Czeizel Endre
Genetikai Családtervező Alapítvány

Az Alfréd Nobel alapította díjjal a fizikusok, kémikusok, orvosok-élettanászok, az írók, valamint a béke elérése érdekében sokat tett személyiségek-intézmények 1901 óta tüntethetők ki. A közgazdászokra 1968-ban terjesztették ki a Nobel-díjat a Svéd Központi Bank anyagi áldozatvállalása alapján és 1969-ben adták ki először. Milton Friedman a közgazdasági Nobel-díjat 1976-ban kapta meg.

Milton Friedmant nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni, pedig mint erre már Marx György rámutatott, szülei a történelmi Magyarország területén születtek, egymás közt magyar anyanyelvükön beszéltek, tehát magyarok voltak. Ezt nekem 2001. október 4-én írt levelében Milton Friedman is megerősítette: “Szüleimet mindig magyarnak tartottam. " Milton Friedman ezért inkább besorolható a magyar származású Nobel-díjasok “csapatába", mint például Robert Bárány.

Milton Friedmannak (III/5) csak a szülei ismertek kielégítően. Az apa (II/3) a születésekor a Jenő (amely tipikus magyar keresztnév) és Saul (amely zsidó származására utal) nevet kapta. 1878-ban Beregszászon látta meg a napvilágot, amely akkor az Osztrák-Magyar Monarchián belül a történeti Magyarország észak-keleti részén elterülő Bereg vármegye székhelye volt. Trianon után Beregszász is Csehszlovákia része lett. A 2. világháború után a Szovjetunióhoz került, végül a Szovjetunió összeomlását követően jelenleg Ukrajnában van, ahol a korábbi Beregszász a Beregovo (Berehovo) nevet kapta.

A Nobel-díjas közgazdász apai nagyszüleiről csak annyi ismert, hogy a nagymama (I/2) első, Friedman nevű férje (I/1) halála után egy Greenstein családnevű férfi (I/3) felesége lett. Az apai nagymamának mindkét házasságából két gyermeke ismert. Greenstein Jenő Saul a második házasságból született. Tizenéves korában azonban követte féltestvér bátyját Budapestre, ahol tanult és munkát keresett. A fővárosban mindig a “Friedman fivére"-ként emlegették, így később ezt a családi nevet használta - noha ő nem édesanyja Friedman nevű első férjétől származott. 1894-ben, tehát 16 évesen távozott az USA-ba és a New Yorkhoz tartozó Brooklynban telepedett le. Kiskereskedőként kezdett dolgozni, egész életében önálló vállalkozó maradt.

A Nobel-díjas tudós édesanyja (II/8) 1881-ben született ugyancsak Beregszászon. Családi neve Landau volt, míg a születéskor a magyar Sára (később ezt Sarah-ként használta) és Etelka (Ethel) keresztnevet kapta. Három nővére már korábban az USA-ba emigrált, az ő biztatásukra 1895-ben, tehát 14 évesen követte őket. Ők is Brooklynban laktak. Varrónőként dolgozott és közben a bevándorlók számára létrehozott esti iskolában tanulta meg új hazájának nyelvét.

A két fiatal Brooklynban találkozott. Korábban nem ismerték egymást, noha mindketten Beregszászon születtek. Egymásra találásukban magyar-zsidó származásuk és közös szülőhelyük játszhatott szerepet. Négy gyermekük született, az első három: Tillie, Helen és Ruth lány volt. A negyedik lett fiú, Milton. Ö olyan nagy örömet okozott a szülőknek, hogy több gyermekre már nem is vállalkoztak.

A család a kisfiú 13 hónapos korában, tehát 1913-ban Brooklynból a New Yorktól 20 mérföldre található Rathway-ba költözött. Boltjuk és lakásuk ugyanazon házban volt. A szülők a gyerekek miatt otthon is igyekeztek az angol nyelvet használni, de egymás közt (különösen, ha azt akarták, hogy a gyerekek ne értsék meg beszédük témáját) magyarul társalogtak. A bevándorló társaikkal is magyarul vagy jiddisül beszéltek, noha az apa tudott németül is. A gyermekek ezért csak néhány magyar szót értettek meg. Mégis, Marx Györgynek egyik magyar emigráns interjúalanya, Csapó László azt mondotta, hogy Friedmannal tudott magyarul is beszélni. A szülők gyermekeik iskoláztatását mindenek fölé helyezték.

Milton Friedman az elemi és középiskoláit Rahtwayban végezte, tanárai biztatására egyre nívósabb iskolákban és mind rövidebb idő (vagyis két osztályt egy év) alatt. 16 éves korára befejezte középiskoláit, közben a helyi könyvtárnak is törzstagja lett.

