A KIHÍVÁS JÓ ALKALMUL SZOLGÁL
Eötvös társulati konferencia 9000 km-re Magyarországtól

Fizikatanítási Konferencia a Guangxi Normál Egyetemen, Kínában, 1999 augusztusában

Az első, Jászberényben megrendezett Japán-Magyar Fizikatanári Találkozó, valamint a soproni kínai, japán és magyar részvétellel rendezett - “Kreativitás" konferencia óta a magyar és a távol-keleti fizikatanárok kapcsolata továbbfejlődött, egyre gazdagabb lett. Ezen konferenciák sorába illeszkedett az 1999 augusztusában Guilinben megrendezett összejövetel, amely a 21. század fizikatanításának szerepét állította a figyelem középpontjába.

A konferenciát a Guangxi Tanárképző Egyetem Fizika Tanszéke, a Kínai Fizikai Társulat, a Japán Fizikatanárok Egyesülete és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szervezte az IUPAP, az ICPE és a GIREP támogatásával.

Guilin földrajzilag csodálatos környezetben, a világon egyedülálló karsztvidéken fekszik. Mintegy 3000 különleges formájú hegy, hatalmas cseppkőbarlangok, a természet által létrehozott ritka formák alkotják a guilini tájat, ide érkezett körülbelül 80 külföldi fizikatanár, hogy öt napig együtt dolgozzon kínai kollégáival.

A szervezők a műhelyeket részesítették előnyben, aránylag kevés plenáris előadás, annál több műhely, demonstráció szerepelt a programban. Sokan mutattak be úgynevezett “hands on" kísérleteket. Úgy látszik, hogy a természettudományi oktatás válságának egyik lehetséges megoldását az érdekes kísérletek bemutatásában, a cselekedtető fizikatanítás újrafelfedezésében keresi a fizikatanárok társadalma.

A plenáris előadások többsége azzal foglalkozott, hogy mi, fizikát tanítók tudjuk, hogy mekkora szükség lesz a 21. században a természettudományos gondolkodásra, de a társadalom nem látszik érdeklődni a tudomány iránt. Megrázó volt hallani Tae Ryunak, a Tokiói Sophia Egyetem professzorának beszámolóját a nemsokára bevezetendő új japán tantervről (Mombusho), amelyben a tananyagcsökkentés áldozatául esett az energiamegmaradás tétele!!! Az igazán szomorú az, hogy a hivatal semmilyen szakmai érvre nem hallgat, mindenképpen végre akarja hajtani az általa szükségesnek vélt tananyagcsökkentést.

Az előttünk álló kihívás a tanulók egész életen át tartó önképzésre való felkészítése, a tanárok folyamatos megújulása mellett. A tananyag új megközelítése, új tanítási módszerek keresése jelenthet reményt a tanulói attitűdváltozás kedvező irányba fordítására. A dél-koreai - tanárszakos hallgatókból és professzorukból álló - csoport például a tanulók lakókörnyezetét bejárva keresi a fizikát a természetben, az iparban. “A fizika tanítása és tanulása kulturális kontextusban" című műhelyükön tudományos kirándulást szerveztek a város környékére. A lakókörnyezet iparát, régészeti leleteit, a természetben és a helyi társadalomban megfigyelhető jelenségeket elemzik a fizikatanár szemével. Az anyagok megmunkálásától a geológiai formák kialakulásáig, a kristályformáktól az energiatermelés módjáig mindenhol meg lehet találni a fizikát.

Több műhely is foglalkozott azzal, hogyan lehet a fizikát a lányoknak tanítani, hogyan kell az ő érdeklődésüket felébreszteni. Ana Csillag kanadai középiskolai tanár például komoly, egyetemi felvételire előkészítő programot dolgozott ki leányok számára. A lányokhoz alkalmazkodó pszichológiai megközelítéssel, a lányok önbizalmának megerősítésével sikerült elérnie, hogy az általa felkészített tanulók fizikával kapcsolatos pályát válasszanak, és sikeres felvételit tegyenek.

A fizikatanárok maguk is szeretnek játszani. Ezért a legtöbben úgy gondolják (a szerző is), hogy a játékos, meglepő kísérletek, a szemléltetés lehet az, ami felkeltheti az érdeklődést, ami segíthet a fizika népszerűségének visszanyerésében. Hihetetlen mennyiségű ötlet, kreativitás nyilvánult meg a műhelyek, bemutatók során. Az ásványvizes palackoktól a gyermekjátékokig, a piacon kapható lézermutatókról a különböző hangszerekig mindent a fizikai törvények bemutatására mozgósítottak a résztvevők. A magyar fizikatanárok régi ismerőse, Yanchai Yingprayoon Thaiföldről a repülő játékok fizikáját választotta előadása témájául. A japán fizikatanárok között egyre népszerűbbé válik a “kóbor macskás" kísérletek bemutatása, egyre több innovatív tanári csoport alakul, és valósít meg új ötleteket. A rendezvény koronája egy szabadtéri színpadon bemutatott kísérleti előadás volt, ahol a város iskolásai is részt vehettek egy többlépcsős rakéták felbocsátásából, a levegő súlyának óriás léggömbökben való érzékeléséből, repülő fizikai eszközök bemutatásából álló látványos színielőadáson.

Több műhely foglalkozott a modern fizika tananyagba illesztésének gondjaival. Ebbe a sorba tartozott Ujvári Sándor “Kvarkok az iskolában" című műhelye.

A konferencia Leonard Jossem professzornak, az Amerikai Fizikatanári Társulat volt elnökének javaslatára közös állásfoglalást fogadott el. Ebben megállapította, hogy a következő évszázad sorsa a mai iskolában dől el. Nem tudhatjuk, mit kell pontosan tanítanunk a jövő nemzedéknek, de abban biztosak lehetünk, hogy a jövő problémáit a tudomány fogja megoldani. Az előreláthatólag gyorsan változó körülményekhez való alkalmazkodásra nevelés legjobb módja a természettudományos alapok, a természettudományos gondolkodás megismerése. A tanításon kívül mindannyiunk feladata, hogy a döntéshozókat, a társadalmat, a sajtót meggyőzzük arról, hogy a tudomány, a tudományos oktatás nélkül nincs megoldás a globális problémákra.