BOLYAI JÁNOS HŐELMÉLETI VÁZLATA

Oláh-Gál Róbert
Babes¸-Bolyai Egyetem,
Csíkszereda, Románia

"A' meleg tartja össze a' testeket, mint a' szeretet,
jóság a' szellemeket egyesíti."
Bolyai János

150 éve, hogy elhunyt Bolyai János. Kézirati hagyatéka ma sincs teljesen feldolgozva. Kéziratainak olvasói mindig találnak benne érdekes és eredeti megállapításokat, amelyeknek sokszor igen tanulságos a művelődéstörténeti háttere. A Fizikai Szemle mindig igyekezett beszámolni a Bolyai-kutatás jelentősebb eredményeiről [1-3]. 2008-ban röviden ismertettük Bolyai János egyik leghosszabb fizikai eszmefuttatását [4], amelynek hátteréről már Gábos Zoltán professzor is fontos megállapításokat közölt. Most Bolyai Jánosnak egy újabb eszmefuttatását közöljük szöveghű olvasatban. Ez a szöveg, Bolyai János leghosszabb fizikai eszmefuttatásával szemben könnyen érthető. A kultúrtörténeti háttere pedig az, hogy többször idézi Paul Traugott Meißnert (1778-1864), a híres szász tudóst (1. ábra). A Bolyai-monográfiák erről eddig nem írtak. Meißner felfedezései sok szempontból is közel állnak a magyarokhoz. Egyik legkedvesebb anekdota, hogy Meißner sikertelen kísérletei a tartós gyufa előállítására késztette Irinyi Jánost (1817-1895), tehetséges hallgatóját, hogy előállítsa a gyufagyártás receptjét [5-6].

Meißner erdélyi szász származása miatt is közel állott a Bolyaiakhoz. Medgyesen született és ott is végezte elemi és középiskolai tanulmányait. Mivel apját korán elvesztette, a középiskola elvégzése után azonnal munkába kellett álljon, így 1793-ban Segesváron lett gyógyszerészsegéd. Miután egy kis pénzt megtakarított, 1797-ben Bécsben kémiai tanulmányokat folytatott, utána németországi tanulmányútra ment, és két évig volt felügyelő a Bad Aussee-i gyógyszertárban. Később Pesten gyógyszerészeti oklevelet szerzett. Feleségének hozománya egy brassói gyógyszertár volt, és így lett patikus Brassóban. 1811-ben eladták a patikát és Bécsbe költöztek, mert Meißnert meghívták az akkor létesült Bécsi Műegyetemre a kémia tanárának. Meißnernek eredeti elmélete volt a hőről, a fényről és az elektromosságról. Ezt ismerték a Bolyaiak is. Ehhez kapcsolódik az alábbi kézirat. A Bolyaiak könyvtárában két Meißner-mű is megvolt [7]. Meißnernek igen értékes technikai felfedezései voltak, ő a gőzzel való központi fűtés egyik feltalálója. Ezt meg is valósította a híres bécsi villamosok fűtésében. Innen származik a "bécsi sparhelt" elnevezés. Bécsben ma egy utca a Meißner nevet viseli.

Fontos megállapítani, hogy Bolyai Farkasra hatott Meißner hőelmélete, hiszen ő is komoly kísérleteket végzett a fűtés hatékonnyá tétele érdekében. Ismeretesek Bolyai Farkas által készített kemencék és Kemence- tana [8].

