Forrás: Fizikai Szemle 1972/10. 307.o.
MAX PLANCK MAGYARORSZÁGON
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára huszonöt évvel ezelőtt elhunyt Max Planck több, mindeddig nem közölt levelét, ill. levelezőlapját őrzi Kézirattárában.
*307 Ezeket Planck az 1936-43. években magyarországi látogatásaival és a MTA külső tagjává való megválasztásával kapcsolatban írta Ortvay Rudolfnak, a budapesti Tudományegyetem elméleti fizika professzorának.
Azoknak a világhírű fizikusoknak a névsorában, akiket Ortvay meghívott, akik ellátogattak hozzánk és előadást tartottak hazánkban, ott van tehát Max Planck neve is. Egyszersmind arról is tanúskodik ez a néhány dokumentum, mint próbálta Ortvay a legkétségbeejtőbb időkben is fenntartani a nemzetközi tudományos kapcsolatokat, melyek őt a világ számos nagy fizikusához fűzték, és amelyeket a húszas-harmincas években oly szenvedélyesen ápolt, a hazai elméleti fizika javára.
A következő levelet Planck közvetlenül 1936. évi Magyarországi látogatása előtt írta:
facsimile
|
|
36.4.28.
Mélyen tisztelt Kolléga Úr !
Nagyon kedves Öntől, hogy oly szívélyesen üdvözöl - kollégái nevében is - budapesti látogatásom alkalmából. Ha időm nem lenne olyannyira szűkösen mérve, bizonyosan örömest élnék az Ön ajánlatával, hogy az ottani fizikai intézet látnivalóit megtekintsem. Azonban csupán egyetlen nap áll rendelkezésemre s azt szeretném arra, használni, hogy az Önök annyira érdekes és szép fővárosát megismerjem. Így fogadja őszinte köszönetemet kedvességéért; nagyon remélem, alkalmat találok majd, hogy a mi személyes, rég elmúlt időkből származó ismeretségünket ismét megújíthassuk.
Kollégiális üdvözlettel az
Ön őszintén odaadó híve
M. Planck |
|
Planck 1936. május 9-én Budapesten előadást tartott
*308 (a szerb-utcai egyetemi épületben
**308); az alábbi levelezőlapot facsimile hazautazása folyamán küldte:
|
Seewiesen bei Bruck a. d. Mur, Steiermark
36.5.21.
Mélyen tisztelt Kolléga Úr! Mielőtt innen hazautaznánk, szeretném Önt feleségem nevében is búcsúzóul még egyszer köszönteni és újból kifejezni őszinte és szívből jövő köszönetünket a szívélyes fogadtatásért, melyben bennünket részesített. A sokféle érdekes benyomást, melyet a szép Budapesten a kultúráról és a természetről szereztünk, hűségesen meg fogjuk őrizni emlékezetünkben. A finom ajándék, melyet Ön a búcsúzáskor feleségemnek átadott, kitűnően ízlett. Remélhetőleg viszontláthatjuk egymást a nem túl távoli jövőben. Kollégiális üdvözlettel az Ön őszintén odaadó híve
M. Planck. |
|
|
Még egy levelezőlap: facsimile
|
|
39.6. 6.
Tisztelt Kolléga Úr !
Az Ön szívélyes üdvözlőlapja nagy örömet szerzett. Fogadja szívből jövő köszönetemet. Remélem, hogy Debye úrtól rövidesen hallok Önről. Talán egyszer Ön is eljön Berlinbe? Ez jó lenne. Az Ön őszintén odaadó híve
M. Planck |
|
|
A következő levelezőlapon facsimile Planck a MTA külső tagjává való megválasztását említi:
*309
|
|
Gössweinstein, 40.5.7.
Mélyen tisztelt Kolléga Úr !
Az előző hónap 27-én kelt szíves sorai a Magyar Tudományos Akadémiába való megtisztelő megválasztásomról tegnap értek el itt a frank Svájcban. Fogadja szívből jövő köszönetemet az Ön baráti érzületének e kifejezéséért, melyet én és feleségem hasonló módon viszonzunk, egyúttal felidézve eltörölhetetlen emlékeinket budapesti együttlétünkről, az ott töltött szép napokról. Remélem, egyszer viszontláthatjuk egymást. Igaz híve
M. Planck |
|
|
Az alábbi levélben facsimile Planck 1942. évi budapesti látogatásáról emlékezik meg és Ortvay egy előadásával kapcsolatban tudományos kérdéseket vet fel:
|
|
43.1.4.
Mélyen tisztelt Kolléga Úr!
