Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Fizikai Szemle 2003/11. 411.o.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására az Európai Csillagászati Társaság (EAS) 12. éves közgyűlését 2003. augusztus 25-30. között Budapesten tartotta. A konferencia tudományos programja felölelte a csillagászat és asztrofizika legfontosabb területeit különös hangsúlyt adva azoknak a főbb céloknak, amelyek a következő évtizedek kutatásait jellemzik. A konferencia nyitva állt minden csillagász előtt, aki európai kollegáival megosztja tudományos tapasztalatát, együtt akar dolgozni velük. Kitűnő lehetőséget kínált Európa csillagászainak, hogy fejlesszék tudásukat és erősítsék az együttműködést. A konferencia alkalmából mind a legfontosabb csillagászati tudnivalókat, mind a megfigyelési, illetve az elméleti asztrofizika legújabb eredményeit a szakma legkiválóbbjai képviselték. A szervezők nagy súlyt fektetettek arra, hogy az Európai intézetekből jövő kiváló fiatal kutatók legújabb eredményeiket plenáris ülésen mutathassák be. Fontos része volt a konferenciának a posztereken bemutatott eredmények megvitatása is.
A plenáris üléseken az alábbi előadások hangzottak el:
Fiatal kutatók is lehetőséget kaptak, hogy eredményeikről ugyancsak plenáris üléseken számoljanak be. Ennek keretében a résztvevők az alábbi beszámolókat hallhatták:
A miniszimpóziumok (MS) fontos részét alkották a konferenciának. Ezek az ülésszakok párhuzamosan folytak, és felölelték a korszerű asztrofizika csaknem minden legfontosabb területét. Összesen tizenegy miniszimpóziumra került sor. Az alábbi felsorolás pár mondatban azt is összefoglalja, hogy mi adta a téma tudományos aktualitását:
MS1. Radio Astronomy at 70: from Karl Jansky to Microjansky - A címben levő 70-es szám arra utal, hogy az első kozmikus rádiójelet 70 évvel ezelőtt észlelték. Az ülésszak áttekintette az elmúlt évtizedek legfontosabb eredményeit, illetve a jövő perspektíváit.
MS2. Gravitational Astrophysik - A gravitáció a Kozmoszban levő struktúrák alapvető kölcsönhatása, és napjainkban is számos megfigyelési és elméleti munka foglalkozik vele.
MS3. Galactic Dynamics - A galaxisok a csillagok legnagyobb halmozódásai a Világegyetemben. Alapvető szerepet játszanak a csillagok és a kémiai elemek kialakulásában.
MS4. Active Stars and Interacting Binaries (The palette of magnetic phenomena from active stars to the Sun) -A Napunkéhoz hasonló aktivitás más csillagokon is megfigyelhető. Ezek az aktív jelenségek különösen felerősödnek, ha a csillagnak egy szorosan mellette levő kísérője van.
MS5. Dynamics of Formation, Evolution and Stability of Planetary Systems - A mai csillagászat csúcsteljesítményei közé tartozik a más csillagok körül keringő bolygók megfigyelése. A bolygókon kialakuló élet szempontjából alapvető fontosságú az, hogyan alakultak ki a csillagok kísérői, hogyan fejlődnek, és mennyire stabil a pályájuk.
MS6. Synergies in Wide Field Observations - A korszerű csillagászat vizsgálatait a teljes elektromágneses hullámhossztartományra kiterjesztette, amely gyakran a légkörön kívüli, mesterséges holdakra telepített eszközök igénybevételét is igényli. A különböző hullámhosszakon végzett megfigyelések egybevetése fontos új felfedezések forrása lehet.
MS7. The UV Sky, Linking the Present to the Future - A színkép ultraibolya tartománya fontos információt hordoz a Világegyetem hozzánk közeli részéről. A hamarosan az egész égboltról készített átfogó vizsgálatok 10 millió új, különböző fejlődési állapotban levő kozmikus objektum felfedezését eredményezik.
MS8. Early Stages of Star Formation - Az elmúlt évtizedben jelentős haladás történt a fiatal csillagok keletkezésének és fizikájának a megértésében. Fontos nyitott problémák maradtak azonban, amelyek a csillagok kialakulásának fizikai körülményeivel, illetve a halmazok születésével kapcsolatosak.
MS9. Physics of Gamma-Ray Bursts - Ennek a miniszimpóziumnak az volt a célja, hogy összehozza a gamma-kitörésekkel foglalkozó kutatókat. Ezeket a kitöréseket harminc évvel ezelőtt fedezték fel, de mind a mai napig nincs kielégítő magyarázat a létrejöttükre.
MS10. Asteroseismology and Stellar Evolution - Az aszteroszeizmológia igen hatékony eszköz a csillagok belső szerkezetére és fejlődésére vonatkozó ismereteink ellenőrzésének. A földi légkörön kívüli megfigyelő eszközök bevonása, összehangolt megfigyelések és nagy adatbázisok lehetőséget adnak a szakterület nagyobb pontossággal történő vizsgálatára és a csillagok fizikájának jobb megértésére. A találkozó egyik fontos célja, hogy bemutassa a fiatal kutatóknak a terület jelenlegi fejelődési irányait és lehetőségeit.
MS11. Astronomy Education in Europe - A csillagászat része a természettudomány oktatásának. Sajnos, számos országban csökkent a jelentősége. Miért történt ez? Hogyan tanítsuk a csillagászatot napjainkban? Melyek azok a témák, amelyek a különböző korosztályok figyelmet a legjobban megragadják? Mi a jó és mi a rossz az Európai csillagászati oktatásban?
A JENAM-ok történetében először került sor állásbörzére. Az érdeklődők több mint 70 álláslehetőség között válogathattak. A lehetőségekre külön plenáris ülésen is felhívták az érdeklődők figyelmét. Ezen az ülésszakon előadást tartott az EU, illetve az ESA képviselője is azokról az álláslehetőségekről, amelyek a hazai kutatók számára is nyitva állnak.
A helyi szervezők igyekeztek a befolyt részvételi díjakon túlmenően (ami egyébként a fő anyagi forrás volt) további belföldi és külföldi forrásokat találni, hogy biztosítsák főleg fiatalok számára a minél szélesebb körű részvételt. A konferencia anyagi támogatói között üdvözölhettük az MTA-t, az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot, a Kereskedelmi és Hitel Bankot, valamint az Európai Fizikai Társulatot (EPS) is.
A konferencia házigazdája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara volt. A helyszín lehetővé tette, hogy az egyetemi hallgatók is minél nagyobb számban látogathassák az előadásokat és esetenként személyes kapcsolatokat is kiépíthessenek külföldi kollégáikkal. Budapest egyébként Európában központi helyen van, így szerencsésen kapcsolta össze a kontinens keleti és nyugati felét.
A közel 400 résztvevőtől kapott visszajelzések alapján a konferenciát egyértelműen sikeresnek mondhatjuk.
Balázs Lajos
a tudományos szervezőbizottság társ-,
illetve a helyi szervezőbizottság elnöke