BÉKÉSI + CSABAI + FIZIKA + ANKÉT
Keszőcze László
Csonka János MŰszaki Szakközépiskola
és Kollégium, Szeged
Az 51. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét és Eszközbemutató helyszíne
Békéscsaba, nevezetesen a
Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és
Kollégium volt. A 2008. március 26-30. között lebonyolított
rendezvény résztvevőinek többsége szerda délután
érkezett Békéscsabára. Akik vonattal jöttek, azokat
a pályaudvaron egy "fogadóbizottság" várta, és
segítette az ankét helyszínére történő eljutásban.
A gépkocsival érkezőket nyomtatott
és internetes térkép, valamint
táblák segítették a navigációban. A
regisztrációnál a helyi szervezők
ajándékcsomagot adtak át minden
résztvevőnek, amely a programfüzet
mellett békéscsabai tájékoztatókat,
egy CD-t és egy DVD-t tartalmazott.
Az Ankét március 27-én, csütörtökön
fél 9-kor kezdődött a megnyitóval.
Elsőként Békéscsaba város alpolgármestere,
Köles István köszöntötte
az ankéton résztvevő fizikatanárokat.
Ezután Kádár Györgyaz ELFT főtitkára szólt
a megjelentekhez. Megköszönte Zátonyi Sándor és
Lehoczki Pál szeptembertől tartó szervező munkáját,
majd arról beszélt, hogy a gazdasági élet kulcsa az oktatás,
az oktatás alapja a tanárok megbecsülése. Megnyitó
beszédét egy idézettel zárta: "Fizika és zene nélkül lehet
élni, de nem érdemes."
A főtitkár megnyitója után Pátkó Gyula az ELFT Középiskolai
Oktatási Szakcsoportjának elnöke levezető
elnökként szólt az ankét résztvevőihez, majd a díjátadások
következtek.
A Mikola-díjat több évtizedes munkásságáért
ifj. Zátonyi Sándor kapta. A tanítás mellett tankönyvírás,
két ankét megszervezése, eszközépítő tábor, a
honlap létrehozása szerepelt az indoklásban.A felhangzó
taps azt jelezte, hogy a kollégák szerint is jó helyre
került a díj.
A Marx György által alapított Vándor-díjat Plósz Katalin
adta tovább Dézsi Zoltánnénak, aki Debrecenben
dolgozott, dolgozik hosszú évek óta. Plósz Katalin betegsége
miatt nem tudott személyesen eljönni, így egy
videófelvételen ismertette a díjazott érdemeit.
A Vermes Miklós Országos Fizikus Tehetségápoló Alapítvány
által adományozott
Fényes Imre díjat Varga István
az ankétnak helyet adó iskola
tavaly elhunyt tanára kapta posztumusz.
A díjat felesége vette át, ezután
egy perces néma felállással
emlékeztünk az ankétokról, versenyekről
és a KöMaL fizika rovatából
is jól ismert kollégánkra.
A szakmai munka Szabó Gábor
(SZTE) a Michelson-kísérlet 100 évéről
című előadásával kezdődött.
tudományos eredményei, a
fénysebesség minél pontosabb mérésére
tett kísérletei mellett sokoldalú személyiségéről
is képet kaphattunk.
A szünet után Tóth Eszterés tanítványai (Boronkay
György Műszaki Középiskola és Gimnázium, Vác) a
Teller-centenárium alkalmából Teller Ede és a magyar iskolások
címmel tartottak nagysikerű dramatizált bemutatót.
A délelőtti program utolsó előadójaként az ELFT főtitkára,
Kádár György (MTA MFA) előadását hallgathattuk
meg Áramok a mágneses nano-rétegekben címmel.
Az előadásban hallhattunk az "óriás" mágneses ellenállás-
változásról, valamint ennek mai felhasználásról a
mágneses szenzor és a mágneses RAM révén.
Az ízletes ebéd elfogyasztása után az eszközbemutató
megnyitására és megtekintésére került sor, majd két-két
műhelyfoglalkozást nézhettek meg a résztvevők.
Vacsora után egy vetélkedőre invitálták a tanárokat
a szervezők Békési + Csabai + Fizika címmel. Akár
játékosként, akár szemlélőként vett részt valaki a vetélkedőn,
jól érezhette magát, kikapcsolódhatott, és
nem utolsó sorban felszabadultan nevethetett egy-egy
feladat kapcsán. Valószínűleg minden résztvevő sokáig
fog emlékezni rá, hogy milyen reklámfilmmel
szemléltetheti a tehetetlenség törvényét.