Olvassuk akkor Bolyai János vázlatát a hőelméletről: "Tűz-tan próba¹

A' föni föltételből magyarázatból, ha helyes, megáll: önként következik: hogy ahol égés van, onnan távozva a' hév,² ha egyéb szerek nem akadályoztatik lassanként apad, még pedig annyira és mind-addig: hogy bizonyos távra eső helyek az égés előtti hévmértéküket megtartsák; az azoknál távultabbak pedig némileg hűljenek; ugyanis oly sok tűz mennyi egy lángban egybegyűl, másként nem teremhet elő: mintha a' távultabbi helyekből a' tűz egyrésze oda-nemtódul. Mit is hév-mérők által erősen érdekes lesz megkísérteni, próbálni. E' hüpothesis azon ugyan ismeretes tannal is jól egyezni: hogy a' meleg' növekedése minden más testet a' meleget tudni illik kivéve, kitágít, feszít, nyújt, ami növelni igyekszik vagyis ezen esemény azon föltételből jól kimagyarázható; mint az is: hogy friss légben mind az élőlény élete mind a' tűz legjobban elevenebb; romlottban pedig mind hamar kialszik; ugyan is mint az electrica anyagnak, a' melegnek is vannak jobb és rosszabb vezetője, s ' többi. Így a' fejér öltöny tán a leghivesebb, a' fekete caeteris paribas³ legmelegebb. A' friss lég tehát nem táplálja a tűzet, hanem -. Egykor régen azt is gondoltam volt: hogy hátha a' tűz mind bizonyos saját nemű és rendkívül sebesen szaporodó 's növekedő állatokból állana, 's az által terjeszkedne, harapoznék oly irtózatosan? De ez csakugyan alig ha úgy van; 's nehezen is van a tűznek állatilag, 's a [....4] élő része: hanem az hihetőleg csak egy puszta durva anyag - a' világon, de mely nélkül semmi élet nem volna. A' természet és vegytanászok szigorú vizsgálata alá bocsátva, 's általam apróra nem véve még.

Egyébirányt mind ez most csak könnyű-szerrel idevetett eszme, csak úgy is akar nézetni, vétetni; ha ráérek, más alkalommal tán apróbban, élesében veszem a' dolgot, 's tán némileg még számítás alá is a' meleg 's tűz terjedése ' módját. A' Crell mathesisi journal- jában van valami efféle két orosz tiszttől, egy vas rúdra nézve. A' phlogiston,⁵ antiphlogistonról olvass egyebütt, 's vesd összve evvel. A' régiek örökké égő tűznek, melyet mint mondják a' Catakombákban még az újabb időkben is kaptak, titkát is miképpen lehetne a' fönebbi eszméből kifejteni? - A' folyó képzetét, 's arról, hogy üres űr van? vagy nincs? Láss egyéb iratomban. - Meißner a' vegytanjában a' meleg anyagot, "araeon"-nak nevezi.

Csakugyan az elégése valamely testnek nem az azon testben létező meleg' sokaságától származik, hanem az abbani melegnek belőlei kirohanása, vagy is annak az ő' melegétőli megfosztódása által. Így hűl a' fa hamuvá, megégetett mészkő, ha hamar meg nem oltatik, a' levegőnek kitéve, porrá; minden más kő is hihetőleg porrá; a' hydrogén- és oxygén-gasnak egy electricus szikra általi elégetése származéka a' víz, melyből még több meleg el menve, jéggé válik, vagy is megfagy; a' jég is még több melegtől megfosztatván, hihetőleg porrá válnék, 's végre tán minden anyag gas-szá. A' meleg tartja össze a' testeket, mint a' szeretet, jóság a' szellemeket egyesíti. És a' meleg ugyan szüntelen egyenlő hév-mértékre vagy - fokra ügyökszik magát tenni a' testekben; például egy hév vas-gömb mellé egy hideget téve, a' meleg mind addig tolul, omlik által amabból ebbe: míg egyvelegségűek lesznek; még pedig tán úgy: hogy bármely különböző nemű testekben is egyenlő súlyú részek egyenlő meleg-tömeggel ügyökezzenek bírni.

