Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Atomfizikai Tanszékét 1958-ban alapították. 1959-ben egyesült a két évvel korábban kettévált Kísérleti Fizikai Tanszék egyik felével.

Első vezetője Jánossy Lajos akadémikus, a KFKI akkori igazgatója volt. Ez a tény szoros együttműködést tett lehetővé a két intézmény között. A KFKI több vezető munkatársa (Fenyves Ervin, Keszthelyi Lajos, Kiss Dezső, Pál Lénárd, Pócs Lajos, Schiller Róbert, Szentpétery Imre, Varga Péter) rendszeresen tanított az ELTE Atomfizikai Tanszékén, a KFKI műszerekkel is támogatta a modern fizika kísérleti oktatását, a kutatómunkában pedig a csillebérei lehetőségek voltak előnyösek.

Az Atomfizikai Tanszék megalapítását követő néhány évben épültek a modern fizika kísérleti oktatását a kor színvonalán megvalósító hallgatói laboratóriumok. Az Atomfizikai Laboratóriumban a modern fizika alapvető kísérleteivel találkoztak a hallgatók. A laborgyakorlatok között szerepeltek spektroszkópiai, mikrofizikai és kvantumfizikai irányultságú mérések. A Magfizikai Laboratóriumban (ez a jelenlegi Korecz-labor elődje) a nukleáris technika elemeivel ismerkedtek meg diákjaink, míg az Elektronikus Laboratórium a korszerű elektronika gyakorlatát tanította. A laboratóriumok kiépítésükkor színvonalasak voltak, az oktatók sok ötletét, kísérletes ügyességét visszaigazolta a hallgatók közötti népszerűségük.

A Tanszékhez tartozott ebben az időben a tanárképzésben fontos szerepet játszó Demonstrációs Laboratórium. Az Országos Atomenergia Bizottság támogatásával 1959-ben két emeletet építettek a Trefort-kertben lévő úgynevezett Ifjúsági Épületre, ebben működött egészen a Lágymányosra történő költözésig a népszerű "Demlabor".

A fizikus szakterület tanszéki rendszerét 1970-ben átszervezték, az addigi három tanszék mellett további kettő jött létre. Bár az Atomfizikai Tanszék nevét megtartotta, azonban feladatai természetesen megváltoztak, és munkatársai egy része is más tanszéki keretek között folytatta munkáját. Meghatározó jelentőségű volt Tanszékünk életében, hogy éppen ebben az időben, 1970-ben Marx György professzor vette át az irányítást, és 22 éven át, egészen 1992-ig betöltötte a tanszékvezetői tisztet. Marx György hihetetlenül sokoldalú érdeklődése a fizika legkülönbözőbb témakörei és a sokszínű világ egyéb területei iránt természetesen átsugárzott az általa vezetett tanszék mindennapi életére is. (Minderről részletesen olvashatunk Patkós András köszöntőjében: "Három évtized az ELTE Atomfizikai Tanszékén", amely a Fizikai Szemle 2002. májusi számában jelent meg.) A Tanszéken többek között magfizikai, részecskefizikai, asztrofizikai, biofizikai, hidegfizikai kutatások folytak. 1973-ban működni kezdett egy, ugyan már akkor sem korszerű, de az oktatásban jól felhasználható, nukleáris anyagtudományi mérésekre alkalmas neutrongenerátor.

Nemzetközi konferenciák sorát rendezte Marx György, amelyeken olyan világnagyságok fordultak meg, mint Richard Feynman, T.D. Lee, Wigner Jenő, Paul Dirac, Carlo Rubbia, John Bardeen, Sheldon L. Glashow, hogy csak a Nobel-díjasokat említsük, és a sort nemzetközileg kiemelkedő fizikusokkal még hosszan lehetne folytatni. A hazai rendezvények mellett a fiatal kutatók - az akkori utazási nehézségeket kikerülve - a "Bécs-Pozsony-Budapest Háromszög-szemináriumok"-on kaptak lehetőséget szakmai és előadói tapasztalatok szerzésére.