Kiváló tanulmányi eredményének köszönhetően 16 évesen, ösztöndíjasként a New Brunswick-i Rutgers egyetemre került, amit 1928 és 1932 között végzett el. Megélhetésének anyagi feltételeit a tanulás mellett vállalt részállásokkal, meg üzleteléssel maga teremtette elő. Mindez azért is említést érdemel, mivel éppen erre az időre esett a gazdasági világválság. Az 1766-ban alapított Rutgers Collegiumban kiváló professzorok tanítottak, az ő biztatásukra fordult érdeklődése a közgazdaság felé, noha korábban biztosítási statisztikus akart lenni. Az egyetemi tanulmányait 1932-ben a Chicagói Egyetemen folytatta, az ottani Közgazdasági Intézetbe került, ahol tanított és kutatómunkát végzett. Itt doktorált 1946-ban, és még ugyanebben az évben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Rose Director (III/12) 1932-ben találkozott Milton Friedmannal a Chicagói Egyetemen, de a közöttük egyre mélyülő érzelmi kapcsolat ellenére csak doktorátusuk és anyagi biztonságuk megszerzése után vállalkoztak házasságra, 1938. június 25-én. Ezt követően Wisconsin, Washington, New York, Minnesota egyetemein, illetve vezető intézeteiben betöltött állásuk után Friedman 1946-ban visszatért Chicagóba. Itt 30 évig dolgozott. A fogyasztói analízis, pénzügy-történet és -elmélet terén elért eredményeiért, valamint a stabilizációs politika komplex voltának megmutatásáért 1976-ban Nobel-díjat kapott. Milton Friedman 1977-ben nyugdíjba ment és azóta San Francisco mellett élnek, de tanácsadói állást ellát a Stanfordi Egyetem Hoover Intézetében, és előadásokat is tart.

Az Encyclopaedia Britannica szerint Milton Friedman a laissez faire-doktrína híve és egyik megalapítója, eszerint a társadalom gazdasági ügyeit a kollektív hatalomgyakorlás kizárásával az egyéni döntésekre kell bízni. Így lett ő a monetarizmus USA-beli vezéregyénisége. Mint 1991-ben megjelent “Monetarist Economics" című könyvében megfogalmazta, az üzleti ciklus elsősorban a pénzkínálattól és a kamatlábaktól függ - nem pedig a kormány pénzpolitikájától. A feleségével írt és 1962-ben kiadott “Capitalism and Freedom" című művében a központosított és bürokratikus jóléti hálózatok helyett a negatív jövedelemadó vagy a szavatolt jövedelem mellett érvelt, mivel szerinte ezek a szociális hálók az individualizmus és a hasznos munka ellen hatnak.

Milton Friedmant ellentmondásosan ítélik meg. Egyrészt arrogáns személyisége miatt, mivel a vitákban túl nyíltan, kertelés nélkül, sokak szerint durván fejtette ki véleményét. Másrészt konzervatív, jobb oldali politikai-gazdasági nézetei miatt, mint például a “sokk-terápia" atyját, Nixon és Reagen elnök tanácsadóját, valamint gazdasági téziseinek néhány demokratikus (így Margaret Thacher Egyesült Királyságában) és diktatórikus országokban (mint például Chilében Pinochet által) sikeresen alkalmazott volta miatt. Kivételes tudományos teljesítményét ugyanakkor senki nem vonja kétségbe.

A korszerű családelemzés egyik célja a kivételes szellemi teljesítmény gyökereinek kutatása. Milton Friedman ismert felmenő és oldalági rokonságában kivételes szellemi képességű személyiség nem található. Házassága tükrözi “a hasonló hasonlót választ" szabályt, mind származásukat, mind foglalkozásukat, mind kiváló szellemi képességeiket tekintve. A kivételes szellemi teljesítmény négy adottságon nyugszik. Az első az átlagost meghaladó általános értelmesség, amely Milton Friedman esetében nem lehet kétséges. A másik feltétel valamelyik specifikus mentális adottságban való kivételesség. A tudósok értékelésekor ezt nem mindig könnyű azonosítani, bár sokuknál így Milton Friedmannál is - a kivételes matematikai adottság kiemelhető. Ennek fontosságát ő is hangsúlyozta, mint a tiszta logikai gondolkodás és levezetések alapját. Magam úgy gondolom, hogy míg a kivételes muzsikus csak a zenében, a kivételes költői talentum csak a költészetben képes jól körülhatárolható kivételes adottságának valóra váltására, addig a tudósok igen különböző területeken bizonyíthatják különleges képességeiket. Elég Friedmannak a sugárhajtóművek gázturbináival vagy a légelhárító lövedékek szerkezetével kapcsolatban a 2. világháború alatt végzett kutatásaira utalni. Mint Marx György: “A marslakók érkezése" című könyvében olvashatjuk: “ …hadiszolgálatként a Statisztikai Kutatócsoportban dolgozva az ötvözetek magas hőmérsékleten való szilárdságát tanulmányozta, ami a sugárhajtóművek gázturbináinak forgó alkatrészeinél volt lényeges. Mint mondotta: - Ez nem gazdaságtan volt, hanem fizika, így nem kellett évekig várakoznom, amíg kiderül, hogy elméleti egyenleteim következtetéseit megerősíti a tapasztalat. Még sikeresebb volt a légelhárítás hatékonyságára vonatkozó elemzése a légelhárító lövedékek szerkezetével kapcsolatban. "

