Fizikai Szemle honlap |
Tartalomjegyzék |
A halál mindig szomorú, de különösképpen akkor, ha valakit alkotókészsége teljében, ambícióval és tervekkel telve szólít el. Groma Géza halála így nemcsak azokat sújtotta le, akik közel álltak hozzá, szerencséjük volt együtt dolgozni vele, hanem mindenkit, aki ismerte. Halálával nagy veszteség érte a fizikus társadalmat.
Groma Géza egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán végezte, ahol 1950-ben szerzett matematika-fizika szakos tanári oklevelet. Az egyetem elvégzése után az ELTE TTK Kísérleti Fizika Tanszék tanársegédje lett és itt dolgozott 1959-ig. Oktatómunkáját a szakmai igényességen túl az a bensőséges kapcsolat jellemezte, amelyet mindenkor kialakított a hallgatóival. Ennek eredményeként hallgatói nemcsak a szakmai ismereteket és a kísérleti fizika szeretetét tanulták meg tőle, hanem szívesen fordultak hozzá személyes problémáikkal is. Kutatási területe ebben az időszakban az elektronoptika volt: Ezirányú tevékenységébe is szívesen és eredményesen vonta be hallgatóit.
1959-ben a Csepel Művek Fémművében kapott megbízást Fémfizikai Laboratórium létrehozására. Ennek megszervezése során az anyagszerkezeti vizsgálatokra számos olyan korszerű fizikai mérési módszer alkalmazását fejlesztette ki, amelyek közvetlenül szolgálták az ipari kutatást. Fő kutatási területe ekkor a nemesíthető rézötvözetekben lejátszódó fázisátalakulások tanulmányozása volt. Az ilyen folyamatok ismerete döntő fontosságú az optimális tulajdonságú gyártmányok kifejlesztése szempontjából, s egyben alapvető jelentőségű alapkutatási szempontból is. A modern elektronmikroszkópos vizsgálatok, dilatométeres és villamos ellenállás mérések alkalmazásával Groma Géza jelentős eredményeket ért el mindkét területen. Ezt tükrözi publikációi mellett kandidátusi disszertációja is, amelynek alapján 1969-ben elnyerte a fizikai tudományok kandidátusi fokozatot. Különös érdeme volt, hogy kutatási feladatait nemcsak az általa vezetett laboratórium keretein belül igyekezett megoldani, hanem kezdettől fogva felderített és kiépített olyan kapcsolatokat is más intézményekkel, amelyek lehetővé tették a megoldandó feladatok többirányú, s ezáltal eredményesebb vizsgálatát.
1971-ben a Fémipari Kutató Intézet (jelenleg ALUTERV-FKI) Anyagszerkezetvizsgálati Osztályának lett a vezetője. A nemesíthető ötvözetekkel kapcsolatos mélyreható ismereteit most az alumínium ötvözetek vizsgálatában kamatoztatta. Amellett, hogy közvetlen munkatársaival együtt is igen jelentős eredményeket ért el, az elmúlt évek során olyan széleskörű kutató bázist alakított ki együttműködő partnereivel, amelynek eredményeként a világ élvonalába sorolt kutatásokat folytató magyar "alumínium iskola" jött létre.
Bölcs, a dolgok mélyét kutató, fáradhatatlan munkatárs volt. Életének utolsó hetei is a lázas munka jegyében teltek el. Halála előtt néhány héttel nyújtotta be magas színvonalú, sok értékes eredményt tartalmazó akadémiai doktori disszertációját. Rendkívül fájdalmas, hogy a minden bizonnyal elismerő bírálatok megszületését már nem érhette meg.
Groma Géza aktív tevékenységet folytatott az MTESZ munkájában is. A MATE Elektronmikroszkópos Szakcsoportjának titkára, az ELFT Fémfizikai Szakcsoportjának vezetőségi tagja volt. Alumínium ötvözetekkel kapcsolatos kutatási eredményeiért munkatársaival együtt 1976-ban akadémiai jutalmat kapott. 1979-ben a Művelődési Minisztérium a "Szocialista Kultúráért'' emlékéremmel tüntette ki. 1979 decemberében elnyerte a Kruspér emlékdíjat.
Groma Géza korai és hirtelen halála mindnyájunkat mélyen megrendített, akik együtt dolgoztunk vele, ismertük a tudomány iránti szeretetét, mindenkor segítőkész emberi magatartását. Amikor 1980. június 17-én utolsó útjára kísértük a csendes kis Burányi temetőben, családja mellett többszáz barátja, munkatársa, ismerőse és tisztelője vett végső búcsút tőle.
Emberi és kutatói magatartását példaképnek tekintjük, emlékét megőrizzük emlékezetünkben.
