Fizikai Szemle 2001/2. 65.o.

URÁN-NYILAK ZÁPOROZTAK KOSZOVÓBAN

Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Hivatala által Koszovóba küldött tényfeltáró bizottság és a Svéd Sugárvédelmi Intézet adatainak felhasználásával

Marx György
ELTE Atomfizikai Tanszéke

A nehéz földi elemek egy szupernóvában épültek fel, mintegy 4 és fél milliárd évvel ezelőtt. Azóta a néhány millió éves vagy annál rövidebb felezési idejű atommagok lebomlottak. A földi atomok közt most az urán a legnehezebb: a ²³⁸U izotóp felezési ideje 4,5 milliárd év, fele még most is megvan. A ²³⁵U izotóp hatszorta aktívabb, felezési ideje mindössze 0,7 milliárd év, a természetes uránnak ma már csak 0,7%-át teszi ki. Az urán az egyik legnehezebb fém: fajsúlya a vízének 20-szorosa.

A nyomokban még meglévő ²³⁵U a történelem kulcsszereplőjévé vált, amikor 1940-ben Szilárd Leó fölismerte és kimutatta, hogy a földi atomok közül egyedül ez alkalmas maghasadási láncreakció kialakítására: atomenergia gyakorlati felszabadítására. Ezért a nukleáris nagyhatalmak bányásszák az uránércet, uránt nyernek ki belőle. A két uránizotóp kémiai viselkedése azonos, ezért nagyon költséges fizikai eljárással vonják ki a ²³⁸U mellől a bombagyártásra használható ²³⁵U atomokat. Mivel egy uránbombához néhány kg ²³⁵U-ra van szükség, minden bomba előállításakor tonnányi “szegényített" ²³⁸U marad vissza. Atombombákat pedig tízezerszám gyártottak...

(Élelmes keleti maffiózók ismételten “tisztított ²³⁸U-t" adtak el közép-európai - köztük magyar - palimadaraknak, azt hangoztatván, hogy ez a “tisztított urán" kelendő lesz Nyugaton, csempészek és terroristák közt.)

A szuperhatalmak raktáraiban fölhalmozódott sokezer tonna ²³⁸U nagyon enyhén radioaktív, bomlási energiájának 42%-a jut -sugárzásra, 53%-a -sugárzásra és csak 1,4%-a áthatoló -sugárzás. Ezért az uránlövedékkel való felületi érintkezés ártalma elhanyagolható, hacsak nem hordozunk egy ilyen “szegényített" uránfém-darabot “útiemlékként" zsebünkben heteken át. Az “elszegényített" urán fémkesztyűvel rakodható. De egy pohárnyi uránhenger 5 kilót nyom! Az uránfém fajsúlya 20 kg/liter, az óloménak 1,7-szerese! Ez adta az amerikaiaknak az ötletet, hogy belőle páncéltörő lövedéket gyártsanak. (Igaz, hogy az arany és platina fajsúlya még nagyobb, azokból viszont nem hever többezer tonna eladhatatlan készlet a raktárakban.) Egy uránlövedékben körülbelül 30 deka ²³⁸U van egy cm átmérőjű, arasznyi hosszú, alumíniumba burkolt dárda alakjában. Ha a kis keresztmetszetű, de nagy tehetetlenségű lövedék páncélt ér, teljes lendületét, nagy mozgási energiáját egy kis foltra koncentrálja, ezáltal olvasztja-lyukasztja a tank páncélját. (Az urán olvadáspontja 2000 °C. Becsapódáskor-lefékeződéskor mozgási energiája hővé alakul, amitől maga az urán meggyullad, hiszen gyúlási hőmérséklete csak 700 °C. Uránoxidként porlik szét.) A kialakult nagynyomású olvadék a páncél kilyukasztása után a tank belsejébe fröccsen, ami harcképtelenné sebesíti a bennülő katonákat.

Lord Robertson, a NATO főtitkára 2000. február 7-én Kofi Annanhoz, az ENSZ főtitkárához eljuttatott jelentése szerint Irakban (1991) 4300 uránlövedéket, Boszniában (1995) 10800 uránlövedéket, Koszovóban (1999) 31500 uránlövedéket lőttek ki amerikai repülők tankok ellen, jó eredménnyel. Koszovóban mintegy 1000 bevetésben használták. Mindez összesen 15-20 tonna ²³⁸U uránfém szétszórását jelentette.

