Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 2003/10. 380.o.
Bármennyire is nehezünkre esik ezt elhinni, ha Gyulai József professzorral, az MTA rendes tagjával beszélgetünk, Jóska idén augusztus 21-én betöltötte 70. évét, amihez szívből gratulálunk, és további eredményes és munkás éveket kívánunk neki!
Könnyebb elhinni ezt a számot, ha nem azt vesszük szemügyre hány évesnek látszik Jóska, hanem azt, amit a megvalósításai mutatnak: a több mint 250 cikket, 12 könyvet és könyvfejezetet, 10 szabadalmat, és több mint 1800 független hivatkozást "letenni" az asztalra, egy kevésbé termékeny kutatónak még hetven év is kevés lett volna. És ez csak a "kutatói szelete" Jóska szakmai életének, nincs benne a sokévi egyetemi oktatómunka és az MTA osztályai keretében végzett tevékenysége. Nincs benne, ahogyan előbb a Mikroelektronikai Kutatóintézetből életre hívta az Anyagtudományi Kutató Intézetet (ATKI, 1992), majd, amikor az ATKI kezdett formát ölteni és lendületbe jönni, egy újabb sikeres átalakítást vezényelt le: a Műszaki Fizikai Kutató Intézet (MÜFI) és ATKI egyesítésével megalakult Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet (MFA, 1998) - amelyet ma is sikeresen igazgat - születése felett bábáskodott. És az sem, ahogyan a második új intézetet is sikerre vitte. Nincs benne a magyar tudományos élet szervezésében és annak külföldi képviseletében végzett munka. Hosszan lehetne még sorolni, mi minden az, ami még hiányzik az eredmények fenti rövid felvillantásából. Ennyi is meggyőzően bizonyítja azonban, hogy Jóska egy kivételesen sikeres kutatói és oktatói pályát tudhat maga mögött. Nem érdektelen talán röviden végigfutni e pálya mérföldkövei mentén az indulástól a magasba ívelésig és a kiteljesedésig. Ez volt a témája annak a tudományos ülésszaknak, amellyel 2003. augusztus 21-én, az MTA Gyulai József 70. születésnapját megünnepelte. A fáradhatatlan szervezők szívós munkája nyomán sikerült felsorakoztatni sokat azok közül, akik e pályán támogatói, kutatótársai és tanítványai voltak Jóskának.
Szülővárosa, Hódmezővásárhely nemrégiben díszpolgárává választotta sikeres fiát, aki ugyanide tért vissza szegedi egyetemi tanulmányai után, hogy a Bethlen Gábor gimnázium fiatal fizikatanáraként (1955-1956) álljon helyt diákjai mellett '56 viharaiban. A szegedi fizikusévekben elkezdett félvezetőkutatást (1957-1970) a KFKI-ban, Csillebércen végzett munka követte, ahol Gyulai József alapozta meg az ionimplantációs kutatásokat és az ionsugaras analitikát (1970-1991). Majd 1992-től napjainkig a modern anyagtudományos kutatások és kultúra magyarországi megalapozásán munkálkodott fáradhatatlanul, előbb az ATKI, majd az MFA alapító igazgatójaként. Közben 1984-től a Budapesti Műszaki Egyetem professzoraként, majd a Kísérleti Fizikai Tanszék vezetőjeként (1989-1998) végzett maradandó munkát a modern anyagtudomány oktatásában. A hazai és külföldi elismerés sem maradt el: 1993-ban Széchenyi-díjban részesült, az MTA 1990-ben levelező, majd 1995-ben rendes tagjává választotta, számos nemzetközi konferencia szervezője volt, és azon kevesek közé tartozik, akik mindhárom, nemzetközileg jelentős ionsugaras konferenciát elnökölték (IIT, IBMM és IBA). Külön kiemelendő, hogy az Ion Beam Modification of Materials (IBMM) konferenciát Gyulai József kezdeményezte és indította el Magyarországon 1979-ben.
Azonban a tények száraz felsorolásánál sokkal színesebb képet adnak a személyes visszaemlékezések, amint azt tapasztalhattuk az MTA szervezésében augusztus 21-én lezajlott ülésszakon is.
Az ülésszakot Kroó Norbert akadémikus, az Akadémia Főtitkára nyitotta meg üdvözölve a külföldi és hazai vendégeket, majd Gyulai József külföldi kollégái emlékezek a közösen eltöltött időre és eredményekre.
A.A. Kukharsky (Chair of Physical Electronics, A.I. Herzen State Pedagogical Institute, Szentpétervár, Oroszország): elmondta, hogy Jóska 1964-ben lett a szobatársa az akkori Leningrádban Závodszky Péterrel együtt, ahol Jóska a GaP fotovezetését tanulmányozta, és emellett bebizonyította, hogy kivételes szervezőtehetséggel bír a korabeli orosz mindennapok akadályainak legyőzésében, ha felesége, Eszter látogatására készül.