Marx György 65. életévének betöltésekor megvált a tanszékvezetői pozíciótól, de egészen haláláig aktív oktatója és kutatója maradt a Tanszéknek. 1992-től 1996-ig Vicsek Tamás professzor, majd egy éven át Papp Elemér vezette a Tanszéket. 1992-ben megalakult az ELTE Információtechnológiai Laboratóriuma, melynek munkatársai többségükben az Atomfizikai Tanszékről kerültek át ebbe az új egységbe. További jelentős egyetemi átrendeződések is módosították a Tanszék munkatársainak névsorát és a kutatási területek listáját. Vicsek Tamás vezetésével 1997-ben megalakult a Biológiai Fizikai Tanszék, ide kerültek biofizika és molekulafizika iránt érdeklődő kollégáink, három kollégánk pedig az ugyancsak az akkor újonnan alakult Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékhez csatlakozott.

1997-től Kiss Ádám volt az Atomfizikai Tanszék vezetője, ő azonban 1998 nyarán államigazgatási kinevezést kapott. Ezután, 1998 és 2003 között Patkós András professzor látta el a tanszékvezetői feladatokat.

A Tanszék 1998 szeptember-októberében az Eötvös korabeli, Puskin utcai épületből az ELTE új, lágymányosi tömbjébe költözött át. Az újrakezdést nehezítette az a tény, hogy a félig kész infrastruktúrát kihasználni képes, nemzetközileg a tudomány élvonalába tartozó nagyberendezést a pénzügyi korlátok miatt nem telepíthettünk. A Tanszéken végzett élvonalbeli kísérleti munka megújításához egy országos jelentőségű nukleáris alapkutatási, anyagtudományi vagy környezetvizsgálati projekt részeként juthatna a Tanszék.

Az Atomfizikai Tanszék jelene

A Tanszék állományába jelenleg mindösszesen 23 fő tartozik, akik közül egy-egy fő Széchenyi István-, Bolyai-, illetve Békésy György-ösztöndíjas. A Tanszéken működik a három főből álló ELTE-MTA Statisztikus Fizikai Kutatócsoport, amelynek vezetője 2006-ig szóló megbízatással Patkós András professzor.

A Tanszéken dolgozó vezető oktatók és kutatók a következők: Csótó Attila, D.Sc., részfoglalkozású tudományos tanácsadó, informatikai hálózati felelős, Frei Zsolt, PhD, egyetemi docens, az asztrofizikai specializáció felelőse, Gnädig Péter, C.Sc., egyetemi docens, tanszéki tanulmányi-tanrendi felelős, Horváth Ákos, PhD, egyetemi docens, a Kari Tudományos Diákkör titkára, Kiss Ádám, D.Sc., egyetemi tanár, tanszékvezető, a Magfizikai Csoport vezetője Martinás Katalin, C.Sc., egyetemi docens, Nagy Dénes Lajos, D.Sc., részfoglalkozású egyetemi tanár, Patkós András, az MTA lev. tagja, egyetemi tanár, az Asztrofizikai csoport vezetője, az MTA-ELTE Statisztikus Fizikai Tanszéki Kutatócsoport vezetője, az Ortvay-kollokvium szervezője, Polónyi János, az MTA külső tagja, részfoglalkozású egyetemi tanár (2002-ig teljes munkaidőben foglalkoztatott), jelenleg tartós külföldi munkavállaláson a Louis Pasteur Egyetemen (Franciaország, Strasbourg), Szalay Sándor, az MTA lev. tagja, részfoglalkozású egyetemi tanár (2001-ig teljes munkaidőben foglalkoztatott), jelenleg tartós külföldi munkavállaláson a Johns Hopkins Egyetemen (Baltimore, Egyesült Államok), Tóth Gábor, PhD, egyetemi docens, 2003-2005-ig külföldi munkavállaláson a Michigani Egyetemen (University of Michigan, Ann Arbor, Egyesült Államok), Vesztergombi György, D.Sc., részfoglalkozású egyetemi tanár. A Tanszéken egy Bolyai-ösztöndíjas, Gambár Katalin, PhD, és egy Békésy-ösztöndíjas, Regős Enikő, PhD, dolgozik.