Mit jelent ez humán (biológiai) nyelven? Sok ez a 1520 tonna urán vagy kevés?¹ Koszovó (10000 km²) talajának felső 1 cm-es rétegében 300-szor több a természetes urán! Már egy badacsonynyi hegyben is sokszorta több urán van geológiailag. 25-ször ennyi urán lehet a Gellérthegy szikláiban, méghozzá nem a "gyengített", hanem az eredeti "vad" változatban, beszennyezve az urán erősen aktív bomlástermékeivel. (Az összes bomlástermékével egyensúlyban lévő urán aktivitása az "elszegényített" feldolgozott - urán aktivitásának kilencszerese!) Igaz, hogy a Koszovóban szétszórt urán aktivitása (becquerel = bomlás/másodperc), de egy katonai hidrogénbomba-kísérlet tízezerszer ennyi aktivitást szórt a levegőbe - békeidőben. Ugye, milyen megnyugtató?

A tankba becsapódó 30 dekás uránfémlövedék azonban megolvad, széttöredezik, elpárolog, egy része a levegőbe kerül. Egy m³ levegőben lokálisan 100 mg uránpor is lehet. Jó volna persze tudni, hogy a "békefenntartók" (no meg albán vagy arab gyerekek) mennyire fogdosták-nyaldosták a kilőtt szerb (és iraki) tankokat. Hírügynökségi jelentések "békefenntartó" katonák halálát tulajdonítják urán okozta leukémiának. De tudni illik: hirosimai és más tapasztalatok szerint a sugárdózis által okozott leukémia lappangási ideje néhány év, a tüdőráké 10-20 év. Hát majd meglátjuk... (Irakban már láthatják.²)

Az urán-téma szenzáció lett, ismételten újságok címoldalára került, hiszen az "urán" olyan jó hátborzongató szó... Elkezdődött a probléma tudományos vizsgálata. Vizsgálják Franciaországban is. Ez az ország több tízezernyi katonát küldött Jugoszláviába, most közülük 5 leukémiást ápolnak. Becquerel meg Curie hazájában értenek a radioaktivitáshoz. A franciák nem is estek pánikba.

Napról napra új információk érkeznek..: Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Hivatalának 1999 novemberében Koszovóba küldött bizottsága nem kapott pontos NATO-felvilágosítást arról, milyen területeken alkalmaztak uránlövedékeket. A bizottság most azt, a NATO-főtitkár által utólag jelzett tipikus helyzetet elemzi, amikor egymás közelében lévő tankokra 3 amerikai repülő összesen 50 uránlövedéket lőtt ki (15 kg ²³⁸U)³. Ezek a lövedékek megolvadtak, elporladtak, az urán mintegy 16 m sugarú körre szétszóródhatott. Az ENSZ-becslés szerint a levegőbe egytized gramm urán kerülhetett légköbméterenként. Idézzük a konklúziót: "A porkoncentráció itt nagyon magas lehetett. Ha ezen a területen valaki védőfelszerelés nélkül élte túl a támadást, számottevő kémiai dózist kaphatott, ami kémiai mérgezési tünetekhez vezethet. A kémiai védelem 0,2 milligramm U/m³ határértéket ír elő. Az elnyelt sugárdózis alacsony, kevesebb, mint 20 millisievert. " (Sugárveszélyes munkahelyen az évi dóziskorlát 20 millisievert/év. 5000 millisievert okozna 50% valószínűséggel halált.)⁴