Az új esztendő kezdetén tekintetünk a múlt év élményei felé fordul, s eközben különös fénnyel ragyog fel újra a budapesti szép napok emléke is, melyet az Ön szívélyes vendégszeretetének köszönhetünk, megérkezésünk pillanatától egészen az Ön házában, tisztelt Nagynénjével együtt elköltött kellemes ebédig, és újra meg újra indíttatva érzem magam, hogy biztosítsam Önt arról, feleségem nevében is, hogy milyen hálásak vagyunk sok jóságáért és szívességéért.
Az Ön tudományos kollegialításának jeleként megőrzöm az Ön előadási kéziratát “a matematika néhány elvi szempontjáról az új fizikában", melyet nagy érdeklődéssel olvastam el A térfogalom általánosításaival kapcsolatban és amelyből sokféle ösztönzést merítettem. Így különösen a topológia fogalomalkotásai látszanak különösen érdekelnek az Ön fejtegetései dolgozatának végén a kvantumelmélet előrelátható fejlődéséről. Önnel együtt azt hiszem, hogy ezzel kapcsolatban a térfogalom különböző általánosításai jelentős szerepet fognak játszani.
Sajnos, a birtokomban levő kéziratnak van egy szépséghibája, hiányzik a 13. lap, és így rendkívül hálás lennék, ha oly szíves volna, hogy ezt a hiányzó lapot pótlólag elküldené. Azért, hogy kitűnjék, mi áll ezen a lapon, mellékelem a 12. és 14. lapokat, és kérem, hogy azután ezeket is szíveskedjék nekem visszaküldeni.
Ezt az alkalmat szeretném még felhasználni arra, hogy a véleményét kérjem egy tudományos kérdésben. Előadásában Ön többször szól a hullám-részecske dualizmusról. E dualitás-elv szerint választásunkra van bízva, hogy az elektront hullámnak vagy részecskének tekintjük: a két szemléleti mód egyenjogú, és azon folyamatok esetében, amelyekre alkalmazhatók, helyes eredményekre vezetnek.
Mármost az a kérdésem, hogy miképpen fér össze ez a dualitás-törvény azzal a körülménnyel, hogy a korpuszkuláris elmélet speciális esete (h = 0) a hullámelméletnek? Hiszen a speciális eset nem lehet egyenjogú az általános esettel. Inkább azt lehetne gondolni, hogy a hullámelmélet előnyben részesítendő a korpuszkuláris elmélettel szemben, és akkor nincs többé igazi dualitás.
Nagyon hálás lennék, ha erről a pontról, amellyel kapcsolatban bizonyos nehézséget érzek, véleményét röviden szíves lenne kifejteni.
Végül kérek Öntől még valamit: Dr. Bay úr címét. Szívesen küldenék neki újévi üdvözletet.
Önnek és igen tisztelt Nagynénjének igen boldog új esztendőt kívánok, feleségem nevében is, és baráti érzésekkel maradok az Ön hálás és odaadó híve
M. Planck |
|
|
|
|
|
Ortvay Rudolf válaszleveléből:
|
|
1943. január 16.
Mélyen tisztelt Titkos Tanácsos Úr !
Most kaptam meg az Ön január 4-én kelt rendkívül szívélyes sorait. . .
Ami a hullám-korpuszkula dualizmust illeti, lipcsei előadásomban nem egyéni álláspontomat képviselem, hanem a meglehetősen általánosan elterjedt szemléletet. Például az elektronok és más, szorosabb értelemben "anyagi" részecskék esetében a kvantumelmélet álláspontja alapján - úgy látszik - fennáll a dualitás: egyes jelenségek az elektron hullámjellegére, mások a korpuszkuláris természetére utalnak. Ha áttérünk a h = 0 klasszikus közelítésre, úgy csak a korpuszkuláris tulajdonságok maradnak meg. Ha viszont a fényt vesszük, úgy a klasszikus közelítés: a hullámkép, és a korpuszkuláris oldal csak a kvantumelméleti tárgyalásban jelenik meg. Nem hinném, hogy ebben a kérdésben már végérvényes álláspontra jutottunk.
A térfogalom általánosításaival kapcsolatban különösen a topológia fogalomalkotásai látszanak számomra messzehatóaknak (Menger, Alexandroff). Várható azonban, hogy hosszú időbe telik míg ezek a fizika számára termékenyekké válnak, amint Riemanntól Einsteinig is hosszú volt az út. . . |
|
Még egy Planck-levél, a gyűjtemény utolsó darabja:
facsimile
|
|
43.2.1.
Kedves és tisztelt Kolléga Úr !