Az ELTE Fizika Tanszékcsoport oktatási és kutatási programjába ágyazva, az Atomfizikai Tanszék megfogalmazott feladatai:

• Az atomfizikai, asztrofizikai és nukleáris ismeretek elsajátításához szükséges előadások, feladatmegoldási és kísérleti laboratóriumi gyakorlatok biztosítása a fizikus, fizikatanár és más természettudományi szakok hallgatói számára a képzés minden szintjén.
• A természeti és emberi környezet állapotának megismerésére és védelmére vonatkozó interdiszciplináris ismereteket alkalmazó környezettantanárok és környezettudományi szakemberek képzésének TTK-szintű szervezése
• Nemzetközi együttműködésekre alapozott, kiemelkedő színvonalú kísérleti és elméleti alapkutatások végzése az asztrofizika, a magfizika és a részecskefizika területén, különös tematikai hangsúllyal az Univerzum története korai szakaszának megismerésére.
• Alkotó oktatásfejlesztési projekttevékenység és tudományos népszerűsítő aktivitás e területek legújabb eredményeinek a képzési és továbbképzési programokban való folyamatos megjelenítésére és eljuttatására a közoktatásba, a középiskolai tehetséggondozás élvonalába.

Tanszékünk munkatársai fizikus, fizikus-informatikus, geofizikus, csillagász, fizikatanár és környezettantanár szakos hallgatóknak tartanak elméleti és kísérleti előadásokat, gyakorlatokat, szemináriumokat és laboratóriumi gyakorlatokat. Az előadások és laboratóriumok listája (a teljesség igénye nélkül, csupán ízelítőként): előadások a vektorszámítás, elméleti mechanika, atomfizika, elektrodinamika, kvantummechanika, kozmikus fizika, relativitáselmélet, magfizika, izotóptechnika és sugárvédelem, sugárzások és részecskék, környezetfizika, extragalaktikus asztrofizika, kozmológia, nemperturbatív térelmélet, kísérleti részecskefizika, valamint bevezető matematika, fizika és informatika területén (tanárszakosoknak), magfizika- és környezetfizika-laboratóriumok, haladó szintű asztrofizikai, magfizikai és részecskefizikai labor.

A fentiek mellett több tucat témakörben hirdettünk meg speciális előadásokat és szemináriumokat az elméleti és kísérleti fizika, valamint az alkalmazott matematika legkülönbözőbb területein.

Megemlítjük, hogy az ELTE TTK Környezettan Kari Munkacsoportját 2007-ig szóló kinevezéssel Kiss Ádám egyetemi tanár irányítja. Pályázati forrásokból létrehozott 11 munkahelyes Környezettani Számítógépteremnek a környezettantanári szak hallgatói és fizikusok számára történt megnyitásával elértük, hogy a hallgatók Tanszékünkön otthon érezzék magukat, ott keressenek tanulmányi feladataikhoz támogatást. Horváth Ákos a Michigani Állami Egyetemmel folytatott oktatásfejlesztési együttműködésben erre a hálózatra e-tanulási feladatcsomag telepítését és használatát kezdte meg. A Környezettan Kari Munkacsoport, amelynek Tanszékünkről többen is ak6v tagjai, elkészítette a környezettudomány szak akkreditációs anyagát. A szak indítását a Magyar Akkreditációs Bizottság 2003-ban jóváhagyta, és az oktatás 2004-ben meg is indul a szakon. Az új szaknak az ELTE-n lesz környezetfizika szakiránya is. Folyamatban van az önálló, interdiszciplináris környezettudományi doktori iskola megalapításának előkészítése, amelyben Tanszékünk munkatársai aktívan részt vesznek. Megjegyezzük, hogy a 2004 áprilisában megtartandó IX. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia szervezésében a Tanszék Magfizikai Csoportjának tagjai meghatározó szerepet vállaltak.

