KÖZGYŰLÉSI FIZIKAI OSZTÁLYÜLÉSEK

A fizikai fejlődés iránya

Zawadowski Alfréd: Elektron transzport fémes nanorendszerekben
Fodor Zoltán: Szuperszámítógépek és a korai Univerzum
Kondor Imre: Fizika és pénzügyek: a statisztikus fizika újszerű alkalmazásai
Zimányi József: Kvarkanyag a CERN-ben?
Szeidl Béla: A csillagászat néhány aktuális problémája újabb kihívások

Szilárdtestkutatások 2000

Sólyom Jenő: Alacsonydimenziós rendszerek elmélete
Pekker Sándor: A molekuláris szén szilárdtest reakciói
Sváb Erzsébet: Neutrondiffrakció és radiográfia
Szörényi Tamás: Optikai szenzorok
Beleznay Ferenc: Félvezető világító eszközök
Beke Dezső: Barkhausen zaj és feszültség meghatározás nanokristályos szerkezeti anyagokban

A fizika Magyarországon: múlt, jelen, jövő

Berényi Dénes: Az atomfizika múltja és jövője
Patkós András: Az éter titkától a szupergyors adatfeldolgozásig
Koltay Ede: Atommagfizika: utak, célok, hatások
Szabó Gábor: A modern kvantumelektronika Magyarországon
Tompa Kálmán: Szilárdtestkutatás és fizikai anyagtudomány: múlt, jelen, jövő
Szépfalusy Péter: A statisztikus fizika szerepe a modern tudomány fejlődésében
Szegő Károly: Csillagászat és űrfizika az új Millenniumban
Ormos Pál: Biológiai makromolekulák fizikája: új horizontok

Fizikai fődíj

FARKAS GYŐZŐ, a MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója és laborvezetője
Tudományos tevékenysége során vizsgálta és feltárta a QED által előrejelzett fény-anyag kölcsönhatás jelenségeit saját építésű első hazai szilárdtest-lézereivel, majd a legújabb szuperintenzív lézerével nyert egyre nagyobb fényintenzitásokon. Nevéhez fűződik egy sor új jelenség kísérleti feltárása. Ezek közül néhány: a sokfotonos igen magas perturbációs rendű fotoeffektus kimutatása és az Einstein-egyenlet sokfotonos, mélyebb tartalmú formájának igazolása; extrém erős lézerterekkel behatolt a QED azon nem-perturbatív területeire, ahol kimutatta a lézerrel keltett tunelemissziót; igen nagy energiájú fotoelektronok, illetve fotonok új, a lézer kvantumenergiája szerint vonalas spektrumainak kimutatása; felismerte az úgynevezett “attosecundumos" időtartamú fényimpulzusok előállításának elvét, amiket napjainkban mutattak ki; 100 GeV energiáig terjedő lézergyorsító elvét ismerte fel. Hazai és külföldi tanítványai különböző laboratóriumok és programok vezetői. Alapkutatási eredményei ma már a gyakorlatban elterjedtek. Kétszer jelölték akadémiai levelező tagságra. Munkáira 500-nál több nemzetközi hivatkozás történt.

Fizikai-díjak

CSÖRGŐ TAMÁS a részecske interferometriai kutatások nemzetközileg elismert, irányadó kutatója. Elméleti fizikai kutatásai során magyar, Egyesült Államok-beli, svéd, holland, brazil, japán, kanadai, örmény, valamint norvég kutatókkal működött együtt. 71 publikált tudományos közlemény szerzője, ezek közül 38 referált folyóiratban megjelent cikk, 25 konferencia közlemény, 3 disszertáció, 1 összefoglaló tanulmány, 4 konferencia kötet (könyv), melynek Csörgő Tamás szerkesztője.
A részecske interferometriai kutatások fő célja az intenzitás interferometriai mikroszkóp kifejlesztése, az atomoknál 100 000-szer kisebb hossz skálák és a másodperc milliomod részének a százezred része hosszúságú időtartamok precíz meghatározása. A “részecske mikroszkóp" fejlesztésében, a részecskefizika és a nehézion-fizikai reakciók téridőbeli képének helyreállításában Csörgő Tamás nemzetközileg meghatározó, irányadó eredményeket ért el.
Az Európai Részecske- és Magfizikai Laboratórium (CERN) nehézion fizikai kísérleteiben a kutatások fő célja egy új anyag-fajta, a protonok és neutronok megolvasztósával létrehozott kvark-gluon-plazma azonosítása. A CERN SPS kutatási eredményei közvetett bizonyítékkal arra utalnak, hogy az ólom-ólom-ütközésekben egy újfajta anyagot, a kvarkok kiszabadításával létrejövő kvarkanyagot sikerült előállítani az ólom-ólom-ütközésekben. A felfedezés fontosságára utal, hogy azt a CERN főigazgatója által összefoglalt szemináriumon tették közzé, a nemzetközi sajtótájékoztató anyagát a New York Times-tól a Népszabadságig közölték a napilapok is.
CERN-i felfedezés hátterének az összefoglalása során két magyar kutatóra, Csörgő Tamás és Zimányi József eredményeire hivatkoztak.
Csörgő Tamás főbb tudományos eredményei a részecske-interferometriai kutatások területén a következők: Felismerte, hogy a részecskéket kibocsátó forrás tágulása a részecskék és a részecske-párok eloszlásainak vizsgálatából meghatározható. Ez az egyik alapja a táguló Univerzum (Nagy Bumm) és a nehézion-ütközések (Kis Bumm) közötti kapcsolatnak.
Megalkotta a mag glória modellt, kimutatta, hogy a részecske-mikroszkóp számára a glória részletei láthatatlanok, a mag részletei viszont jól felbonthatóak. A magglória modell alapján megadta, hogyan figyelhető meg kísérletileg a bal-jobb (U_A (1)) szimmetria helyreállása a nehézion ütközésekben.
Megmutatta, hogy nem csak fényből, hanem részecskékből is lehet lézert előállítani, megoldotta a ion-lézer modell egyenleteit.
Elsőként állította helyre a részecske mikroszkóp segítségével a CERN SPS hadron-proton ütközések teljes téridőbeli képét az NA22 kollaborációval együttműködve meghatározta a CERN SPSS + pb és Pb + Pb ütközéseinek végállapotát.
Csörgő Tamás hivatkozásainak száma több mint 500.

