TARJÁN FERENC 70 ÉVES

November első napjaiban töltötte be 70. élet­évét Tarján Ferenc ny. gimn. igazgató tagtársunk. Alig hisszük el ezt Tarján Ferenc tagtársunkról, hiszen őt ott látjuk minden egyesületi megmozdulásunknál. Részt vesz az egyesületi életben, mint a hétfő esti összejövetelek állandó látogatója; választmányi üléseink, vitaestjeink, vándorgyűléseink alkalmával mindig körünkben van nemcsak mint hallgató, de mint a viták élénk résztvevője is. Nem egy ízben hallottuk érdekes előadását Társula­tunkban, vándorgyűlésünkön, az Optikai és Kinotech­nikai Egyesületben vagy a rádióban.

Négy évtizedes, tapasztalatokban és eredmények­ben gazdag tanári pálya áll mögötte, és ennek ellenére is fiatalos érdeklődéssel kíséri a tudomány és technika haladását. Tarján Ferenc tagtársunkról elmondhatjuk, hogy magasan felette van az átlag tanárnak. Végigéli a fizikának a század elején megindult nagy fellendülését, látja ennek technikai jelentőségét, maga is hozzájárul a fejlődéshez, de mint jó pedagógus kitűnően át tudja adni az ismereteket nemcsak az iskolában, hanem azok számára is, akik könyveiből, vagy népszerűsítő előadásaiból akarják megismerni a tudomány és technika haladását.

Tarján Ferenc Budapesten született 1885. novem­ber 4-én. Alsó-és középfokú iskoláit szülővárosában végezte, majd a pesti egyetemre iratkozott be fizika-matematikaszakos tanárnak. Egyetemi tanulmányait az 1905-1910-es években végezte. Eötvös Loránd, Klupathy Jenő, Fröh­lich Izidor professzorok szerettetik meg vele a fizikát; matematika tanárai is kiváló szakemberek: Beke Manó, Rados Gusztáv, Scholtz Ágoston, Suták József. Tanul­mányainak befejezése után a főváros szolgálatába lép, s pályája során több középiskolában működik. Műkö­désének nyoma meglátszik azoknak az iskoláknak a fizika-szertárában, ahol fizikát tanított. Tanári műkö­désének néhány fontosabb állomása az Izabella utcai kereskedelmi iskola; az Eötvös József-gimnázium, a IX. kerületi Mester utcai kereskedelmi iskola, amelynek 1946-ban igazgatója lett.

1948-ban, közel négy évtizedes tanári munka után a főváros meleg elismerésével nyugalomba vonult.

Tarján Ferencnek számos cikke jelent meg különböző szaklapokban. Cikkeinek főbb témái: a rádió, kino­technika, színes film, stereofilm, televízió. E téren számos jelentős találmánya is van.

Több könyvet is írt. 1935-ben jelent meg »Hogyan születik a találmány«, 1936-ban: »Atomrakétán a Mars­ba«, majd 1942-ben »Feltalálók műhelytitkai«. Társszer­zője az 1947-ben megjelent »Új találmányok és fel­fedezések lexikona« c. műnek. Nagyon tanulságos 20 év után kezünkbe venni pl. az »Atomrakétán a Marsba« című könyvét. Ő szinte előre látta bizonyos tudomá­nyos eredmények megszületését, amik azóta meg is vannak. A »Feltalálók műhelytitkai« című könyvében ismerteti az emberiség számára legfontosabb felfedezések történetét. Külön részben ismerteti a magyar származású felfedezők eredményeit. Úgy véljük, hogy különösen ifjúságunk forgathat nagy haszonnal ilyen könyvet. Magyarországon valószínűleg kevesen tudják azt, hogy a manapság olyan jól ismert pick-up magyar találmány, éspedig Tarján Ferenc tagtársunké. Találmánya 1924. évben született. Berendezése fejhallgató membrán­jához forrasztott tűt használt fel a hanglemez lejátszásához; az erősítés rádiókészülék segítségével történt.

Magyarországon az első nyilvános rádió-bemutató előadást is ő tartotta 1924 májusában a Zeneművészeti Főiskolán, ahol ismertette a készüléket és a Siemens-­Halske-gyár készülékeinek működését bemutatta. 1926 novemberében az Operaházban bemutatta nagyot­halló készülékét; az operaelőadást a rádió közvetítette, s a nézőtéren elhelyezkedett süketek az előadást a rádióközvetítéssel a nagyothalló készülékkel hallgatták. 1929-ben szerkeszt egy halló és beszélő gépembert, melyet a Corvin áruházban, majd a Nemzetközi Vásáron mutattak be. Ugyanez évben Budapesten és Berlinben bemutatja színes filmjét, a »Colorophon«-t. Igen kedvelt témája a stereofilm. E téren is van néhány találmánya. Foglalkozik stereofilmek készítésének, vetítésének és nézésének kérdésével. Stereoszkopikus film-találmánya a »Plasticophon«, melyet 1930-ban mutatott be először a Magyar Filmklubban, majd a Magyar Kinotechnikai Társaság rendezésében 1935-ben a Műegyetemen.

Az 1947-48 években a Főváros megbízásából két oktatófilmet készített: az egyik a »Rádióaktivitás«, a másik »Az atom szerkezete«.

Tarján Ferenc tagtársunk írásai mellett mint előadó is sokat tett a tudomány népszerűsítéséért. Számtalan előadást tartott régebben az Urániában, a Szabad­egyetemen, a rádióban; újabban a TTIT-ban, valamint a rádióban.

Tarján Ferenc tagtársunk példa lehet a fiatal tanárnemzedék számára a tanári hivatás szeretetében, a tudomány eredményeinek széleskörű ismertetésében.

A magyar fizikus társadalom, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat szívből kívánja Tarján Ferenc tagtár­sunknak, hogy jó erőben és egészségben még sok esztendőt töltsön körünkben.