Kovács István
ELTE Általános Fizika Tanszék
TUDOMÁNYOS MUNKÁINAK JEGYZÉKE
[1] Faragó, P:, Groma, G.: Reflex oszcillátorok KFKI Közlemények, 1, 66 (1953). [2] Barna, P., Groma, G.: Egy egyszerű módszer gyors elektronok energiaelosztásának mérésére, KFKI Közlemények 2, 504 (1954). [3] Farago, P., Groma, G.: Ref1ex oscillators, Acta Phys. Hung. 4, 7 (1954). [4] Barna, P., Bitskey, M., Groma, G.: Gyors felfutású homogén mágneses tér előállítása, Magy. Fiz. Folyóirat 4, 379 (1956). [5] Groma, G.: Mikrohullámú elektroncsövek, Fiz. Szemle 6, 79 (1956). [6]Groma, G.: Fizikai mérések, Felsőoktatási jegyzetellátó (1956). Egyetemi jegyzet. [7] Groma, G.: Töltött részecskék mozgása mágneses terekben, Magy. Fiz. Folyóirat 5, 291 (1957). [8] Groma, G.: Mikrohullámú elektroncsövek, Felsőoktatási jegyzetellátó (1957). Egyetemi jegyzet. [9] Groma, G., Pócza, J. : Use of spectrometers with linearly increasing magnetic field, Rev. Sci. Instr. 29, 442 (1958). [10] Groma, G.: Fejezetek a kísérleti fizikából, Felsőoktatási jegyzetellátó (1958), Egyetemi jegyzet. [ll] Groma, G.: Elektronfizika és gyakorlati alkalmazásai, Felsőoktatási jegyzetellátó (1959). Egyetemi jegyzet. [12] Groma, G. : Transzformátoranyagok vasveszteség-mérésének néhány problémája, Magyar Híradástechnika 1962. [13] Groma, G., Mucsy, E.: Az elektronmikroszkóp és metallográfiai használata, Kohászati Lapok, 14, 572 (1963). [14] Groma, G., Mucsy, E.: Untersuchungen der Aushärtungsvorgänge in Cu-Cr Legierungen. Proc. 3. European Reg. Conf. of El. Mi. 1964. 151. [15] Groma, G.: Mágnesesen lágy vasszalagok öregedésének elektronmikroszkópos vizsgálata, Kohászati Lapok 16, 137 (1965). [16] Groma, G.: A finomkohászat néhány fizikai problémája, Fizikai Szemle 15, 193 (1965). [17] Groma, G.: Bevezetés a fémfizikába, OMBKE Kiadványa, 1965. Tanfolyami jegyzet. [18] Groma, G.: Cu-Ni-Mn ötvözet nemesedési folyamatainak vizsgálata, OMBKE "Különleges rézötvözetek" Ankét Kiadványa (1965) 57. [19] Groma, G.: Fázisátalakulások Cu-Ni-Mn ötvözetekben, OMBKE "Finomkohászati Anyagok Előállításának Elméleti és Gyakorlati Kérdései" Ankét Kiadványa (1966). [20] Groma, G. : Phasenumwandlungen in unterkühlten Cu-Ni-Mn Legierungen, Proc. V. Konferencja Metalloznawcza II. Krakow, 1968. 52. [21] Groma, G.: Phasenumwandlungen in einer Cu-Ni-Mn Legierung, Europa Industria Rev. 2 (1968) 30. [22] Groma, G. : Fázisátalakulások 60 at % Cu-20 at % Ni-20 at % Mn ötvözetben, Kandidátusi értekezés. 1968. [23] Groma, G. : Cu-Ni-Mn ötvözet komplex nemesedési folyamatainak vizsgálata fémfizikai módszerekkel, Kohászati Lapok 102 (1969) 278. [24] Groma, G., Nagy E., Ungar T., Zsoldos L. : Phase Transformation during the ageing of the quasi binary Cu-NiMn system, Proc. VIII. Int. Congr. of Crystallography, 1969. 97. [25] Groma, G.: Fázisátalakulások fémekben, OMBKE Kiadványa. 1969. Tanfolyami Jegyzet. [26] Groma, G., Albert, B. : Az ellenálláshegesztő elektroda anyagok fejlesztése a Csepeli Fémműben, Csepeli Műszaki Közgazdasági Szemle, 8/3, 31 (1970). [27] Groma, G., Albert, B.: Fizikai és technológiai paraméterek kapcsolata a Csepeli Fémmű ötvözeteinél OMBKE "Finomkohászati anyagok elméleti és gyakorlati kérdései" Ankét Kiadványa (1970). [28] Groma, G.: A apecial high temperature Cu-Ni-Mg Spring Material, Proc. 4. Conf. on Dimensioning, Budapest, 1971. (Akadémiai Kiadó, Bp.) [29] Groma, G., Kovácsné-Csetényi E.: Ellenállásmérések nyújtotta lehetőségek a helyes technológiák kiválasztásához, Alumínium Konferencia '72 Előadásainak Anyaga (Székesfehérvár, 1972). I. köt. 