Bakáts tér. Eötvös Lorándról nevezték el 1936-ban az első hazai sugárterápiás intézetet a Bakáts téren.

Lónyai u. 4.-8. S z e n t - G y ö r g y i A l b e r t 1 2 É v f o l y a m o s I s k ol a. A névadó ünnepség Szent-Györgyi születésének 100. évfordulóján, 1993. szeptember 16-án volt. Az iskolához tartozik a Református Gimnázium egykori épülete, ahová Szent-Györgyi járt. Ezt domborműves emléktábla hirdeti a bejárati lépcsőházban:

SZENT-GYÖRGYI ALBERT NOBEL-DÍJAS TUDÓS 1903-TÓL 1911-IG ISKOLÁNK FALAI KÖZT TÖLTÖTTE DIÁKÉVEIT

1994. szeptember 16-án Szent-Györgyi-szobrot avattak, Alix Robinson (USA) bujáki portréjának másolatát.

Timót u. 3. A S z i l y  K á l m á n   M ű s z a k i  S z a k k ö z é p i s k o l a, Szakmunkásképző és Gimnázium névadó ünnepsége 1993. április 17-én volt. Külön teremben Szily Emlékgyűjtemény. A földszinti aulában mészkő Szily Kálmán-szobor. (Németi József, 2000)

Zombori u. 2. alatt Békésy Györgyre emlékeztet egy nagy domborműves tábla a P o s t a k í s é r l e t i  I n t é z e t - ma Távközlési Kutató Intézet - falán (Lessenyei Márta, 1979):

1927 ÉS 1947 KÖZÖTT E HÁZBAN VÉGEZTE KUTATÁSAIT DR. BÉKÉSY GYÖRGY FIZIKUS. 1901-BEN ORVOSI NOBEL-DÍJAT KAPOTT.

(FSz 1992/6 címlap) Ebben a számban részletesen olvashatunk egyéb Békésy emlékekről: szobráról (Békésy Miklós, 1970-es évek), a Békésy Emlékéremről (Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület), fényképéről, gyűjteményéről is.

Gyáli út 18-22. A P u s k á s T i v a d a r  T á v k ö z l é s i T e c h n i k u m első emeleti folyosóján félalakos bronz Puskás Tivadar-szobor (Borbás Tibor, 1993). A talapzaton:

PUSKÁS TIVADAR 1844-1893 ÁLLÍTTATTÁK KÖZADAKOZÁSBÓL A PUSKÁS TIVADAR TÁVKÖZLÉSI TECHNIKUM DIÁKJAI ÉS TANÁRAI A TELEFONHÍRMONDÓ FELTALÁLÁSÁNAK SZÁZADIK ÉVÉBEN, NÉVADÓNK HALÁLÁNAK CENTENÁRIUMÁN, AZ ISKOLA NYOLCVANADIK TANÉVÉBEN. BUDAPEST, 1993. MÁRCIUS 16. KÉSZÍTETTE: BORBÁS TIBOR KŐ- ÉS BRONZMŰVES MESTER

A tornaterem előtti folyosón állították fel születésének 100. évfordulóján a Nobel-díjas postafőmérnök, Békésy György bronz mellszobrát (Szathmáry Gyöngyi).

Üllői út 133-135. B o l y a i J á n o s K a t o n a i M ű s z a k i F ő i s ko l a (a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egysége).

Drégely u. 9. I. emelet 11. Itt lakott Kudar János.

X. kerület

Kozma u. 6. I z r a e l i t a t e m e t ő. Erdős Pál(1913-1998). Selényi Pál (1886-1954) sírhelye.

XI. kerület

Pázmány Péter sétány. A Petőfi-híd budai hídfőjétől délre emelkedik az ELTE kémiai tömbje. Az előcsarnokban van a kémikusok emléktábla-panteonja.

Pázmány Péter sétány 1/A.

Az E ö t v ö s E g y e t e m fizikai tömb földszintjén középen helyezték el a Trefort-kerti Eötvös Loránd fejszobor egy példányát. A szobortól balra a Gömbaulában a természettudományi kar panteonja. 1999. december 21-én bronz szobrokat avattak:

TANGL KÁROLY FIZIKUS 1869-1940 (Janzer Frigyes); ORTVAY RUDOLF FIZIKUS 1885-1945 (Szilágyi Bernadett); BÉKÉSY GYÖRGY KÉMIKUS, FIZIKUS 1899-1972 ÉLETTANI NOBEL-DÍJ 1961 (Benedek György); HEVESY GYÖRGY KÉMIKUS, FIZIKUS 1885-1966 KÉMIAI NOBEL-DÍJ 1943 (Tóth Béla); LENGYEL BÉLA KÉMIKUS 1844-1913 (Törley Mária); BUCHBÖCK GUSZTÁV KÉMIKUS 1869-1935 (Tóth Béla); KÖVESLIGETHY RADÓ GEOFIZIKUS 1862-1934 (E. Lakatos Aranka); SZÁVA-KOVÁTS JÓZSEF METEOROLÓGUS 1898-1980 (Janzer Frigyes); DETRE LÁSZLÓ CSILLAGÁSZ 1906-1974 (ifj. Szabó István); JEDLIK ÁNYOS FIZIKUS 1800-1895 (ifj. Szabó István); THAN KÁROLY KÉMIKUS 1834-1908 (Szilágyi Bernadett); WINKLER LAJOS KÉMIKUS 1863-1939 (Benedek György)

