Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
Bencze Gyula
Wigner Fizikai Kutatóközpont
"Az a szóbeszéd járja
Amerikában,
hogy két intelligens faj létezik a Földön:
emberek és magyarok."
Isaac Asimov
Kevés olyan dolog van, amire a magyarok (Puskás Öcsin kívül) büszkék lehetnek, ezek egyike pedig a "marslakók". A Nemzetismeret internetes portál összefoglalása szerint [1]: "Mi magyarok, derekasan hozzájárultunk a világ haladásához. Bolyai János, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, Semmelweis Ignác és más tudós nagyjaink világszerte elismert eredményei alapján pedig nyilvánvaló, hogy a természettudományok terén a 19. században egy nemzetnél sem voltunk alábbvalók. A 20. században talán még előbbre haladtunk, ám e kor háborúi, történelmi sorsfordulói, diktatúrái igen sok honfitársunkat sodorták külföldre, a területileg és lelkileg egyaránt megcsonkított országból. A virágzó magyar iskolák nevelőmunkájának gyümölcse nagyrészt az Újvilágban, Amerikában érett be. A magyar nemzet fiainak hozzájárulása a világ tudományos haladásához s az őket menekültként befogadó országok fejlődéséhez szinte felmérhetetlen. … Azt a mintegy félszáz magyar tudóst, akik az atomkor, a komputer- és az űrkorszak kialakításában meghatározó szerepet játszottak – legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt nyelvük és furcsa angol kiejtésük miatt – tudós barátaik tréfásan marslakóknak nevezték."
A marslakók legendájával több könyv is foglalkozik [2–4]. Kopátsy Sándor például nyomatékosan megjegyzi [4]: "Minden iskola falára kiírnám egy feltűnő táblára Marx György összeállítását: »Puskás Tivadar alkotta meg a telefonközpontot. Zipernowszky Károly terjesztette el a váltóáramat. Goldmark Péter hozta létre a színes televíziót. Neumann János tervezte az elektronikus programozású számítógépet. Kemény János a számítógépet az e-mail hálózattal. Charles Simonyi teremtette meg a Windows Word szövegszerkesztőt. Andy Grove gyorsította fel a mikroprocesszorokat, hogy milliószám végezzék a rájuk bízott matematikai műveleteket.«"
Egy évszázad távlatából ma már mindenki egyetért abban, hogy a "marslakók" látványos eredményei nagyrészt az akkori oktatásnak, a kiemelkedő képességű tanároknak és a nagyszerű iskoláknak köszönhetők.
A dicső múlt ellenére azonban napjainkban számos probléma van a közoktatással, amelyet új tanterv bevezetésével kívánnak az illetékesek orvosolni. Ami a természettudományok oktatását illeti, Tél Tamás kiváló elemzését adta a helyzetnek [5], megmagyarázva, hogy milyen tudomány is a fizika (a "marslakók" sikersportja!). A közoktatásért felelős államtitkár szerint több súlyos probléma is van: "Az ember elborzad, hányan nem tudják, mi történt a trianoni országcsonkoláskor, miért beszélnek magyarul Székelyföldön, mi történt '56-ban. Sőt, még egy magyar népdalt sem ismernek." Ezzel még nincs vége a bajoknak: "Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon egészségi állapotuk, és hájasok, lúdtalpasok legyenek, rá kell bírni őket a mozgásra. Ezentúl nem maradhat el egyetlen testnevelés óra sem."
A megoldás tehát egy új Nemzeti alaptanterv, amely az államtitkár szerint [6]: "Az új Nat a köznevelés feladatát az erkölcsi értékek hangsúlyozása mellett a műveltség közvetítésében, a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztésében, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítésében jelöli meg. Az alaptanterv kiemelt fejlesztési területei, illetve nevelési céljai a teljes iskolai nevelési-oktatási folyamat közös értékeit jelenítik meg. E területek közül kiemelhető az Erkölcsi nevelés; a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés; az Állampolgárságra, demokráciára nevelés; Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése; A családi életre nevelés; A testi és lelki egészségre nevelés, valamint a Felelősségvállalás másokért, önkéntesség."