Pénteken elsőként Vankó Péter (BME) Mérési versenyfeladatok
és "utóéletük" címmel tartott előadást,
ahol országos és nemzetközi versenyek feladatait
ismertette és azok iskolai alkalmazhatóságára mutatott
rá.
Őt követte Geszti Tamás (ELTE) Régi és új kísérletek
a kvantummechanikában című előadásával. Sok
érdekességről hallottunk, de ezek sajnos csak nagyon
jó iskolákban használhatók fel.
A rövid szünet után Radnai Gyula (ELTE) a tőle
megszokott közvetlenséggel a fizika tanításában felhasználható
játékok tömkelegét mutatta be, most
éppen a hangtan témaköréből. Az előadás végén egy
kis közös "zenélésre" invitálta a kollégákat, akik szívesen
vettek részt ebben.
A nap utolsó előadója Horváth Ákos (ELTE) volt,
aki Rutherford klasszikus szórási kísérlete mellett
hasonlóan érdekes, fontos, de nem annyira közismert
Rutherford-kísérletekkel ismertetett meg bennünket.
Ebéd és szieszta után műhelyfoglalkozások következtek,
amelyek közül az első egy rendhagyó (plenáris)
műhely volt. Ezen Pálinkás József (Debreceni
Egyetem) a természetismeret érettséginek a parlament
oktatási bizottsága által elfogadott tervéről tájékoztatta
az ankét közönségét, utána Ádám Péter (Pécsi Tudományegyetem)
a fizika középiskolai oktatása fejlesztésének
lehetséges új irányát ismertette, majd Frei
Zsolt (ELTE) mutatta be a Sulifizika digitális tananyagot.
A természetismeret tantárgy bevezetésének terve
a fizikatanárok között komoly ellenállásba ütközött,
de mint vizsgatárgyat elképzelhetőnek tartotta az
ankét hallgatósága. Ennek vitájára az este folyamán
kerítettünk sort, amikor is a következő megállapodásra
jutottunk:
Az 51. Országos Középiskolai Fizikatanári Ankét
résztvevőinek állásfoglalása
- Egyetértünk azzal, hogy egy természettudományos
tárgyból mindenkinek kötelező legyen érettségizni.
- Állást foglalunk amellett, hogy a természettudományos
tantárgyak, azaz a fizika, a kémia, a biológia
és a földrajz oktatása a 7. évfolyamtól a 12. évfolyamig
önálló diszciplínaként történjen.
- Elfogadjuk, hogy a tovább nem tanuló, vagy a
továbbtanulást nem természettudományi, műszaki,
agrár, orvos- és egészségtudományi képzési területeken
folytató tanulók egy természettudományi érettségi
vizsgatárgy helyett természetismeretből, mint új, integrált
érettségi vizsgatárgyból is tehessenek érettségi
vizsgát. Nem támogatjuk azonban azt, hogy a természetismeret
önálló tantárgyként is megjelenjen a középiskolában.
Békéscsaba, 2008. március 28.
A rendhagyó műhely után ismét két-két műhelyfoglalkozást
nézhettek meg a résztvevők, majd a vacsora
következett.
Vacsora után Sükösd Csaba (BME) Magfizikai kísérletekről
és a chicagói fél wattról beszélt. Itt hallhattunk
a neutron felfedezéséről és felhasználásáról.
Az előadás után a tavalyi szegedi ankéton kitalált
"Egyperces kísérletek" következtek. Itt többek között a
hajszálcsövességről, a hőtágulásról hallottunk-láttunk
kísérletet, majd egy filterrakétát láttunk elröpülni.
A szombati előadások sorát Härtlein Károly (BME)
kezdte Kísérletek - ahogy a Műegyetemen csináljuk
címmel.
Másodiknak újból Sükösd Csaba lépett a képzeletbeli
pódiumra, ahol az induló LHC (Nagy Hadron Ütköztető)
apropóján az óriás kísérleti eszközökről, a gyorsítókról
és a detektorokról hallhattunk sok érdekeset.
A szünet után Juhász András (ELTE) az emelt szintű
érettségin felhasználható kísérletekről és az idei
évben történt változásokról beszélt.
Őt Farkas Illés (MTA-ELTE) követte, aki a
hálózatokról beszélt fizikus szemmel. Az előadásból kiderült,
hogy szinte az élet minden területe leírható a
hálózatok segítségével.