Az asztrofizika-oktatási szakirány népszerűsége az elmúlt néhány évben folyamatosan nőtt. Frei Zsoltnak a harmadéves fizikushallgatók számára párhuzamosan tartott Kozmikus fizika előadása a specializáció első félévének legnépszerűbb tárgyai közé tartozik. Bár formális szerződésünk nincs, folyamatosan együttműködünk az MTA Csillagászati Kutatóintézetével. A "Virgo" számítógépes labornak pályázatok sorából származó források révén történt kialakítása és továbbfejlesztése biztosítja az interaktív oktatás, a haladó szintű asztrofizikai laboratóriumi gyakorlatok és az önálló hallgatói munka korszerű, hallgatóbarát színterét.

Az Atomfizikai Tanszéken az elmúlt 5 évben mintegy 30 diplomamunkát, szakdolgozatot védtek meg, 9 doktori ösztöndíjas pedig a Tanszéken végzett munkája alapján sikeresen megszerezte a PhD-fokozatot. Közülük Veres Gábor egyetemi adjunktus a Tanszék munkatársa lett.

A Tanszék monografikus publikációi az elmúlt öt évben Kiss Dezső, Horváth Ákos és Kiss Ádám: Kísérleti atomfizika, Eötvös Kiadó, 1998

Hideg Éva, Martinás Katalin: Evolúciós gazdaságelméleti alapvetés és előrelátás - Jövőelméletek 4, BKE, Jövőkutatás Tanszék, Budapest, 2000

Patkós András és Polónyi János: Sugárzás és részecskék, Typotex Kiadó, 2000

Gnädig Péter, Honyek Gyula, K. Riley: 200 Puzzling Physics Problems, Oxford University Press, 2001 (japán fordítás megjelent, orosz és kínai kiadás előkészületben)

Marx György: A marslakók érkezése, Akadémiai Kiadó, 2000, (angol 3. kiadás 2001, CD OMIKK 1998, japán kiadás, 2001)

Martinás Katalin: A lehetséges jövők entrópikus korlátai Jövőelméletek 8, BKAE, Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest, 2002

Gálfi László és Patkós András: Klasszikus elméleti elektrodinamika, Eötvös Kiadó, 2003

Az úgynevezett haladó szintű laboratóriumok megtartásában a Tanszék együttműködik az MTA Csillagászati Kutatóintézettel (Piszkéstető), az MTA Részecske és Magfizikai Kutatóintézetével, valamint a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.

Az ERASMUS program keretében két német egyetemmel kezdeményeztük diákcsere-szerződés megkötését (Bonn - Nagy Dénes Lajos, Bielefeld - Patkós András), amelyek lehetőségét a magyar hallgatók ki is használták. Jelenleg folyik a szerződés előkészítése az Amsterdami Egyetemmel és a Helsinki Egyetemmel.

A Tanszék a bécsi Műszaki Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékével közösen intenzív doktori kurzust rendezett 2003 júniusában Balatonfüreden, Common Trends in Cosmology and Particle Physics címmel. A szervezők Frei Zsolt és Patkós András voltak. Ezen elsősorban a "háromszög-együttműködés" területéről mintegy 50 fiatal kutatónak tartottak nagysikerű bevezetést a kozmológia és a részecskefizika kiemelkedő szakemberei.

Tanszékünk a korábbi hagyományokat folytatva jelenleg - a természettudományok és azon belül elsősorban a fizika társadalmi megbecsülése világszerte tapasztalható csökkenése időszakában - is fontos feladatának tekinti, hogy a széles közvéleményt is megismertesse a fizika új eredményeivel, irányzataival, a fizikusok munkájával, annak szépségeivel és nehézségeivel. A fizikatanszékek Lágymányosra költözésével egy időben összintézeti szemináriumsorozattá alakítottuk a Marx György által felújított és két évtizeden át irányított kollokviumot. A szemináriumsorozat jelenleg az egyetlen országos hatókörű, átfogó tematikájú, rendszeres előadássorozat a fizika legújabb eredményeiről. Kiemelkedő előadásaira gyakran 60-70 érdeklődő is eljön, többségükben nem ELTE-dolgozók. Az 1998 őszén kezdődött új sorozat keretében eddig több mint száz előadás hangzott el, amelyre a hazai társintézmények legtekintélyesebb kutatóit, kiváló külföldi kutatókat, a fizika eredményeit hasznosító vállalkozások vezetőit, a Tanszékcsoport vezető oktatóit és a legdinamikusabb fiatal személyiségeit sikerült megnyerni.