Az Eötvös-szobortól jobbra van az úgynevezett Harmónia-terem, ennek a szobor melletti nyugati falán Rátkay Endre: Annales I, II, III című freskója (a freskó a FSz 1990/2 címlapján). A megmintázott tudósok: Démokritosz, Arisztotelész, Pithagorász, Ptolemaiosz, G. Brunó, Kopernikusz, Tycho de Brache, Kepler, Galilei, Pázmány Péter, Newton, Bolyai János, Bolyai Farkas, Eötvös Loránd, Kitaibel Pál, Jedlik Ányos, Hell Miksa, Einstein, ismét Eötvös Loránd, majd Planck, Laue, Watson, M. Curie, Schrödinger, Heisenberg és Bohr zárja a sort.

A földszinten a Fizikai Intézet Könyvtárában kiállították Eötvös Loránd elismerő okleveleit, ezek a költözködéskor kerültek elő. A könyvtárban van egy nagyméretű Jedlik gipszszobor (FSz 1975/3, címlap), feltehetően a győri Jedlik Szakközépiskolában levő bronz szobor gipszje.

Az első emeleten az Elméleti Fizikai Tanszék szemináriumi termében (1.125) van Novobátzky Károly bronz mellszobra. A tanszékvezetői szobában helyezték el Éder Gyula Eötvös-festményét. A keret alján rézlapon: “A Kis Akadémia ajándéka".

A dékáni tanácsteremben Eötvös-festmény (Duray T.).

A harmadik emeleten az Atomfizikai Tanszék előterében bronz mellszobrok: balra Hevesy György (Farkas Pál 1995), jobbra Jánossy Lajos (Borsos Miklós). A 384. számú szobában Wigner Jenő szobra.

Itt van a Kármán Tódor laboratórium.

Ménesi út 11-13.

Az E ö t v ö s J ó z s e f K o l l é g i u m o t miniszterként Eötvös Loránd alapította. Márvány mellszobor őrzi az alapító emlékét, és márványtábla a háborúban elesettek neveit, köztük Zemplén Győzőét.

Műegyetemrakpart.

B u d a p e s t i M ű s z a k i E g y e t e m, (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egysége). A Műegyetemen igen fogékonyak voltak az új dolgokra: a Maxwell-féle térelméletet tanító Zemplén Győző számára elméleti fizikai tanszéket hoztak létre, a Tungsram támogatásával itt alakult az Atomfizikai Tanszék, melynek Bay Zoltán lett a professzora. A Fizikai Intézet nagyelőadója: Zemplén Győző-terem. Az egyetem kertjében a Fizikai Intézet mellett Kármán Tódor, Neumann János (I. Barth, 1994, 1993.) és Wigner Jenő bronz szobra (Ilona Barth, 1997). Mindhárom az Amerikai Magyar Öregdiákok Szervezete (Buffalo, USA) ajándéka. 2000. szeptember 16-án avatták Gábor Dénes szobrát (Kampfl József). A kertben van Pattantyús-Ábrahám Gézáról is bronz mellszobor (László Péter, 1985). Szily Kálmán szobra a Budapesti Műszaki Egyetem Dunára néző központi épületének aulájában:

NAGYSZIGETHI DR. SZILY KÁLMÁN 1838-1924 (Bony L)

Az F épület belső park felöli bejáratánál Gyulai Zoltán mellszobor (Szamosi-Soós Vilmos, az avatás ideje 2000. december 18.)

Lágymányosi út 21-23. E ház előtt van Buza Barna (1965) 1,8 m magas mészkő Irinyi-szobra:

IRINYI JÁNOS 1817-1895 TUDÓS VEGYÉSZ SZABADSÁGHARCOS.

Beregszászi út 10. Ö v e g e s  J ó z s e f& S z a k k ö z é p i s k o l a S z a k m u n k á s k é p z ő  és G i m n á z i u m bejárata melletti jobb oldali falon fekete márványtábla (1991):

ÖVEGES JÓZSEF 1895-1979 AZ ALKOTÓ EMBEREKNEK VÉGTELEN A TÉR.

Az ismert Öveges-karikatúrát (Masznyik Iván) nagy műanyag lapra gravírozták (1999).