Egyébarányt, a' tűznek meleg és világosságbóli állását illetőleg, azt hiszem és tartom: hogy, bár is a' tűz világít is, melegít is, meleg és világosság soha külön nem lehetnek, vagy is egymástól elválhatlanok, mint például a' rész a' lényegtől az ő' szagja vagy illatja és színe; α, [Bolyai János lábjegyzete: 's a' tudat; érzet és akarat egymástól a' valóságban elvithatlanok, bár is lehet róluk külön is szólni; -] miszerént a' tűz valósággal elemi is marad, bár is meleg is, világos is. Hallottam is már atyámtól: hogy azon hét színes sugárhasábhossz, melyre Newton a' fejér világosság sugarát hasította, vagy is inkább oszlatta, az újabbak egy nyolcadik hasábot is mellékeltek, azt meleg-hasáb vagyis fekete-hasábnak nézvén; 's a' Meißner' derék javaslata szerént nem köpenyegezett kemencéknél is a' meleg' sugárzása, mely is egyenesen történek erősen ártalmas, kivált a' főnek. De e' kifejezet: »Meißner szerént nem köpenyeges« kétes; midőn éppen ellenkezőleg úgy is lehet magyarázni vagy érteni: hogy Meißner a' nem-köpenyegezést javasolta; 's helyesebben »nem Meißner szerént köpenyegezett«-et kellett volna írnom: de itt is kétség maradna fön β, [Bolyai János lábjegyzete: az eddigi határozatlan, elvetlen, puszta, tévelygő írásmód mellett] az irányt, ne hogy nem-Meißner az az más valaki értessék. Egyéb irántt nem tudom sükerült valóban a' prisma által a melegnek a' színektőli külön-választása, vagy nem? Legalább erősen érdekes jól megvizsgálni, mit tán csak egy finom vagy érzékeny egyszer a' szín-hasábokban, máskor azok mellé helyezett hév-mérő által lehet kipuhatolni, ha a' hévség' foka észrevehetőleg nagyobb lenne a' hasábok mellett, mint közöttük. Hogy a' nap maga sötét test volna, mint a' planéták, és csak légkör módjára lenne világosság tömeggel körül-véve, 's a' világosság maga meleg nélküli volna, 's a' földön csak a' légkörbeni súrlódás és más szerekkeli egybeelegyedés által és után származnék a' meleg - mi véleményt egy érdemes mathematicai földirat' írója leghihetőbbnek illet vagy vall: mind-az a' fölebbi szerént, nem hihető; hanem természetesebb és hihetőbb az: hogy a' nap egy erősen hév és valósággal még égő test - mily hihetőleg földünk; holdunk, 's a' többi első és másod' rendű és rangú planéták is voltak - tehát tűzét, melegét, világát mindaddig közli a' hidegebb 's már annyiban vénebb az az kevesebb élet-erővel bíró testekkel, míg itt is, mint az erőműveknél az egyensúly vagy súlyegyen, 's a' szellemvilágban a' köz-megnyugvás, vagy-is meg-elégedés, boldogság elő-nem-áll, mi is valaha kétségen kívül meglesz. A' napban észrevett foltok is erősen mind e' mellett bizonyítnak. Az égitestek' lapossága öszvenyomultsága a' pólusoknál is arra mutat: hogy azok valaha hígak, tehát hihetőleg égők voltak."⁶

A Bolyai-kutatóknak igazi "csemege", hogy Bolyai János fenti vázlata egy olyan papíroson van, amelyen eredetileg Bolyai János ajánlatot kapott a gazdaasszonyától a napi menüre nézve. E szerint Bolyai János napi étke nagyon szegényes volt:

"Kedden délben árva laska, estve túros puliszka
Szerdán délben fuszulyka, este puliszka
Reggel köménymag leves
Csütörtökön délben bárányka tokány, estve kását tejjel
Pénteken Délben árva laska, estére túros puliszka
Szombaton délben, reggel puliszkát tejjel, krumpli laskát estve pujikszát túróval
Vasárnap reggel köménymag levest."⁷

Ilyen szerény koszt mellett alkotta matematikai és üdvtani elméleteit.

1. Gábos Z.: A Bolyai-Lobacsevszkij-féle gravitációs törvény. Fizikai Szemle 50/1 (2000) 13.
2. Kiss E.: Bolyai János kutatásai a komplex egészek elméletében. Fizikai Szemle 50/4 (2000) 111.
3. Prékopa A.: 200 éve született Bolyai János. Fizikai Szemle 52/9 (2002) 269.
4. Oláh-Gál R.: Bolyai János egyik leghosszabb fizika tárgyú kéziratáról. Fizikai Szemle 58/9 (2008) 302.
5. Szathmáry L.: A gyufa története a XIX. század végéig. Kis Akadémia, Budapest, 1935.
6. http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/Kjc/0/7703/gyufa.html
7. Deé Nagy A.: A Bolyaik könyvtára. in Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. (összeállította: Gazda I.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 200.
8. Oláh A.: Bolyai Farkas - a kemencemester. in Egy halhatatlan erdélyi tudós, Bolyai Farkas. (összeállította: Gazda I.) Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002, 569-579.

__________________

¹ Teleki-Bolyai Könyvtár: BJ 1311/1, 1v, 2, 2v, 3, 3v.
² hő
³ caeteris paribus (latin)= a többi változatlanul hagyásával
⁴ kiolvashatatlan, talán "bealján"
⁵ phlogiston= gyulladás
⁶ Bár a kéziraton nincsen keltezés véleményünk szerint az 1852 körül íródhatott.
⁷Ez az ajánlat a gazdaasszony nagyon helytelen írása BJ 1311/1v, a papír bal felső sarkában.