2001 őszén a Tanszék javaslatára döntött úgy a Tanszékcsoport, hogy minden szemeszterben meghívja a középiskolai fizikatanárok 50-70 fős csoportját, hogy megismertesse velük a fizikai kutatás frontvonalának olyan újabb eredményeit, amelyek elérésében munkatársaink aktív szerepet játszanak. Az előadások mellett a kutató- és oktatási laboratóriumok új méréseit, eszközeit is bemutatjuk. A programhoz színes tanszékcsoporti ismertető is készült (szerkesztő: Frei Zsolt). A látogatásokat követően középiskolai diákcsoportokat is fogadtunk kihelyezett szakköri foglalkozásra.

A Tanszék 2003 februárjában két hétig nyitva tartó kiállítást szervezett a TTK kiállítótermében Radioaktivitás a természet része címmel. A kiállítást a Magfizikai csoport készítette elő, és mintegy hétezer látogató, köztük igen sok középiskolás tekintette meg. A vendégek színvonalas tájékoztatásáról kiképzett diákkísérők gondoskodtak.

Az Atomfizikai Tanszék tevékenységében fontos helye van a középiskolás korú diákokkal való kapcsolattartásnak, a legtehetségesebbek felkutatásának, a velük való foglalkozásnak és az ELTE szakjaira, lehetőleg fizikus szakára történő orientálásuknak. Gnädig Péter a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapoknál végzett rovatvezetői munkája, valamint a Nemzetközi Fizikai Diákolimpia (IPhO) magyar csapatának kiválasztásában és felkészítésében folytatott csapatvezetői tevékenysége során a legrátermettebb diákok közvetlen kapcsolatba kerülnek az ELTE-vel. A Nemzetközi Fizikai Diákolimpiákon az utóbbi 5 évben az 5-5 fős magyar csapat minden tagja érmes helyezést ért el, 6 arany-, 7 ezüst- és 12 bronzérmet nyertek akkor, amikor a résztvevő országok körülbelül kétharmadának egyetlen érem sem jutott. A szép sikert elérő versenyzők közül több diák az ELTE-n folytatta tanulmányait.

Marx György professzor minden évben szakmai látogatást szervezett a fizikatanár szakos hallgatóknak a Paksi Atomerőműbe. Ezeknek a nagy didaktikai értékű látogatásoknak a hagyományát a Tanszék tovább folytatja. A radioaktivitás környezeti tanulmányozásához GM-csöveket és más eszközöket is készítünk (Magfizikai Csoport tagjai) a középiskolák közvetlen megkeresése alapján. Hasonlóan, közvetlen iskolai megkeresésre, az elmúlt években több, demonstráció céljára alkalmas ködkamra készült. Ezen eszközök gyártásának kezdeményezője Kiss Dezső professzor volt.

A Tanszéki számítógépes háttér- és szellemi kapacitás kihasználásával (Frei Zsolt koordinálásában) egy, a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékkel közösen elnyert pályázat keretében olyan - az egész középiskolai fizikaoktatást lefedő - 600 fotót, 60 videót és 60 interaktív animációs programot tartalmazó oktatási segédanyag készül. Ez a - majdan az Interneten hozzáférhető - látványgyűjtemény (az iskolai tényleges kísérleteket kiegészítve) a fizika azon jelenségeit is diák- és tanárközelbe hozhatja, amelyek másképp nem, vagy nem megfelelő minőségben kerülhetnének be a középiskolai oktatásba.

Hallgatók bevonása a tudományos kutatásba

A hallgatók tudományos igényű önálló tevékenységét a Tudományos Diákkör támogatja. A Fizikus Diákkör tanár vezetője Horváth Ákos, aki 2003-tól a Kari Diákkör titkári teendőjét is ellátja.

