm szíves leveled. Édesanyám és Manci is írták, hogy láttak Téged.

A fizikai társulat ülése kezdődik itt meg holnap, azért vagyok itten. Jancsit tegnap még itt láttam, ma már a tengeren van Budapest felé. Washington ilyenkor elbájoló, a tavasz itt már teljes pompában van, míg Madisonban csak most kezdenek zöldülni a fák.

Biztosan hallottad, hogy jövőre megint visszamegyek Princetonba. Részben nagyon sajnálom otthagyni Madisont - talán a legkedvesebb hely volt, ahol eddig voltam és azon két év alatt, amit ott töltöttem, annyira megszerettem hogy egész "otthon" éreztem ott magam. De remélem, hogy most Princetont is jobban meg fogom szeretni.

Born cikkéről nehezemre esnék véleményt mondani. Kissé még vázlatos az első bejelentése. Örülök, hogy Neugebauer és Gombás most álláshoz fognak jutni. Itt is nagyon sok az üresedésben levő állás és elég nagy hiány van fizikusokban.

Amit a politikai helyzetről mondasz, azzal sajnos nem tudok egyetérteni. A német álom, amit Spengler is leír a Jahre der Entscheidung-ban, t.i. egy a régi római birodalomhoz hasonló új német birodalmat alkotni, nézetem szerint mindjobban kibontakozik. Persze, egy-egy szomszéddal egyidőre megegyezik - de ezt a régi rómaiak is így tették. Most már Prágát is mint német várost írják le és nemsokára le fogják vetni azt az álarcot is, hogy csak német testvéreket akarnak a hazába visszaszerezni. Én ugyan ettől nem félek egy-két év tartalmára, de vannak (p.o., úgy hallom, Pacsu), akik attól tartanak, hogy nemsokára Magyarországot fogják megszállni. Hogy ez valamely formában csak idő kérdése, abban itt sajnos mindenki megegyezik. Én nagyon optimista vagyok, de azt én is biztosra veszem, hogy legalább Napoleon szerepéig el fognak jutni.

Mindez a nemzeti érzésektől eltekintve nem is lenne a lakosság nagyrészére olyan fájdalmas hisz a rómaiak alatt is jól érezték magukat a "leigázott" nemzetek, ha nem lenne a németekben egy jó adaggal több gőg, mint amit kellemes elviselni. Persze, a legjobban a magasabb osztályok fognak sínylődni, de ezek nézetem szerint megérdemlik, mert az egész világon, még Angliában és Franciaországban is, az osztályérdekeiket a nemzeti érdekeik elé helyezik.

Persze tudom, hogy Te másképpen látod ezeket a dolgokat - és eszedbe fog jutni az is, hogy nekem személyes okaim is vannak, nem szeretni a németeket. De én úgy látom, hogy a jövő fejlődés engem már aligha fog érinteni - és nem érezném magam becsületesnek, ha nem írnám meg őszintén a nézetem. Azt hiszem, a németekkel csak annyiban lehet kiegyezni, mint amennyire az indiánok kiegyezhettek az amerikai bevándorlókkal - akik szintén nem akartak mindent egyszerre és talán nem is tudták, hogy végeredményképen egész Amerikát akarják. Persze, mindezért talán értelmetlenség is haragudni rájuk - csak természeti törvényeket követnek (ez áll a Mein Kampf-ban is), de ha a többiek nem védekeznek, csak azt fogják elérni, amit megérdemelnek.

Pauliról és Schrödingerről nem hallottam, kivéve egy levelezőlap útján az előbbiről. Azonban semmi konkrétet nem tudok.

Remélem, hogy kellemesen töltöd a semestert - és hogy mindaz, amit a politikáról írtam, helytelennek fog bizonyulni. Egyelőre úgy tervezem, hogy a nyáron Budapesten leszek.

A viszontlátásig sokszor üdvözöl, a Néni kezeit csókolja

Jenő

1938. december 10.

Kedves Rudolf!

Nem kell mondanom, ugy-e, hogy nagyon restellem, hogy oly soká nem hallattam magamról. De az idők olyan izgalmasak voltak, hogy soha sem volt kedvem a levélíráshoz, és a szüleimnek is csak a legszükségesebb dolgokat írtam meg.

Talán először a helyi dolgokról írok. Sokkal jobban érzem magam most Princetonban, mint azelőtt. Emlékszem, hogy Te ezt így jósoltad. Most sem vagyok egészen annyira itthon, mint a Jancsi volt, vagy amennyire Madisonban voltam. De mégis van egy pár amerikai barátom, akikkel sokat vagyok együtt. És sokkal kellemesebb most, hogy a Wheeler van itt, a princetoni fizikához való viszonyom is: Wheelert igazán nagyon sokra tartom és sokat tanulhatok is tőle. A második szemeszterben Bohr is itt lesz, aminek persze már mindnyájan nagyon örülünk. Jancsi csak a jövő hét végén fog megérkezni és bizony szép lesz, ha vele is tudok majd beszélni.