Gellérthegy, Citadella< Hell Miksa (1720-1792) létesítette 1753-ban az egyetemi csillagvizsgálót Nagyszombaton (Trnava). A csillagvizsgáló az egyetemmel együtt Budára költözött, a Várpalotában 1779-ben kezdték meg az észleléseket. 1815. október 15-én avatták fel a Gellérthegyi Uraniae (az égboltért) elnevezésű csillagdát. (FSz 1966/9 címlap). Az építés és az észlelés Pasquich János (1753-1829) nevéhez fűződik. 1972 augusztusában avatták fel a Citadella területén a Gellért-hegyen állt csillagvizsgáló emlékművét. (FSz 1972/12 címlap). Az emlékművön az éggömb Elter János alkotása. Előtte tábla:

BOGDANICS IMRE DÁNIEL 1762-1802 CSILLAGÁSZ TUDOMÁNYOS VIZSGÁLATAI ALAPJÁN KÉSZÜLT EL HAZÁNK ELSŐ SZABATOS TÉRKÉPE. MUNKÁSSÁGA EMLÉKÉRE ÉS AZ URÁNIA CSILLAGDA HELYÉNEK MEGJELÖLÉSÉRE ÁLLÍTTATTA A GEODÉZIAI ÉS KARTOGRÁFIAI EGYESÜLET ÉS A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA CSILLAGVIZSGÁLÓ INTÉZETE 1972.

Petzval József u. 33. Petzval-emléktábla.

Menyecske és Kérő út közti parkban felállított téglalap keresztmetszetű, áttört betonba ágyazott 6 m átmérőjű fém körgyűrűs digitális órát, az “időgépet" Vilt Tibor készítette (1983). A számokat jelző 50 cm-es fém-hengerekben, mindkét oldalon az égövi állatjegyek láthatók fémdomborműveken.

Etele út 68. SZÁMALK Rendszerház Rt. Oktató Központban Neumann János kongresszusi terem.

Rátz László u. 4. A W e i n e r L e ó Z e n e m ű v é s z e t i S z a k k ö z é p i s k o l a utcai falán márványtábla (1997):

RÁTZ LÁSZLÓ 1863-1930 MATEMATIKUS A FASORI EVANGÉLIKUS GIMNÁZIUM TANÁRA ÉS IGAZGAZGATÓJA A KÖZÉPISKOLAI MATHEMATIKAI LAPOK SZERKESZTŐJE. ÁLLÍTOTTA BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT, BUDAPESTI EVANGÉLISTA GIMNÁZIUM 1997.

Hegyalja út 96. A házon márványtábla:

ITT ÉLT 1954-TŐL HALÁLÁIG FÉNYES IMRE (1917-1977) PROFESSZOR, A MODERN ELMÉLETI FIZIKA KIEMELKEDŐ MŰVELŐJE. BUDAPEST FŐVÁROS XI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT 1993.

Kaposvár u. 13-15. O r s z á g o s M ű s z a k i M ú z e u m.

Puskás Tivadarról és Kövesligethy Radóról őriznek olajfestményeket. E képek és az Eötvös-ingák, Jedlik-eszközök csak alkalmanként láthatóak egy-egy kiállításon. Ők őrzik Bay Zoltán coulo-méterét, az 1946-os Holdradar-kísérlet egyetlen megmaradt műszerét.

Irinyi József u.9-11. A B M G E G é p é s z m é r n ö k i Kar Kármán Tódor Kollégiuma. (a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egysége).

Dombóvári út 3. A B M G E W i g n e r J e n ő K o l l é g i u m a.

Fehérvári u. 130. Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány.

Érdi úti temető Zipernowsky Károly (1883-1942) sírja.

Galvani utca, Hevesy György utca, Kármán Tódor utca, Károly Iréneusz József utca, Fejér Lipót utca, köz, Neumann János utca, Puskás Tivadar utca, Rátz László utca, Segner János utca, Szily Kálmán utca

XII. kerület

Királyhágó tér. Frederic Joliot-Curie szobra (FSz 1975/7 címlap) (Marton László, 1959).

Karthausi u. 14. Nem tudjuk, hogy hol állt Eötvös Loránd szülőháza, de az 1860-as évek körül épített Eötvös-villában lakott az akkor tizenéves Loránd. A múltszázadi hangulatot idéző, völgykatlanban álló Karthausi-lak faragott fadíszítésű teraszának falán olvasható a márványba vésett idézet:

FÁRADT VALÉK, S PIHENNI JÖTTEM E FALAK ÁRNYÉKA ALÁ MINT MUNKÁS, KIT A DÉL HEVE ELLANKASZTOTT A FA ALATT NYUGSZIK. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF.

