Fizikai Szemle 2006/10. 349.o.
HOMMAGE A FERENCZI GYÖRGY
- tisztelgés Ferenczi György emléke előtt
A 70-es évek végén találkoztam először Ferenczi Györgygyel,
amikor a Svéd Királyi Tudományos Akadémia csereprogramja
keretében meglátogatott bennünket Lundban.
Mi mindannyian mélynívók elektromos és optikai
tulajdonságait tanulmányoztuk félvezetőkben, akkoriban
ez általános érdeklődés tárgya volt. Habár a mélynívók
tanulmányozása már évek óta folyt különböző félvezető
anyagokban, a 70-es évek közepére fokozódott az érdeklődés
a téma iránt, David Lang úttörő munkájának, a
Mélynívó Tranziens Spektroszkópiának (DLTS) köszönhetően.
Annak ellenére, hogy a DLTS nem volt egy kifejezetten
spektroszkópiai eljárás, mégis megkönnyítette,
hogy a hibakoncentrációról elfogadható pontossággal
mennyiségi információt nyerjünk, és közvetlenül mérni
tudjunk elektromos paramétereket, mint emisszió és befogási
hányados. Amint ezek a paraméterek ismertek, a
hiba energiahelyzete a tilos sávon belül meghatározható
entalpia energianívókkal, Gibbs szabadenergiát és/vagy
küszöbenergiákat levezetve az egyszerű optikai keresztmetszet-
eloszlásból. Ezek a mérési módszerek általános
értelemben kétségkívül fontos áttörést jelentettek a félvezető
hibahelyek jellemzésében.
Bár David Lang DLTS mérési technikájának elvét széles
körben alkalmazták, mind a lundi csoport, mind Ferenczi
György Budapesten, Tony Peaker Manchesterben
kifejlesztett egy DLTS méréstechnika változatot. Ez volt
az egyik indíték, amiért Ferenczi György gyakran felkereste
Lundot, hogy megbeszéljük és megvizsgáljuk a létező
technikák új alternatíváit, mely végül az ő részéről egy
saját cég létrehozását, és közöttünk mély barátság kialakulását
eredményezték.
Ferenczi György nagyon barátságos és kedves ember
volt. A Tanszéken mindenki örömmel dolgozott vele,
nemcsak a kollégák és a csoport más tagjai, de a technikai
személyzet is. Amellett, hogy nagyon erős elméleti
tudással rendelkezett, nagyon gyakorlott kísérletező is
volt, aki mindig a helyes kérdést tette fel. Nagyon tehetséges
fizikust ismertem meg benne, aki hatékonyságával
gyakran előbb ért egy feladat végére, mint legtöbbünk.
Ferenczi György keményen dolgozó, kezdeményező
egyénisége nagyon jól észlelte egy-egy projekt célját, és
hogy azt hogyan oldhatná meg gyorsan és hatékonyan.
Ez a rendkívül találékony, kreatív és megoldásközpontú
személyiség gyakran állt elő új és újító ötletekkel és megoldásokkal
projektjein való munkálkodása során.
Tudományos adottságain felül nagyon ügyes üzletember
is volt. Azzal a ritka képességgel bírt, hogy azonnal
látta egy tudományos eredmény kereskedelmi értékét, és
azt, hogy ezt az eredményt hogyan lehet hasznosítani, és
kereskedelmi termékekbe áthelyezni. Tekintve, hogy
Ferenczi György üzleti tevékenységét még a hidegháború
idején kezdte, és nem talált mindig országa politikai vezetésének
egyetértésére, csodálni való, hogy cége milyen
gyorsan fejlődött. A tudományos gyakorlat, a kereskedelem
iránti érdeklődés, és egy bizonyos altruista magatartás
kombinációja kiváló üzletemberré tette.
Egy másik tulajdonsága, melyet jól ismertünk, és valamennyien
értékeltünk, vendégszeretete volt. Valahányszor
meglátogattuk Budapesten, meghívott bennünket a
legjobb éttermekbe, ahol a legkitűnőbb ételeket és borokat
élvezhettük legnagyobb örömünkre. Ezzel szemben
Ő mindig nagyon szerény és igénytelen volt, amikor
meglátogatott bennünket. Soha nem várt el megkülönböztetett
bánásmódot - mi azért igyekeztünk tartózkodását
a lehető legkellemesebbé tenni.
Ferenczi György később több nemzetközi konferenciát
szervezett kollégáival együtt Magyarországon, melyeket
nagyra értékeltünk. Ezeket a konferenciákat Budapesten
kívül rendezte, lélegzetelállító helyeken, mint Szeged vagy
Eger, és így a tudományos programmal kombinálva lehetőséget
nyújtott nekünk résztvevőknek, hogy sokat tanuljunk
az országról és az ottani szokásokról.
Valóban gyönyörű idő volt ez, és Ferenczi Györgynek
köszönhetően sokan kötöttünk életre szóló barátságot.
Ezért voltunk nagyon szomorúak, amikor megtudtuk,
hogy ilyen gyorsan, és ilyen nagyon korán elhagyott bennünket.
Hiányozni fog nekünk - de mindig velünk lesz.
Lund, 2006. július 31
.
Hermann G. Grimmeiss
Lundi Egyetem, Svédország