A budapesti egyetemen Orvosi Fizikai Intézet létesült
Koczkás Gyula
Egyet. Orvosi Fizikai Intézet. Budapest
A címmel kapcsolatban rögtön felmerülhet az olvasóban a kérdés, vajjon, mi is az az orvosi fizika. A kérdésnek ilyen módon való felvetése az egyetemi oktatásra való vetületben talán így hangozhat: az orvostanhallgatók igényeinek megfelelően, hogyan válasszuk ki az előadandó fizikaanyagot? Az orvosi fizika a kísérleti és elméleti fizika eredményeit egyrészt az életjelenségekre alkalmazza, másrészt a fizika jól ismert mérési módszerei révén mind nagyobb és nagyobb elmélyülést eredményez az orvostudomány és a fizika határterületi kérdéseiben. Mármost alig van fizikai módszer, mely megfelelő alkalmazásra ne találna az orvosi fizikában. Éppen ez a körülmény természetesen megnehezíti az orvosi fizikát előadó tanár feladatát, hiszen a megfelelően kiválasztott fizikai mérési eljárásokat lehetőleg maradék nélkül kell megismertetni a hallgatósággal.
Ezek és hasonló körülmények tették szükségessé azt a kormányzati lépést, mely a pécsi egyetem Orvosi Fizikai Intézetének létesítése után a budapesti egyetemen is hasonló intézetet szervezett és állított fel.
Rá kell mutatnunk arra is, hogy külföldön már régóta működnek hasonló intézetek. Magyarországon csak egyszer ismerték fel az orvosi fizika különválasztásának szükségességét: a Tanácsköztársaság idején 1919-ben.
Amit a Tanácsköztársaság nem tudott megvalósítani, azt népi demokráciánk kormánya megvalósította. Először fordult elő, hogy egy új egyetemi intézet akkor, amikor az épületbe beköltözhetett, egyúttal olyan felszerelési anyaggal is rendelkezett,
1. ábra. Az Intézet
folyosója
amely nemcsak az oktatás követelményeit tudta kielégíteni, hanem a tudományos kutatásban is teljes lendülettel részt tud venni.
Jelenleg tanulóköreinkben 4-es hallgatócsoportokban tudjuk elvégeztetni a következő méréseket:
Mérőeszközök használata (Nónius, mikrometer-csavar, szferométer, katetométer, dilatometer, volumenométer), tömegmérés, sűrűségmérés, piknométerrel, Archimedes-féle mérleggel, Móhr-Westphal-mérleggel, areométerrel és lebegési módszerrel. Folyadékok belső surlódásának mérése Ostwald-féle viszkoziméterrel. Folyadékok felületi feszültségének meghatározása sztalagmométerrel és kapilláris emelkedés alapján. Nyomásmérés, vérnyomásmérés, hőmérsékletmérés és a hőmérő kalibrálása, páratartalom mérés, kalorimetria vízkaloriméterrel, fagyáspontcsökkenésmérés. Fotometria, kolorimetria, refraktometria, polarimetria. Elektromos áram feszültségének és erősségének mérése, ellenállás mérés összehasonlítással és Wheatstone-híddal. Vezetőképességmérés Kohlrausch-híddal. Elektroncsöves mérések. Megvilágítás erősségmérés. a -sugarak hatástávolságának mérése. Lencsék fókusztávolságának mérése.
2. ábra. »Továbbképző laboratórium.
«
3. ábra.
Kémiai laboratórium egy része.
Ezen mérések mellett a tanulógyakorlatokon is és a professzori előadásokon is megfelelő demonstrációs kísérleteket is tudunk végezni. És biztosítékunk van arra, hogy jövőre méréseink és bemutatásaink számát tovább fokozhatjuk.
Megindultak intézetünkben az ultrahang-vizsgálatok, szívhang- és akciósáram-vizsgálatok, valamint az alacsony- és magasfrekvenciájú vezetőképességgel kapcsolatos vizsgálatok. Több kisebb jelentőségű problémán is dolgozunk.
Az intézet 20 helyiségből áll. Az intézetbe beépített szekrények teszik lehetővé a helyes helykihasználást, valamint a magas ablakok alatt elhelyezett fix konzolok szaporítják munkahelyeinket. Az intézetben az elektromos áramszolgáltatásokat laboratóriumonként kapcsolótáblával oldottuk meg és a munkahelyeken azt a feszültséget vehetjük le, melyre éppen szükség van. Az egyénirányítást szeléncellával és higanygőz egyirányítóval végezzük.
Intézetünk ma egyik legszebb intézete egyetemünknek, melynek megtekintésére örömmel hívjuk fel fizikusaink figyelmét.