Érdekes összevetni ezt a programot egy "közönséges marslakó", Gábor Dénes véleményével [2]: "A műszaki fejlődés olyan gyorssá vált, hogy már nem tudja követni az ember biológiai adaptációja. Mózes megmutatta népének az Ígéret Földjét, de utána még negyven évig kellett vándorolniuk a pusztában, amíg fel nem nőtt a Kánaánra méltó új generáció. Negyven esztendő ma is elfogadható becslés, ennyi idő alatt egy új generáció nőhet föl, amelyik már hozzászokik a szabadidő korszakához. (Talán pusztai bolyongás helyett egy kellemesebb alternatívát lehetne keresni.) A technika mai állása le is rövidítheti ezt az időt: a tanárokat kell újraképezni, és e tanároknak fel kell nevelnie a modern munkaerő friss nemzedékét. Nem is a munkások átnevelése időigényes, hanem a politikusoké."
Nos, az oktatás gondjainak megoldása a szakemberek feladata, azonban a laikus szemlélőben felötlik, hogy nem ártana utánanézni, mitől is voltak olyan sikeresek az akkori "marslakók"? Néhány fenomenológiai jellegű észrevételt azonban azonnal tehetünk.
Annak idején a híres Fasori Gimnáziumban és a Trefort utcai Mintagimnáziumban kiemelkedő képességű tanárok öregbítették iskolájuk hírnevét. Nem árt megemlíteni, hogy például a Mintagimnáziumban tanított a néhai Tarján Imre professzor, aki onnan lépett előre és alapította meg az Orvostudományi Egyetem Biofizikai Intézetét és lett többek között a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok Osztálya elnöke! Manapság sajnos egy-egy iskola csak akkor kerül a figyelem középpontjába, ha a tanárukat megverik vagy egyéb módon inzultálják a "tudásvágyó" diákok! Az is biztos, hogy egy akkori érettségi valamelyik élgimnáziumban legalább annyit ért, mint ma egy doktori fokozat békaügetésből vagy fekvőtámaszból a Gimnasztikai Egyetemen, a magyar helyesírást nem is említve!
Régen az etikai nevelés a családban kezdődött, amikor a gyermekek már otthon megismerkedtek a Tízparancsolattal. Akkoriban nem is volt divat, hogy tizenévesek kiraboltak és összevertek idős asszonyokat párszáz-párezer forintért. Érdemes hozzátenni még, hogy zavartalan volt a vonatközlekedés is. Még sötét éjjel sem tűnt el kábel, nemhogy fényes nappal! Az már csak egy érdekes részletkérdés, hogy megfelelő számú tornaóra hiányában lehettek-e hájas és lúdtalpas emberekből is marslakók?
Jóérzésű ember csak szurkolhat annak, hogy közoktatásunk gondjai megnyugtatóan megoldódjanak. Napjainkban (újra) divat a tudományellenesség, amit a Nat-tal kapcsolatos viták során – kissé leegyszerűsítve – a posztmodern nézetek térhódításának rovására írtak. Ennek taglalása azonban már nem feladatunk, ezért csak Tél Tamást cikkének befejező sorait érdemes idézni [5]:
"…A tizedes és a többiek című film híres mondása jut eszembe: »Az oroszok már a spájzban vannak!« E hosszú írást – a közös továbbgondolás reményében – elképedt felkiáltással zárom: a posztmodernek már a Nat-ban vannak!"
______________________
A Fizikai Szemle szerkesztőbizottsága az 1972-ben meghirdetett VÉLEMÉNYEK sorozatát az olvasók kérésére tovább folytatja ez évben is. A szerkesztőbizottság állásfoglalása alapján "a Fizikai Szemle feladatául vállalja el, hogy teret nyit a fizikai kutatásra és fizika oktatására vonatkozó véleményeknek, ha azok értékes gondolatokat tartalmaznak és építő szándékúak, függetlenül attól, hogy egyeznek-e a lap szerkesztőinek nézetével, vagy sem". Ennek szellemében várjuk továbbra is olvasóink, várjuk a magyar fizikusok leveleit.