Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Kovács László
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Szombathely
Marx Györgytől kölcsönöztem a címet, hisz vele kezdődik a történet. Marx professzor úr 1983 tavaszán egy este felhívott telefonon, s megkérdezte: "Akarsz tanszékvezető lenni? "Igen" - volt a meglepett hangú, de határozott válasz. Így szerettem volna kezdeni a Vélemények rovatba szánt, Hogyan lettem tanszékvezető? című írásomat. Azonban úgy alakult, hogy helyette egy átfogóbb tartalmú és objektívebb hangvételű cikk jelent meg a Szemlében.1
Intézményünk 2009-ben ünnepelte fennállásának félévszázados jubileumát. Díszes évkönyv jelenik meg ebből az alkalomból. Egy évkönyv lehet bármilyen terjedelmű, az intézmény egyes egységeire nem sok hely jut - az 50 éves múltra visszatekintő tanítóképzés és mi is csak két oldalt kaptunk. Szerencsénkre rendelkezésünkre áll a Szemle, ahol leírhatom azt, ami az évkönyvbe nem fért bele.
1983 szeptemberében 22 matematika-fizika szakos hallgató, 1984-ben pedig közel ugyanennyi technika-fizika és kémia-fizika szakos hallgató kezdte meg tanulmányait az újonnan megalapított Fizika Tanszéken, amelynek folyosóját, előterét egyre bővülő fizikus arcképcsarnok és fizikus szobrok díszítik. A fizikusokról elnevezett laboratóriumok folyamatos felszerelése után a Felsőoktatási Fejlesztési Alaptól nyert 3 millió forintból 1989-ben Almási István és Molnár László tervei alapján korszerűsítettük az előadótermet, a kutató és a hallgatói laboratóriumainkat.
A Fizika Tanszéken kezdettől fogva azért dolgoztunk, hogy a leendő fizikatanárokkal megszerettessük a fizika tudományát és a tanítás művészetét. Felsorolom a célunk eléréséhez alkalmazott legfontosabb sajátos, egyéni módszereinket. Munkánk alapja a hallgatók tisztelete és az emberséges bánásmód. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert kis országunkban több olyan tanszéket ismerünk, ahonnét elvándoroltak a hallgatók, ahol elnéptelenedtek szakok az oktatók embertelen bánásmódja miatt.
Az Öveges-délutánokon - Haramia László és Molnár László ötlete alapján - a harmadéves hallgatók saját készítésű, egyszerű kísérleteiket mutatták be. Nagyon hangulatosak és eredményesek voltak ezek a délutánok. Szelecz László volt levelezős hallgatónk a Győr melletti Péren, ahol Öveges József gyermekkorát töltötte, már tizenkét éve rendez sikeres Kis fizikus regionális vetélkedőt az 1997-ben Övegesről elnevezett általános iskolában. A zsűri tagjai kezdettől fogva tanszékünk oktatói (Molnár László, Szunyogh Gábor, Boncz Ildikó, Kovács László), akik minden alkalommal kísérlet-bemutatót is tartanak.
Egy rózsadombi általános iskolába került hallgatónk lelkesen mesélte, hogy még az ottani gyerekeket is meg tudta szelídíteni azzal, hogy Öveges-kísérleteket kellett nekik bemutatniuk.
Folyamatos volt a hallgatói laboreszköz-építés. Almási István az elektronikus áramkörök építésének titkaiba, Molnár László az optikai berendezések készítésébe tudta igen eredményesen bevonni a leendő kollégákat. Az elkészült egyedi eszközökkel sikeresen szerepeltek hallgatóink és kollégáink diákköri konferenciákon, fizikatanári ankétokon. Hallgatóink számos cikkben ismertették az új berendezéseket, önállóan vagy tanárukkal közösen.
Évenként ismétlődtek a magashegyi és tengerparti terepmérések, kutatóintézeti, egyetemi fizika tanszéki és erőmű-látogatások. A főiskolák közül egyedül nálunk létesült a ma is működő C szintű radioaktív izotóplaboratórium. A tanárképző főiskolák között elsőként mi vezettük be kötelező tárgyként a csillagászatot, a környezetvédelmet, a fizikatörténetet és az elméleti fizikát. (Amikor a középiskolákban megtudták, hogy nálunk kötelező az elméleti fizika, lényegesen csökkent a hozzánk jelentkezők száma.)
Megjelentettük a szükséges előadási és laboratóriumi jegyzeteket (Almási István, Molnár László, Boncz Ildikó, Kovács László).
