BERÉNYI DÉNES 80 ÉVES

Tisztelt Professzor Asszonyok és Urak!
Kedves Barátaim!
Kedves Dénes!

80 éves lettél és nekem jutott az a kitüntetés, hogy ebből az alkalomból köszöntselek.

Isten éltessen sokáig szeretteiddel együtt, és adjon jó egészséget kedves Mindnyájatoknak!

Az elmúlt 80 év alatt olyan sok mindennel foglalkoztál, legnagyobb részt sikeresen, olyan sok mindennel törődtél sokak javára és örömére, hogy mindezt felsorolni a mai nap nem lenne elég. Ezért válogatni kell! De hogyan? Én úgy döntöttem, hogy szubjektív leszek és életedből azokat a mozaikokat idézem fel, amiknek tanúja voltam. Ezért időrendben haladok.

1954-ben ismertelek meg. Szalay Sándor jóvoltából akkor kerültem Debrecenbe. Megtudtam, hogy itt két fiatal kutató is foglalkozik a béta-bomlással. Az egyik Wilson-kamrát épített a neutrínó visszalökő hatásának bizonyítására, ő volt Csikay Gyula, a másik elektron-spektrométert épített a béta-bomlásból származó elektronok energiájának mérésére. Ő volt Berényi Dénes. Nagy igyekezettel kezdtem tanulni a fizikának ezt a fejezetét. Így, amikor felfedezték a „paritás meg nem maradás” jelenségét, már járatos voltam a béta-bomlástémakörében. Ezt a debreceni kollégáimnak köszönhettem, elsősorban Berényi Dénesnek.

De még sok mást is! Édesanyám mindig biztatott, hogy magam körül tartsak rendet. Vegyek példát a jószágokról. A kakasok este felülnek a kakasülőre, a fecskék csinosra építik a fészküket, a tehenek pontosan hazajönnek a legelőről és várják, amíg a kaput ki nem nyitjuk nekik. Én megfogadtam, hogy rendet tartok, de ezt mindig újra és újra el kellett határozni. A fogadalom végrehajtásában Berényi Dénesnek fontos szerepe volt.

Egyszer kértem tőle egy rajzszöget. Ő azt mondta, hogy szívesen ad, de most nem ér rá, ezért menjek fel a szobájába, a baloldali asztal középső fiókjában találok egy fehér dobozt. Abban rajzszögek vannak. Azok közül válasszak.

Az a rajzszög szöget ütött a fejembe és arra a következtetésre jutottam; ahhoz, hogy rend legyen a fejemben, valószínűleg az kell, hogy körülöttem is rend legyen.

Örömmel tapasztaltam, hogy az ATOMKI-ban, ami valaha leányárvaház volt, nemcsak egy valódi kutatóintézetet építettek, hanem egy darab Európát is. A lokálpatriotizmus csodát művelt. Kaszkádgenerátorok, Van de Graaff-gyorsító, számítógép, tömegspektrométer, hidegfizikai laboratórium, ciklotron-laboratórium. Mindebben kiemelkedő szerepe volt Berényi Dénesnek, aki Szalay Sándort követte az ATOMKI igazgatói székében.

Ez idő tájt kéthetente két napra Debrecenbe jártam előadást tartani. Így közelről láthattam, hogy Berényi Dénes milyen fáradhatatlanul dolgozik az ATOMKI-ért, a Kossuth Egyetemért, a Fizikai Társulatért és minden lehetséges jó ügyért.

A vidéki ATOMKI versenyre kelt a fővárosi KFKI-val azokon a területeken, amelyeken a szükséges eszközöket sikerült megteremteni Debrecenben. Ahol nem sikerült, ott együttműködő partnert kerestek Frankfurttól Dublinig, Stockholmtól Tokióig. Sőt még az elméleti magfizikát is sikerült meggyökereztetni, ami később virágba szökött.

Mindebben Berényi Dénesnek oroszlánrésze volt. Eközben szerkesztette a Fizikai Szemlét és a Debreceni Szemlét, ami szívügye mind a mai napig.

A béta-bomlás, az elektron-spektroszkópia, majd később az atomfizika, az atomi ütközések területén számos olyan fontos eredményt ért el, amelyeket a nemzetközi szakirodalomban számon tartanak. Sőt, még a hazaiban is.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy a határainkon kívül élő magyar kutatók ügyének gondozását az Akadémia Berényi Dénesre bízta.

Tudományos eredményeinek nemzetközi elismertségét és a hazai közügyekben végzett áldozatos munkáját honoráltuk, amikor megválasztottuk az MTA alelnökének.

Nekem személy szerint nagy szerencsém volt, hogy 1990-ben ő lett az Akadémia alelnöke, mert úgy adódott, hogy éppen akkor kellett átszerveznem a KFKI-t. És nagyon jó volt, hogy egy olyan tapasztalt fizikus volt az alelnök, mint Berényi Dénes. Volt egy súlyos probléma, mégpedig az, hogy a KFKI akkor egy félmilliárdos adósságot görgetett. Ez nagyon súlyos feszültségekhez, vitákhoz vezetett. Az elektronikusok azt mondták nekem, hogy ha az utolsó 80 millió forintunkból alapítunk egy részvénytársaságot, akkor ők tudnak olyan megrendelést szerezni, amiből vissza lehet fizetni a fél milliárdot. Én hittem nekik és megalapítottuk az Rt.-t. A KFKI kutatói pedig naiv őrültnek neveztek és néha meg akartak verni. Azokon az üléseken, amelyeken a KFKI ügye szerepelt, rendszerint Berényi Dénes elnökölt, aki higgadtságával le tudta szerelni a szélsőségeseket. Hála a Jóistennek és az elektronikusok korrektségének, a fél milliárdot sikerült visszafizetni.

Berényi Dénesnek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a kutatóközpont helyén ma működő, önálló intézmények sikeres őrzői a KFKI hagyományainak és értékeinek.

A napokban megakadt a szemem Galilei nevén, aki éppen 400 évvel ezelőtt irányította az ég felé az első távcsövet, és erről eszembe jutott, hogy a Te neved is szerepel egy csillagászati katalógusban. A nagybolygókat a görögök az istenekről nevezték el: Mercur, Venus, Gaia, Mars, Jupiter stb.

Kisbolygót eddig több ezret fedeztek fel. Az 5694- es számúnak a Berényi Dénes nevet adták. Érdemes egy pillantást vetni a katalógusban szereplő szomszédos sorszámú csillagok névadóira: Berényi Dénes magyar fizikus, Henrik Ibsen norvég író, Arrhenius svéd Nobel-díjas vegyész, Emil Nolde német expresszionista festő, Homérosz görög eposzteremtő, Ljapunov orosz matematikus.

Dénes, te megértetted, amit József Attila mondott: "dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes".

Ehhez már csak annyit tehetek hozzá, hogy: Sic itur ad astra!

További jó munkát és jó egészséget kíván:

Lovas István