Németvölgyi út 99. A F a r k a s r é t i  t e m e t ő r ő l térképet kaphatunk a főbejárattól balra lévő irodaépületben. A 6-os parcella elején lévő MTA sírkertben: Egyed László (1914-1970), Gombás Pál (1909-1971) (egy fakereszt, kicsiny márványtáblával), Gyulai Zoltán (1887-1969), Ortvay Rudolf (1885-1945), Renner János (1889-1976), Szigeti György (1905-1978), Süss Nándor (1848-1921) domborműves síremléke, Bánki Donát (1859-1922) 47-es parcella, Schmid Rezső (1904-1943) 10/1-1-45, Zemplén Győző (1879-1916) és leánya, M. Zemplén Jolán (1911-1974) közös sírban, a 40-es parcellában pihennek, balra a Bartók síremlék előtt elhaladva jutunk oda. Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956), 35. parcella, Verebély László (1883-1959) 40-1-1/2, Vermes Miklós 1991-ben felavatott síremléke, Pálffy Katalin szobrászművész alkotása a ravatalozó mögött a 2-es parcellában van. Csekő Árpád sírja a bejárattól balra fent, a kerítés közelében van (FSz 1993/9). Neugebauer Tibor (1904-1977), Cornides István (1920-1999), Tarján Imre (1912-2000), Nagy Elemér (1920-2000).

Az izraelita temetőben Turán Pál (1910-1976), Lánczos Kornél:

LÁNCZOS KORNÉL EGYETEMI TANÁR. AZ IR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TAGJA. 1893-1974. NAGY TUDÓS VOLT ÉS NAGY EMBER.

Pihenő u. 1. Jakovics József napórája 1980 óta látható a Korányi Szanatórium kertjében.

Konkoly Thege Miklós út 29-33. Az M T A K ö z p o n t i F i z i k a i K u t a t ó I n t é z e t utódintézetei révén Csillebércen van Magyarország legnagyobb tudományos centruma. A magyar fizika történetének több emléke is fellelhető itt: a kutatóreaktor előcsarnokában látható a neutron- és reaktorfizika kezdeti korszakából néhány eszköz. A 13. épület előcsarnokában található a K800-as jelű, első magyar készítésű gyorsító makettje, és a Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetben, a 3. épület 113. szobában áll egy múlt század végi ingaóra, amelyet a hagyomány szerint még Eötvös Loránd használt precíziós méréseihez.

A 4. épület bejáratánál 1995. március 2-án, Jánossy Lajos születésnapján új táblát avattak:

EBBEN AZ ÉPÜLETBEN DOLGOZOTT 1951 ÉS 1978 KÖZÖTT JÁNOSSY LAJOS AKADÉMIKUS, A KOZMIKUS SUGÁRZÁS ÉS A FIZIKAI OPTIKA VILÁGHÍRŰ KUTATÓJA. ÁLLÍTOTTÁK TISZTELŐI

A 18/D épületbe, a Műszaki Fizikai Kutató Intézetbe hozták át a IV. kerületi Fóti út 56. sz. alól Szigeti György domborműves, nagy, fehér márványtábláját (Csontos László, 1987). (Az 1987. január 28-án felavatott emléktábla fotója: FSz 1987. 198. o.) A középen lévő relief alatt ez áll:

SZIGETI GYÖRGY 1905-1978 A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MŰSZAKI FIZIKAI KUTATÓ INTÉZETÉNEK ALAPÍTÓ IGAZGATÓJA.

Konkoly Thege Miklós út, az MTA Csillagászati Kutatóintézetében festmény található Konkoly Thege Miklósról, feltehetően Komáromi-Katz Endre műve. A kertben áll az “Ad Astra"-szobor (FSz 1992/12, 1996/12).

Márvány u. 32. S z i g e t i G y ö r g y M ű s z a k i S z a k k ö z é p i s k o l a.

Kempelen Farkas utca

XIII. kerület

Szent István körút. 14.

Itt született Kürti Miklós.

Váci út 19. C s o d á k P a l o t á j a (Budapest Science Center Alapítvány). Az Eötvös Társulat által alapított tudományos játszóház, ahol a látogatót belépéskor az elnevezést megálmodó Öveges József és a realizálást elindító Ferenczi György képe fogadja.

Váci út 21. B o l y a i  J á n o s M ű s z a k i S z a k k ö z é p i s k o l a . Könyvtárában patinázott gipsz Bolyai-szobor (Dobay András, 1966). A jubileumi évkönyvükben szereplő Bolyai-szobor (60 cm, kő mellszobor, Vass Viktor) 1959-től 1966-ig a városligeti szoborsétányon állt, majd a sülysápi szoborraktárba szállították.

Váci út 179-183. B á n k i D o n á t I p a r i S z a k k ö z é p i s k o l a és S z a k m u n k á s k é p z ő I n t é z e t halljában Bánki kő mellszobra (1971).

Röntgen u. emléktáblával.