A számítógépes kultúra alkalmazásának és terjesztésének úttörői voltunk. 1985-ben és 86-ban a számítógép- vezérlésű műszereinkről és méréseinkről nemcsak szerte az országban, de Szlovákiában, Lengyelországban és Finnországban is tartottunk bemutatással kísért előadásokat. Erről szóló tanulmányainkat finn, lengyel és német folyóiratok is közölték.
Széleskörűen alkalmaztuk a videotechnikát. Saját készítésű, optikáról és radioaktivitásról szóló videofilmjeinket országosan is terjesztették.
Eleinte hármas feladatot láttunk el.
A hallgatóknak lehetőségük van nálunk tanári vagy csillagász szakirány választására. Ha valamelyik szakirányt elvégezték, akkor az MA vagy az MSc további két éves képzésben választhatják majd újra a fizikatanári vagy a csillagász szakirányt, s akkor nem kutató fizikusok, hanem tanárok vagy csillagászok lesznek.
Most már tehát hallgatóinkból lehet akár Nobel-díjas fizikus is. Lehetne, ha lett volna fizikaszakos BSc hallgatónk, de az elmúlt három tanévben nem volt. Picit javult a helyzet 2009 szeptemberében. Idézek a jubileumi évkönyvükbe szánt, nem általam írt szövegből: "Jelenleg fizika alapszakos, természettudományos szakos hallgatók, műszaki menedzser és tanító szakosok fizika alapozó képzését végzi, és így mintegy 220 hallgatója van a tanszéknek. Célunk mesterképzés indítása is fizika szakon."
Régebben kezdettől fogva tanárkollégáknak tekinthettük hallgatóinkat. A tanszékünkön végzett mintegy háromszáz tanár legnagyobb része ma is ott áll a katedrán, s több mint a fele - elvégezvén az egyetemet - középiskolai katedrán.
A kísérleti fizikára alapozott igen eredményes oktatómunkájáért két volt levelezős hallgatónk, Pál Zoltán 2006-ban és Szelecz László 2008-ban, megkapta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat legmagasabb tanári kitüntetését, a Mikola-díjat. Tudományos diákköri munkánk eredményességét jelzi, hogy 1985-ben két országos díjazású számítógépes pályamű készült, 1987-ben a három országos bemutatású munkából két tudománytörténeti előadást díjaztak és 1989-ben hat elektronikus témájú dolgozatot küldhettünk országos megmérettetésre.
Soós Sándor 1991-ben OTDK munkájával az oktatástechnológia szekcióban Pro Scientia érmet nyert, témavezetője Almási István.
Fizika szakos hallgatóink közül kollégáink lettek a tanszéken: Boncz Ildikó, Gaál László tanársegéd, Soós Sándor, Lovasi Balázs demonstrátorok, intézményünk más tanszékein: Németh Gyula, Velics Gabriella.
Országos tudománytörténeti pályadíjasok: Nagy Krisztina, Zsoldos Tamásné Bogdán Beáta, Némethné Pap Kornélia. Utóbbi kettő és Viola István tudomány- és technikatörténeti könyvek szerzői.
Amint arra már utaltunk is, a nálunk tanultak alkalmazásaként többen szerveznek városi és regionális fizikaversenyeket (Kecskés Bertalan, Szelecz László), illetve felkészítik, elviszik tanulóikat helyi és országos versenyekre.
2005-ben a természettudományi kar tudománynapi teljes műsorát mi adtuk. Az előadásra meghívtuk egykori legjobb diákjainkat és a tervezett csillagászati szakirány leendő oktatóit.
Az oktatók tudományos és oktatáselméleti munkájának legfontosabb területei: kvantumoptika, kvantuminformatika, a régészetet segítő földellenállás-mérés, az úszólápok vízminőségre gyakorolt hatásának kutatása, a fizikatanítás módszertana, tankönyvírás és a fizikatörténet.
A tanszék jelenlegi vezetője, Németh István a New York-i Hunter College-ban Bergou János vezetésével a Quantum Optics Research Group tagja, Kovács László Kanadában a Manitobai Egyetemen Arthur Stinner irányítása alatt álló History of Science in Science Education csoport tagja, s vezetője volt 10 éven át az OTKA által finanszírozott 20. századi magyar fizikusok és tanárok nemzetközi kutatócsoportnak.
További külföldi partnereink: az Oldenburgi Egyetem (Németország) tudománytörténeti és módszertani tanszéke, valamint a müncheni Deutsches Museum levéltára, kutató intézete.