Az Atomfizikai Tanszéken az elmúlt 5 évben több mint 10 diákköri dolgozat készült, és ezekkel számos ELTE- és OTDK-díjat nyertek. A Tanszék eddigi legnagyobb országos sikerét Veres Gábor érte el 2000-ben A részecskeazonosítás és a Bethe-Bloch-formula kapcsolatáról című dolgozatával első díjat nyert; témavezetője, Vesztergombi György mestertanári kitüntetést kapott. Veres Gábor az ELTE fizikusai között harmadikként, a Tanszék neveltjei közül másodikként elnyerte az OTDT Pro Scientia díját. (E díj elnyeréséhez legalább kétszer kell első helyezést elérni az országos tudományos diákköri konferencián.)

A Fizikus Diákkör (az ELFT-vel és a Magyar Fizikus Hallgatók Egyesületével, a Mafihe-vel együttműködve) rendszeresen megrendezi a fizikus hallgatók Ortvay Rudolf Feladatmegoldó Versenyét, amelyet 1997 óta nemzetközi versennyé igyekeznek fejleszteni. Az egyhetes feladatmegoldó verseny szervezője Dávid Gyula (Cserti Józseffel és Piróth Attilával). Szintén a Tudományos Diákkör szervezi a TDK-témák oktatói bemutatását szolgáló őszi diákköri hétvégéket, amelyeken a Tanszék minden alkalommal előadókkal képviseli tudományos témáit.

A Fizikus Diákkör és a Mafihe 1993 óta minden évben megrendezi a NYIFFF-et (Nyílthelyi Fifikus Fizikus Feladatok), ahol 6-12 ötfős csapat vesz részt az ország minden tudományegyeteméről, olykor külföldről is (pl. Kolozsvárról), sokszor nemcsak fizikusok, hanem például matematikusok vagy mérnökök is. Itt nem szokványos, "alkalmazott" fizikai feladatokat kell megoldani csapatmunkában, elméleti és kísérleti jellegűeket, "vizsgáld meg - mérd meg" és "építsd meg" típusúakat egyaránt, emellett nagy hangsúlyt helyezünk a természeti (pl. meteorológiai) jelenségek mögött megbúvó fizikai törvények megfigyelésére és magyarázatára is. A versenyt Dávid Gyula alapította és zsűrijének ő az elnöke.

A Fizikus Diákkör és a Mafihe diákköri Nyári Iskolákat rendez, ahol hazai és külföldön dolgozó magyar fizikusok és matematikusok tartanak előadásokat. A résztvevők fele fizikus-, másik fele matematikushallgató, az ország valamennyi tudományegyeteméről és a Műegyetemről. Az utóbbi néhány évben a következő Iskolákat tartották meg, melyek szervezésében Horváth Ákos és Dávid Gyula vállalt részt: 1998, Apátistvánfalva - Kvantumparadoxonok; 1999, Pusztafalu - Bevezetés az algebrai topológiába; 2000, Tata - Algebrai geometria a fizikában.

1998-ban jelent meg a Mafihe gondozásában az 1997es óbányai, Fizika és geometria című nyári iskola anyaga. Ez a különösen jól sikerült iskola több TDK-dolgozat és diplomamunka inspirálója volt.

A Tanszéken folyó kutatások túlnyomórészt az alapvető kölcsönhatások természetének megismerésére irányulnak. Interdiszciplináris kutatási irányzatként szerepel a nukleáris emberi környezet megismerése és a nukleáris fizikai eszközöket használó környezetvédelmi fejlesztés.

A kutatások eredményei az elmúlt 5 évben mintegy 70 referált folyóiratokban megjelent - tudományos publikációban mérhetők le. Mellettük még további két tucat konferenciakötetben megjelent publikáció és több népszerűsítő, pedagógiai cikket írtak a Tanszék munkatársai. Alább a kutatóink tevékenységét jellemző legfontosabb eredményeiket foglaljuk össze.