J.W. Mayer (Arizona State University, Center for Solid State Science, Tempe, AZ, USA): ha van ember, akinek meghatározó befolyása volt Jóska pályájára, az minden kétségen kívül J.W. Mayer, akivel közösen dolgozta ki Jóska az ionsugarak számos alkalmazását, és amikor a vasfüggönyös időkben erre szükség volt, Mayer professzor volt az, aki az Egyesült Államok alelnökéig ment kihallgatásra, hogy meggyőzze a hivatalosságokat, hogy az "ő magyarja" nem kémkedni járt az Államokba.
S.S. Lau (Dept. of Electrical and Computer Engineering, University of California, San Diego, CA, USA): beszámolt arról, hogy a 70-es években együtt fejlesztették ki a CALTECH-en a szilárdfázisú epitaxiát, ami azóta is egyik alaplépése az implantációval kialakított integrált áramkörök gyártásának.
Otto Meyer (Kernforschungszentrum Karlsruhe, Németország): arról is beszámolt, milyen szerepe volt a szakés flaskáknak a Si-egykristályok csatornairányba való állításánál 1969-ben a kézi léptetésű kéttengelyes goniométeren, és elmondta, egyedül Jóska volt képes arra, hogy egyetlen éjszaka alatt kilenc mintát állítson be.
H. Ryssel (Fraunhofer Institut Integrierter Systeme und Bauelemententechnologie, Erlangen, Németország): Jóska legközelebbi külföldi szakmai partnere és jó barátja az utóbbi évtizedekből összefoglalta az együtt végzett munkát és sok tekintetben párhuzamos szakmai útjaikat, de nem feledkezett meg a bajor sörözőkről és a közös kolbász- és lekvárkészítésről sem.
M. Takai (Reserach Center for Materials Science at Extreme Conditions, Osaka University, Japán): Barátságuk Erlangenben kezdődött, ahol kiderült, hogy Jóska remekül ért a tűzrakáshoz, és kiváló "Hungarian Gulash"-t tud főzni. A gulyás-barátságot szoros szakmai együttműködés követte, amelynek keretében Jóska munkatársai közül többen is hosszabb-rövidebb időt töltöttek vendégkutatóként Japánban.
Az ülésszak második felében a hazai pályatársak idézték Jóskával közös emlékeiket. A sort újra Kroó Norbert nyitotta meg, ezúttal kollegaként emlékezve arra, amikor Jóska fiatal kutatóként frissen visszatérve Amerikából, elkezdte a KFKI-ban az ionimplantációs kutatások alapjainak lerakását, és kihangsúlyozta annak jelentőségét, hogy a hatvanas évektől napjainkig Gyulai József egyik legfontosabb célja az volt, hogy megőrizze az alap- és alkalmazott kutatások harmóniáját, és ennek tulajdonítható az, hogy jelenleg az MFA az Akadémia intézethálózatának egyik erőssége.
Somlyódy László (az MTA Műszaki Osztályának elnöke): kiemelte Jóska sokoldalúságát abban, ahogyan sikeresen ötvözi a fizikus, mérnök, tanár, ismeretterjesztő vonásait és ahogyan személye kapocsként működött az Akadémia a Fizikai és Műszaki Osztályai között.
Závodszky Péter (az MTA lev. tagja, MTA Biológiai Kutató Központ): párhuzamot vont kettejük korán - Jóska ösztöndíjasként Szentpéterváron töltött napjai alatt - összefonódott pályája között, végül az alkalomra írt időmértékes versével köszöntötte Jóskát.
Detrekői Ákos (MTA r. tagja, BME rektora): A BME nevében Jóska több évtizedes oktatómunkájáért és intézetigazgatóként a Műegyetemmel ápolt szoros kapcsolatokért mondott köszönetet.
Pungor Ernő (MTA r. tagja, ny. miniszter, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány első elnöke): Jóskának a rendszerváltás utáni tudományos élet újjászervezésében, valamint a Bay Zoltán Anyagtudományi Kutató Intézet létrehozásában játszott szerepét idézte fel.
Ezt követően Kecskésy Mihály professzor a Magyar Professzorok Világtanácsa nevében a Világtanács egyik alapító tagját köszöntötte az ünnepeltben, és átadta a Világtanács Pro Universitate et Scientia kitüntetést.
Keresztes Péter (Széchenyi István Egyetem, tsz.vez. docens): az 1970-es években indult implantációs program közvetlenül a Jóska irányítása alatt dolgozó fiatal kutatóinak nevében köszöntötte az ünnepeltet, és felidézte, milyen széleskörű szakmai elismertségnek örvendett Jóska már a hetvenes években.
Biró László P. (MTA MFA osztályvezető): felidézte a Jóska által a rendszerváltás után kétszer is végigvitt, kiemelkedően sikeres intézetszervezési munkát és az erre az időszakra eső, mára az MFA egyik sikertémájává vált nanotechnológiai kutatások kezdetét, majd az MFA kutatóinak nevében megköszönte Jóska intézetépítő és konszenzusteremtő munkáját.
Az ülésszak végén Gyulai József megköszönte a visszaemlékezéseket, és személyes hangú emlékei felidézésével tette kerekké egy eredményes és sikerekben gazdag életpálya képét.