A hallgatókkal közösen írt cikkek, könyvek, főiskolai és országos pályadíjak, külföldi ösztöndíjak, hazai és nemzetközi konferencia-előadások jelzik az eredményeket. Az országosan, sőt nemzetközileg is jegyzett, Studia Physica Savariensia tanszéki könyvsorozatnak 1995 óta eddig 13 kötete jelent meg (sorozatszerkesztő Kovács László). A kutatásokat és a könyvkiadást a nyertes OM, OMFB és OTKA pályázatokból finanszíroztuk. A legkiválóbb szakdolgozatok, konferenciáink kibővített anyaga és más fizikatörténeti művek képezik a sorozat magyar, illetve angol nyelvű köteteit. Molnár László fizika tankönyv-családjait szerte az országban használják.
Nemzetközi konferenciák
Hazai rendezvények
Tanszéki rendezvények
Helyi szervezői voltunk a Pozitron Annihilációs Világkongresszusnak 1991-ben (ekkor Teller Ede is járt tanszékünkön), és 2003-ban az Eötvös Társulat Vándorgyűlésének.
Házigazdák voltunk a főiskolák matematika, fizika és számítástechnika oktatóinak XVI. és XXVI. országos konferenciáinál, 1992, 2002 (Almási István).
Több ízben adtunk helyet OTDK fizika szekció üléseknek: 1991 (Almási István), 1995 (Tasnádi Péter), 2009 (Németh István).
A régió természettudományos műveltségének szélesítése érdekében végzett tevékenységünk legfontosabb területei: csillagászati és kísérletes fizikai középiskolai délutánok (Szunyogh Gábor, Boncz Ildikó, Molnár László, Almási István), fizika diákolimpiai szakkör (Almási István, Kovács László), tanártovábbképző és ismeretterjesztő előadások, könyvbemutatók.
Aktívan részt vettünk a városi, a megyei és az országos tudományos egyesületi munkában. A Szombathelyi Tudományos Társaságban két rendes és három tiszteleti tagunk számos előadást tartott, és a Társaság kiadásában öt könyvet jelentetett meg. A megyei MTESZ eddig három megyei díjjal jutalmazta kollégáink tevékenységét. Az Eötvös Társulat az említett Mikola-díjakon túl kitüntette oktatóinkat is: Eötvös érem (Kovács László, 1999) és Eötvös plakett (Molnár László, 2008). Szerényebb mértékben Intézményünk is adott kitüntetéseket oktatóinknak - Arany Katedra Díjat Almási Istvánnak, A Tudományért-díjat és aranygyűrűt Kovács Lászlónak.
Számos esetben szerepeltünk a helyi és az országos televízió hálózat csatornáin: a TV2 Tudóra tudománytörténeti műsoraiban 1997-98-ban Kovács Lászlót szakértőként, a MTV 2 Iskolautca műsoraiban 1999-ben Molnár Lászlót kísérletbemutatóként láthatta a közönség. A londoni 2004. évi Gábor Dénes megemlékezésről és a müncheni Deutsches Museumban 2005-ben tett látogatásunkról és fizikai mérésünkről a tanszék segítségével készült városi tv-filmeket országosan is vetítették.
A legfontosabb tanár-továbbképzési fórum, az általános iskolai és a középiskolai fizikatanári ankét meghívott előadóinak, kísérletbemutatóinak, műhelyvezetőinek, eszköz- és poszterkiállítóinak mintegy a harmadát megalakulásunk óta folyamatosan tanszékünk oktatói képezik (Molnár László, Almási István, Boncz Ildikó, Kovács László, Tasnádi Péter). 1984-ben mi mutattunk először számítógépes kísérleti összeállításokat Miskolcon, egyetlen főiskolai kiállítóként szerepeltünk 1987-ben Kaposváron a középiskolai ankéton. Kőszegen és az Írottkőn relatív nehézségi gyorsulás mérést mutattunk az ankét résztvevőinek 2007-ben, Pascalról tartottunk előadást a szekszárdi ankéton 2009-ben.
Elnézést kérek az olvasótól a monoton felsorolásért, de még így is vállalnom kell a kihagyottak szemrehányásait. Akinek a nevek és helyszínek keveset mondanak, talán az is kiveheti a leírtakból, hogy mi mindennel foglalkozhat egy főiskolai fizika tanszék. Pedig a Tanszék számára ez még csak fél jubileum - remélem, hogy az ezután következő fele még színesebb lesz.
__________________________
1 Kovács L.: Új fizika tanszék a szombathelyi Tanárképző Főiskolán. Fizikai Szemle 39 (1989) 232-234.