A tavasz legszebb hónapjában köszöntjük kedves barátunkat, Marx Györgyöt hetvenötödik születésnapján. Őszintén örülünk annak, hogy a múló évekkel szinte semmit sem változott: ötletgazdagsága lebilincselő; amit jónak lát, azért kitartóan küzd; előadásokat tart, tanít, könyveket, cikkeket ír, utazik; fiatalos lendülettel harcol az alkotó tudás fontosságának elismeréséért. Egyéniségének, gondolatainak hatása messze túlterjed a fizika egyébként is nehezen kijelölhető határain; a társadalomtudományok, a művészetek jeles képviselői is figyelnek szavára, ő viszont pontosan tudja, mit jelent a vers, a dráma, a zene, a képzőművészet a “ráció szigorú világában" munkálkodó ember számára. Bámulatra méltó tevékenységének, eredményeinek széles a spektruma. Csodálni lehet, honnan van annyi energiája, hogy az elmélet legelvontabb kérdéseivel foglalkozva, vizsgálja a Földet fenyegető globális veszélyek szövevényeit, hogy felkutassa és megírja a nagy magyar tudósok történetét, ezzel is segítve a nemzet önbizalmának erősítését. Ha mindezekhez még hozzávesszük, hogy elbűvölő stílusban esszéket ír azzal a céllal, hogy értelmes embereket megtanítson látni fontos összefüggéseket, felfedezni valódi értékeket, akkor szellemi energiájának csodálatán túl bátran kijelenthetjük, hogy Marx György a tudományos világ kimagasló személyisége. Egyik könyvében írja: “egy értelmes ember számára nyomasztó volna a gondolat, hogy évszázadok múltán felébredve egy képzelt álomból, és visszatekintve megélt életére, azt kellene látnia, hogy nem vett tudomást mindarról, amit korából értékesnek ítéltek a későbbi századok". Valóban, megvan a veszélye annak, hogy a mai kor értelmes embere nem veszi észre - talán nem is keresi - a valódi értékeket, mert a pillanatnyi körülmények kényszere fontosabbakká minősíti számára a változó látszatértékeket. Ezért kell a valódi értékekért hitelesen és meggyőzően minden nap érvelnünk.

Ebben a köszöntőben aligha lehetne Marx György tudományos munkásságának körültekintő ismertetésére vállalkoznunk, és nem is ez a célunk. Azt azonban mindenképpen el kell mondanunk, hogy ő volt az, aki elsőként ismerte fel a fermionszám megmaradásának törvényét, és ez már fiatal korában ismertté tette nevét az elméleti részecskefizikában. 1953-ban ezért a teljesítményéért kapott Kossuth-díjat. Különösen kiemelkedő a neutrínófizika és neutrínó-asztrofizika terén végzett munkássága. 1972-ben Balatonfüreden ő szervezte meg az első Nemzetközi Neutrínó Konferenciát, amelyre az akkor megosztott világ mindkét részéből eljöttek a legkiválóbb kutatók: Davis, Feynman, Lee, Pontecorvo, Zeldovics, Reines, Weisskopf és még sokan mások, s nagyon hálásak voltak Gyurkának, hogy létrehozta a találkozót. Azóta kétévenként a világ különböző városaiban tartják a neutrínó konferenciákat, amelyeknek mindig fontos szereplője Marx György. Az 1998-ban, Japánban tartott konferencián “Great Old Man of Our Community" elismerő szavakkal illették; és arra kérték, hogy ő tartsa meg a záró előadást. Legutóbb, ebben az évben, mint a Nemzetközi Tanácsadó Bizottság tagja vett részt az új-zélandi neutrínó konferencián, ahol “Galactic rotation and dark neutrino matter" címmel tartott előadást. Tudjuk, az extrém nagy és az extrém kis távolságok világa elválaszthatatlanul egybefonódik, s ma az egyik legnagyobb kihívás: megmagyarázni az Univerzumot uraló “sötét energia" eredetét és tulajdonságait Marx György tudományos eredményeit az egész világon ismerik. Több mint száz tudományos dolgozatára ezernél is több hivatkozás történt, s a hivatkozók között számos Nobel-díjas kutató található.