75. [30] Groma, G., Albert, B.: The Study of Kinetics of Precipitation Hardening in CuCr2Zr Alloys, Mikroskopie 29, 56 (1973) [31] Groma, G., Turmezey, T.: The Effect of GP Zones on the Deformation Structure in an Al-Zn-Mg Alloy, Proc. "Balaton" Conf. on. El.;Mi. Veszprém 1975. M13. [32] Groma, G., Kovács-Csetényi, E.: Reversion and Reageing in an Al-Zn-Mg-Alloy, Phil. Mag. 32, 869 (1975). [33] Gödény, I, Beke, D., Kedves, F. J., Groma, G.: Diffusion of 65Zn in Al-Zn Solid Solutions, Phys. Stat. Sol. (a) 32, 195 (1975). [34] Lendvay, T., Ungár, T., Kovács, I., Groma, G.: Correlation between resistivity increment and volume fraction of G. P. zones in an Al-3, 2wt% Zn-2,2 wt% Mg alloy, Phil. Mag. 33, 209 (1976). [35] Buray, Z., Buray-Mihályi, E., Groma, G., Lichtenberger-Bajza, E.: Änderungen der Spannungsriss-korrosionsfälligkeit und des Bruchverhaltens in den verschiedenen Wärmeeinflusszonen einer A1ZnMg-Legierung mittlerer Festigkeit, Metall 30, 240(1976). [36] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Kovács I., Lendvai J., Ungár, T.: A Guinier-Preston zónák feloldásának vizsgálata A1ZnMg ötvözetben 50-200 °C között, Bányászati és Kohászati Lapok (Kohászat) 109, 87 (1976) [37] Ungár, T., Kovács, I, Groma, G.: The investigaion of zone formation and reversion in an Al-Zn-Mg alloy by X-ray small nagle scattering, Proc. VIII. Hung. Diffraction Conf. Tihany, 1976. 106. [38] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Kovács, I., Lendvai, J., Ungár, T.: Investigations of the reversion phenomena in an A1-3,2% Zn-2,2% Mg alloy, Z. Metallkde 67, 404 (1976). [39] Ungar, T., Lendva.i, J., Kovács, I., Groma, G., Kovács-Csetényi, E.: Quantitative investigation of the reversion process of GP zones in an A1ZnMg alloy, Z. Metallkde 67, 683 (1976). [40] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Buray, Z., Gödény,I., Beke, D., Kedves, F. J.: Zine diffusion in A1Zn- and A1ZnMg alloys, Aluminium 52, 614 (1976). [41 ] Groma, G., Kovácsné Csetényi, E. : Reverziós és újranemesedési folyamatok vizsgálata A1ZnMg ötvözetben, Magyar Fiz. Folyóirat. 24, 271 (1976) [42] Groma, G., Kovács-Csetényi E., Sinay, G., Tompa, K.: Alumíniumötvözetek szerkezetének vizsgálata mágneses rezonancia méréssel, Bányászati és Kohászati Lapok (Kohászat), 109; b15 (1976). [43] Csanády, Á.; Bobok, Gy., Groma, G.: Fázisátalakulások in situ tanulmányozása elektronmikroszkóppal egy A1ZnMg ötvözetben, IX. Kohászati Anyagvizsgáló Napok Kiadványa (1977), 153. [44] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Kovács, I, Lendvai, J., Ungár, T.: GP zónák képződésének és reverziójának komplex vizsgálata A1ZnMg ötvözetben, IX. Kohászati Anyagvizsgáló Napok Kiadványa (1977), 170. [45] Groma, G., Lengyel, M. Várhegyi, Gy., Csanády; Á., Turmezey, T.: Átmeneti és stabil fázisok vizsgálata A1ZnMg ötvözetekben, IX. Kohászati Anyagvizsgáló Napok Kiadványa (1977), 171. [46] Beke, D., Gödény, I, Kedves, F. J., Groma, G.: Diffusion of 65Zn in Dilute AlZn, AlZnMg and A1ZnFe Alloys; Acta Met. 25, 539 (1977): [47] Kovács, I, Lendvai, J., Ungár, T. Turmezey, T., Groma, G.: The properties of an A1ZnMg alloy deformation strengthened by Guinier-Preston Zones, Acta Met: 25, 673 (1977). [48]Kovács-Csetényi, E., Groma, G., Ungár, T., Lendvai J., Kovács, I: Guinier-Preston zónák reverziójának kvantitatív vizsgálata egy A1ZnMg ötvözetben, Kohászati Lapok, 110, 229 (1977). [49] Csanády, Á., Bobok, Gy., Groma, G., Túrmezey, T.: In-situ observations of Phase Transformations in an A1ZnMg Alloy by Electron Microscopy, Proc. of