Csótó Attila a szén vörösóriás-csillagokbeli szintézisének vizsgálatával kimutatta, hogy az erős és elektromágneses kölcsönhatások erősségének 0,5%-os, illetve 5%-os megváltozása kizárná a szénalapú élet létrejöttét. Ennek összefüggéseit vizsgálta a kvarkok tömegével, továbbá egyes stabilitástól távoli magok energiaszintjeinek szerkezetével. Vizsgálja a csatolási állandók esetleges időfüggésének hatását a korai nukleoszintézisre. Jelenleg a Bécsi Műszaki Egyetem és a Müncheni Egyetem kutatóival végez közös projekttámogatásban részesülő kutatásokat.

Borsányi Szabolcs, Patkós András és Sexty Dénes új, számítógépes szimuláción alapuló eredményeket értek el a Goldstone-bozonoknak az Univerzum inflációs korszakát lezáró újrafűtés időszakában játszott szerepével kapcsolatban. Ez a vizsgálat lezárja a Goldstone-hatás relativisztikus térelméletbeli kialakulásának dinamikájára végzett tanulmánysorozatukat. Borsányi Szabolcs kiemelkedően sikeres doktori részkutatásokat végez a Heidelbergi Egyetem kutatóival a nemegyensúlyi kvantumterek termalizációja témakörben.

Patkós András, Szép Zsolt és Szépfalusy Péter részletes kvantitatív javaslatot adtak az instabil-mezon tulajdonságainak univerzális változására véges hőmérsékleten és nagy barionsűrűségen. Ez a kutatás az MTA-ELTE Statisztikus Fizikai Kutatócsoportjában folyik.

Tóth Gábor az asztrofizikai és űrfizikai problémák számítógépes modellezése, numerikus algoritmusok és szimulációs szoftverek fejlesztése területére specializálódott. Jelenleg az űridőjárás számítógépes előrejelzésén dolgozik a legintenzívebben. Szoros együttműködést folytat a University of Michigan Space Research Laboratory munkatársaival.

Deák Ferenc, Horváth Ákos és Kiss Ádám egzotikus könnyű atommagok neutronszerkezetének tanulmányozásán és nukleáris asztrofizikai hatáskeresztmetszetek meghatározásán dolgoztak a Michigani Állami Egyetemen lévő Nemzeti Szupravezető Ciklotron Laboratóriumban (Michigan State University, National Superconducting Cyclotron Laboratory NSCL), a szakterületen Észak-Amerika vezető intézményében folytatott nemzetközi együttműködésben. Ennek során a Coulomb-disszociációs technika segítségével meghatározták a ⁶He, ⁸He magok neutronglóriájának egyes tulajdonságait. Más kísérletekben, az inverz reakciók kísérleti vizsgálatával meghatározták a ⁹Li és a ¹⁴C neutronbefogási hatáskeresztmetszetét, melyeknek az Ősrobbanás inhomogén modelljében végbemenő nukleoszintézis során, és a nagy belső hőmérséklettel rendelkező csillagokban zajló folyamatok során van asztrofizikai jelentősége.

A Tanszék munkatársai Kiss Ádám vezetésével 2003 őszén amerikai és japán munkatársak bevonásával olyan kísérlet elvégzését kezdeményezték az NSCL ciklotronján, amely a Coulomb-disszociáció folyamatának elméleti szempontból alapvető részleteit kívánja tanulmányozni radioaktív nyalábok részecskéivel kiváltott reakciókban. Figyelemre méltó tudományos sikernek számít, hogy a kísérlet elvégzését - a mintegy háromszoros túlpályázás mellett - a nemzetközileg elismert szakértőkből álló Programtanács 2003 decemberében jóváhagyta.