Jellemző Marx Györgyre, hogy szenvedélyesen érdeklődik minden olyan jelenség, történés, folyamat iránt, ami érinti, vagy érintheti az emberek sorsát bolygónkon. Elméleti fizikusként szakemberré képezte ki magát a radioaktív sugárzások élettani hatásaival, a nukleáris reaktorok energetikai hasznosításával kapcsolatos kérdésekben, s ezen tudás birtokában végez felvilágosító munkát, és folytat küzdelmet a divatos, de meg nem alapozott “atomenergia-ellenességgel" szemben. Támogatója és aktív résztvevője annak a nagy munkának, amely az ország különböző részein lévő lakások radon-koncentrációjának feltérképezésére, és “monitorozására" irányul. Nagy figyelmet fordít az adatokból levonható és az emberek egészségi állapotát érintő következtetések tudományos megalapozására. Foglalkozik az “üvegház-hatás" kialakulását befolyásoló tényezőkkel, s a várható hatások prognózisával. Aligha lehet találni olyan, az emberi élet fenntarthatóságát, minőségét érintő tudományos problémát, amely Marx Gyurkát ne érdekelné.

Számos kortársánál hamarabb ismerte fel, hogy az emberi erőforrás kreativitása, minősége minden társadalom jobb jövőjének az alapja. Ezért fordított sok munkát a fizika, de mondhatjuk: a természettudományok tanításának korszerűsítésére. Hirdette; magyarázta, hogy szakítani kell a “hagyománytisztelő" tantervekkel, és kimondta, hogy a normatív elvekre épülő oktatást fel kell váltania a kreativitásra nevelő oktatásnak. A fizika tanításáról szóló írásaiban, előadásaiban kitűnő érvekkel mutatta be a 20. század nagy tudományos vívmányainak integritását, s benne a fizika meghatározó szerepét. 1997 augusztusában a Nemzetközi Fizikai Unió Fizikatanítási Bizottsága emlékéremmel tüntette ki a fizika oktatásában szerzett kimagasló érdemeiért. 2000 novemberében pedig a Brit Fizikai Társulat ismerte el munkásságát Bragg-éremmel és díjjal. Először történt, hogy a Brit Társulat, amely egyébként Marx Györgyöt már korábban tagjává választotta, nem angol fizikusnak ítélte oda a Bragg-érmet.

Az elmúlt fél évszázadban a magyar fizikatanárok és fizikusok jelentős része tőle tanult olyan elméleti fizikát, amelyben a kristálytiszta logikával felépített absztrakt módszerek mindig a jelenségek mélyebb megértését szolgálták, és sohasem váltak öncélúvá. Körülötte nőtt fel a mai kor aktívan dolgozó, magyar fizikusainak számos kiválósága, akik közül többen külföldön jeleskednek, és eredményeikkel öregbítik az ország jó hírét. Huszonkét évig vezette az ELTE Atomfizikai Tanszékét, amely áldozatos munkájának eredményeképpen olyan magas szintre emelkedett, hogy a tudomány művelése és az oktatás terén példaképül állították az egész világnak, Marx György bebizonyította, hogy egy magas szintű egyetemi tanszéknek lehet alapvető szerepe az ország tudományos, kulturális és műszaki életének fellendítésében, a nemzetközi együttműködés hasznosításában. Híressé váltak a tanszék csütörtöki “teadélutánjai", amelyeken sok kiváló tudós és sok okos ember tartott vitára késztető előadásokat. A résztvevők pedig úgy érezhették, hogy egy kellemes szellemi műhelyben töltötték délutánjukat. Gyurka teáin meg lehetett tanulni, hogy ami bizonyíthatóan igaz, az attól függetlenül igaz, hogy ki mondja.