Az urán -bomlással bomlik, az a-részecskéket a bőr, ruha, pár cm légréteg elnyeli. -részecskék csak uránpor belélegzése esetén okozhatnak tüdőrákot, lenyelve bélrákot. Ezeknek a betegségeknek hosszú (mintegy 10 év) a lappangási ideje. Hamarabb mutatkozhat a leukémia (fehérvérűség), ami a csontvelő rákja, az nem termel elég vörösvérsejtet. De a csontvelőig csak a (-sugárzást kísérő sugárzás hatol el. Ennek előidézésében szerepe van az -bomló urán _--aktív tórium- és protaktínium-bomlástermékeinek, melyek radioaktív egyensúlyban vannak az uránnal. (A protaktíniumon túli bomlástermékek földúsulására az uránszeparáció óta még nem volt elég idő.) 1 mg lövedékben használatos ("“elzegényített") urán összetétele és aktivitása (figyelembe véve a lövedék gyártása óta megjelent bomlástermékeket is) az ENSZ-közlemény szerint:

1 mg urán aktivitása tehát mintegy 40 Bq. Lenyelés esetén 1 mg "elszegényített" urán 0,00067 mSv dózist, belélegzés esetén 0,12 mSv dózist jelentene. (Hazánkban a lakótéri radon belélegzése által okozott lakossági átlagdózis 2 mSv/év, néhol ennek tízszerese.)

Tekintsük az elporlott uránlövedék 1 mm³-es darabkáját: Ennek tömege 20 mg, benne 800 radioaktív bomlás történik másodpercenként! Ennek megfelelően az 1 mm³-es uránszemcse szervezetbe kerülése egy-két mSv dózist jelent, ami kisebb, mint egy komoly röntgenvizsgálat sugárterhelése. Magyarországon az embereket évente átlagosan nagyobb sugárdózis éri...

Ha lebegő (0,001 mm átmérőjű) uránt lélegzünk be, egy szemcse átlagosan 100 naponként bocsát ki egy a-részecskét. A tüdő ennél sokszorta nagyobb besugárzást kap a lakótérben összegyűlő “természetes" radontól. Egyébként is: a tüdőrák lappangási ideje 10 év. (Olyan uránbányászoknál, akik öt éven át dolgoztak 0,5-2,5 mg/ légköbméter szennyezettségű bányában, utólag sem észleltek légzőszervi megbetegedést a Svéd Sugárvédelmi Intézet jelentése szerint.) Ha a támadást túlélő katonák a helyszínen lélegeztek be szétporlott uránoxidot, akkor az ENSZ Bizottság svéd tagjainak közleménye szerint e katonáknál is 10 mSv alatt marad a sugárdózis. Nagy fajsúlya miatt az urán gyorsan leülepedő anyag. Ha a támadás után megy valaki a szennyezett körzetbe és ott napi 24 órát tartózkodna egy teljes éven át, akkor kapna 1 mSv dózist az első évben. (Ott termesztett növények és szennyezett ivóvíz okozta dózist az ENSZ jelentés 0,01 mSv/év értéknél kisebbre becsüli.)

Kémiai mérgezés kockázata nagyobb, mert az urán miként a többi nehézfém, a higany meg az ólom - kémiailag is mérgező, de kevésbbé, mint az ólom. Az ólom ugyanis a biokémiai folyamatokba bekapcsolódva az idegrendeszert is támadja, de az urán vegyületei rosszabbul oldódnak. A szervezetbe jutott (lenyelt) urán csak uranil-ion (oxidált uránvegyület) formájában oldódhat, mobilizálódhat. Az urán két vegyértékű (Ca-hoz hasonló) változatban lerakódhat a csont felszínén, ott a biológiai (szerves kicserélődési) felezési ideje körülbelül egy év. Ezután a véráram a vesébe szállítja, onnan kiürül. Mivel a ²³⁸U aktivitása kicsi, -sugárzása gyönge, annak áthatolóképessége mindössze 0,03 mm, így nem nagyon éri el a csontvelőt. Nem ismeretes olyan konkrét leukémiai eset, amit bizonyítottan az urán emésztő rendszerbe jutása okozott volna. A leukémia lappangási ideje egyébként is néhány év. A sugárzásnál ártalmasabb az elpárolgó-elporló (talajvízbe is bejutó) urán (rövidtávon is megmutatkozó) várható kémiai kára, ami veseelégtelenségben nyilvánulhat meg. Uránfeldolgozó munkások néha meg is betegedtek tőle - vesebántalomban, nem pedig leukémiában. A vese (kémiai) uránterhelésének megengedett felső korlátja 3 milliomod gramm urán/gramm vese.

