Fizikai Szemle 2007/11. 381.o.
RONYECZ JÓZSEF
1928-2007
A Csanád megyei (ma Békés
megyéhez tartozó) Végegyházán
született. Iskoláit - a
szintén Békés megyei - Eleken,
majd Szegeden végezte,
itt érettségizett 1949-ben.
1953-ban államvizsgázott és
szerzett fizika-matematika
szakon középiskolai tanári
oklevelet a Szegedi Tudományegyetem
Természettudományi
Karán.
Az egyetem után a debreceni
Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdte pályáját.
Következő munkahelye a hódmezővásárhelyi
Tanítóképző (később: Kossuth Zsuzsanna Általános
Gimnázium) volt. Itt 20 évig volt középiskolai tanár,
közben - 1967-től - Csongrád megyében és részben
Szeged megyei jogú városban középiskolai szakfelügyelőként
is dolgozott. Itteni tanári és szakfelügyelői
munkaviszonya 1977-ben szűnt meg a főiskolai tanári
kinevezése miatt.
1976-ban, a hódmezővásárhelyi évek alatt szerezte
meg doktori címét. Doktori értekezésének címe: Mechanikai
kísérletek légpárnás készletekkel (1975).
1976/77-ben került Székesfehérvárra, a Kandó Kálmán
Műszaki Főiskolán lett főiskolai tanár. Innen
ment nyugdíjba 1993-ban. 1993-tól - immár nyugdíjasként
- az újonnan induló ének-zenei gimnáziumban
dolgozott, ahol megalapozta a (kísérletező) fizika
tanítását.
2003. szeptember 21-én vehette át aranydiplomáját
a Szegedi Egyetem dísztermében a Természettudományi
Kar dékánjától.
Szakmai eredményei, aktivitása
Szakmai pályafutása Debrecenben, a Kossuth Lajos
Tudományegyetemen indult, ahol két évig volt tanársegéd,
és az atommag-reakciók kölcsönhatási mechanizmusait
tanulmányozta.
Hódmezővásárhelyen jelentős fejlesztésekkel mutatkozott
be. Eredményeiről előadásokon, valamint
tudományos és ismeretterjesztő cikkekben számolt
be. Csongrád megyei működése végéig, 1976-ig mintegy
46 publikációja jelent meg (Pedagógiai Szemle,
Politechnika, Fizika Tanítása, Fizikai Szemle ). 1966-
tól a fizikatanári ankétokon is tartott bemutatókat, állított
ki eszközöket. Ezeket a munkáit különféle díjakkal
ismerték el.
Az Oktatási Minisztérium 30, a Megyei Művelődési
Osztály 25 újítását fogadta el. Légpárnás kísérleti eszközeivel
középiskolákban, egyetemeken, sőt külföldön
is járt, bemutatókat tartott, és számos díjat is
nyert. Néhány mechanikai kísérleti eszközéből még
„áru” is lett, ezeket a Tanért forgalmazta (részben külföldön
is), de számolatlanul ontotta a demonstrációs
fizikai kísérletekhez a módszereket és az eszközöket.
Módszertani eredményeiről hosszabb időn keresztül
különféle tudományos konferenciákon tartott előadást.
Csongrád megyében a középiskolai fizika tanárok továbbképzésének
állandó szervezője, vezetője volt. Pedagógiai
munkája három fő területre terjedt ki: szaktanári
munka, szakfelügyelet, szakmódszertani kérdések.
Fejér megyében - főiskolai működése alatt - műszerépítő
tanári továbbképzést kezdeményezett és szervezett,
ezen digitális stopperórát készítettek a résztvevők.
Nyugdíjba vonulását követően a Társulat középiskolai
tanári rendezvényein gyakran jelent meg és vállalt
feladatokat. Szívesen „vonult fel” házi készítésű eszközeit
bemutatni a tanári továbbképzést szolgáló rendezvényeken.
Tanítványai valóban „kísérleteken nőttek
fel”; rengeteg kísérletet mutatott be tanóráin is.
Társulati aktivitása
A társulati élet alakításában is sokat vállalt előbb
Csongrád, majd Fejér megyében. Csoportot szervezett,
tisztségeket látott el a felmerülő igények szerint.
Jó kapcsolatokat épített ki és tartott fenn a helyi TIT-szervezetekkel;
szakmai munkáját ott is elismerték.
1961-ben a vidéki városok közül elsőként Hódmezővásárhelyen
alakították meg az ELFT helyi tagozatát
(az MTSZ helyi Fizikai Szekciójaként, melynek elnöke
volt) a megyei szervezeten belül. Itt szerveztek nem
„megyeszékhely” városok közül elsőként Országos
Középiskolai Fizikatanári Ankétot (XVII.).
1980-tól foglalkozott Lánczos Kornél életének és
munkásságának kutatásával. Ő volt a Lánczos-centenárium
egyik fő szervezője. Sokat tett a megye neves
szülöttének népszerűsítéséért; egyike volt a tudósról
elnevezett középiskolai megyei fizikaverseny kezdeményezőinek,
amely versenynek azóta az általános iskolai
változata is megszületett.
1982-től 1989-ig két választási cikluson át az Eötvös
Loránd Fizikai Társulat Fejér Megyei Csoportjának elnöke
volt.
Lendületes, nyugdíjasként is tettre kész kollégát ismertünk
meg személyében, aki nemrégiben még lelkesen
magyarázta, hogy milyen könnyű elkészíteni
egy-egy bemutatott eszközt még „konyhai” körülmények
között is. Ronyecz tanár úr jellegzetes színfoltja,
különleges értéke volt a megyei csoport szakmai
munkájának, életének, pótolhatatlan szereplője a fizika
tanításának.
Kitüntetései, díjai
Pályája során sokféle formában ismerték el munkáját
és eredményeit. Kitüntetéseinek, díjainak se szeri, se
száma. Néhány a legkiemelkedőbbek közül: Mikola
Sándor díj (1969), Kiváló Újító Arany Fokozat (1973),
Miniszteri Dicséret (1993), Dr. Ferenczi György Emlékalapítvány
2002. évi díja, a Lánczos Kornél-Szegfű
Gyula Ösztöndíj Alapítvány díja (2005).
Ezeken kívül több mint húsz különféle elismerést -
díjat, dicséretet - vihetett haza az ankétokról, kiállításokról,
bemutatókról a hetvenes évektől élete végéig.
Theisz György