Az előző hó 16-án kelt becses levelét megkaptam és hálásan köszönöm Önnek a fáradságát, amelyet kéziratának kiegészítésére vonatkozó kérésemmel okoztam. Örülök, hogy ez a számomra igen érdekes munka immár teljes egészében a birtokomban van. A 3 lapot újból beillesztettem és most már az egész dolgozatot kedvem szerint használhatom. Nagyon köszönöm a hullám-részecske dualitásra vonatkozó kérdésemmel kapcsolatos megjegyzéseit is.
Egy kis ijedtséget okozott azonban az, hogy Ön szanatóriumban van. Az ok, amely miatt sebészeti beavatkozásnak kellett magát alávetnie, remélhetőleg nem komoly, és munkáját nem túl hosszú idő múltán folytathatja majd. Gyógyulásához a legjobbakat kívánom, és magam s a feleségem is, hálásan emlékezve a szép budapesti napokra, szívélyes üdvözleteinket küldjük Önnek, és kérjük, hogy üdvözleteinket tisztelt Nagynénjének is adja át.
Az Ön őszintén odaadó híve
M. Planck |
|
Ortvay Rudolf válaszleveléből:
|
|
1943. február 21.
Mélyen tisztelt Titkos Tanácsos Úr !
A hullám-korpuszkula dualizmussal kapcsolatos és kérdését illetően kiegészítésképpen szeretnék utalni egy igen élénken fejlődő területre, mely a lezártságtól még igen távol van, és ahol - a radikális kvantumelméleti álláspont alapján - mind a korpuszkuláris, mind a hullámszerű felfogást alkalmazzák. A mezonok jelenleg még annyira hipotetikus elméletére gondolok (Proca, Kemmer, Wilson munkái stb.). A fotonok dualitását alighanem Heitler ismert könyve: Quantum Theory of Radiation, Oxford 1936, tárgyalja a legrészletesebben. . . |
|
Őszinte köszönetet mondok az MTA Könyvtár Kézirattára munkatársainak, s különösképpen, dr. Csapodi Csaba osztályvezetőnek, szívességükért, amellyel elősegítették s lehetővé tették, hogy ezek a dokumentumok itt
megjelenhessenek.
Györgyi Géza
________________________________________
*307 Jelzetük: K 785.
*308 Lásd Ortvay Rudolf cikkét a Pester Lloyd 1936. május 9-i számában, 12. o.
**308 Őszinte köszönettel tartozom dr. Ákos Károlynak, dr. Brandenstein Bélának, dr. Mátrai Tibornak, dr. Neugebauer Tibornak és Svékus Olivérnek Planck budapesti előadására vonatkozó szíves közléseikért.
*309 A Magyar Tudományos Akadémia Max Planckot 1940. április 26-án választotta meg külső taggá 41 szóval 1 ellenében (Akadémiai értesítő, 1940. 17. o.). A III. osztályba külső tagnak ajánlották: Pogány Béla r. tag Rybár István r. tag, Hoór-Tempis Mór r. tag, Ortvay Rudolf l. tag és Bay Zoltán l. tag. "A.M. T. Akadémia III. osztályába külső tagnak tisztelettel ajánljuk PLANCK MIKSA titkos tanácsost, a berlini egyetem kiérdemesült tanárát, a porosz Tudományos Akadémia évek során volt titkárát, a Kaiser Wilhelm Institut volt elnökét, a fizikai Nobel-díj nyertesét, számos tudományos társaság tagját, német állampolgárt. Planck régebbi munkássága főképp a thermodinamikára vonatkozik melyet számos mélyreható eredménnyel gazdagított. Így Gibbs gondolata csak Planck vizsgálatai segélyével váltak a tudományos világ közkincsévé. Felemlíthetjük a Galván-elemek thermodinamikájára vonatkozó fontos vizsgálatait, valamint a relativisztikus mechanikára vonatkozó mélyenjáró fejtegetéseit. Thermodinamikai vizsgálatai vezették a múlt század kilencvenes éveiben az ún. fekete test sugárzásának problémájára. E problémát egy alapvető és annakidején igen idegenszerű gondolat: az energia-, ill. hatáskvantum fogalmának bevezetésével oldotta meg, és evvel egy oly gondolatot vezetett be a fizikába, mely azt a lefolyt 40 év alatt mélyrehatóan átalakította, a mai atomelméletet lehetővé tette, és ma is a fizika alapjaira vonatkozó minden kutatás alapja. Planck Miksa ma a tudományos világ köztiszteletben álló egyik legnagyobb tekintélye, és mivel hazánk ügye iránt érdeklődik és Budapesten néhány év előtt előadást is tartott, helyesnek tartanók, ha Akadémiánk is kifejezné hódolatát Planck Miksa iránt és megtisztelné önmagát avval, hogy külső tagjai sorába iktatná." (Magyar Tudományos Akadémia. Tagajánlások 1940-ben. Bp. 1940 81. o.)