Január 15-én a NATO orvosszakértői Bizottsága amelynek magyar tagja is volt - kizárhatónak minősítette, hogy egyes katonáknál elpanaszolt leukémia-tüneteket az urán csekély radioaktivitása okozhatta volna. Mások a NATO hágai nemzetközi bíróság elé állítását követelik...

(Megjegyzés: kisgyerekek sokszorta érzékenyebbek, mert sejtjeik gyorsabban osztódnak. ENSZ-jelentés szerint is gyerekek és legelésző állatok hamarabb bementek a kibombázott tankok közelébe, mielőtt a megszálló békefenntartó katonák megérkeztek volna. Miért nem a koszovói gyerekeket féltik az újságok, hiszen ők kíváncsiskodva tapogathatták a kilőtt tankokat? Növekvő szervezetük pedig sokszorta érzékenyebb a sugárzásra! Iraki közlés szerint az öbölháború óta megnőtt a születési rendellenességek, immunhiányok, gyermek-leukémiák száma. Koszovói közlés szerint viszont 2000-ben kevesebb volt a leukémiás eset, mint 1999-ben. Mennyi ebből az orvosi tény; mennyi a politika? Néhány év múlva majd meglátjuk...)

Zbigniew Jaworski (Lengyel Központi Sugárvédelmi Laboratórium) most közreadott információja szerint Angliában 100 000 lakosonként évente 11 leukémia-elhalálozás fordul elő. Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt két év során Koszovóban állomásozott 150 000 békefenntartó katona közül eddig 17 halt meg leukémiában. Stimmel. Sokkal izgalmasabb volna azt tudni, hogyan működik a vizeletkiválasztásuk...

(Újabban a plutónium is a vádlottak padjára került. Ez a kémiailag uránnál is mérgezőbb elem nyomokban természetes uránban is keletkezik, mert a spontán uránhasadás által termelt neutronok ²³⁸U-ba befogódva belőle plutóniumot csinálnak. Ha viszont használt reaktor-fűtőelemekből nyerték az uránt, plutónium mehetett vele. Nehezen érthető ugyan, hogy a kémiai feldolgozás nem különítette el. De hát a plutónium-neve még rosszabbul hangzik.)

Sajnos, nagyságrendekkel több áldozatot szedtek a “hagyományos" kémiai robbanások. A jugoszláv háborúk áldozatainak teljes száma negyedmillió körül van. Mindenesetre leszögezhető: ólomlövedékek kémiailag is ártalmasabbak, mint az uránlövedékek.

Zárókérdés: ha ennyire féltjük az embereket a radioaktív eredetű sugárzástól, hazai illetékes szervek miért nem fordítanak gondot arra a tudott (e folyóiratban is megírt) tényre, hogy sok magyar gyerekszobában a talajból kiszivárgó radon természetes radioaktivitása miatt 1000-nél is több radioaktív bomlás történik köbméterenként másodpercenként a levegőben? Ez pedig nagyságrenddel nagyobb dózist ad évente! Itt élnek, itt alszanak, itt szuszognak a kicsik!

_______________________

1 ENSZ adat szerint a földkéreg urántartalma 0,5-100 gramm urán/tonna, aktivitása 5-125 Bq/kg határok közt mozog.

2 1999 nyarán Dél-Magyarországon - Szegeden, Pécsett-a levegőben enyhe, de a budapestinél magasabb -aktivitást mértek. Tömegspektroszkópiai elemzés szerint ezt ²³⁸U okozta. De nem szabad elfelejteni: Jugoszlávia földje nem szegény uránban. Délen állítólag most is bányásszák az uránt. Már pedig kémiai bombarobbanások sok port dobnak a levegőbe, ami a szelek szárnyán messze szállhat. Urántartalmú molekulák persze Mecsek felől is jöhettek.

3 Volt eset, amikor egy helyen 1000 lövedéket lőttek ki!

4 1 mSv dózist akkor kap az ember, ha - vagy -sugárzásból 0,001 joule (-sugárzásból 0,05 mJ) ionizációs energiát nyel el test-kilogrammonként.