Úgy gondoljuk, hogy a Fizikai Szemle olvasóinak nem kell Marx Györgyöt mint tudományszervezőt bemutatnunk. A Szemle azért létezik, mert ő nemes szenvedéllyel évről évre küzd, hogy fennmaradjon, s azon fáradozik, hogy a fizika fontos, igazi értéket jelentő, új eredményei benne megjelenjenek, hogy a magyar szaknyelv fejlődjön, hogy a múlt tiszteletet érdemlő nagyjainak bemutatásával a nemzet önbecsülése erősödjön. A Szemle, azon túlmenően, hogy cikkei nagyszerű olvasmányt nyújtanak, sajátos kohéziós erőt is jelent a magyar fizikusok, főként a fizikatanárok között, s ennek jelentősége felbecsülhetetlen, különösen azért, mert ez a kohéziós erő messze túlterjed az ország határain. Marx György ezt mindenkinél jobban tudja, ezért nem kíméli erejét, ha a Szemléről van szó; köszönet érte. Nagy szolgálatot tett a magyar fizikaoktatásnak a Középiskolai, majd az Általános Iskolai Tanári Ankétok megszervezésével. Éveken keresztül volt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára, majd elnöke. Jelenleg a Társulat tiszteletbeli elnökeként tevékenykedik.

Élénk és tartalmas nemzetközi kapcsolatok nélkül egyetlen tudományterületen sem lehet eredményesen dolgozni. Természetes, hogy Marx György tudományszervezői tevékenységében nagy figyelmet fordított a külföldi magyar és nem magyar fizikusokkal való együttműködés kialakítására és ápolására. Már az ötvenes évektől kezdve számos sikeres nemzetközi konferenciát szervezett, kiváló külföldi fizikusokat hívott meg. Évtizedekkel ezelőtt amikor ezért még nem járt köszönet - mindent megtett, hogy a külföldön élő, jeles magyar fizikusokat bekapcsolja a hazai tudományos életbe. Marx György neve jól ismert a világ fizikus társadalmában, kitűnő kapcsolatait arra használja, hogy gazdagabb, sokszínűbb legyen a hazai tudományos élet, hogy a fiatal nemzedék láthasson követésre méltó, vonzó életpályákat. Szinte lehetetlen felsorolni kapcsolatait, tisztségeit: megválasztották a Nemzetközi Fizikai Unió (IUPAP) alelnökének, a Fizikatanítási Bizottság elnökének, tagja az Amerikai (APS), a Brit (IOP) Fizikai Társulatnak, a Nemzetközi Asztronautikai, a NewYork-i Tudományos Akadémiának. Elnöke volt a GIREP-nek, az Európai Fizikai Társulat Részecskefizikai Bizottságának. Az Academia Europaea tagjaként (annak öttagú bizottságában) jelentést készített az Európai Parlamentnek a közoktatás kérdéseiről. Tiszteletbeli professzora a Bécsi Egyetemnek, az Union College-nek (Schenectady, N.Y., USA) és még hosszan sorolhatnánk.

Köszöntőnkből nem maradhat ki valami nagyon fontos: Marx György tudományt népszerűsítő esszéinek méltatása. Ritkán párosul a tudományos eredetiség és precizitás kiváló szépírói tehetséggel. Meggyőződésünk, hogy aki olvassa könyveit, cikkeit, azt nemcsak szigorú logikája, hanem stílusának szépsége és eredetisége is elbűvöli. Mottói Madách Imre, József Attila, Nagy László, Juhász Ferenc, Áprily Lajos és még sok más kiválóság sorait idézik, jelezvén, hogy a tudomány és a költészet nem ellentétek, hanem a gondolat más-más formái. Könyvei, cikkei, TV előadásai nagyban hozzájárultak az igazi természettudományos, humanista gondolkodás terjesztéséhez. Számos könyvét több idegen nyelvre lefordították. “A Marslakók érkezése" című könyve, amelyben bemutatja a magyar származású, világhírű tudósokat, felettébb nagy sikert aratott. Megjelent angol és japán nyelven is. Vannak, akik szeretik kérdezni: mire legyünk büszkék? Tanácsoljuk: olvassák Marx György “Marslakók" lebilincselően érdekes könyvét!

Kedves Gyurka! Sok szeretettel köszöntünk, kívánunk Neked jó egészséget és sok, eredményekben gazdag évet társaid a “főszerkesztésben":