GRÁNÁSY LÁSZLÓ jelentős eredményeket ért el az elsőrendű fázisátalakulások elméleti vizsgálata területén. Elsősorban a fázisátalakulások kezdeti úgynevezett nukleációs szakaszával foglalkozott, melyben az új fázis növekedésre képes csírái termikus fluktuációval jönnek létre.
1993-ban a nukleációs folyamatok olyan új, a korábbiaknál nagyságrendekkel pontosabb paraméter-mentes leírását javasolta, mely figyelembe veszi, hogy a határréteg véges vastagságú. A modell teljesítőképességét a gőzök kondenzációjára, illetve a kristályok nukleációjára vonatkozó kísérleti adatokkal való széleskörű összehasonlítás során igazolta. Alapfeltevéseit a Cahn-Hilliard típusú kontinuum modellek, illetve a modern sűrűség funkcionál technikák alkalmazásával vizsgálta és támasztotta alá.
A van der Waals/Cahn-Hilliard féle kontinuum modell keretében meghatározta a gőzfolyadék felületi feszültség görbületfüggését. Megmutatta, hogy a. széles. körben alkalmazott Tolman-korrekció nem alkalmazható a nukleációs folyamatokat jellemző nanométeres méretskálán, és hogy ilyen körülmények között a korábbi állandónak feltételezett Tolman hosszúság erősen méretfüggő.
Fürt-dinamikai (cluster dynamics) számolásokat végzett az oxidüvegekben megfigyelt : időfüggő nukleációs folyamatok vizsgálatára. Megállapította. hogy bár az oxid üvegekben a nukleáció időfejlődését diffúziós folyamatok határozzák meg, termikus aktivitása lényegesen eltér a viszkozitásétól, amit az egyes folyamatokat domináló diffúziós módusok különbözőségével értelmezett.

Megosztott Fizikai díj

MOLNÁR GÁBOR, a fizikai tudományok doktora, SUDÁR SÁNDOR, a fizikai tudományok kandidátusa és TÁRKÁNYI FERENC, a fizikai tudományok kandidátusa a nukleáris reakciók gerjesztési függvényének és atommagok, bomlási sajátságainak kísérleti és elméleti vizsgálatáért, valamint azok különböző tudományos és gyakorlati alkalmazásáért (nukleáris energetika, orvosi izotóptermelés, nukleáris analitika. vékonyréteg aktivációs technika, sugárvédelem) részesültek a díjban.

A főbb eredmények:

• Nagyszámú atommag bomlási sémájának vizsgálata és elméleti értelmezése.
• Több száz neutron és töltöttrészecske-indukált magreakció gerjesztési függvényének vizsgálata és értelmezése.
• Nemzetközi hálózatokon rendelkezésre: álló adatbázisok létrehozása diagnosztikai célú orvosi izotópok előállítására, töltöttrészecske gyorsítók nyalábparamétereinek meghatározására, gamma sugárzási standardok, PGAA (prompt gammaaktivációs analízis) adatbázis; RIPL, (Referencia modell input paraméter könyvtár), EXFOR (Kísérleti nulkleáris reakció adatok).
• A kapott eredmények sikeres- és intenzív gyakorlati felhasználása a debreceni ciklotron, a budapesti reaktor és számos külföldi laboratórium izotóptermelő, analitikai és egyéb alkalmazási programjaiban.

Az MTA Ifjúsági díjazott fizikusai

BOKOR MÓNIKA, az MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa, “Molekuláris mozgások vizsgálata hexakisz-(1-alkil-lH-tetrazol)-vas(II) és -cink (II) bórtetrafluorid kristályokban multinukleáris magspinrács; relaxáció alapján" című pályamunkájáért,
NAGY ZOLTÁN, az MTA Atommagkutató Intézet PhD ösztöndíjasa, a nagyenergiás elméleti fizika témakörében, hat vezető nemzetközi folyóiratban megjelentetett tudományos közleményéért,
PETRIK PÉTER, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet tudományos segédmunkatársa; “In situ és ex situ spektroszkópiai elipszometria használata poliszilícium vékonyrétegvizsgálatára" című pályamunkájáért,
ÚJSÁGHY ORSOLYA, az MTA-BME Kondenzált Anyagok Elmélete Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa, “Spin-pálya kölcsönhatás által indukált felületi mágneses anizotrópia és hatása a Kondo ellenállásra, redukált dimenziójú mintákban" című pályamunkájáért kaptak díjat.