A kiadós ebéd után ismét a műhelyek vették birtokba
a terepet, és ezen a napon három-három műhelyt
láthattak az érdeklődők.
A vacsora után Härtlein Károly kedvenc kísérletei
következtek, köztük meglepő és frappáns kísérleteket
is láthattunk.
Vasárnap reggel az órák előre állítása miatt egy
órával "hamarabb" kezdődött a program. Elsőként
Pálfalvi László (PTE) beszélt a fizikai mennyiségek
méréséről a harmonikus mozgásegyenlet alapján.
Őt Almási Gábor (PTE) követte, aki a számítógépes
mérésekről beszélt a hallgatóságnak.
Mielőtt a díjakról és a zárásról beszámolnék, térjünk
vissza a műhelyekhez. A közel 150 főnyi tanári
társaság a három nap alatt 19 műhely között válogathatott.
Minden műhelyvezető kétszer mutatta be műhelyét,
így a választás kicsit könnyebb volt. A műhelyek
témái nagyon széles skálán mozogtak. A teljesség
igénye nélkül néhányat megemlítek. (a teljes lista
a FizKapu Műhelyek rovatában megtalálható)
OK avagy otthoni kísérletek
Modern fizikai problémákról egyszerűen
Fizika a szabadban
Kísérletezzünk hétköznapi eszközökkel
Digitális fényképezőgép a fizikaoktatásban
Szeresd a fizikát! (Bemutatkozik egy új fizikatankönyv)
Ez is fizika?
A műhelyek többsége igényesen összeállított és a
mindennapi tanári munka szempontjából hasznos
volt, sokat tanulhattunk belőlük.
Az ankét zárására visszatérve: elsőként a kiállítók
értékelése történt meg. Farkas László az eszközbemutató
bíráló bizottságának elnöke kapott szót. Dicsérte
a kiállítók ötletességét és azt, hogy ebben a rohanó
világban van türelmük, elszánásuk újat alkotni. Az
alábbi helyezések születtek: Piláth Károly (I. díj),
Nyerges Gyula (II. díj), Kopasz Katalin (III. díj), Mészáros
Sándor és Márki-Zay János (IV. díjasok).
A házigazdák (versenyen kívül) két kiállítást is
bemutattak. Az egyiken a Békéscsabán három évente
megrendezett Játsszunk fizikát! kiállítások eszközeiből
válogattak össze néhányat. Ezeket az eszközöket,
kísérleteket Lehoczki Pál, Varga István és
Zátonyi Sándor készítették, és a házigazda iskola
tanulói mutatták be az érdeklődőknek. Emellett Lehoczki
Pál visszavitt bennünket 25 évvel korábbra,
abba az időbe, amikor is megjelentek az iskolákban
a számítógépek. Az első gépekből láthattunk néhányat,
amelyek ma is működőképesek. Nekik dicsérő
oklevél jutott.
A kiállítók után a műhelybizottság vezetője, Ujvári
Sándor értékelte a műhelyeket. Az elcsépelt közhely,
hogy a zsűri nehéz helyzetben volt, itt is érvényesnek
bizonyult. A korábban már említett magas színvonalú
műhelyek közül nagyon nehéz volt kiválasztani a
legjobbakat. Végül is az alábbi eredmények születtek:
Jaloveczki József és Nagy Anett (I. díjasok), Jendrék
Miklós (II. díj), Elblinger Ferenc, Szakmány Tibor és
Baranyai Klára (III. díjasok). Kiemelt dicséretben
részesült Papp Katalin és Gallai Ditta. A házigazdaként
versenyen kívül műhelyt tartó Zátonyi Sándor a
zsűri különdíjában részesült.
A díjak átadása után Kádár György főtitkár zárszava
következett, aki szerint dicséret illeti azokat a tanárokat,
akik hajlandók szabadidejüket és erejüket
feláldozni arra, hogy egy ilyen összejövetelen részt
vehessenek. Arra kéri a tanárokat, hogy ne veszítsék
el türelmüket, tenni akarásukat az elkövetkező időben
sem.
Az ankét utolsó felszólalója, Pákó Gyula, a Középiskolai
Oktatási Szakcsoport elnöke bejelentette, hogy
a következő évi ankét helyszíne előreláthatóan Kaposvár
lesz, a téma a csillagászat. Reméli, ott is sokunkkal
találkozik majd.
Kapcsolódó internetes honlapok:
http://www.fizkapu.hu
http://www.elft.hu
http://www.kfki.hu/~elftkisk/