the XV-th Czechoslovak Conf, on El. Mi. with Int. Participation, Prague 1877. II. 465. [50] Groma, G.: Growing Points in the Electron Microsecopy of A1 Alloys, Proc. XV. Cc alovak Conf. on El. Mi. with Internat. Participation, Prague 1877. II. 505. [51 ] Groma, G., Túrmezey, T., Csanády, Á. : Study of Phase Transformations in A1ZnMg Alloys, Proc. XV. Czechoslovak Conf. on El. Mi. with Internat. Participation, Prague 1977. cI. 509. [52] Kovács-Csetényi, E., Groma, G.: The Effect of Fe and Si on the Ageing Characteristics of A1ZnMg Alloys, Wissenschaftliche Zeitschrift, Päd. Hochschule. Halle, 15, 25 (1977). [53] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Ungár, T., Lendvai, J., Kovács, I.: Complex Investigations of GP Zones in A1ZnMg Alloys, Wissenschaftliche Zts. Päd. Hochschule, Halle, 15, 35 (1977). [54] Groma, G., Till, F.: Investigations of the Formation of Transition and Equilibrium Phases by DSC in A1ZnMg Alloys, Wiss. Zts. Päd. Hochschule Halle, 15, 36 (1977). [55] Groma, G., Lakner, J.: Precipitation processes in A1Zn5Mg1 alloy and their effect on the macroscopic properties Proc. Alumínium '78. Székesfehérvár, III/E/2-1. (1978. V. 9.) [56] Groma, G., Szentirmay, Z.: The change of zone composition in A1ZnMg alloys during ageing, Scripta Met. 12,(1978) 991. [57] Groma, G., Szentirmay, Zs.: A zónaképződés vizsgálata A1ZnMg ötvözetekben elektromos transzport tulajdonságok mérése segítségével, Bányászati és Kohászati Lapok, Kohászat, 311, (1978) 471. [58]Tóth, L., Kovács-Csetényi, E., Groma, G., Ungár, T.: The effect of iron on the phase transition in an A1ZnMg alloy Alumínium, 54, (1978) 632. [59] Ungár, T., Lendvai J., Kovács, I, Groma, G., Kovács-Csetényi, E.: The decomposition of the solid solution state in the temperature range 20 to 200 °C in an Al-Zn-Mg alloy, J. Mat. Sci. 14, (1979) 671. [60] Groma, G., Kovácsné-Csetényi, E.: Ritkafém adalékok hatása A1ZnMg ötvözetekre, VII. Ritkafém Konferencia, 1979. Budapest, 275. o. [61 ] Várhegyi, G., Groma, G., Lengyel, M. : DSC examination of alloys, Termochimica Acta, 30, (1979) 311. [62] Groma, G., Kovács-Csetényi, E., Kovács, I, Ungár, T., Lendvai, J.: The composition of GP zones in A1ZnMg alloys, ICAAA2, Visegrád, 1979., Collected Abstracts CSS4. [63] Szentirmay, Zs., Groma, G.: The influence of impurities on the R.T. ageing in Al-3, 5Zn-2,5Mg alloys, ICAAA2, Visegrád, 1979., Collected Abstracts 13. [64] Bárczy, P., Kovács-Csetényi, E., Groma, G.: The effect of Si in an A1ZnMg alloy, ICAAA2, Visegrád, 1979., Collected Abstracts I4. [65] Kovács, L, Lendvai, J., Ungár, T., Kovács-Csetényi, E., Groma, G.: The effect of two step aging on the mechanical properties of A1ZnMg alloys, ICAAA2, Visegrád, 1979. Collected Abstracts PD2. [66] Kovács-Csetényi, E., Groma, G.: Zone formation above room temperature in an A1ZnMg alloy, ICAAA2, Visegrád, 1979. Collected Abstracts CSS8. [67] Groma, G., Kovács, I, Kovács-Csetényi, E., Lendvai, J., Ungár, T.: The composition of Guineir Preston zones in A1ZnMg alloys, Philosophical Magazine A 40, (1979) 653. [68] Kovács, I., Lendvai, J., Ungár, T., Groma, G., Lakn.er, J.: Mechanical properties of A1ZnMg alloys, Acta Met. (1980). (Megjelenőben.) [69] Kovács-Csetényi, E., Groma, G., Lendvai, J., Ungár, T., Kovács, I.: Kinetics of GP zone formation in AI-Zn-Mg alloys, Aluminiuxn (1980). (Megjelenőben.) [70] Groma, G. : Fázisátalakulások a nemesíthető, közepes szilárdságú A1ZnMg ötvözetekben, Akadémiai doktori értekezés, Tudományos Minősítő Bizottsághoz benyújtva 1980. május 22.