A fizikában a legfontosabb újság a Yukon elmélet előretörése. Én ugyan nehezen tudom elképzelni, hogy ez lenne a magerők eredete, de nem tagadható, hogy sokkal több eredményt tud fölmutatni, mint az eddigi kísérletek. Főleg Kemmer dolgozatát tartom nagyon fontosnak a Cambr. Phil. Soc.-ben, mert ez a különböző erők arányára is ad útmutatást, még pedig olyant, ami a tapasztalattal egyezni látszik.

Az én fő ellenvetésem ezen elmélet ellen az, hogy a magerőkre túl erős spin orbit kölcsönhatást ad. De a kísérleti adatok ebben az irányban is kezdenek változni, főleg mióta Rabi egy igazán zseniális kísérlettel a deuteron quadrupolmomentumát kimutatta és mióta Chadwick etc. a deuteronból gamma sugarak hatására kilépő neutronokról megállapította, hogy azok irányeloszlása nem felel meg a régi elméletnek. Főleg a Rabi kísérlete egyértelmű: ha nincs vagy csak gyenge spin-orbit kölcsönhatás van, a deuteron állapota ³S lenne és a töltéseloszlás spherikusau symmetrikus volna. Ez ellentétben áll a quadrupolmomentum létezésével, mely arra mutat, hogy a ³S hullámfüggvényhez valami ³D hullámfüggvény is van keverve.

A Phys. Rev.-nek épen most jelent meg a "Sommerfeld" száma. Sok értékes dolgozat van benne és szép hála demonstráció ez tanítványai részéről.

Remélem, Te is jól vagy és kellemesen telik a szemeszter. Karácsonyra minden jót kívánok, remélem, hogy az új év sok mindent fog hozni és minden csak jó lesz. A kedves Néni kezeit csókolva, sokszor üdvözöl igaz tisztelőd

Jenő

1939. február 28.

Kedves Rudolf !

Nagyon köszönöm kedves leveledet. Nagyon fáj nekem, hogy mindjobban érezem, mint szakadok el végképpen Magyarországtól. Ha már nagyon régen is van, hogy nem lakom Magyarországon, eddig még nagyon sok szál kapcsolt oda és fontos volt nekem, hogy mi történik Nálatok, mit gondolnak az emberek Budapesten. Most kezdek úgy érezni, hogy nincs semmi vágyam a régi hontársaimat valamiről is meggyőzni, mindegy kezd nekem lenni, hogy mi történik Magyarországon. Úgy érzem, hogy a budapesti rokonaimat mindig fogom tudni segíteni, ha kell - és a maradék nem érdekel. Ez persze nagyon fájdalmas processus és soha sem érezem élénkebben, hogy milyen nehéz elszakadni, mintha Neked írok. De most szüleim is itt vannak, (sajnos csak rövid látogatásra) és velük sem beszélek soha politikáról, legalább is magyar politikáról soha.

Itt Princetonban nagyon élénk élet folyik a fizika terén. Bohr előadásain mindig van 30-40 ember és igazi érdeklődéssel hallgatják az ő igen szép, kissé festői előadását. Nem tudom, hogy a többség mennyit tanul tőle és mennyire érti meg, hogy miről van szó, de az biztos, hogy mindenki, kivétel nélkül élvezi a képeket és hasonlatokat, amit használ.

Most Einstein is megint valamennyivel többet érdeklődik a jelen fizika iránt. Ha eljön egy colloquiumra, mindig élvezzük a megjegyzéseit. Akármilyen hihetetlennek hangzik, épp úgy kiismeri magát a quantummechanikában, mintha azon a téren dolgozna és mintha hinne is benne.

Az érdeklődés középpontjában a magfizika áll, de sok munka folyik megint a régi quamtumelektrodynamikáról is. Weisskopf írt egy nézetem szerint igen jelentős dolgozatot, amelyben kimutatja, hogy a Dirac-féle positron elmélet igen enyhíti az elektron végtelem energiájával kapcsolatos nehézségeket. Szinte úgy érzi az ember, hogy csak egy lépés van már hátra ahhoz, hogy egy igazán konzistens elméletet kapjunk. Sajnos, mint gyakran előfordul az ilyesmi, nem tekintünk ma már olyan várakozással ez elé a lehetőség elé, mint pár év előtt tekintettünk volna. A sok új részecske felfedezése világossá tette, hogy a végtelen energiánál mélyebb problémák előtt állunk.

Talán ez minden, amit a "közhangulatról" írhatok. Jancsi már jó ideje itt van, feleségével együtt, de csak nagyon ritkán látom őket, mert Jancsi fizikai kolloquiumokhoz nem jön, én matematikaiakhoz nem megyek és különben mindketten nagyon el vagyunk foglalva.

Remélem, Te is jól érzed Magad és a politikai események nem nyugtalanítanak túlságosan. Mert hogy egyáltalán ne nyugtalanítsanak, azt nem merem remélni. A kedves Néni. kezeit csókolom, Téged a - viszontlátásig igaz tisztelettel üdvözöl.

Jenő