A harmadik adottság a kreativitás, amely Friedman közgazdasági elméleteinek létrejöttében is döntő lehetett. Ez egyaránt vonatkozhat a sok lehetséges téma közül a számára legtöbbet ígérő kiválasztására, valamint ennek következetes és új összefüggéseket feltáró megoldására. A negyedik a motiváció, a feladat iránti elkötelezettség, amely - Friedman szerint - az állhatatos, kitartó, a cél megoldásának mindent alárendelő munkában nyilvánul meg. E négy adottság egybeesésekor várható a kivételes tehetség, amelynek valóra váltása a kivételes talentum és a társadalmi teljesítmény formájában a külső feltételek függvénye. Az utóbbit is négy csoportra szoktuk elkülöníteni. A családi körülmények nála nem voltak jónak mondhatók, mégis önerőből képes volt a nehézségeken úrrá lenni. Iskoláztatása során két fontos jellegzetesség emelhető ki. Egyrészt a zsidó kultúra alapvető felismerése, hogy a szülők gyermekeiknek a minél magasabb szintű iskoláztatással adhatják a legtöbbet. Mindez a Milton családra is jellemzőnek mondható. Másrészt a jó tanárok szerepe az ő életében is meghatározónak tűnik, mivel kivételes tehetségének felismerését követően mentorainak sokat köszönhetett továbbtanulása segítéséhen és a legjobb iskolák megtalálásában. A kortárs csoportok hatását a tizenéves korban szoktak hangsúlyozni, nála inkább a (elsőbbfokú tanintézményekben dolgozó kollégáinak és a kortárs tudósok hatását érdemes kiemelni, mind pozitív (akiknek elméleteit és tanait továbbfejlesztette, illetve megújította), mind negatív (például John Maynard Keynes közgazdaságtanaival szembeni harcban) értelemben. A negyedik csoportba a társadalmi lehetőségek és hatások kerülnek, amelyeket Friedmannál az USA-ban születése határozhatott meg. Erre ő is gondolt: “... én Amerikában születtem. Ha (szülei) Beregszászon maradtak volna, ott ismerkedtek volna össze, én is Beregszászon maradtam volna. Nem amerikai, hanem szovjet állampolgár lennék." S akkor igen nagy valószínűséggel Nobel-díjat sem kapott volna…"

A Nobel-díjasok magyarszármazásának kritikus elemzésekor számos szempontot érdemes figyelembe venni. 1) Milton Friedman már az USA-ban született, ez büszkén vállalt hazája. 2) Így amerikai-angol anyanyelvű, magyarul alig tudott. 3) Milton iskoláit az USA-ban végezte. 4) Sohasem élt Magyarországon (1990-ben járt hazánkban). 5) Az USA-ban elért kutatási eredményeiért kapott Nobel-díjat. 6) Az USA állampolgárának tartotta magát, de szülei magyar származását sohasem tagadta, sőt büszkén vállalta. 7) Szülei kétségtelenül magyarok voltak, mindketten Magyarországon, magyar állampolgárként születtek, noha már az USA-ban haltak meg. Rokonságának egy része szülőföldjén maradt, noha mind a Friedman-, mind a Director-családra a nagyfokú szociális mobilitás volt a jellemző. Milton Friedman tehát semmiképpen nem tekinthető magyar Nobel-díjasnak - Robert Bárányhoz, Richard Zsigmondyhoz, John Polanyihoz hasonlóan -, de szüleinek magyar származása tény.

Encyclopaedia Britannica - 15. kiadás Inc. Chicago, 1977.
MILTON FRIEDMAN, ROSE FRIEDMAN: Two lucky people - Univ. Chicago Press, Chicago, 1998.
MILTON FRIEDMAN: Monetarist Economics - Basil Blackwell, Oxford., 1991.
ROSE D. FRIEDMAN: Milton Friedman: Husband and colleague - Oriental Economist, 1977.
MARX GYÖRGY: A marslakók érkezése - Akadémiai kiadó, Budapest, 2000.
ELTON RAYACK: Not so free to choose. The political economy of Milton Friedman and Ronald Reagan - Praeger Publ., New York, 1987.