Hartmann Hildegard
Budapest

Az Eötvös Egyetemen - 1945-48-ig Budapesti Tudományegyetem - oktatómunkában 1945-től (IV. évesként, mint díjtalan gyakornok) 1988-ig (nyugdíjazásomig, mint egyetemi docens) vettem részt. Közel negyven évig I. éves vegyészhallgatókkal foglalkoztam. Számolási gyakorlatot tartottam és laboratóriumi gyakorlatot vezettem.

Gróf András az 1955/56-os tanévben volt I. éves vegyészhallgató és egy évig a csoportomban dolgozott. II. évesként közelítőleg egy hónapig volt hallgató, tanévkezdettől október 23-ig, de akkor már nem nálam dolgozott. Tudomásomra jutott (ha jól emlékszem), hogy az USA-ban vegyészhallgatónak jelentkezett, ezért felvételiznie kellett. Azon olyan jól szerepelt, hogy mindjárt III. évesnek vették fel.

Amikor Gróf András nálam dolgozott, az első félévben 2 órás számolási gyakorlaton és egy délután (körülbelül 6 órás) általános kémiai laboratóriumi gyakorlaton vett részt hetenként. A második félévben két délután (körülbelül 12 órás) laboratóriumi gyakorlaton vett részt. Ezen szervetlen minőségi kémiai analízist tanultak. Különösen a második félévben látszott jól, hogy Gróf András szenvedélyes érdeklődéssel végezte munkáját, az analíziseket. Minden erejét arra fordította, hogy megállapítsa az ismeretlenként kapott anyag minőségét, összetételét. Munkáját nagy kedvvel és - mondhatnám - fanatikus érdeklődéssel végezte. Ennek meg is volt az eredménye: nagyon ügyesen, szinte végig hibátlanul analizált. Amikor egy-egy elemzés végén bediktálta, hogy milyen anyagot talált és kiderült, hogy megint helyesen analizált, nagyon boldog volt.

Gyakorlatvezetői füzetemből mellékelek másolatot. Ezen Gróf András munkája és eredményei jól követhetők. A jobb oldalon felül szerepel. hogy mit adtam ki, a névvel egy sorban pedig az, hogy mit diktált be. Látható, hogy egyedül Gróf diktálta be pontosan azt amit kiadtam. Nem könnyelműsködött, kihasználta a rendelkezésre álló időt.

A másolatban mellékelt levelet András már az USA-ból írta kis cédulára, amit szüleinek írt levél borítékjába tett és a szülei adták oda nekem. Azt írja a levélben, hogy tartsam meg jó emlékezetemben, hát jól emlékszem és szeretettel gondolok rá. Nagyon meghatott, hogy nem felejtett el és még könyvében is megemlít.