A Magfizikai Csoport tagjai diplomamunkás fizikushallgatók bevonásával több nemzetközi együttműködésben is részt vesznek. Így Tanszékünk hazánkból a KFKI RMKI és a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Intézetével együtt szerződéses együttműködő intézménye a Brookhaveni Nemzeti Laboratórium (BNL, USA) által koordinált PHENIX nemzetközi kollaborációnak. Vesztergombi György professzor vezetésével Varga Dezső és Veres Gábor a CERN-nél végzett kísérleti munkákból készítették el doktori disszertációjukat. Veres Gábor adjunktus jelenleg az MIT (Massachusetts Institute of Technology, Cambridge, MA, USA) munkavállalójaként jelentős feladatot kapott a PHOBOS (BNL, USA) nemzetközi kísérlet kivitelezésében, és megteremtette a fogadókészséget magyar diplomamunkás vagy doktorandusz fogadására. Most dolgozzuk ki a Magyarországról a KFKI RMKI vezetésével a darmstadti Gesellsehaft für Schwerionenforschung (GSI) laboratóriumaiban tervezett kutatóprogramjában való, diplomamunkás hallgatókat hangsúlyosan foglalkoztató tanszéki részvétel feltételeit.

Marx György, Kiss Ádám, Deák Ferenc, Hámori Krisztián, Horváth Ákos és Papp Botond a környezetünkben található radioaktivitás vizsgálata során lakóterek radonkoncentrációját, termálvizek és más felszín alatti vizek radontartalmát határozták meg. A méréstechnikailag a radonkoncentráció meghatározására alapított környezetfizikai méréseknek az ELTE geológusaival folytatott kooperációban alakítunk ki új tudományos célkitűzéseket.

Simon Gábor és Horváth Ákos a Tanszék nukleáris műszereire is alapozva az egybuborékos szonolumineszcencia fázisdiagramját és az elérhető legnagyobb fényintenzitásokat határozták meg víz-levegő rendszerre alacsony oldott levegőkoncentrációk mellett. Simon Gábor doktori iskolai részképzésként a koppenhágai Niels Bohr Intézetben végzett sikeres kutatásokat.

Martinás Katalin docens és munkatársai a termodinamika megalapozását és fogalmi apparátusának gazdasági problémakörbeli alkalmazhatóságát kutató munkásságuk során kimutatták, hogy a statisztikus fizikában használt Kullback-entrópiának fenomenologikusan az extrópia felel meg. Martinás Katalin kidolgozta a negatív abszolút nyomású rendszerek termodinamikai elméletét.

Az Atomfizikai Tanszék munkatársai számos nemzetközi és hazai rendezvény szervezői, illetve szervezőbizottsági tagjai voltak.

Az EPS-12 konferencia IOC (Nemzetközi Szervező Bizottság) elnöke Nagy Dénes Lajos volt, tagjai között pedig Borsányi Szabolcs és Horváth Ákos szerepelt.

Az EPS HEP-2001 konferencia nemzeti szervező bizottságának elnöke Patkós András volt. A konferencia önkéntes diáksegítői: Borsányi Szabolcs, Szép Zsolt, Veres Gábor. Emellett Patkós András a Johns Hopkins Workshop in Theoretical Physics nemzetközi szervező bizottság tagja, valamint a Strong and Electroweak Matter Workshop nemzetközi tanácsadó testületének tagja és a magyar CERN Bizottság tudományos tanácsadó testületének tagja.

Marx György - hogy csak a halálát megelőző néhány évben végzett szervezői tevékenységét említsük -1999-ben a The Future of the Universe nemzetközi konferencia társszervezője, 2002-ig pedig a Neutrínó konferenciasorozat tudományos tanácsának elnöke, a 2002-es debreceni Nemzetközi Magfizika-tanítási Konferencia szervezője volt.

Martinás Katalin 1995-től lengyel-francia-magyar kooperációban szervezi a Complex Systems című workshopot (1995 - Mátrafüred, 1996 - Tatabánya, 1997 - Budapest, 1999 - Kazimierz, 2000 - Zakopane, 2001 - Torun, 2002 Mátrafüred), 2001-ben Modern Developments in Thermodynamics címmel Budapesten nemzetközi műhelyt szervezett, 2002-ben szervezőbizottsági tagja volt a Negative Pressure in Liquids NATO tudományos műhelynek (Budapest).

A tanszék honlapja a http://ftcs.elte.hu/physics/ címen érhető el, drótpostacíme: atomph@ludens.elte.hu.